210 Kucsuk Mehmet Kemény Simonnak

1662. június 11. Kolozsvár

Mi, hatalmas győzhetetlen császárunk Dunán innen lévő végházainak és Erdélyben lévő fényes hadainak igazgatója és gondviselője, Temesvárnak beglerbégje, Borosjenő várnak főbasája, nagyságos Kucsuk Mehmet basa.

Tudtodra legyen, te nagy ördögnek* kis ördög fia, ördög lelke, kutya fele, disznó fele, kezemhez jutott az te kutya leveled, mit írtál, láttam miért írsz te Erdély országának, miért ő szegénységének, tudod-e azt te eblelkű, Erdély hatalmas császárunk [IV. Mohamed] őstől maradott országa, fejedelemmé tette, ki akart; azért küldött ide Erdélybe engemet, hogy ilyen ördög lelkétől megoltalmazzam; addig nem parancsolsz Erdélyben, elsőben verekedjünk meg ketten, ha engemet te kikergetsz az országból, akkor parancsolj.* Ne fenyegesd hatalmas császárunk jobbágyit égetéssel s rablással. Te Kemény Simon! az te atyád nagy ördög volt, mind magához hívta az német ördögöket és magyar ördögöket; imádkoztam én az Istennek, hogy lássuk szemben egymást amint könyörgöttem, meghallgatta. Az te apádat pokolra vesztettem, te annak az nagy ördögnek fia vagy, igen akarom, hogy tudgyam meg, hol jársz. Az Istennek most is könyörgök, tudom, meghallgatja, megvárlak, te jöjj énhozzám, meg kell látnunk egymást: mert a török nemzetnek igaz vallása tartja, az ilyen ördög lelket, mint te vagy, nem kell várni, eleiben kell menni. Megadja Isten, lator apád után, ördögben, pokolban bocsátom fejedet. Azért rossz ember lészesz, ha meg nem vársz. Hatalmas császárunk vitézeinek kardját, tudod-e, apád is megkóstolta, ha Isten adja, neked is jut benne. Levelemre tégy választ, s várj el. Isten hozzánk. Datum in castris ad Kolozsvár positis, 11 Juny, 1662. [Kelt a kolozsvári táborban. 1662. június 11.]

Ráth, GyőriTRégFüz. 1863. 374 – 375




Hátra Kezdőlap Előre