VII. A SZENT LÁSZLÓ-KORI GESTA UNGARORUM
ÉS A HÚN-KRÓNIKA.

A KÉZAI neve alatt fennmaradt kivonatos Gesta Hungarorum és a XIV. századi bővebb krónikák két egymástól élesen elhatárolt részre, a húnok és magyarok történetére tagolódnak. E krónikák első részét nevezzük Hún-króniká-nak, melyet a kútfőkritika – teljes joggal – különálló egységes műként fog fel.[1] Ezért, mielőtt a krónikák XIII. századi forrásának vizsgálatára áttérnénk, külön kell az ennek részét alkotó Hún-krónikával foglalkoznunk s annak a régi Gesta Ungarorumhoz való viszonyát megállapítanunk.

A Hún-krónika írója jórészben idegen forrásokra támaszkodott. Vannak azonban hosszú részletei, amelyek semmiféle idegen forrásra sem vezethetők vissza. Ezeket a külföldi forrásoktól független részleteket a kútfőkritikusok és mondaelemzők egy része az élő mondából származó s a Hún-krónika írója által a néptől közvetlenül átvett elemeknek tartja. Mások – a magyar hún-monda és hagyomány tagadói – közelebbről meg nem határozható, ismeretlen írott külföldi forrásokra vezetik vissza.[2] Többen rámutattak arra is, hogy némely részletek nyilvánvalóan a régi magyar krónikából (azaz a Gestá-ból), illetőleg a magyar hagyományból kerültek a hún történetbe olyképen, hogy annak írója a honfoglaláskori és X–XI. századi Magyarország történetének eseményeit, személyeit helyezte át Attila korába.[3] Ezeknek a magyar krónikából kölcsönzött részleteknek egységes vizsgálata azonban mindeddig nem történt meg s a következőkben ezt a mulasztást kívánom pótolni, midőn az eddigi eredményeket is felhasználva, a hún-történet és a régi Gestára visszavezethető magyar történeti elbeszélések viszonyát teszem vizsgálat tárgyává.

Hún-történet. Magyar történet.
(A Budai Krónikában.) (ANONYMUS-nál.) (A Budai Krónikában.)
(7. l.) Nemroth… duos filios, Hunor scilicet et Magor, de Enech sua coniuge generavit, ex quibus Huni siva Hungari sunt egressi. (I.) Primus rex Scithie fuit Magog… et gens illa a Magog vocata est Moger. A cuius progenie descendit… rex Attila… longo autem post tempore… Ugek pater Almi ducis…

(V.)…Athile regis… progenie dux Almus, pater Arpad descenderat…

(35. l.) Almus, qui fuit Elend, qui fuit Ugek, qui fuit Ed, qui fuit Chaba, qui fuit Atile, …qui fuit Hunor, qui fuit Nemroth… etc.
(8. l.) Hunor et Magor [fratres]… Accidit autem dierum una venandi causa illos perexisse, quibus in deserto cum cerva occurrisset in paludes Meotidas illam insequentes, fugit ante eos.

Cumque ibi ante cos prorsus evanuisset, diutius requisitam nullo modo invenire potuerunt. Peragratis paludibus… pro armentis nutriendis ipsam conspexerunt opartunam.

(XXXIV.) Borsu cum militibus… cum equitarent iuxta fluvium Gron, cervus fuga lapsus, ante eos… ascendit, quem Borsu celerrimo cursu persecutus, ictibus sagittarum interfecit et cum montes illos circum aspexisset, in memoriam duxit, ut ibi castrum construeret. (152. l.) Geysa rex… cum fratre Ladislao… starent iuxta Vaciam… apparuit eis cervus… cepitque fugere coram eis versus silvam… dum milites sagittarent, proiecit se in Danubium et eum ultra non viderunt… ibi locum demonstravit, ut ecclesiam hic edificemus.
[Sp. T.: …Propter raritatem hominum erat habilis animalibus alendis.] (V. ö. 37. l.) In Erdeel… pecora sua recreaverunt… miserunt nuncium, ut iret et totam terram conspiceret… vidit locum amoenum ac terram bonam et fertilem, fluvium bonum et pratosum, placuit ei…
(9. l.) Regio Meotida… fluviis currentibus, herbis, silvis, piscibus, bestiis et volueribus copiatur. (XLIV.) …visa fertilitate et ubertate illius loci… (I.)… habentes animalia multa
Quinque annis ibidem immobiliter permanserunt, anno vero sexto exierunt. (XIV.) habundantiam omnium bestiarum et copiam piscium…

[L.: …animalium, volucrum ac bestiarum silvestrium maxima multitudine…]

(54. l.) per sex annos eorum arma et equos meliorere curaverunt, anno vero septimo

Hún-történet Magyar történet.
(10. l.) Scitia regio… situm habet et extendit versus orientem, ab uno latere Ponto Aquilonari… de occidente fluvius… Don. Sciti in tria regna dividitur… scilicet in Bascardiam, Detiam et Mogoriam… Togora… in paludes discurrens… (A. I.) Scithia… terra est, que Dentu-Moger dicitur versus orientem, finis cuius ab aquilonali parte extenditur usque ad Nigrum Pontum. A tergo autem habet fluvium, quod dicitur Thanais cum paludibus magnis.

(B. 35. I.) Eleud… in Magor genuit filium…

usque hodie ipsum regnum possidere dinoscuntur… (Sp. T.) …de regione sua, que Mageria nuncupatur…
(7. l.) …eorum posteritas Persiden inhabitant regionem… (A. I.) Homines vero, qui habitant eam, vulgariter Dentu-Moger dicuntur usque in hodiernum diem
(11. l.) Scite nulli imperio, nec etiam Macedonico, aliquo tempore sunt subjecti. Et pro tanto vocamus eos Demptos. (R:) priores Ungari… et hodie… ad orientem essent, ubi essent, penitus ignorabant.
(A. I.) Scithica gens a nullo imperatore fuit subiugata… Alexandrum Magnum etiam turpiter fugaverunt.
(10. l.) …in gentem validissimam crescere ceperunt, nec eos capere ipsa regio poterat aut nutrire. multitudinem populorum inibi generatorum nec alere sufficiebat, nec capere…
(K. 56. 1.: Scithica regio… a zona torrida distans) Scithica terra… a torrida zona remotior…

Hún-történet. Magyar történet.
(ANONYMUS-nál.) (A Budai Krónikában.)
(14. l.) Multiplicati sunt Huni… Anno D. 328. congregati in unum, inter se capitaneis [sex] constitutis… occidentales regiones invadere decreverunt. Constituentes nihilominus inter se rectorem unum…, qui lites sopiret dissidentium, fures et latrones ac malefactores castigaret.

De centum enim et octa tribubus decies centena, millia, scilicet de unoquoque genere decem milia armatorum virorum eligentem.

[V. ö. 17. 1.: Atila… Budam fratrem… super diversas nationes principem constituit ac rectorem.]

(I. és V.) Quapropter… constituerunt, ut… discederent… ad occupandas sibi terras… armis et bello querere non cessarunt. Tunc ipsi septem… communi consensu… elegerunt sibi ducem ac preceptorem.

(LIII.) …Omnes primates regni [tempore Zulte] communi consilio… quosdam rectores prefecerunt, qui… dissidentium lites contentionesque sopirent. Alios etiam constituerunt ductores exercitus, cum, quibus diversa regna vastarent.

(36. l.) Anno D. 888. …deliberato communi consilio septem capitaneos inter se prefecerunt et in septem exercitus sunt divisi ita, ut unusquisque exercitus…habebat triginta millia virorum armatorum. Ex centum itaque et octo tribubus… ducenta et tria millia virorum armatorum sunt egressi
(14. 1.:) Ante etenim baptismum Hungarorum, in castris vox preconica, taliter Hunos congregabat ad exercitum: Vox Dei et communitatis universe… etc. Quicunque ergo edictum contempsisset… [L.: Exit edictum…, ut ad bellum valde parati et armati congregarentur. Que cum convenissent… elegit centum acies de viris strenuissimis.] (94. 1., a Vatha-féle lázadáshoz:) Mittentesque in Petri castra… tres precones, qui deberent proclamare edictum et verbum Dei Andree et Levente…
(14. l.) Tunc omnes capitanei… (köztük:) Attila… uno consilio egressi de Scithia, intrantes tandem Bessos et Cumanos Albos, deinde Susdalos /K. Sosdaliam/, Ruthenos /K. Rutheniam/ et terram Nigrorum Cumanorum intravere. Ab inde egressi usque ad Tysciam pervenerunt. Qua quidem regione circumspecta, concorditer placuit omni cetui ulterius non incedere cum uxoribus et armentis. (I.) Rex Athila descendens de terra Scithia…in terram Pannonie venit…

(VII.) Septem principales persone… egressi sunt de terra Scithia… donec in …Susudal venerunt…terram intraverunt… (VIII.) … ad partes Ruthenorum pervenerunt… in civitatem Kyeu intraverunt… duces Ruthenorum et Comanorum…(XI.) egressi de Kyeu… (XII.)…una cum cognatis… in Pannoniam (XIV.)… et dum ibi per plures dies habitassent…videntes fertilitatem terre… de fluminibus Thiscie…

(36. 1.:) …ingressi sunt Pannoniam, transeuntes enim regna Bessenorum, Alborum Cumanorum, Susdaliam et civitatem Kyo…in Erdeel… terreis castris preparatis pro uxoribus et rebus suis… cum … pecora sua recreaverunt audientes terre utilitatem… miserunt nuncium, …ut iret et terram conspiceret… placuit ei.

Hún történet. Magyar történet.
(15. l.) Eo tempore Pannoniam… Macrinus… gubernaret… auditis… ad Romanos nuncios destinavit, petens sibi auxilium… Romani vero… Detricum… regem prefecerunt… cum exercitu… pervenit tandem in Zazhalom… transmeando Danubium… Hunos invedere…

(16. l.) Huni Danubium transfretantes Macrini et Detrici exercitum… in campis commorantem crudeliter trucidarunt.

Experientes in prelio precesso animositatem Romanorum et armorum paraturam, resarcito exercitu, versus Tolnam civitatem, ubi se inimici eorum collegerunt, Huni perrexerunt. Contra quos Detricus cum Macrino in Cezmaur dicitur occurrisse.

Videns autem Detricus…altera die perrexit versus Tolnam civitatem, que…est in Austria.

Ex qua enim invasione Detricus acerbatus, exivit contra Hunos in campum Tarnokvelgy pugnaturus, qui committendo prelium, Hunos fertur devicisse, cum suorum maximo interitu et periculo. Ex Hunis vero, qui remanserunt, fugierunt ultra Tysciam, Keveque capitaneus interiit… Huni… eum subterraverunt, locumque illum… Kevehaaza vocaverunt.

Ex Detrici exercitu… ducenta et decem millia cornruerunt…

(A. XLVI.) …a civitate Athile regis usque ad Centum Montes… castra metatus est iuxta Danubium…

(B. 37. l.) dex… regnabat… Svetibolug…

(39. l.) Illi… prope Danubium pervenerunt et in campo… pugnam inierunt.

(80. l.) Rex Aba hiis auditis… inflammatus ira, congregatoque exercitu magno invasit Austriam…et… spolia… et captivos secum trahens a flumine, quod vocant Treysama, pertransivit… usque civitatem Tullinam.

(81. l.) Caesar… consiliatus est, qualiter regno sou iniuste illatam ab Hungaris iniuriam deberet vindicare…

(84. l.) Caesar itaque armatus… venit in marchiam Austrie…invasit fines Hungarie… commisso igitur prelio, acriter pugnatum est. Sed tandem Caesar obtinuit victoriam. Aba vero rex devictus, fugit versus Tysciam et in villa quadam in serobe… iugulatur. Ex teutonicis infinita multitudo corruit.

(C. 91. l.) Alba rex… interfectus est prope villam Alba, penes Tyscie.

(V. ö. A. XLIV.: castrum Kevee.)


Hún történet. Magyar történet
(ANONYMUS-nál.) (A Budai Krónikában.)
…preliantes Romani sunt devicti. Ubi et Macrinus mortuus est… totoque exercitus Romano interempto ac fugato. (I.) rex Athila… in Pannonie terram venit et fugatis Romanis regnum obtinuit.

(XLVIII.) Usubuu et Eusee contra Romanos… milites Romanorum interfecerunt, reliqui vera… fuga lapsi sunt… in terram Teutonieorum properaverunt…

(39. l.) dux (Svetibolug) in fugam se convertit… et in Danubium se iactavit, in quo …suffocatur.
(17. l.) Tunc uni Atilam… super se regem prefecerunt, qui primo unus de capitaneis habebatur. (V.) Tunc septem principales persone… super se… elegerunt sibi ducem et preceptorem. Almum. (VI.)… septem virorum nomina… Almus…etc. (37. l.) Fuerat de ipsis capitaneis ditior ac potentior Arpad filius Almi…
(11. l.) Unde Romani eos (t. i. Scitas) vocabant flagellum Dei. (LVI.) …Deus per eos [t. i. Hungaros] furoris sui flagella propinasset. (56.1. Lélről.) Nos sumus ultio Summi Dei, vobis in flagellum destinati.
(18. l.) Atila rex Hungarorum… flagellum Dei… (XX.) Atthile regis, qui flagellum Dei dicebatur.
… amabatur ab extranea natione… linguarum ideo diversarum nationes …ad eum confluebant, quibus liberaliter pro posse affluebat. (XLIII.) et vicine nationes… confluebant ad ducem Arpad. (V. ö. LVII. Taksonyról.)

(XLVI.) …multi hospitum confluebant ad eum…

(53. l.) Intraverunt autem… tempore Geyse… Bohemi, Poloni, Greci, Hispani, Ismaelite, Bessi, Armeni, Saxones, Cumani, Latini, qui… Hungaris immixti nobilitatem pariter et descensum sunt adepti.
mirabiliter etiam [rex Atila] a suit timebatur… (XII.) …habitatores… timuerunt valde… eo quod audierant Almum de genere Athile regis descendisse. (V. ö. XX., XXXIX., XLIV.)
(18. l.) Tabernacula quidem variis modis… habere consueverat operata, unum tamen habebat sic celebre ac solemne… columpne eius ex auro laborate… sed et suam maristalla… diversarum patriarum equis replegatur…

(19. l.) Banerium quoque Atile regis… similitudinem asturis… quod Hungari signum… usque tempora ducis Geiche gestavere…

(19. l.) …commisso prelio… diebus paucis ultra Tisciam cum uxoribus permanserunt. Et hoc facto rex Atila solemnem curiam fecit congregari…

(XLIV.) dux Arpad… precepit facere egregios domos ducales et omnes equos suos… ibi (t. i. ad insulam) introductos pascere precepit…
(III.) … nominatus est Almus, quia matri… per sompnium apparuit divina visio in forma asturis… (35. l.) …nominatur Almus, …quia matri… in somno innotuerat avis, quasi in forma asturis…(K.62.1.:) hungarice turul.
(XL.) …adepta victoria… usque ad… Curtueltou [Tisza mellett!]… manserunt ibi iuxta silvam Gemelsen XXXIII. diebus…

(XLIV.) …constituerunt ut ducalis esset insula et unusquisque nobilium… suam ibi haberet curiam…

Huni amplectentes consilium, exercitu statim proclamato, egressi… (20. l.) primo Illiricos dicitur invasisse…

(25. l.) …curiaque celebrata… in Corinthiam pertransivit…

Dux vero Arpad et sui nobiles permanserunt ibi cum famulis… a mense aprilis usque ad mensem octobris. Et dimissis ibi uxoribus suis, communi consilio constituerunt, ut… contra Carinthinos bellum promoverent…
(54. l.) Post hec Corinthiam hostiliter adeuntes…
(20. l.) …deinde Constantie regnum transivit cui Sigismundus rex occurrit, …quem eum gente tota conterens suo dominio subjugavit. (LIV.) …deinde Lotorigiam… devastaverunt, Francos quoque orientales… multis milibus eorum cesis… in turpem fugam converterunt… [V. ö. 75. 1. Vilhelmus… fuit frater Sigismundi regis Burgundorum.]

(55. l.) …Francos orientales, id est Burgundos demoliti…

A loco autem illo egressus iuxta Renum Argentinam civitatem obsedit, quem… ipse Atila expugnavit diruendo murum eius… eadem civitas non Argentina, sed Strosburg vocaretur… Amoto igitur exercitu de Argentina Luxonium, Bisantium, Chalon, Masticon, Ligonem, Burgundiam, Lugdunum [vagyis: Gallie.] destrui fecit civitates usque terram. (LV.) Hinc vero egressi Franciam et Galliam expugnaverunt et dum inde victores reverterentur…

(LVI.) Regnum Latariensem in arcu et sagittis exterminaverunt. Universam quoque Galliam atrociter affligentes… spoliaverunt… Superatis ergo illis bellicosissimis gentibus…

. '

' .

(57–58. l.) abinde Reno transpassato Lotoringensem ducatum igne et gladio vestaverunt, ubi circa Strospurg (BK. 136. 1.: que in latino Aregentina dicitur…) in quodam prelio… Inde vero Galiam atrociter affligantes… territoria igne devastaverunt.

(23. l.) Atila… Sicambriam… intravit.

(24. l.) Buda… Sicambriam suo nomine fecerat nominari Buda-Vara…Teutonici interdictum formidantes, Ecilburg eam vocant, id est urbs Atile, Hungari vero…adhuc eam Ó-Budam usque hodie vocant.

(I.) rex Athila… regalem sibi locum constituit iuxta Danubium, que per linguam Hungaricam dicitur nunc Buduvar et a Teothonicis Eciburgu vocatur…

(XLVI.) civitatem Athile regis…

His itaque perectis, quinque annis Sicambrie requievit. (54. l.) Postquam Svetibolug… necatus est…per sex annos eorum arma et equos meliorare curaverunt.
(25. l.) Cumpque rex Atila quinque annis repausasset… egressus de Pannonia in Corinthiam, Stiriam et Dalmatiam… pertransivit tandem apud urbem Salonam et Spoletum Mari Adriatico se coniunxit. (XLII.) Hinc vero egressi usque ad mare pervenerunt et civitatem Spalatensem ceperunt et totam Croatiam sibi subjugaverunt.

(XLIV.) Et contra Carinthinos bellum promoverent ac in Marciam Lombardie se venire prepararent.

Anno deinde septimo… post haec Corinthiam hostiliter adeuntes… abinde spoliata Corinthia, Carniolia et Stiria… reversi sunt…
(26. l.) Destructa itaque civitate Aquilegie, Concordiam demum in Foro Julii destruxit civitatem. Abinde in Marchiam Longobardie Tervisium, Paduam, Veronam, Brixiam, Cremonam, … Mediolanum…aliasque plures urbes ipsius regionis suo dominio subigavit. (LIII.) …cum exercitu Caranthino decreverunt. Et per Forum Julii in Marchiam Lombardie venerunt, ubi civitatem Paduam cedibus et incendiis… devastaverunt. Ex hinc intrantes Lombardiam multa mala facere ceperunt. (55. l.) Postquam autem memorata regna devicerunt per Forum Julii usque in Marchiam Longobardie intraverunt, ubi civitatem Paduam igne ac gladio consumserunt. Ex hinc intrantes Longobardiam… totam spoliantes… cum victoria redierunt.

Post hec X. annis repausassent…

(27. l.) Interea… ad Apuliam exercitum destinavit, constituens ipsi capitaneum Zoard, ex tribu Zoard… (XLIV.) mitterent exercitum contra Glad… ad hoc missi sunt Zuardu et Cadusa… (43. l.) quintus capitaneus Leel… ex isto Zouard oritur generatio…

Hún történet. Magyar történet.

(A Budai Krónikában.)

(19. l.) Rex Atila ad Zeunen solennem euriam fecit congregari, in quam Detricus de Verona cum principibus Germanie accedens, omnem homagionem et reverentiam regi Atile fecisse perhibetur. Suggessit itaque regi… (143. l.) Rex [Salomon] celebravit Natale Domini in Geminum castellum…

(143. l.) Marchart dux Teutonicorum cum comite Vid instigaverunt regem ut ducem expugnaret…

(30. l.) Detrici vero ac aliorum principum Almanie astutia… Hunorum impartita communitas in partes diversas est divisa.Ita quidem, ut quidam Chabam regis Atile filium ex Graecorum imperatoris… filia, alii vero Aladarium ex Germanie principissa… procreatum, in regem sibi preficere nitebantur. Sanior vero pars Hunorum dum Chabe adhesisset, Detricus autem et extera natio cum paucis Hunis Aladario; et sic ambo regnare ceperunt, cunque alter alteri preferre moliretur. (140. l.) Vid suggerebat regem, quod sicut duo gladii in eadem vagina continere non possent, sic nec vos in eodem regno conregnare potestis.

(47. l.) Geysa dux… necessarium habuit desiderium suum divulgare regibus ac principibus christianis, quo audito… personaliter adierunt…

(50. l.) Generatio Gud-Keled… per Petrum regem sunt adducti de castro Stoph… Istius siquidem generatio temporibus Salomonis regis, Ladislai et Geyche ducum extitit exaltata, nam tune ipsa generatio in duas partes divisa fuit, quidam ducibus adherentes, quidam vero Salomoni et specialiter Vid…

(138. l.) noverunt ipsum [t. i. Salomonem] pessimis consiliis Vid comitis in omnibus auscultantem, qui Vid Deo et hominibus detestabilis erat. …Hec fuit causa malorum et seminarium discordie eorum.

(129. l.) Imperator Grecorum… misit nuncios ad ducem Geysa ad firmandam pacem et amiciam…

(122. l.) Rex Solomon… accessit ad socerum suum imperatorem Teutonicorum.

(144. l.) Duces Geysa et Ladislaus ac totus exercitus Hungarorum, qui erant cum eis…

Detrici astutia, qui illo tempore Sicambrie Aladario adherebat, inter ambos reges tam durum prelium ac forte est commissum, ut Danubium germanico sanguine inundavit, quod si Teutonici occisionem, que per Hunos facta est… In his preliis semper Chaba et Huni victoriam habuerunt, Postmodum vero Detricus per tradimentum Chabam fecit superari… (145. l.) cum autem prelium commissum est…(146. l.) milites Ladislai agmina Salomonis… terribili tinnitu gladiorum in morte concluserunt crudeli; sed et milites Geyse pocula dire mortis eisdem propinarunt, Ceduntur Teutonici, fugiunt Latini… et cadunt ante Hungaros…

(143. l.) Salomon… duces auxilio traditorum… superavit…

vix 15 millia ex parte Chaba remanerent, aliis Hunis… totalier deletis et occisis. (150. l.) In prefato prelio non solum Teutonici aut Latini ceciderunt, sed maior pars milicie regni Hungarie dicitur corruisse. Duces… triumpho victorie sublimati… Dux Ladislaus… videns tot millia interfectorum…

(ANONYMUS-nál)
(31. l.) remanserunt autem ex Hunnis tria millia virorum, qui… non se Hungaros, sed Siculos… vocaverunt. Isti enim Siculi Hunorum sunt residui… dum Hungaros… redire cognovissent… eis occurrerunt, conquestrantes simul Pannoniam regionem. (L.) …omnes Siculi, qui primo erant populi Athyle regis, audita fama Usuvuu, obviam pacifici venerunt… et ante exercitum in prima acie contra Menu-Morout pugnatori ceperunt.
(31. l.) …Chaba… ex uxore de Corosminia genuit Edumen et Ed… [in Rutenium eis occurrerunt[4]]…Ex isto etiam Chaba procreati sunt Edemen et Ed, quorum Edemen in reditu Hungarorum in Pannoniam pere se cum maxima multitudine ex cognatione patris et matris sue, introivit… Ex isto etiam Chaba Aba generatio est exorta. (VIII.) in Ruthenia… VII. duces Cumanorum… (X.) prenominati duces Cumanoru, scilicet Ed, Edumen,…cum uxoribus… necnon cum magna multitudine in Pannoniam venire… (XI.) …una cum cognatione…

(XXXII.) Ex quorum [t. i. Edu et Edumen] progenie… rex Samuel descendit, qui… Oba vocatur.

Fugit ergo Chaba… in Greciam… non permansit… uxorem ex Scitia non duxit, sed de Corosmenia… Siculi Chabam in Grecia periisse putaverunt… (XLIV.) Zuardu… in Greciam eundi.

(XLV.) …in eadem terra duxit uxorem et populus ille, qui nunc dicitur Soba-Mogera, mortuo duce Zuard in Grecia remansit…

(32. l.) Exterminata multitudine filiorum Atile regis, tandem Pannonia remansit sie regibus decem annis, Vlachis, Grecis advenis, Messianis, Teutomicis, Sclavis exulibus remanentibus tantummodo in Pannonia. [K.70.1. még: …Bulgaris et Messianis…] (IX.) …in terra Pannonie, que primo Athile regis terra fuisset… quam habitarent Sclavi, Bulgarii et Blachii ac pastores Romanorum…

(XXXIX.) Dux Salamus cum adiutoria Grecorum et Bulgarorum…

(25. l.) Vlachis, qui ipsorum (t. i. Romanorum) exitere… pastores, remanentibus in Pannonia. (XLVII.) Romani… in terram Teutonicorum properaverunt…

(XI.) …terram… preoccupavisset sibi dux Morout, cuius nepos dictus est ab Hungaris Menu-Morout.

(32. l.) Surrexit post hec quidam princeps Svetibolug, Morothi filius in Polonia. [K. 71.1.: Tradunt quidam, quod Hungari Morot non Zuataplug in… Pannonia reperissent principantem: hoc idcirco iste habent, quia Morot pater eius nomine maior erat, sed confectus senio repausavit in castro… Besprem.]

(B. 150.1.: Salamon szövetségesei.) Marchart dux Teutonicorum et Zvetepolug dux Sclavorum…


E kissé tán hosszadalmas összehasonlításból kétségtelenül kiderül, hogy a Hún-krónika szerzőjének egyik főforrása a Gesta Ungarorum volt. A hún történetre vonatkozó adatot azonban ebben igen keveset talált (v. ö. a vastag-betűs részlelet.) ANONYMUS, ki a hún népnevet egyszer sem említi, a hún történetből mindössze annyit tud, hogy

a)   Attila Scythiából Pannóniába jött népével és azt – az itt lakó rómaiakat leverve – elfoglalta;

b)   a rómaiak budafelhévizi telepét[5] ujjáépítve és megerősítve, oda helyezte királyi székhelyét;

c)   Attila városát a magyarok Budavárnak, a németek Ecilburgnak nevezik;

d)   Árpád apja Álmos Attila nemzetségéből származik;

e)   Attilát „Isten ostorának” (flagellum Dei) nevezték;

f)   a székelyek Attila népének maradványai, kik a honfoglaláskor Tiszántúl csatlakoztak a magyarokhoz s velük vettek részt a tiszántúli részek meghódításában.

Ezeket az adatokat a Hún-krónika írója, ki ANONYMUS-t nem, csak annak XI. századi forrását ismerte, egytől-egyig átvette, de részben módosította. Budavárát (Ó-Budát) VITERBÓI GOTFRID nyomán Sicambriának nevezi. A város magyar nevét Attila Bleda helyett Budá-nak nevezett fivérére vezeti vissza, s ez elnevezéssel hozza kapcsolatba Buda erőszakos halálát, miről külföldi forrásaiból értesült. A székelyek csatlakozását Tiszántúl helyett Ruthéniába helyezi.

Nevezetes, hogy a Hún-krónika – bár a két nép azonosságát hirdeti és a primus introitus történetében következetesen húnokról szól s a húnt és magyart két egytestvértől származó testvérnépnek tünteti fel – az itt felsorolt, ANONYMUS-szal rokon, tehát az ősforrásból származó helyeken és csupán ott (Attila címében: A rex Hungarorum… flagellum Dei; Budavár-Ecilburgnál: Teutoniei et Hungari; a székelyeknél: non se Hungaros, sed Siculos) magyarokat és nem húnokat említ,[6] aminthogy ANONYMUS sem szól soha húnok-ról. Attila nála Álmos egyenes őse, a seytha Mágóg nemzetségéből s a székelyek Attila király népei.

A hún-magyar azonosság gondolatát, ami ANONYMUS-nál teljesebb alakban jelentkezik, mint a Hún-krónikában, s a felsorolt adatokat a XIII. századi író egyszerűen átvette az ősforrásból. Ez volt a mag, melyből a Hún-krónika kinőtt. De ez a mag sovány volt és szintelen. Ezért idegen forrásokhoz fordult. JORDANES és VITERBÓI GOTFRID műveiben sok érdekes adatot talált a húnok származásáról, Attila harcairól és haláláról, fiai bukásáról. Ezeket – hacsak ízlésével és nemzeti büszkeségével ellentétben nem álltak (mint pl. a húnoknak kóbor személyektől való leszármaztatása) – átvette, azonban az így kibővült anyag sem elégítette ki. A nyugati írók kegyetlen ellenséget, az emberiességből kivetkőzött rablót láttak Attilában és húnjaiban. Krónikásunk viszont isteni elhivatással nyugatra jövő, diadalmas hódítót, nagy uralkodót akart rajzolni. Dicső hősöket keresett a magyar nép őséül ismert hún népben. A régi Gesta szűkszavú adatait és az idegen források részletesebb, de ellenséges elbeszélését megfelelő, új keretbe kellett foglalnia. Így jött arra a középkorban sem gyakori, de a XII. század óta mégsem szokatlan gondolatra, hogy hiányos adatait a magyar történetből átvett s a húnokba átvetített eseményekkel egészíti ki s hogy az egész hún történetet a magyar történetből kölcsönzött keretbe foglalja.

Ha a Hún-krónika szerkezetét vizsgáljuk, azt találjuk, hogy az pontosan fedi a hozzácsatolt magyar történeti rész szerkezetét:

Hún-történet. Magyar történet
B. 3–7. l.: Genesis (Hunor és Magyar származása.) B. 35–36. l.: Genealógia (Árpád származása.)
8–12. l.: Őshazák leírása. 35. l.: (Ebben:) az őshaza említése
14–15. l.: Kapitányválasztás és kijövetel Scythiából 36–37. l.: Kijövetel Scythiából és kapitányválasztás.
15–17. l.: Honfoglalás. 38–40. l.: Honfoglalás.
17–18. l.: Királyválasztás. Attila jellemzése. 40–43. l.: A hét kapitány felsorolása és jellemzése.
(44–46. l.: Hétmagyar polémia.)
18. l.: (Ebben:) jövevényekről. 46–54. l.: Jövevények.
19–28. l.: Attila nyugati harcai. 54–60. l.: Nyugati kalandozások.
28–33. l.: Attila halála és a birodalom feloszlása. 61. l-tól: A pogány Magyarország bukása. Szent István.

Mielőtt a Hún-krónika írójának módszerét ismertetném, néhány jellemző példán mutatom be, miként használta fel és egyeztette külföldi forrásait és a magyar Gestát, illetőleg miképen kompilálta azokat.

JORDANES. Magyar történet. Hún-krónika.
(XXIX. c.) Hunorum… in Meotida paludevenatores, dum in ulteriori Meotidis ripa venationes inquirunt, animadvertunt, quomodo ex improviso cerva se illis obtulit, ingressaque paludem, nunc progrediens nunc subsistens, indicem se viae tribuit. Quam secuti… paludes Meotidas… transiere. Mox quoque, ut Scythica terra ignotis apparuit, cerva disparuit… Illi vero… admiratione inducti terre Scythice… ad suos redeunt… persuasaque gente sua via… ad Scythiam properant

(V. c.) Scythia… ad flumina Tyram, Danastrum et Vagosolam, magnumque Danastrum… per omnem Meotidis ambitum… ab arctoo circumdatur Oceano, a meridie Persida… In qua Scythia… que magnis opinatisque ambitur fluminibus…

(B. 162. l.) Geysa… cum fratre Ladislao… apparuit eis cervus… cepitque fugere coram eis versus silvam… dum milites sagittarent, proiecit se in Danubium, et eum ultro non viderunt… ibi locum demonstravit, ut ecclesiam hic edificemus.

(A. XIV.) …habundantiam omnium bestiarum et piscium copiam…

(L.:) …animalium, volucrum ac bestiarum silvestrium maxima multitudine…

(Sp. T.) …propter raritatem hominum erat habilis animalibus alendis.

(B. 54. l.) … per sex annos… equos meliorare curaverunt, anno vero septimo…

(56. l.)ad propria redeuntes, annis sedecim immobiliter in Hungaria permanserunt…

(B. 8. és K. 55. l.) Hunor et Magor [fratres]… Accidit autem dierum una venandi causa illos perrexisse, quibus in deserto cum cerva occurrisset, in paludes Meotidas illam insequentes, fugit ante eos. Cumque ibi ante eos prorsus evanuisset, diutius requisitam nullo modo invenire potuerunt. Peragratis tandem paludibus pro armentis nutriendis ipsam conspexerunt opportunam. Deinde ad patrem redeuntes, ab ipso licentia impetrata, cum omnibus rebus paludes Meotidas intraverunt. Regio quidem Meotida, Perside provincie est vicina, quam undique preter vadum unum parvissimum, pontus girovallat, fluviis currentibus herbis, silvis, piscibus, volucribus et bestiis cipiatur. Aditus illic difficilis et exitus. Paludes ergo Meotidas adeuntes, quinque annis ibidem immobiliter permanserunt, anno vero sexto exeuntes in deserto loco sine maribus in tabernaculis permanentes uxores ac pueros Belar casu reperierunt…

(K. 52. l.) Prohemium… Orosius…ex demonibus incubis Hungaros asseruit generatos. Scripsit enim quod Filimer magni Aldarici, regis Gothorum filius, dum fines Scithie armis impeteret, mulieres, que patrio nomine Baltrame nominantur, plures secum in exercitu suo dicitur deduxisse. Que dum essent militibus infestissime, etrahentes plurimos per blandicies a negotio militari consilium regis ipsas fertur de consortio exercitus eapropter expulisse. Que quidem pervagantes per deserta littora paludis Meotidis tandem descenderunt, ibique demones ad ipsas venientes concubuisse cum ipsis, iuxta Orosium referantur. Ex qua coniunctione dixit Hungaros oriundus. Ded ut eius assertio palam fiat, falsissima… Volens itaque veritatem immitari… scripturus quoque ortum prefate nationis…]

VITERBÓI GOTFRID: Panheon.

(MG. SS. XXII. 183. 0.) Hunorum …gens ex incubis et meretricibus est procreata infra Meotidas paludes unius cerve transmentis transivit inaccessabiles prius illas paludes.

JORDANES.

(XXIV. c.) Hunorum gens, ut refert Orosius. exarsit in Gothos. Filimer, rex Gothorum et Gondarici Magni filius, …qui terras Scithicas introisse superius a nobis dictus est, reperit in populo sua quasdam vagas mulieres, quas patrio sermone Haliurunas… cognominat easque habens suspectas, de medio sui proturbat, longeque ab exercitu suo fugatas in solitudinem coëgit errare. Que spiritus immundi per eremum vagantes dum vidissent et earum se complexibus in coitu miscuissent, genus hoc ferocissimum edidere…

(XXIV. c.) …ad Scythiam properant et quantoscunque obvios in ingressu Scytharum habuere, litavere victorie, reliquos perdomitos subegere. Nam mox in gentem illam transiere, illico Alipzuros, Alciduros… qui ripe ipsius Scythie insidebant, quasi quidem turbo gentium repuere. Alanos quoque…subjugavere. (A. l.) multitudinem popularum in ibi generatorum nec alere sufficiebat, nec capere. Homines vero, qui habitant eam vulgariter Dentu-Moger dicuntur usque in hodiernum diem. (B. 10., K. 56. l.) Factum est autem, cum diutius in paladibus Meotidis habitassent, in gentem validissimam crescere ceperunt, nec eos capere ipsa regio poterat, aut nutrire… Scitia regione explorata, cum pueris et armentis ipsam patriam intraverunt permansuri. Regnum igitur ipsum, dum adissent, Alprozuros, qui nune Prutine nominantur, in eo habitantes invenerunt. Quibus deletis et expulsis aut occisis usque hodie ipsum regnum possidere dinoscuntur.
(XXXIV. c.) Attila, Hunnorum omnium dominus… (A. XX.) Athile regis, qui flagellum Die dicebatur. (17–18. l.) Tunc Huni Atilam, filium Bendekuz, consuetudine Romanorum super se regem prefecerunt, qui primo unus de capiteneis habebatur. Et ipse Budam fratrem suum de flumine Tyscia usque Don principem constituit ac rectorem, vocarique se faciens regem Hungarorum. Titulum siquidem tali sub forma scribi faciebat: Atila, Dei gratia… rex Hungarorum, Medorum et Gothorum metus orbis terre, flagellum Dei.

Erat enim rex Atila colore teter, oculis furiosis, elatus incessu, (K. statura brevis) pectore lato, barbam prolixam deferebat, venereus etiam erat ultra modum. In archa sua es tenere contemnebat, audacie quidem temperate, astutissimus in preliis et sollicitus, fortitudinis competentis suo corpore habebatur, in voluntate magnanimus, armis politis, mundis tabernaculis, cultuque utebatur. Amabatur siquidem ab extranea natione eo, quod esset liberalis et communis. Ex natura vero serenitatem habebat, mirabiliter etiam a suis timebatur, linguarum ideoque diversarum nationes de finibus orbis terre ad eum confluebant, quibus liberaliter pro posse affluebat… etc.

………

(XXXV.) Attila, patre genitus Mundzuco… cum Bleda germano Hunnorum successit in regno… Bleda… magne parti regnabat Hunnorum… Attila… Romanos Vese-Gothosque subdere… Vir terrarum omnium metus… Erat namque superbus incessu, huc atque illuc circumferens oculos, ut elati potentia… manu temperans, consilio validissimus, …forma brevis, lato pectore, capite grandiori, minutis oculis, rarus barba, canis aspersus, simo naso, teter colore, originis sue signa restituens… Quo ille munere gratulatus, ut erat magnanimus (A. V.) Tunc… super se elegerunt sibi ducem… Almum… septem virorum nomina: Almus… etc.

(A. LIII.) …quosdam rectores prefecerunt… alios constituerunt ductores exercitus…

(A. XIII.) …vocatus et Arpad dux Hunguarie.

(K. 79. l.) Petrus rex… erat quoque idem lascivus ultra modum… (B.77.) erat autem nimium lascivus…

(A. XXIV.) Tuhutum… erat vir astutus.

VITERBÓI GOTFRID: Pantheon.

(MG. SS. XXII: 188. l.) Iste est Atila metus orbis, flagellum Dei, superbus incessu, oculos furiosos circumferens, amator belli, manu propria temperatus, consilio validus, supplicantibus exorabilis, propitius cunctis in fide receptis, forma brevis, pectore lato, minutis oculis, capite grandiore, raro barba, canitie conspersus, simus naso, colore tetro.

(A. XLIII.) …et vicine nationes… confluebant ad ducem Arpad.

(A. LVII.) Et audita pietate ipsius (t. i. Toksun ducis) multi hospites confluebant ad eum ex diversis nationibus.

(A. XII.) … habitatores terre… timuerunt valde…eo quod audierunt Almum de genere Athile regis descendisse…

JORDANES.

(XXXVIII.) …diversarum nationum ductores… nutibus Attile attendebant, et ubi oculo annuisset,… cum timore et tremore unusquisque astabat…

(XXXV. c.) Bleda enim fratre fraudibus perempto…

VITERBÓI GOTFRID: Speculum.

(MG. SS. XXII. 62.) Priamus… migrat per Ungariam… placuit Pannonia pinguis… arte parant urbem… Urbs ornata viris nova dieta Sicambria crevit…

(28. l.) Egressus vero, curia celebrata, Sicambriam, Pannonie civitatem intravit, in qua propriis manibus Budam fratrem suum interfecit, ac corpus eius in Danubium proiecit, quoniam ipso Atila in partibus occidentalibus demonstrante, ibidem Buda inter ipsum et Atilam fratrem suum metas statutas, transgessus fuerat dominando. Nam Sicambriam sou nomine fecerat nominari Buda-Vara. Et quamvis rex Atila Hunis ac aliis gentibus interdictum posuisset, ut eadem civitas urbs Atile vocaretur, Teutonici interdictum formidantes Ecilburg eam vocant, id est urbem Atile, Hungari vero… adhuc eam O-Budam usque hodie vocant et appellant.
(A.I.) Rex Athila… regalem sibi locum constituit iuxta Danubium, que per linguam Hungaricam dicitur nunc Buduvar et a Theotonicis Ecilburgum vocatum est… (XLVI.) intraverunt civitatem Athile regis… (XLVII.) egressus de Ecilburgu…
JORDANES.

(XLII. c.) Quumque ad Romam animus fuisset eius attentus accedere, …placida ei legatio a Roma advenit. Nam Leo papa per se ad eum accedit in agro Venetum Ambuleio. Qui mox deposuit ex citatum furorem et rediens, qua venerat, id est; ultra Danubium, promissa pace discescit.

(191. l.) Contigit antem, ut Ladislaus ad castrum veniret… Salomon exivit ad eum… Statimque cum ad eum venisset et faciem eius respexisset, vidit duos angelos super caput ipsius Ladislai Igneo gladio volantes et inimicos eius minantes. Quo visu Salomon fugit in castrum.[7] (27–28. l.) Cunque Leo papa cum cleri multitudine… pervenisset ad Atilam in campo, simul in equis coloquium habuerunt et dum Atila promissa, censum et verba audivisset Romanorum, onerosa videbantur regi Atile; admittere tamen decuit postulata Apostolici ob timorem; nam cum idem rex oculos superius levasset, vidit supra caput suum pendere hominem in aëre, habentem gladium versatilem in manu sua, qui ipsus caput, quasi stridentibus dentibus, truncare minabatur. Et sic… frena retrovertit, Pannoniamque est ingressus.
VITERBÓI GOTFRID: Pantheon.

(MG. SS. XXII. 186. l.) Atila de Liguria tendit Romam. Cui Leo papa longe occurrit et ne urbi noceat, precibus impetravit. Illud etiam Atilam ab Urbis accessu maxime refrenavit, quod Alaricus… postquam Roman exspoliavit, subitanea mort decessit. His itaque de causis Atila frenum retro convertit et ad propria remeavit.

GOTFRID: Pantheon.

(Ugyanott. 133. l.)

Vetus et Novum testamentum omnesque istorias… compendio perlustramus… Itaque supra vetus testamentum habeo auctores… super istorias vero gentilium habemus Josephum… Orosium… etc. Similiter post omnes reges in sexta etate mundi etc.

GOTRFID: Memoria Seculorum.

(MG. SS. XXII. 103.)

Ceterum, quia tanta est librorum multiplicitas…ego libellum istum …ex omnibus Ystoriis compilari…

Describendo autem seriatim vetus et novum testamentum… cronica omnium gentilium per diversa secula viventium inserimus. Actores autem cronicarum, quos imitamur, sunt hii… et alii nonnulli quorum memoria hic non indigemus. Hos itaque… et precipue Josephum illum… imitati sumus et Orosium et Suetonium et Egesippum et Solinum.

A Hún-krónika bevezetése.

(K. 53. l.) Multipharie multisque modis olim in veteri testamento et nunc sub etate sexta seculi diversas historias diversi descripserunt, prout Josephus, Isidorus, Orosius et Gotfridus aliique quamplures, quorum nomina exprimere non est opus. Ego autem:…illud opus inchoari…


A Hún-krónika bevezetésében említett írók voltak írójának főbb külföldi forrásai. Magát e bevezetést – mely csak KÉZAI-nál, a SAMBUCUS-kódexben és a Pozsonyi krónikában maradt fenn – a Hún-krónika írója VITERBÓI GOTFRID műveinek előszavából állította össze. Legbiztosabb jele az átvételnek az Ó-Testamentum emlegetése, ami GOTFRID világkrónikájában helyénvaló volt, de a húnok és magyarok történetével foglalkozó krónikában nincs helye. Úgy látszik GOTFRID előszavából értesült JOSEPHUS és OROSIUS művének létezéséről is. JOSEPHUS használatának nyomait a Genesisben, OROSIUS-ét és ISIDORUS-ét Scythia leírásában ismerhetjük fel. Az ősforrás REGINO-ból kivonatolt Scythia leírása e források hatása alatt értelmetlen, kaotikus elbeszéléssé torzult. JORDANES-t, kinek OROSIUS-ra hivatkozó művét tartotta OROSIUS munkájának,[8] és VITERBÓI GOTFRID-ot bőven kiaknázta krónikásunk. E mellett – úgy lehet – SIGEBERTUS GEMBLACENSIS és PAULUS DIACONUS műveit is ismerte.[9]

Az összehasonlításokból megállapítható, hogy a Hún-krónika írója e külföldi forrásainak szűkszavú értesítéseit a magyar történetből egészítette ki, illetőleg interpolálta.

A Hún-krónika első része – Attila jellemzéséig (B. 3–18. 1.; K. 53–60. l.) – túlnyomó részben egyszerű kópiája a forrásul használt magyar Gestának, melynek tartalmát ANONYMUS bővített átdolgozásának s a többi rokon forrásoknak egyeztetésével elég pontosan rekonstruálhatjuk. Innét vette át írónk a genesist, Scythia és az első vándorlások leírását, a hét foglalóvezérről és bíróról szóló elbeszélést, kiegészítve és összekúszálva azt idegen forrásokból – elsősorban ISIDORUS-tól és JORDANES-től – nyert értesüléseivel. JORDANES-től vette át a Mundzuk-fiakról (Attila és Bleda) szóló értesítést kiegészítve azt a magyar hagyományból vett nevekkel (Keve, Vela vagy Bela, Kadosa, Kádár). Az ősi alkotmányról vallott felfogása – mint ANONYMUS tárgyalása közben kiemeltük – a hozzácsatolt magyar történet felfogását fedi s eltér ANONYMUS-étól. Mint a Marót-kérdésben, itt is ellentétbe került forrásával, a Gestával, leírásában mégis arra támaszkodik. Alapul a régi Gesta ANONYMUS-nál fenntartott elbeszélés szolgált a kiskorú Zsolt mellé választott bírákról és vezérekről. Ugyancsak a régi magyar Gestából vette át a bejövetel útjának, a pannóniai rómaiakkal vívott harcnak és a fejedelemválasztásnak (nála királyválasztásnak) történetét, Attila jellemzésében az advenákról szóló részt és egyéb – a külföldi forrásokban ismeretlen – részleteket, JORDANES-nek a húnok származásáról adott lealázó elbeszélését, mely ellen az előszóban tiltakozik, a hún(bolgár)-magyar keveredés emlékét őrző (Belar, Dulo) nőrablás mondájával pótolta, melybe – JORDANES hatása alatt – belekeverte az alánok nevét. Ugyancsak a magyar Gestából vette át a hadbahívó szertartást, melyet az – a fennmaradt nyomok szerint – Vatha lázadásával kapcsolatban írt le. Az elbeszélés színezésére a honfoglaláskori események mellett későbbi XI. századi részleteket is felhasznált. A hún honfoglalás pannóniai harcaihoz Aba Sámuel és Henrik császár harcának motivumait használta fel. A JORDANES-től és GOTFRID-től megismert szarvas-monda szinezésére Szent László csodaszarvasának történetét használta fel.

A második részben (B. 18–30.; K. 60–69. l.) Attila harcait idegen források alapján írja le, de kiegészíti a magyar Gestából a X. századi karintiai, stíriai, dalmáciai, burgundiai, galliai, friauli, lombardiai harcok, Strassburg és Pádua ostroma történetével. Innét vette át Zoárdnak a ma ismert krónikaváltozatokból hiányzó apuliai hadjáratának történetét (V. ö. LIUDPRAND: Antapodosisát Salard magyar vezérről) s innét származnak a turulos címer, a harcközi pihenők stb. motívumai. A Leó pápával való találkozásnál mellőzve külföldi forrásait szintelenebb elbeszélését, Szent László mondaköréből kölcsönözte a pápa feje fölött kivont karddal fenyegető angyal szép mondáját. Attila fiainak harcához Salamon és Géza harcát vette mintaképül. A német Detre személyét és egyéniségét a hozzá hasonlóan jövevény, német származású, ármányos Vid képére rajzolta meg. A görög nőtől származó Csaba előképe a görög szövetségre támaszkodó Géza herceg, a német Aladáré, a német császár sógora Salamon. A köztük lefolyt harc története ezek harcának parafrázisa.

A befejező részletben (B. 31–33.; K. 69–71. l.) a krónikás összekeverve a székelyek és Csaba népe történetének némely motivumait, ezek honfoglaláskori csatlakozásáról szól a régi Gesta nyomán. A magyar uralom előtti rövid kornak jellemzésében is arra támaszkodik, de a régi hős, Marót fiává, mihez Salamon szövetségeseinek – a német Marchart és a cseh Szvatopluk-nak – együttes szereplése etimológiai támaszpontot is adott.

A Hún-krónika írója természetesen szabadon használta forrását. a magyar történet eseményeit és epizódjait a hún történetbe átvetítve, nem követhette azt szószerint. Mindazonáltal néhol meglepő szószerinti egyezéseket találunk. Legfeltünőbb a 108 nemzetségről szóló rész, a kapitányválasztás, bíróválasztás, hadseregbeosztás és vándorlások történetének szószerinti egyezése, nem szólva Scythia leírásának a régi Gestából átvett részleteiről. Meglepő a csodaszarvas-monda (testvérpár, a szarvas eltűnése, helykijelölő szerepe) és az angyal-monda (karddal fenyegetés) motívumainak teljes egyezése. A harcok leírásában – különösen a XI. század történetéből átvett részletekben – inkább a gondolati egyezés tűnik szembe, de a helynevek és néhány szóbeli egyezés is kétségtelenné teszik az átvételt. Csaba és a székelyek, valamint a honfoglalás előtti Magyarország történetében ismét több szószerint is egyező helyet találtunk. Láttuk, hogy ANONYMUS – bár e régi mű felfogását és részleteit hívebben őrizte meg a Hún-krónikához csatolt magyar krónikánál, az eredeti szöveget lényegesen megváltoztatta, kibővítette, másutt meg jellemző részeit elhagyta. S még így is sok szószerint egyező részletet találunk ANONYMUS és a Hún-krónika közt.[10] Kétségtelen, hogy ha korunkra jutott volna a régi Gesta, mely a Hún-krónika forrása volt, még több szószerinti egyezést tudnánk kimutatni.

A Hún-krónika írójának módszere tehát azonos ANONYMUS-éval s műve ugyanahhoz a műfajhoz tartozik, mint ennek Gestája. Mindazonáltal lényeges eltérések jellemzik a kettő dolgozásmódját. A Hún-krónika írója kevésbé önálló és kisebb tehetségű író volt amannál. ANONYMUS óvatosabban, kritikával használja forrását. Bár a tények megítélésében saját kora szemüvegét használja, a későbbi események, csaták, személyek stb. leírását csak szinezésre, tehát íróművészi szempontból használja fel. Tényeket tudatosan nem igen helyez át a honfoglalás korába.[11] Ezzel szemben a Hún-krónika írója egész eseménysorozatokat (kapitányválasztás, bíróválasztás, királyválasztás, karinthiai, stíriai, dalmáciai, friauli, lombardiai, apuliai hadjáratok stb.) helyez át a IX–X. századból az V. századba. Ez az eljárás, bár általánosan szokásosnak nem mondható, elég gyakori a XII. század óta,[12] a lovagkori költészet hatása alatt álló történetíróknál[13] s néha – mint az úgynevezett Lengyel-magyar króniká-ban látjuk – valósággal kaotikus zűrzavarra vezetett. A Hún-krónika írójának eljárását itt-ott azzal menthetjük, hogy kritikát vélt gyakorolni, így pl. midőn a magyaroknak rómaiakkal vívott pannóniai harcait a hún-korba helyezte át s midőn a monarchikus államforma megvalósítását a külföldi forrásokból korlátlan uralkodóként megismert Attila korára teszi, mivel a honfoglaláskori alkotmányról neki – mint láttuk –egészen más nézetei voltak. Bizonyos azonban, hogy ANONYMUS sokkal kritikusabb fő és komolyabb tudós volt a Hún-krónika írójánál. Ezt bizonyítja a mondákkal szemben követett eljárásuk különbözősége is. Míg ANONYMUS – láttuk – realizálja, vagy kihagyja a mondákat, a Hún-krónika írója előszeretettel helyez át a hún-korba magyar mondákat, akár mert valami biztató jelet talál a külföldi forrásban (pl. a csodaszarvasnál), akár mert nincs megelégedve forrása reális magyarázatával (pl. a pápa és Attila találkozásánál), akár pedig egyéb okokból (pl. a húnok eredetének leírásánál, hol a nőrablás magyar mondájával helyettesíti JORDANES gyalázkodó elbeszélését). Írói tehetség dolgában sem mérkőzhet ANONYMUS-szal. Ez egységes szempontokból kiindulva, egyéni íróművészettel öntötte kerek művészi egészbe tárgyát s ahol stiláris érzéke, egyéni felfogása úgy kívánta, változtatott a források betűjén. A Hún-krónika írója viszont alig ad valamit a források szövegéhez saját írói művészetéből. Bár nyelvéből és stílusából kiérezzük egyéniségét, általában híven követi forrásainak betűszerinti szövegét. A Hún-krónika írója tudományos képzettség, kritika és írói tehetség dolgában messze mögötte áll Béla király névtelen jegyzőjének. Szempontunkból épen e fogyatékosságai teszik értékessé művét. Ennek köszönhetjük, hogy az elveszett XI. századi ősforrás szószerinti szövegét sokhelyt, a mondákat mindenütt hívebben őrizte meg a tudós ANONYMUS-nál.

Az ősforrás korának meghatározásához is értékes bizonyítékokat találunk a Hún-krónikában. A királykori történetből, Aba Sámuel, Salamon és I. Géza korának történetéből átvett részletei (a csodaszarvas és kardos-angyal mondája, a Tulln-Treisam-Cezumori csata, Detre-Vid és a mogyoródi csata stb.) új bizonyítékul szolgálnak az ősforrás Szent László-kori keletkezéséhez.

Az eredményeket összefoglalva, megállapíthatjuk, hogy

az ú. n. Hún-krónika főforrása, mellyel a Marót-kérdésben kifejezetten vitatkozik, a Szent László koráig terjedő Gesta Ungarorum volt, melynek nemcsak Attilára vonatkozó szűkszavú értesítéseit, hanem a magyarok IX–XI. század történetére vonatkozó részleteit felhasználta a hún történet kidolgozásához;

a hún történet szempontjából a Hún-krónikának ezek a magyar forrásból származó elemei semmi értékkel sem bírnak, de felhasználhatók a XI. századi Gesta rekonstruálásához;

a magyarok hún hagyománya és hún mondája szempontjából csak azok a részletek bírnak értékkel, melyek már ANONYMUS-nál, illetőleg a XI. századi ősforrásban is a húnokra vagy Attilára vonatkoztatva fordulnak elő;

a Hún-krónika írója a Gesta Ungarorum mellett külföldi forrásokat is használt, melyeknek szűkszavú és a húnokkal szemben ellenséges elbeszélését a magyar Gestából interpolálta, kiszínezte és átdolgozta.[14]


[1] V. ö. DOMANOVSZKY: Kézai krónikája. 33–34. l.

[2] A hún-monda és hún-hagyomány kérdésével külön tanulmányban foglalkozom, ezért itt arra részletesen nem terjeszkedem ki.

[3] Általában ilyennek tartják az őshaza, a genezis és vándorlások történetét. V. ö. PAULER, MARCZALI, DOMANOVSZKY id. m. MARCZALI a bíróválasztás és Csaba-monda, KARÁCSONYI a Tulln-Cezunmauri csaták, SEBESTYÉN az országmegosztás (Buda hercegsége) magyar előképeire, PAIS legújabban a személynevek magyar eredetére stb. mutattak rá. V. ö. MADZSAR: A hún krónika szerzője. Tört. Szemle 1922.

[4] Tévesen a székelyekről mondva, kiknek történetét a krónikás összezagyválta Csaba népének történetével.

[5] ANONYMUS Aquincum nevét nem említi.

[6] A KÉZAI-kivonatban, szemben a XIII. századi közös forráshoz híven ragaszkodó bővebb krónikákkal e helyeken is Huni van.

[7] Ennek az író módszerére rendkívül jellemző, de csupán a Bécsi Képes krónikából ismert s a többi krónikából hiányzó forráshelynek a XI. századi Gestával való összefüggéséről alább a XI. fejezetben szólok.

[8] Az előszóban (SAMBUCUS-kódex és KÉZAI) JORDANES-t idézi OROSIUS-ként s ennek veti szemére, hogy Ottó császár kedvéért hamisította meg a hún-magyarok származásának történetét. Valószínű, hogy JORDANES művét egy Ottó császárnak dedikált kódexből ismerte. V. ö. MADZSAR (Tört. Szemle 1922. 81–82. l.)

[9] Minderre v. ö. DOMANOVSZKY: Kézai krónikája 30–74. l. s az ott idézett műveket.

[10] Minderre v. ö. még HÓMAN: A magyar hún-hagyomány és hún-monda. Budapest, 1925.

[11] A besenyő-telepítést tévedésből (Zulta besenyő vezér!) teszi Zsolt idejére.

[12] Korábban leginkább csak akkor fordul elő, midőn az író egyéb források híjján, néphagyományra, népmondára támaszkodik. A nép ugyanis előszeretettel tesz meg egymás kortársaivá különböző korbeli hősöket. Így lett a 896–900 közt lefolyt honfoglalás hősévé a Szent László-kori Gestá-ban Bulcsú és Lél, kiknek hírét az író a déldunántúli szájhagyományból vette.

[13] V. ö. alább a XIII. fejezet 3. részében.

[14] Annak a vizsgálatával, vajjon e források mellett használt-e valami élőszóbeli mondai hagyományt, a hún hagyományról és mondáról írt dolgozatomban foglalkozom.