172KASSA KÖZOKTATÁSÜGYE.
KASSA közoktatásügyének története magában foglalja egyuttal Abauj-Tornavármegye közoktatásának történetét, mert a legrégibb időtől fogva Kassa, mint általában minden nagyobb város, az egész vidék közművelődésének tűzhelye volt.
Régi iskolák.
Kassa iskoláiról nincsenek ugyan részletes, tüzetes történeti adataink, de vannak támpontok arra nézve, hogy a város a legrégibb időkben sem volt híjával az egyes korok követelményeinek megfelelő nevelő- és tanintézeteknek. Annyi bizonyos, hogy a mult század egész második s a jelen századnak egész első felében, kivált a tulajdonképeni népoktatás határozottan felekezeti jellegü volt. Igy a kassai városi levéltárban őrzött följegyzések nyomán állítható, hogy itt 1738-ban már külön ev. ref. és külön ág. evang. iskolák és külön kath. jellegü városi hatósági iskolák voltak.
Az 1777-ben s később 1806-ban közzétett úgynevezett "Ratio educationis"-ban kifejtett elvek arra szolgáltak aztán, hogy az országos közigazgatósági hatóságok legfőbbje, a helytartótanács azok nyomán irányozza, erősítse, javítsa ez iskolákban a népoktatás ügyét.
A kassai iskolák felekezeti jellege csak az 1868-iki népoktatási törvény következtében szünt meg.
Községi iskola.
Kassa város törvényhatóságának 1869 julius 5-én tartott közgyülése, mellőzve a népoktatási törvényjavaslat előkészítésére a képviselőháztól 1868-ban kiküldött 25-ös bizottság jelentésében hangoztatott elvet, hogy "a népoktatás nagyfontosságu kérdésének megoldását csak úgy hitte sikerrel kezdeményezhetőnek, ha az a hazánkban létező különböző hitfelekezetü honpolgárok megnyugtatásával, illetőleg a létező tényezők számbvételével történik", daczára annak, hogy Kassán úgy az ágost. ev. hitközség, mint az izraeliták, épp úgy mint a megyére nézve, az akkori megyés püspök b. e. Perger János elnöklete alatt megtartott papi gyülésen a kath. hitközség is saját autonomiájok s ennek keretén belül saját iskoláik fentartása mellett nyilatkoztak, az addig kath. jellegü elemi iskolát közös iskolául jelentette ki s intézkedett, hogy a törvény követelményei lehetőleg teljesüljenek.
A kath. polgárok közt elégületlenséget támasztott ez a határozat. Bántotta őket, mert a viszonossággal ellenkezőnek találták azt, hogy míg a többi hitfelekezet külön is fentartotta iskoláit, a közös iskolaszékbe úgy 173ev. református, mint ág. evangelikus és izraelita városi polgárokat is beválasztottak.
Ennek a sértett érzületnek kifolyása volt, hogy 1870-ben nagy számu aláirással ellátott kérvény került a városi közgyülés napirendjére, mely a közössé tett népiskola visszaadását sürgette, minthogy a város addig is nem mint városi közönség, hanem mint a városi kath. hitközség pátronusa fedezte az iskola költségeit, mire pátronátusságánál fogva kötelezve is volt, továbbá az elemi iskola épületét azzal a rendeltetéssel adták a városnak, hogy kath. iskola helyiségeül szolgáljon, és végül, maga az 1868-iki törvény is követelte volna a kath. egyházi község hozzájárulásának kieszközlését, a mit az elkülönítésnél mellőztek.
E kérvényre a közgyülés 1870 márczius 10-ikén 39 szavazattal 9 ellenében kimondotta, hogy a közös iskola a katholikusoknak visszaadassék és teljesen a kath. autonom iskolaszék hatósága alá helyeztessék. A költségeket a városi pénztár fedezte. De ugyanakkor elhatározták a többi hitfelekezetek iskoláinak arányos segélyezését is.
Ez ujabb intézkedéssel nem elégedtek meg azok, akik már első izben is a közös iskola hívei voltak. Sikerült is nekik keresztülvinni, hogy a közgyülés 1873 julius 18-án az elemi iskolát 35 szóval 5 ellen, most már másodszor, ujra közösnek nyilvánította.
KASSA. - IPARISKOLA.
(Saját felvételünk)
A közgyülési jegyzőkönyvben e határozat következőképen van megokolva:
"Tekintve, hogy a megejtett hatósági összeirás eredményeként a városi 3442 tanköteles gyermek jelenleg semmi oktatásban sem részesül;
tekintve, hogy ezeknek a felekezet által jelenleg fenntartott iskolába leendő bekényszerítése lehetetlen, a mennyiben ez iskola a jelenleg tanításban részesülő csekély számú gyermek befogadására is elégtelen;
tekintve továbbá, hogy a megejtett összeirás alkalmával 1390 szülő s illetőleg gondnok közül 927 követelte a községi iskola felállítását s igy a hatóság a mai kor előrehaladott fogalmai szerint a törvény értelmében sem rendelkeznék oly hatalommal, hogy ezeknek gyermekeit felekezeti iskola látogatására szorítsa;
tekintve, hogy az 1868-iki 38. törv. cz. és az annak végrehajtása iránt keletkezett miniszteri utasítás 8-ik §-ának 4-ik pontja szerint a község az esetben, ha a kebelében létező felekezeti iskola a tanköteles gyermekek befogadására elégtelen, községi iskola felállítására köteleztetik;
tekintve, hogy a fennálló s felekezeti népiskolák a törvény kellékeinek meg nem felelnek;
tekintve, hogy a lakosok gyermekei nevelésének kötelessége első sorban a városi hatóságot illeti;
tekintve, hogy a felekezeteknek jelenleg kiszolgáltatott 26,988 frtnyi összegből az összes tanköteles gyermekek tanítása a törvénynek megfelelőleg eszközölhető lesz és más részről a város törvénybeli befolyását az iskolákra érvényesítheti, mitől jelenleg egészen elesett;
tekintve végre, hogy az idézett iskola-törvényben Kassa város polg. iskola felállítására köteleztetik: a 6-12 és 12-15 éves tanköteles gyermekek közül jelenleg semmi oktatásban nem részesülő 1140 gyermek tanítására a községi iskola felállítása s ennek folytán az egyes felekezetek részére f. évi (1873) szept. utolsó napjáig iskola-segélyezés czímén 174kiszolgáltatott évi összegnek további beszüntetése; továbbá egy polgári női iskola f. évi október 1-én leendő felállítása; a róm. kath. felekezetnek ideiglenes használatra átengedett iskolai épület és minden, a város tulajdonát képező s annak átadott szerelvények a megválasztandó iskolaszék által leendő átvétele; végre egy 24 tagból álló iskolaszék megválasztása hozatik javaslatba."
A határozat kimondása után 24 iskolaszéki tagot választottak s a közgyülés minden intézkedést megtett arra, hogy az 1873/4. tanévtől kezdve a szervezett iskolák a törvényes kellékeknek megfeleljenek.
Elvileg a városi zene- és rajziskolát is ugyanazon iskolaszék vezérlete alá rendelték. Később az önálló rajziskolát megszüntették, a zeneiskolát ellenben külön bizottság rendelkezése alá vetették.
Felekezeti iskolák beolvadása.
A felekezeti iskoláktól egyidejüleg megvonták a segélyt, mire az ev. ref. iskola beleolvadt a közös iskolába.
A megvont segély ellen az izraelita hitközség óvást emelt a város közönségénél, de az óvást a törvényhatósági bizottság közgyülése egyszerüen félretette.
KASSA. - AZ ORSOLYA-RENDI APÁCZÁK KOLOSTORA.
(Podleszny A. felvétele)
A kedélyek végre lecsendesedvén és a küzdelem befejeztetvén, a városi népoktatás sikeresen fejlődött s a magyarosodás ügyének oly szolgálatot tett, hogy Kassán immár a magyarság túlsúlya biztosítva van.
Iskolaépületek.
A régi iskolaépület helyett ma nagy kétemeletes épület áll, s e mellett a Hunyadi-utczában csinos nagy épület hirdeti a város áldozatkézségét. Közelebb az iskolaszék egy harmadik elemi iskola felállításának szükségét mondta ki.
A községi népiskolákban 21 tanító, 13 tanítónő és 10 hitoktató működik. A tanulók száma: 1214 fiu, 900 leány.
Az iskolák fentartása a városnak jelenleg évenként több mint 36,000 forintjába kerül.
Fenmaradt felekezeti iskolák.
A községi népiskolák mellett az ág. evang. hitközség külön fiu- és külön leány-iskolát tart fenn. Ujabban a Kossuth Lajos-utczában csinos iskolaépületet emeltek, melyet Jakab Péter építész tervezett és készített.
A kongresszusi izraelita hitközségnek 1867 óta fennálló elemi fiu- és leányiskolája van az Imaház-utczában.
175Leányiskolák.
A Sz. Orsolyáról nevezett apáczák leányok számára tartanak fenn elemi iskolát, ezenkívül az Orsolyák zárdájában felsőbb leányiskolát és tanítónőképzőt. Megemlítendő még Hübner Gabriella magán leányképző iskolája.
Polgári iskolák.
A polgári fiu- és leányiskolákat 1892-93-ban az állam vette át a várostól, s a polgári leányiskolákat állami felsőbb leány-iskolává alakították át.
A kath. kir. tanítóképző-intézetet ujabban a papnevelőnek a Kovács-utczára néző telkén emelt épületében helyezték el; szegény növendékei részére a szegény tanulókat segélyző egyházmegyei alapból alumneumot tartanak fenn.
Gimnázium.
Gimnázium már a XVI. század elején volt Kassán, melyet ugy a tanerők, mint nagynevü növendékei eléggé nevezetessé tettek.
A mint a XVI. században a reformáczió a magyar városokban is elterjedt, a felsőmagyarországi többi várossal együtt Kassa sz. kir. város is akatholikussá alakította gimnáziumát.
A jezsuiták határozottan a protestáns áramlat megakasztása czéljából telepittettek le Kassán. II. Ferdinánd a Sz. Mihályról nevezett mislyei prépostság javait azzal a meghagyással adta a Jézustársaságnak, hogy mozdítsa elő az ifjuság nevelése és nyilvános oktatása által a katholiczizmus ügyét. A rend működése azonban csak attól fogva tekinthető megszilárdultnak, midőn Kisdy Benedek egri püspök, akkori jászói prépost a jezsuita rend és az általa alapított intézett czéljaira 1657. február 26-án 40,000 tallért (mintegy 60,000 frtot) adott azzal a kikötéssel, hogy a jezsuita rend kebelében már létező gimnázium theológiai és bölcsészeti tanfolyamokkal megtoldatván, a nagyszombati egyetem mintájára átalakíttassék. Kieszközölte az adományozó azt is, hogy I. Lipót magyar király 1660. évi augusztus 17-én arany pecsét alatt kiadott okiratában ez intézetet felruházta azokkal a kiváltságokkal, melyekkel az akkori német birodalmi egyetemek birtak.
KASSA. - A JOGAKADÉMIA.
(Podleszny A. felvétele)
Eltöröltetvén a jezsuita-rend, a kassai rendház javait is az egyesített tanulmányi alapba olvasztották.
Az 1787-ben megállapított tanulmányi rendhez képest a tulajdonképeni gimnaziális osztályokat, főgimnázium neve alatt, 6 osztálylyal külön szervezték és vegyes t. i. világi és egyházi tanerőkkel ellátva, a tanulmányi alap költségére kezelték. Az intézetet végre I. Ferencz 1802. márczius 12-én kibocsátott intézvénye a jászóvári premontrei rend gondozására bizta.
A rend az intézet vezetését tényleg csak az 1811/12-ik tanévben kezdte meg. A premontreiek által átvett gimnázium épülete, valamint a tanártestület lakóháza a város főutzáján a nemesi ifjak konviktusa épületében volt.
1835-ben mind az iskolát, mind a tanárokat az eltörölt jezsuitáknak 176szintén a fő-utczán levő s a jezsuita-utczával sarkot képező házába költöztették át, a hol ma is van, bár az épület a jelen követelményeknek nem felel meg. 1851/2-ben a jogi tanfolyammal egybekötött bölcseleti kart feloszlatták, s a filozófia propedeutikájának tanfolyamával bővített gimnáziumot nyolcz osztályra egészítették ki. 1852-től kezdve, a bécsi közoktatásügyi cs. kir. miniszterium, mint tisztán németajku intézetet idegen tanerők kezelésére bizta. Nemsokára szervezték a felsőbb tanulmányokra képesítőül szolgáló érettségi vizsgálatot is, hogy igy az örökös tartományokbeli középiskolai rendszerrel lehetőleg mindenben azonosítsák a magyar rendszert is. Ez a szervezet nagyjában alapja maradt a magyarországi gimnáziumi oktatás mai szervezetének, melyet a középiskolákról szóló 1883:30. törvényczikk csak módosított.
Az 1860-iki októberi diploma kedvező változást hozott a gimnáziumra is. Magyarország herczegprimásának követelése, valamint Abaujvármegye és Kassa sz. kir. város törvényhatósági bizottságai felsőbb helyre intézett felirataik kivívták, hogy a jászóvári premontrei rend vezetésétől az 1853/4-iki tanévtől kezdve elvont intézetet ismét a jászóvári prépostság gondozása alá helyezték, mely a középiskolai oktatás ügyét közelismerés mellett mai napig szolgálja.
A kassai főgimnázium tanári kara 14 rendi és 4 világi tagból áll. A tanulók száma az utóbbi években 440-470 volt.
A premontreiek vezetése alatt álló, az eredetileg nemes ifjak ellátására Balassa Zsuzsánna alapította konviktust az 1848/49-iki események után megszüntették s jövedelmeit több éven át ösztöndíjak alakjában gimnáziumi növendékek segélyezésére fordították. Daczára, hogy időközben ennek az intézetnek visszaállitása végett sem szünetelt a mozgalom, s hogy már 1863-ban, az akkori kassai megyés püspök, a városi törvényhatósághoz intézett átiratából kicsillámlott a remény a konviktus ujjáteremtése iránt, ez csak hosszu vajudás után, az 1886/7-iki iskolai évvel sikerült. Ezt megelőzőleg részben átépitették a régi konviktusi házat. Ünnepélyes megnyitása 1886. október 4-én királyunk nevenapján történt. Az intézet hivatalos czíme: "Kassai kir. konviktus." Alapítványát a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter kezeli.
KASSA. - A TANITÓNŐ-KÉPZŐ.
(Letzter S. felvétele)
Konviktus.
Eredetileg hat osztályu volt az, időközben nyolcz osztályuvá s értettségi vizsgálati intézménynyel bővíttetett. Ez ügyben 1850. márczius havában tartották az első értekezletet. 1858-ban február 13-án a városi közönségnek a cs. kir. helytartóság kassai osztálya a felség köszönetét fejezi ki az iskolaügy előmozdítása körül tanusított áldozatkészségeért.
Ugyanazon év október 4-én nyitották meg a konviktusi épületben berendezett intézetet, egyelőre három alsó osztálylyal. A reáliskola tannyelve német volt. A megnyitást jelentő hirdetés és az intézet programmja, melyet plakáton tudattak, német, magyar és tót nyelven szólt. Az intézet a konviktusi alapnak házbért fizetett. A fokozatosan bővített intézet számára 177a modern közoktatási föltételeknek megfelelő épületet emelt a mult évtizedben a város a Mészáros-utcza és Sörház-utcza északi sarkán levő telken. 1882. szeptember 2-án vette át a közoktatási kormány. Értéke a városi levéltári iratok szerint 135,468 frt. A lépcsőházban a falba illesztett sötét márványlapra arany betükkel e felirat van vésve: "Kassa sz. kir. város közönsége emelte a közművelődésnek. 1882."
Magyar nyelv a reáliskolában.
1883. junius havában az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, néhai Trefort Ágoston s kiséretében Szász Károly miniszteri tanácsos megnézték az épületet s azt czélszerünek nyilvánították. Mint említettük, a tannyelv az intézet megalapításakor német volt. A város már 1861-ben fölirt ez ellen a helytartó tanácshoz. E feliratban erélyesen panaszkodik, s követeli a magyar nyelvnek jogaiba való visszahelyezését, "mert nem czélszerü és kivánatos, sőt a nemzeti haladással homlokegyenest ellenkezik, hogy az itteni közép- és reál főiskolában más nyelven adassanak elő a tantárgyak, mint magyarul"; kifejti továbbá, hogy "azon átkos helyzetben van fiatalságunk, hogy általában ellenszenves tanítóktól, utált nyelven kell tanulniok azt, mi egykor polgári állásuk alapja leendne!"
KASSA. - A FŐREÁLISKOLA.
(Saját felvételünk)
Reáliskolai tanárok és tanulók száma.
A tanerők száma 12, a növendékeké 127 volt. A tanárok száma jelenleg: 14 rendes, 1 rendkívüli, 1 tornatanító, 5 hitoktató. A növendékek összes száma 260.
Tankerületi főigazgató.
Kassa székhelye az egyik tankerületi főigazgatóságnak is. Főigazgató Szieber Ede kir. tanácsos. Született 1835. szept. 30-án Lőcsén. A gimnáziumot Kassán, a filozófiai tanulmányokat a bécsi egyetemen végezte állami ösztöndijjal 1853-tól 1858-ig. 1858-ban az ungvári kir. kath. főgimnázium tanára lett. 1867-ben az eperjesi kir. kath. főgimnázium igazgatójává nevezték ki, a hol akkor ferenczrendiek tanítottak. Ő volt az első alkotmányosan kinevezett állami igazgató. 1870-ben Lőcsére, szülővárosába, majd mint I. r. igazgatót 1872-ben az ungvári kir. kath. főgimnáziumhoz helyezték át; innen 1886-ban a beszterczebányai tankerület élére, egy év mulva pedig, Juhász Norbert kassai főigazgató halála után, a kassai tankerület élére lépett mint főigazgató. 1883-ban huszonötéves tanárságának jubileumát ülvén, a király a Ferencz-József rend lovagkeresztjével, 1890-ben királyi tanácsosi czimmel tünteté ki.
KASSA. - NÉPISKOLA.
(Saját felvételünk)
A felsőbb oktatás czéljára szolgálnak Kassán: a kir. jogakadémia és az egyházmegyei papnevelő theologiai intézet.
178Jogakadémia.
Eredetileg ez előbbi intézet egyszerüen csak kir. akadémia nevével bíró, bölcsészeti és jogi tanfolyamokkal ellátott intézet gyanánt létesíttetett ugyanakkor, a mikor a jezsuita-rend eltörlésével, ettől 1776-ban az általa fentartott Kisdi Benedek-féle egyetem kezelését elvették. A Ratio Educationis szerint a volt egyetemei rendszer köréből megtartották a bölcsészeti tanfolyamok sorozatát; ellenben az addig ugyanama rendszer keretéhez tartozott theologiai kar megszüntetésével, mi egyértelmü volt a jezsuita-rend s Kassán való működésének elenyésztével, helyébe a jogi tanfolyamot szervezték, szintén két évre terjedő előadási berendezéssel.
A mi a szervezést, berendezést, a tanulmányi rendszert illeti, ez az intézet a legtöbb változásnak, a legjobb szándéku javitásoknak volt kitéve a jelen időkig, a nélkül, hogy mind e változás és javitás egyidejüleg az intézet felvirágzását s a minden tekintetben kielégítő tanrendet és haladást szülte volna.
KASSA. - NÉPISKOLA.
(Saját felvételünk)
Mindjárt az 1777/8-iki iskolai évben az intézeten a következő tantárgyakkal találkozunk, melyeket ugy a jogi, mint a bölcsészeit szakban két-két évi tanfolyamban hirdettek:
A jogi tanfolyamban: a természet és nemzetek joga, a hazai jog, rendészet, államtörténet.
A bölcsészeti tanfolyamban: az elméleti és tapasztalati természettan, matézis, logika és metafizika, történet.
1811-12-ben a tárgyakat már szaporították. A jogi tanfolyamban itt már a statisztika, bányajog, a politikai tudományok, a váltó- s kereskedelmi jog, tiszti irásmód, a hazai jog, a büntető eljárás s a természet és nemzetek joga szerepelnek.
Ellenben a bölcsészeti tanfolyamban: természetrajz, fizika, matematika, mechanika, logika, metafizika, magyar nyelv és irodalom s a görög nyelv fordulnak elő.
Az 1848/49. évben a jogi tanfolyamban: a politikai tudományok, a természet és nemzetek joga, a magyar magánjog, a tiszti irásmód, statisztika és a bányajog vannak följegyezve.
A bölcsészeti tanfolyamra nézve pedig a magyar nyelv és irodalom, természettan, közgazdaság, természetrajz, matézis és történet.
KASSA. - A KATONAI ALREÁLISKOLA.
(Letzter S. felvétele)
Az 1850/51-ik tanévben a bölcsészeti két osztályt, mind 7-ik és 8-ik gimnáziális osztályokat, a gimnázium kiegészítő részéül rendelték.
179Az akadémiának egyedül a két évi tanfolyamból álló jogi kar maradt, melyet azután az 1859. október 2-án, Ischlben kelt szervezési nyilt parancs alapján három tanfolyamra osztott jogi tanintézetté bővítettek ki.
Igy találta ez intézetet az 1860-iki októberi diploma, mely mint a közigazgatás és közügyek minden egyéb ágában, ugy a közoktatás körében is a legüdvösebb forduló pontot képezi hazai történetünkben.
A helyreállitott magyar kir. helytartótanács 1861. október 23-án tartott tanácsüléséből rendeletet intézett a kassi kir. jogakadémia akkori igazgatóságához mely szerint jövőre az akadémiában előadandó tárgyak következő tanszékekre osztatnak fel:
1. az észjog, büntető és bányajog; 2. a római s egyházi jog; 3. a magyar magán- és közjog és a közigazgatási rendszabályok; 4. a politikai tudományok és pénzügytan, váltó- és kereskedelmi jog; 5. a magyar történelem és statisztika; 6. az osztrák magánjog és polgári törvénykezési eljárás.
Uj tanulmányi szervezet.
Valamivel több mint egy évtized mulva még jelentékenyebb változtatás történt a jogakadémiai tanrendszerben, a mennyiben 1874. május 19-én a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszterium ő felségének 1874. május 4-én kelt legmagasabb jóváhagyásával az 1874/75. tanévből kezdve nemcsak uj tan- és vizsgálati rendszert léptetett életbe, de az addig működő hat tanszék mellé még két tanszéket rendszeresitett. Az uj szervezet megokolása következőkön alapul:
"Hogy az állam közvetlen rendelkezése alatt álló jogakadémiák és jogliceumok tanulmányi rendszere összhangzásba hozassék azon államvizsgálati és ezzel összefüggő tanfegyelmi szabályzattal, mely a két magyar királyi tudományegyetem jog- s államtudományi karánál az alapos szakképzettség érdekében a két különböző jog és államtudományi iránynak szétválasztásával az 1874. évi február hó 5-én kelt miniszteri rendeletekkel, a törvényhozás végleges intézkedéséig életbe lépett, s hogy egyuttal az érintett jogásziskolák tanműködésük eddigi szük köréből kiemelkedve, oly tanszervezeti alapra fektettessenek, melyen nemcsak megfeleljenek egy szakiskola feladatának, hanem a főiskola azon magasabb rendeltetésének is, hogy a gyakorlati élet követelményein kívül egyszersmind művelői és terjesztői legyenek a tudománynak."
SZIEBER EDE.
Az újonnan szervezett nyolcz tanszék a következő: 1. római jog; 2. jogbölcselet és büntető jog; 3. nemzetgazdaságtan, pénzügytan és magyar pénzügyi törvények; 4. magyar és osztrák magánjog; 5. peres és perenkivüli eljárás; váltó- és kereskedelmi jog; 6. statisztika és magyar közigazgatási jog; 7. jogtörténet s egyházi jog; 8. politika, magyar közjog, általános bevezetés a jog- és államtudományokba.
A czél, hogy a királyi jogakadémiák a két egyetemmel nemes versenyre keljenek, a legjobb volt, csakhogy a kir. jogakadémiák ugy jártak e versenyben, mint a törpe az óriással való harczi szövetségben.
Az előny mind az egyetemeknek jutott. Az akadémiák nem nyujthatván többé semmi kedvezményt, mint azelőtt, sőt az ügyvédi diploma megszerezhetése kellékeül csupán az egyetemeken kivívható jogi doktori diploma 180lévén szükséges: a jogakadémiák s ezek sorában a kassai is népesség dolgában igen hanyatlott.
Az 1874. rendszeresített tanszékek nyilvános rendes tanárain kívül történeti és bölcsészeti előadások tartásával, nemkülönben a törvényszéki orvostan és a közegészségtan köréhez tartozó ismeretek terjesztésével még magántanárok is működnek az akadémián. Ezeknek nincs rendszeres javadalmazásuk, hanem fáradságukért megszabott jutalmi dij-összegeket kapnak.
Van az intézetnek a rendes isteni szolgálatot teljesitő külön javadalmazott papja is, kivel az intézet tanári testülete, az ennek élén álló igazgatót is beleszámitva, a magántanárokkal együtt összesen 12 tagból áll.
Jogakadémia tanári kara és hallgatói.
A joghallgatók száma az 1893/94. tanévben 75 volt. A jogakadémia több jeles férfiut látott hallgatói között, igy gr. Csáky Albint, Berzeviczy Albertet stb.
Az intézet költségeit az 1893-iki polgári év végéig az egyesitett tanulmányi alap fedezte. 1894-re az intézet az állami költségelőirányzatban 25,765 frttal szerepel.
Uj épület.
Az intézet az 1893/94-iki tanév végéig a jezsuiták épületének a jezsuita-utczára néző déli ágában volt. A vallás és közoktatásügyi miniszterium sürgetésére, Kassa sz. kir. város törvényhatósági bizottsága, nehogy ellenkező esetben a város az intézetet elveszitse, a kir. jogakadémia részére a Jezsuita- s Kovács-utcza déli sarkán azon a területen, hol egykor állitólag Tinódi Lantos Sebstyén lakott, díszes épületet emelt. 1894. junius 18-án vette át a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterium az uj intézetet.
DR. KLEKNER ALAJOS.
Megemlítjük, hogy az intézeti könyvtár az 1859. év végén a 20,000 kötetet meghaladta.
A királyi jogakadémia igazgatója dr. Klekner Alajos. Született 1836. junius 1-én Redován, Gömör vármegyében. Iskoláit Rozsnyón és Kassán végezvén, a bécsi Pazmaneumban theologiát kezdett tanulni, de fél év mulva abba hagyta s jogi pályára lépett 1861/62-ben köz- és váltó-ügyvéd, 1863-ban a budapesti tud. egyetemen jogtudományi doktorrá lett; időközben azonban már fogalmazó volt Budapesten a kir. táblánál. 1863-ban kinevezték a kassai jogakadémia tanárává s 1884-ben az akadémia igazgatójává. Irói és hirlapirói működése széleskörü; néhány évig mint jogtanár a "Kassa és Vidéke" politikai hetilapot is szerkesztette. Tudományos czikkei a "Jog", "Jogtudományi Közlöny" szaklapokban és a magyar jogász-egyesület évkönyveiben jelentek meg. Több önálló jogi munkát irt és fordított. Tagja Kassa város törvényhatósági bizottságának; választmányi tagja számos egyesületnek.
A kassai papnevelő és theológiai intézetről az egyháztörténeti és egyházszervezeti fejezetben van szó.
