A Fiume városban és területén levő műkincsekről s szépművészeti dolgokról nem sokat mondhatunk.

Az épitészet terén a régi időkből csekély maradványokat találunk. Felemlitendő az ó-városban a római korból eredő "római kapu" (Arco romano), melynek boltive megmaradt egy szük utcza (Via del Arco Romano) két háza között. Állitólag a római császárok idejében készült Arco triomphale lett volna, valószinübb azonban, hogy a régi római telep alsó kapuja volt.

Továbbá a "római fal" maradványai, melyek a Castellumtól huzódnak a hegytető felé s mely falnak maradványai messze Krajnába is követhetők. Ez inkább történelmi értékkel bir.

A középkori maradványok közül felemlithető a régi Castellum (várkastély), mely bizonyára a római Castrum helyén épült s most a kir. ügyészség s fogház helyiségeit foglalja magában. A fellegvár szük udvara, majdnem a tenger szinéig leérő mély kutjával s a falakba illesztett, kőből faragott czimerekkel, jól megőrzött középkori jellegével érdemlik meg érdeklődésünket. A régi város éjszaki sarkán, szemben az uj kormányzói palotával, áll még egy másik egyszerű négyszögü torony, mely a középkorra emlékeztet.

A város templomai közül többen a XIII-XIV. században épültek, de a mult században annyira restaurálták s átalakitották, hogy eredeti épitési formájuk alig ismerhető fel a barokk - jezsuita - stilü diszitések alatt.

Megemlitendő az Ágoston-rendüek zárdája és a mellette levő Szt. Jeromos (Girolamo) templom; utóbbi 1315-ben épült, később javitották s 1766-ban nagyobbitották. E mellett a Capella dell'Immacolata Concezzione, több érdekes sirkővel a XV-XVII. századból. A zárda 1788-ban II. József császár alatt feloszlattatván, a zárda épületét most városházul használják.

A Szt. Vid és Modeszt templomot 1638-ban kezdték építeni a jezsuiták. Az épületet 1742-ben fejezték be. Hatalmas kerek épület, faragott kőből, előtte oszlopcsarnokkal.

152S. Maria dell'Assunta, plébánia-templom (a dóm) már a XIV. században fennállott. Jelenleg teljesen barokk-modorban van átalakitva és díszitve.

A közelben levő Sz.-Rókus templom, mely jelenleg a benczés apáczák zárdájához tartozik, a XVI. századból származik, de ezt is átalakitották a XVIII. században. Homlokzata csucsives modorban van tartva.

Az ó-városban levő magánházak közt nincs megemlitésre méltó.

A szobrászat terén nagyon szegény Fiume. Felemlithető a S. Vito-templomban levő feszület, Krisztus természetes nagyságban, fából faragva; meglehetős jó munka a XIII. századból.

Érdekes a legujabb ideig a városháza előtt állott zászlótartó kőoszlop, mely a XV. századból származik. S. Vito és Modeszt képei vannak rajta kifaragva. Primitiv, de érdekes alakok. Az oszlop egyik oldala egyenesre van faragva. Ezen állott volna Szt. Márk oroszlánja. Legalább 1509-ben, midőn a velenczeiek a várost elfoglalták, azt jelentették Velenczébe, hogy a fiumeiek a régebben Velencze által felállitott oszlopról a város czimerét levették. Ezt látván a velenczei katonák, ugy felbőszültek, hogy a várost feldulták.

A festőművészet is csak kevés emlitésre méltó tárgygyal szolgál a magyar kikötővárosban. De néhány fiumei eredetü festőművész nevét érdemes feljegyeznünk. A legjelentékenyebb köztük Simonetti János. Született Fiuméban 1817. decz. 22-én.

Tanulmányait a velenczei szépművészeti akadémiában végezte. Azután részben Fiuméban, részben Velenczében élt, mely utóbbi városban később állandóan letelepedett. Festett oltárképeket, arczképeket s tanulmányokat. Leginkább régi képek másolásával s restaurálásával foglalkozott és különösen mint szakértő s régi képek birálója igen jó hirnévre tett szert. Meghalt Velenczében 1880. nov. 7-én.

Fiume városának hagyta Tizian Assuntájának másolatát, melyet a S. Vito templom egyik oltárán helyeztek el. A plébánia-templom részére 3 oltárképet festett, köztük Mária menybemenetelét, mely a főoltáron van. Magánosok birtokaiban is több képe van.

Colombo Ferencz szül. Fiuméban 1819-ben. Hét évig a velenczei akadémiában tanult s elnyerte az uralkodó által első izben kiirt római 3 éves ösztöndijat. Mielőtt Rómába ment, hazajött Fiuméba, hol beteg lett s 1843-ban meghalt.

Munkái többnyire Fiuméban és Triesztben vannnak magánkézen.

Angelovich Albert szül. 1822-ben Fiuméban. A velenczei akadémián tanult s 1849-ben Fiuméban kolerában elhalt.

Néhány munkája Fiuméban található magánbirtokban.

A városház nagytermében találjuk az összes eddigi fiumei kormányzók arczképét; kivülök pedig még több érdemes férfiu arczképét. Ezek közt van Barabás-tól Deák Ferencz, Székely Bertalan-tól Andrássy Gyula gróf, Vastagh György-től Zichy József gróf, Benczur-tól Szápáry Géza gróf. A nagy teremben van Dudits Andor-nak a millennium alkalmából festett képe: "Mária Terézia királynő adománylevelének 1779-ben történt ünnepélyes átnyujtása, melylyel Fiume szabad várost és kikötőt, mint külön, csatolt országrészt, Magyarországhoz kapcsolja."

A városi muzeumban több magyar festő műve függ. Igy Stetka "Tres faciunt collegium" czimü képe, továbbá Tahy, Litzenmeyer stb. kisebb munkái. Magánképtáraik vannak Ciotta volt polgármesternek, régi jó olasz 153mesterek, Whiteheadnek régi s modern képek, Gorup, Luppis birtokosoknak modern mesterektől eredő képei.

Megemlitjük még a tájképfestők közül azokat, a kik huzamosabb ideig Fiuméban laktak és Fiumét vagy a Quarnero egyes részeit festették: Kirchert, Paur Gézát, Györök Leot, gr. Wickenburg Istvánt. Paur Géza mint illusztráló jó névnek örvend; Györök és gr. Wickenburg a budapesti képzőművészeti társulat kiállitásain többször szerepeltek tengerparti tárgyu tájképekkel; Kircher a magyar székes-főváros megbizásából a "Budapest" hadihajót festette legujabban.