« Fiume. Topografiai leirását, doroszlai Denk Árpád történeti adatainak felhasználásával irta Sziklay János, revideálta Lóczy Lajos. KEZDŐLAP

Fiume és a Magyar-Horváth tengerpart

Tartalomjegyzék

Fiume népe. Ismerteti Czink Lajos; az ünnepi és temetkezési szokásokat Kőrösi Sándor; átnézte Erődi Béla. »

22Fiume lakossága.
Írta Sziklay János, átnézte György Aladár
Összes lakosság.
Fiume polgári lakossága az 1891-iki népszámlálás szerént összesen 29,494 lélek. Az 1880-iki népesség száma csak 20,981 volt; tehát a legutóbbi évtized alatt 8513 lélekkel szaporodott. A szaporodás e szerént nem kevesebb, mint 40.57%. Fiume a legutolsó népszámlálási decenniumban Magyarország legnagyobb arányban gyarapodott városának bizonyúlt; népszaporúlatának arányszáma ez évtizedben még Budapestét is felülmúlja. Még szembeötlőbb a szaporodás, ha a korábbi évek népszámlálásainak adatait nézzük. 1870-ben 17,884 lakosa volt a városnak, 1855-ben meg éppen csak 13,049. A múlt század végén 6720 lakosa volt a városnak. Száz év alatt lakosai számának növekedése nem kevesebb, mint 339%. A legutóbbi negyven év alatt szaporodása 126%; e tekintetben az összes magyarországi városok közt a második helyet foglalja el. Csupán Ujvidék múlja felül a maga 147%-ával; mögötte marad Temesvár (125), Pécs (122), Kassa (121).
Népszaporodás.
A lakosság számának emelkedése egyenes viszonyban áll a kikötői forgalom óriás mértékű növekedésével; sőt az eredmény bizonyára még nagyobb szaporulatról tenne bizonyságot, ha Fiume térbeli terjeszkedésére elég megfelelő hely lenne, minthogy ma nem csekély számmal vannak még magyarok is, a kik a szomszéd horvát Szusákon kénytelenek lakást venni, mely város legújabban éppen a Fiuméban foglalkozók, tehát voltaképen Fiume lakosságához tartozók által indult meglepő fejlődésnek. A Szusákon lakók pedig már nem szerepelnek Fiume népességében.
Bevándorlások.
A lakosságot, a bevándorlók növelték legnagyobb mértékben. Leginkább a szomszéd horvát megyék, Isztria és Krajna, meg a szigetek járultak szaporításához. A krajnai és isztriai bevándorlók nagy száma arról tanuskodik, hogy a magyar kikötő város vonzó képessége a szigeteken túl az osztrák szárazföld egy nagy ívszeletére is kiterjed. A 29,494 lakos közül ugyanis fiumei születésü volt 14,563, vagyis nem egészen fele a lakosságnak; budapesti 166, más magyarországi megyebeli 962; horvát-szlavonországi 3428, az ausztriai tartományokból 9302, tehát majdnem harmada az összes lakosságnak. Az ausztriai illetőségüek közül görz-gradiskai volt 3815, krajnai 2613, trieszti 956, dalmátországi 683.
Anyanyelv.
Fiuméban, már a város politikai helyzeténél fogva is, első sorban a nyelv kérdése érdekel bennünket. A sok ellentétes és irányzatos hirlelésekkel 23szemben mindjárt az 1891-iki népszámlálás megejtésekor Fest Aladár foglalkozott behatóan ezzel a kérdéssel, kiterjeszkedve nemcsak a különböző anyanyelvűek statisztikájára, de azok topografiai és társadalmi elhelyezkedésére is. Kimutatta, hogy sem az olasz, sem a horvát anyanyelvű lakosságnak nincs abszolut többsége Fiuméban; a relatív többség pedig az olaszé. A lakosság anyanyelv szerint következőleg oszlik föl:
Olasz13,012 vagyis44.1%.
Horvát (illir)10,698 vagyis36.6%.
Szlovén (vend)2,780 vagyis9.4%.
Német1,495 vagyis5.0%.
Magyar1,062 vagyis3.6%.
Egyéb347 vagyis1.3%.
Összesen29,494 vagyis100%.

Fiume. - A Recsina zúgója Grohovonál.
(Saját felvételünk)
Külön vizsgálat tárgyává téve a belváros és az alközségek nyelvviszonyait, a következő eredményre jutunk:
A belvárosban az olasz elem van túlsúlyban, a mennyiben a lakosság 56%-át teszi; a horvátok ellenben csak 24%-át, tehát nem egészen negyedrészét. A magyar itt kevéssel több a városi átlagnál, nevezetesen 4%. Az alközségekben ellenben a horvát elem a túlnyomó, még pedig 56%, mig az olaszok csak 26%-át teszik a lakosságnak.
Az olasz elem haladó arányban fogy a belvárostól való távolsággal. Legerősebb Plasséban, melynek még ezerhétszáz olasz anyanyelvű lakosa van; Cosalában még közel ezer (977) vallja anyanyelvének az olaszt; Drenovában már csak tizennégy.
A más nyelvűek az alközségekben valamivel gyöngébb számmal vannak képviselve. (Vend 8.4%, német 4%, magyar 3%). Drenovára már 24egy sem jut belőlük; az alközségnek közel ezer főnyi lakossága, a tizennégy olasz kivételével tiszta horvát.
A mezei lakosságban tehát a horvát, a városiban ellenben az olasz nyelv dominál.
1881 óta az olaszok kevés tért nyertek, szaporodtak az összes lakosság 0.2%-ával; a németek erősebben 0.7%-kal, legnagyobb arányban a magyarok, az összes lakosság 1.8%-ával; ellenben fogyott a horvátok száma az összes lakosság 1.4, a szlovéneké 1%-ával. A horvát elem tehát, ha nem is nagy arányban, de tért veszitett. A lakosság anyanyelve ugyanis százalékokban kifejezve, következő volt a két időpontban:
1881.1891.
Olasz43.9% 44.1%
Horvát38.0%36.6%
Szlovén10.4%9.4%
Német4.3%5.0%
Magyar1.8%3.6%
Más1.1%1.3%
Olaszul a belváros lakosságának több mint 80%-a beszél; az alközségek lakóinak szintén több mint fele, 53%-a tud olaszul. Az olasz nyelv tehát határozottan uralkodik a horváttal szemben.
Magyar nyelv.
A magyar nyelv tudása fokozatosan terjed a bennszülött olasz és az idegen elem közt. Számbelileg az olaszok s aránylag a németek tanulják leggyorsabban a magyar nyelvet. Fiume nem magyar ajku lakosai közől 1881-ben még csak 103-an tudtak magyarúl; 1891-ben már 687-en. A magyarúl tudó idegen ajkuak száma tehát nem kevesebb, mint 567%-kal nőtt. Még pedig:
1881-ben1891-ben
Idegen ajku volt20,59828,432
Ebből magyarul beszélt103 (0.48%)687 (2.4%)
olasz44 (0.47%)314 (2.4%)
horvát13 (0.16%)116 (1.0%)
szlovén4 (0.18%)14 (0.5%)
német36 (4.0%)203 (12.9%)
más idegen6 (1.9%)40 (11.5%).
Férfiak és nők.
A lakosok közt aránytalanul nagy a nők száma. 1000 férfira átlag 1100 nő jut, a mi igen magas az országos átlaggal szemben, mely szerint 1048 nő jut 1000 férfira.
Korcsoportok.
Korcsoportok szerint felosztva, a következő eredményeket találta az 1891-iki összeirás (%-okban):
FérfiEgyütt
0-15 éves32.8530.3231.53
15-40 éves 41.8944.8443.43
40-60 éves 18.2717.3617.79
60 éven felül 6.997.487.25.
Az öregeknek kevésbbé kedvez Fiume égalja, mint az ország sok más városában, minthogy az országos átlag szerint a városokban 7.63% a hatvan éven felül levő ember.
Családi állapot.
A férfiak közt nőtlen 36.95, nős 58.34, özvegy 4.51, elvált 0.20%. A nők közt hajadon 36.33, férjezett 50.41, özvegy 13.10, elvált 0.16%. Az elváltak aránylag kis száma mellett érdekes mindenesetre a nőtlen férfiak 25kis arányszáma. Budapesten kivül még egy sor vidéki város kedvezőtlenebb helyzetet mutat ebben a tekintetben. Feltünőbb az eredmény, ha számba veszszük, hogy Fiume kikötő város, a hol sok nőtlen fiatal ember tartózkodik rövid ideig, átmenetnek tekinthető alkalmazásban. Zágrábban a férfiaknak közel 51%-ka nőtlen; Sopron, Pozsony, Kolozsvár, Kassa, Győr, Nagy-Várad, Maros-Vásárhely, Komárom, Temesvár sorjában mind több nőtlen férfit látnak falaik között.
Általános műveltség.
A mi a lakosok általános műveltségi fokát illeti, Fiume körülbelül közép helyet foglal el az ország városai között. Abszolut véve azonban műveltségi mértékül természetesen nem alkalmazhatjuk Fiuméra nézve föltétlen azt, hogy lakosságának hány százaléka tud irni és olvasni, mert egy nagyobb számu bevándorlott műveletlen munkástömeg mellett nagyszámú értelmiség lakja, sőt az értelmiségi osztályhoz nem számított osztályok iskolázottsága és műveltsége több más városok ugyanazon osztályainak műveltségénél.
Az irni és olvasni tudók száma következőképen csoportosul:
Olvasni és irni tud 8842 férfi, azaz 74%, 7857 nő, azaz 59.18%. Csak olvasni tud a férfiak 0.52%-ka, a nők 1.09%-ka. Sem olvasni, sem irni nem tud a férfiak 25.29%-ka, a nők 39.73%-ka. Fiuménál jobb helyzetet találunk az általános műveltség tekintetében Selmeczbányán (a férfiak 79.47%-ka), Székesfejérvárott (85.98%), Győrött (85.69%), Sopronban (87.03%), Kassán (82.02%), Nagyváradon (78.45%), Debreczenben (78-95%), Temesváron (79.38%); ellenben mögötte áll Zombor (49.32%), Szabadka (42.58%), Arad (71.12%), Versecz (72.25%), Kecskemét (64%) stb.
Határozott a haladás ebben a tekintetben is 1869 óta. Ebben az esztendőben az olvasni és irni tudó férfiak arányszáma csak 53.81%, a nőké 40.33% volt; a gyarapodás tehát a férfiaknál 20.19%, a nőknél 18.85%.
Vallás.
A mi a lakosság vallási viszonyait illeti, Fiume egyöntetü képet mutat. Általában katholikus város; a benszülött ritka kivétellel az. A különböző felekezetek hivei a betelepedett magyarokból és idegenekből kerültek ki. A róm. katholikus vallásuak száma az összes lakosságnak 96.57%-ka. Szám szerint volt Fiuméban 28,483 katholikus, 13 gör. katholikus, 145 gör. keleti, 98 ág. evangelikus, 225 ev. református (ez utóbbiak egy egyházközségben), 1 unitárius, 40 más keresztény felekezetbeli, 489 izraelita. (Az egyesült ág. ev. és ev. ref. egyház kimutatása összesen 289 lelket vesz számba a két prot. felekezetnél.)
Lakásviszony.
A 29,494 fiumei összesen 1827 házban lakott. A házak száma 1880-ban csak 1503 volt, tehát 1890-ig 326-al, vagyis 21.56%-kal szaporodott. A városi épitészeti hivatal adatai szerint az 1891-1895. években 298 uj házat épitettek Fiuméban, még pedig 74-et a belvárosban, 224-et az alközségek területén. Ha az 1891-iki szaporodást összehasonlitjuk a népesség 40.57% szaporodásával, ki kell tünnie a lakóházak elégtelenségének, a minek következménye az állandó panasz tárgyául szolgáló lakásszükség. Azt nem lehet felhozni ellenvetésül, hogy többnyire nagy házak épültek s igy csakis a lakások számának szaporodását volna szabad összehasonlítás tárgyává tenni; mert Fiuméban azelőtt is a nagy, három- és négyemeletes házak voltak az uralkodók, s újabb időben már az alközségek rayonjában is hasonló terjedelmű házak épültek. De bizonyítja a házak szaporodásának elégtelenségét a lakosság szaporodásával szemben, a tapasztalati tényen kivül az a statisztikai számítás is, hogy a mig 1880-ban nem egészen 14 lakos jutott egy házra (13.94), 1891-ben már 16-nál valamivel több (16.14). A lakosok túlnyomó része, nevezetesen 63.36% ipari foglalkozásból él. E számban az önálló ipari munkások és eltartottjaik belefoglalvák. A nők majdnem ugyanakkora számban vesznek részt az ipari munkában, mint a férfiak.
Foglalkozás.
Az 1891-iki népszámlálás szerint ipari 26foglalkozásból él 6681 férfi s 2352 nő; összesen 9033 személy; ezek eltartottjainak száma 96.53 volt. Fiume iparos lakosságának többsége dolgában a második helyet foglalja el Magyarország városai közt. Csak Selmeczbánya előzi meg, hol a lakosság 64,94%-a él ipari foglalkozásból; ámde ezt a nagy százalékot a bányászat adja, melyet a népszámlálásnál szintén az ipari foglalkozások közé sorolnak. Mondhatjuk tehát, hogy az ország összes városai közt Fiuméban lakik a legtöbb ipari munkával foglalkozó ember. Utána nyomban Kassa jön, s csak ezután a nagy gyáriparral biró Budapest.
A napszámosok Fiuméban inkább a kikötői és hajózási munkálatok szolgálatában állanak. Számuk igy is tekintélyes, különösen ha tekintetbe veszszük, hogy e munkálatokra igen sok Fiumén kivül, sőt Ausztria területén lakó egyén is jár be rendesen a városba. Napszámos volt: férfi 798, nő 263, együtt 1061, eltartottjuk a legtöbb minden osztálybélié közt, nevezetesen 1645. Az egész lakosságnak 9.17%-a esik a napszámos osztályra.
A többi osztály következő mennyiségekkel szerepel: az értelmiség 621, eltartottjuk 1202, együtt 1823; a lakosság 6.18%-a. Szolgák az értelmiségnél: 419 férfi, 3 nő. Őstermeléssel foglalkozik 607; eltartottjuk száma csak 559, minthogy nagyobb gyermekeik már maguk is keresnek. Járadékos volt 301 férfi és 519 nő; végül 843 katona.

Czimer a Vianello házon (Via Arco Romano).
(Evinger Antal rajza) Zárókép.

« Fiume. Topografiai leirását, doroszlai Denk Árpád történeti adatainak felhasználásával irta Sziklay János, revideálta Lóczy Lajos. KEZDŐLAP

Fiume és a Magyar-Horváth tengerpart

Tartalomjegyzék

Fiume népe. Ismerteti Czink Lajos; az ünnepi és temetkezési szokásokat Kőrösi Sándor; átnézte Erődi Béla. »