172MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS, SZŐLŐMÍVELÉS, ERDÉSZET.
Írta Haraszthy Lajos segédszerk.
A szőlészeti részt Tornáczky Kálmán szőlészeti és borászati felügyelő
Nógrád vármegye általában őstermeléssel foglalkozó vármegye és a lakosság legnagyobb részének még ma is ez a fő megélhetési forrása, noha földrajzi fekvése és természeti viszonyai nem rendelkeznek mindama kedvező tulajdonságokkal, melyek föltétlenül erre utalnák, mint pl. a Kis-Magyar-Alföld termékeny síkságát. Vannak ugyan Nógrádnak is egyes területei, melyek talaj és termés tekintetében méltán vehetik föl a versenyt a Kis-Magyar-Alföldével, de a vármegyének határozottan nagyobb része mégis jóval mögötte marad. E mellett szól a nógrádi szénbányászat terjedésével karöltve haladó gyáripar fokozatos és nagyarányú fejlődése, mely hovatovább a lakosságnak egyre nagyobb mennyiségét vonja el a mezőgazdasági munkától, melynek kedvezőtlen hatása - a munkáshiány révén - egyes gazdaságokban máris érzékenyen tapasztalható.
Területmegoszlás.
Nógrád vármegye összes területe az 1910. év végén fölvett helyszínelési adatok szerint 718.055 k. hold 132 □-öl volt, melynek kataszteri tiszta jövedelme 3,695.964 korona 66 fillér. Ebből 683.610 k. hold 577 □-öl a termő és 34.444 k. hold 1155 □-öl a terméketlen terület. A termő terület mívelési ágak szerint a következőképen oszlott meg: szántóföld 323.198 k. hold 587 □-öl, 2,524.908 korona 82 fillér; kert 8.585 k. hold 669 □-öl, 115.041 korona 82 fillér; rét 61.129 k. hold 622 □-öl, 576.874 korona 24 fillér; szőlő 2.935 k. hold 506 □-öl, 49.593 korona 24 fillér; legelő 93.278 k. hold 1131 □-öl, 142.802 korona 80 fillér; erdő 194.410 k. hold 624 □-öl, 286.592 korona 82 fillér és nádas 72 k. hold 1238 □-öl, 150 korona 92 fillér kataszteri tiszta jövedelemmel.
Az 1906. évi fölvétel alapján a vármegye területe tulajdonosok szerint a következőképen oszlott meg: holtkézi, azaz községi, egyházi és iskolai korlátolt forgalmú birtok 265 községben 57.075 k. hold 397 □-öl, 232.285 korona 38 fillér; hitbizományi birtok - gróf Almássy Ignácz, herczeg Coburg-Gothai Fülöp, gróf Károlyi Mihály, báró Prónay Dezső és a gróf Zichy-féle seniorátus tulajdonában - 63 község után 47.666 k. hold 396 □-öl , 153.765 kor. 92 fillér; nem magyar állampolgárok tulajdonában levő birtok hét községben három birtokos után 9006 k. hold 655, 22.504 korona 92 fillér; és külföldön élő magyar állampolgárok birtoka egy községben egy birtokos után 397 k. hold 42 □-öl, 1.684 korona 85 fillér kataszteri tiszta jövedelemmel; összesen 114.144 k. hold 1490 □-öl, míg a vármegye birtokainak többi része magánkézben volt.
1900-ban még 627.919 k. hold volt Nógrád vármegyében a mezőgazdasági kultúra alá vont terület, míg ma 683.610 k. hold, a különbség tehát 55.691 k. hold. Ugyanakkor a terület mívelési ágak szerint így oszlott meg: szántó 297.910, kert 8.770, rét 62.074, szőlő 5.209, legelő 66.596, erdő 169.875, nádas 832 és nem termő 16.653 k. hold. A vármegyében volt összesen 32.930 gazdaság, melynek jelleg szerinti megoszlása a következő: tulajdon: 29.955 darab, 436.532; haszonélvezeti: 606 darab, 52.060; haszonbéres: 707 darab 53.905 és vegyes: 1.662 darab 85.422 k. hold terjedelemmel. Nagyság szerint a megoszlás viszont a következő volt: törpe birtok (5 holdig): 19.239 darab, 31.452; kisbirtok (5-100 holdig): 13.147 darab, 188.424; középbirtok (100-1000 holdig): 434 darab 154.345 és nagybirtok (1000 holdon fölül): 110 darab 253.698 k. holdnyi területen. Ezek a számadatok nagyon csekély eltéréssel még ma is fönnállanak, mert a mennyiben kisebb birtokok összevásárlása útján nagybirtokok keletkeztek, ugyanolyan mértékben szaporodott a kisbirtok a parczellázások révén, mely az utóbbi tíz esztendő alatt nagy lendületet vett. Tehát e műveletek egymást kiegyenlítve, a kis és nagybirtokok aránya ugyanaz maradt.
173Talajviszonyok.
A vármegyét éjszakról Zólyom, keletről Gömör és Heves, délről Pest-Pilis-Solt-Kiskun és nyugatról Hont vármegye határolja. Csak legdélibb határa érintkezik a Nagy-Alfölddel, tehát csak itt van nagyobb terjedelmű síkság, azonkívül az Ipoly folyó és a többi, kisebb patakok völgyében, míg a vármegye legnagyob része hegyvidék; még pedig az Ipolytól délre eső részen a Cserhát hegység majdnem egész terjedelmében és a Mátra nyúlványai, az Ipolytól éjszakra pedig a Osztrovszki-Vepor hegyláncz déli lejtői uralkodnak. A vármegyét az Ipoly folyó majdnem két egyenlő darabra osztja, míg mezőgazdasági és talajminőségi szempontból Nógrád négy csoportra osztható, melyeknél határvonalként ismét az Ipolyvölgy játszik fontos szerepet.
Az I. csoporthoz tartozik a vármegye legdélkeletibb csücske, vagyis a sziráki járás nagy része: Lőrinczi, Heréd, Kökényes, Palotás, Héhalom, Csécse, Jobbágyi Zagyvaszántó stb. községekkel és az Ipoly völgye, mely ugyan Litkétől fölfelé hidegebb fekvésű, de innen lefelé egészen Őrhalomig kitünő; Balassagyarmat környéke ugyanis már futóhomokos, azonban a kapásnövényeknek, mint burgonyának és szőlőnek, igen alkalmas. Ez utóbbi részt nem tekintve, az I. csoport talaja általában fekete humuszos áradmányi talaj; nemcsak a szántóföldek elsőrendűek, melyek az összes növények termesztésére alkalmasak, hanem a rétek és legelők is, a mit fényesen beigazol e vidék állattenyésztése, s a nógrádi tájfajta marha kialakulása, melynek Szécsény a középpontja.
A II. csoporthoz tartozik az Ipoly völgyétől délre és részben délkeletre eső rész, a nógrádi járás egészben, a balassagyarmati, szécsényi, sziráki és füleki járás területe részben. E vidéket a Cserhát számos völgye tagolja. A hullámos völgyek talaja már kevésbé humuszos és igen szomjas; eléggé jól termő, de ha kevés a csapadék, a termés nagyon rossz. A délnek húzódó Galga-völgy talaja vörös és meszes agyag. Különben e vidék talaja általában középminőségű, agyagos és nem ritka néhol az apokás rossz agyag sem. A hegyeken bükk- és csererdők vannak, de előfordulnak a teljesen kopár hegyhátak is. Mint különös sajátságot fölemlíthetjük, hogy a víz- és szélválasztó Cserhát dombnyúlványainak éjszaki oldala humuszos és déli oldala márgás. E csoportban a rétek sem valami jók.
A III. csoport a vármegyének Losoncztól Salgótarjánig terjedő keleti széle és a Mátravidék, melyhez a füleki és losonczi járás nagy része tartozik Itt a talaj általában gyenge és szomjas, az altalaja kő, a szénvidékek talaja pedig szürkés, palás agyag. Ez a rész inkább ipari, bánya és gyári terület. Ha van is a lakoságnak valami kis földje, azért mégis gyárba és bányába jár, vagy pedig háziiparral foglalkozik és a fafaragást űzi, de a cserépedénykészítés is elterjedt.
A IV. csoport az Ipoly völgyétől éjszakra és éjszaknyugatra eső terület, mely általában felvidéki jellegű; Losoncztól és Kékkőtől fölfelé a talaj silány, köves és gyakran találkozunk apró zabtáblákkal, melyek a Karsztvidékre emlékeztető módszer szerint nagy terméskövekkel vannak bekerítve, a miket a gazda kicsiny födjéből szedett ki, hogy egy újabb talpalattnyi területet hódítson meg magának. Itt dívik a tótok között a lazok- vagy tanya-rendszer és a földmívesek kis háza szerteszét elszórva, a földbirtokok közepén áll. A hegyeket erdőségek borítják, de mentül följebb megyünk, annál gyakoribbak a kopár hegyhátak. Az egyes patakok, mint a Szalatnya, Sztregova és Tiszovnyik mély völgyeiben, ha van is jó föld, az sem annyira szántóföldnek, mint inkább legeltetésre alkalmas, a minek következtében az állattenyésztés itt szépen virágzik.
Éghajlata.
A vármegye éghajlatára jellemző, hogy ha az ember az Ipoly völgyében kocsin éjszak felé utazik, a rárósi hídon áthaladva, a vegetáczió mintegy két héttel van hátrább, mint innen délre. Már ebből is megállapítható, hogy az éjszaki rész hűvösebb, gyakori zivatarokkal, a déli pedig inkább szárazságra hajló, nagy időközönként esővel.
Nógrád éghajlata általában mérsékelt, de mezőgazdasági szempontból nem valami kedvező, mert a csapadék eloszlása egyenlőtlen. A nyarak szárazak, mert a liptói és zólyomi hegyek az esőt elvonják. Augusztusban a gyors nyári záporok gyakoriak és nagyon károsak, mert nemcsak a cséplést akadályozzák meg, hanem elviszik a lekaszált sarjut is a lejtős vidékekről. Az évi csapadéknak csak ötöde marad a helyszínen, a többi lefolyik a többé-kevésbé meredek lejtőkön. Legtöbb a csapadék nyáron, kevesebb tavaszszal és őszszel, de legkevesebb télen. Uralkodók az éjszaki és éjszaknyugati szelek. Az évi középhőmérséklet 10 °C; a téli középhőmérséklet -3° és -2 °C és a nyári 21° és 22 °C között váltakozik. Télen 174leszáll -18 °C fokra is, nyáron pedig fölemelkedik 30 C fokra. A gyors és tetemes változások gyakoriak s ezért a hűvös nyarak sem ritkák. A tavaszi fagyok a kapásnövényekben, a burgonyában és tengeriben tesznek nagyobb kárt. Legszebb és legkellemesebb évszak az ősz; a dús csapadék az őszi vetésre kedvező, tartós meleg napjai pedig a tavaszi munkálatok előkészítésére alkalmasak.
Földárak.
A talaj minőségének megfelelően a vármegyében a földárak nagy eltérést mutatnak és megállapíthatjuk, hogy a legutóbbi negyedszázad alatt a földbirtok ára általában 100%-kal emelkedett; azonban ez a százalék természetszerüleg a birtok nagyságának növekedésével aránylag kisebbedik. Legdrágább a kisbirtok; ha egy-egy kisebb rész fölszabadul, a vevők úgy egymásra liczitálnak, hogy nem egyszer az értékénél természetellenesen nagyobb áron kél el. A kisbirtoknál általában k. holdanként elsőrendű kerti föld és belteek 800-1200 korona, középminőségű szántó 300-600 korona és a rossz minőségű 220-300 korona. A közép- és nagybirtoknál a földárak meglehetősen egyformák: elsőrendű szántó k. holdanként 600-800 korona, középminőségű 400-600 korona és a rossz 200-400 korona. A rét ára minden viszonylatban magas, mert megyeszerte nagyon kevés; még pedig az elsőrendű rét k. holdja 1000-1600 korona, a középminőségű 400-600 korona és a rossz 200-250 korona.
Parczellázás.
A parczellázás újabban Nógrádban is nagy mértékben megindult, de nem annyira a nép óhajára, mint inkább üzleti czélból és ez a földárak nagyarányú fölcsigázását eredményezte. Nagyobb területek parczellázása eddig csak szórványosan fordult elő, egy ízben akkor is kellemetlen eredménynyel, mert részben véderdőt és részben föltétlen erdőtalajon álló erdőt vétettek meg és írtattak ki a vevőkkel, a miből a hatóság beavatkozása következtében, hosszadalmas pörök származtak, a melyek még ma sem fejeződtek be. A kisebb parczellázások gyakoriak és a kisebb parczellákat rögtön megveszik. S a hol a vásárló nép számolt anyagi erejével és a megvett földnek tőkehiány miatt nem kellett rövidesen gazdát cserélnie, ott a parczellázás általában a kisbirtokos-osztály javára vált.
Gazdasági rendszer.
A vármegye kisgazdáinál ma is az ősi háromnyomásos rendszer (őszi, tavaszi, ugar) uralkodik. S ennek oka nemcsak a földmívesnép konzervativizmusában rejlik, melylyel a régi szokásokhoz ragaszkodik, hanem czélszerűségi okok is közreműködnek abban, hogy ez így van. Ugyanis éjszakon, a meglehetősen rossz talajokon, azért szükséges az ugarolás, hogy a föld termőképessége helyreálljon, délen pedig azért, hogy a gazdának legelője legyen. A kis-, nagy- és középbirtokokon általában szabadgazdálkodást űznek és a lehető legkülterjesebben gazdálkodnak. A nagyobb birtokokban ugyan mindenütt van rendes vetésforgó és állatot is tenyésztenek, de nem olyan nagy számban, a mint az a birtok nagyságával arányban állana és így a nagybirtokok gazdálkodása mégsem mondható egészen belterjesnek. Szép belterjes gazdálkodás van a selypi uradalomban, báró Tornyay Schosberger Rezsőnél. Eléggé belterjes gazdálkodást találunk még gróf Mailáth Géza gárdonyi uradalmában, a szécsényi bérleten és a középbirtokokon levő bérletekben, melyek némelyike buzgóságában már túlzásba is csap. A legutóbbi tíz évben a kisbirtokosság is sokat tanult a nagyobb uradalmaktól és nem egy czélszerű újítást elsajátított. Az állat-, főként a marhatenyésztést vette át, elannyira, hogy egy egészen új, az ú. n. nógrádi tájfajta marha állott elő.
Földmívelés.
A talaj megmunkálása túlnyomó részben fogatos míveléssel történik, bár fönt éjszakon egyes helyeken, hová nemcsak a trágyát, hanem a hegyről lerohanó víztől lesodort földet is háton kosarakban és puttonyokban hordják föl, még a fogatos mívelés sem alkalmazható. Itt a köves részeken még faekét használnak. Nem annyira konzervativizmusból, mint inkább kénytelenségből, mert a vaseke eltörik a kiálló sziklákon. E helyett a faekére szegezik rá a szántóvasat és úgy szántanak. Egyébként a géphasználat most kezd erősebben hódítani. Legelterjedtebb a cséplőgép, melyet még a legkisebb gazdák is használnak és ha közösen sem tudnak egyet venni, hát bérlik. Az apróbb gazdasági gépek: a rosta, répa- és szecskavágó és tengeri morzsoló a kisbirtokosoknál is megtalálhatók, ellenben vető, kapáló és töltögetőgép csak nagyobb gazdaságokban és bérleteken van meg. A gőztalajmívelés is csekély elterjedésű. Kettős gőzeke csak kettő van a vármegyében, a selypi és a bujáki uradalomban, de magánjáró gőzeke már több van, részben saját és részben bérelt. A kihasznált föld erejét trágyával pótolják és legelterjedtebb az állati trágya alkalmazása. Azonban az állati trágya termelése a vármegyében 175nem lévén elegendő, ezt műtrágyával kell pótolni, a melyet már nemcsak a nagyobb birtokok és bérletek, hanem néhol a kisgazdák is alkalmaznak. Legelterjedtebb műtrágyák a szuperfoszfát és chilisalétrom, kevésbé elterjedt a kálitrágya.
A termés.
A vármegye földjében minden növény, gabona, hüvelyes, kapás s kereskedelmi növény megterem és általában jó minőségű. Mint már említettük, a nagyobb gazdaságokban rendszeres vetésforgó érvényesül, ellenben a kisgazdák a földmívelés legelemibb szabályait betartják ugyan, egyébként évről-évre határozzák meg, hogy földjükbe mit vetnek. Hogy a vármegye földmívelés alá vont területe az egyes gabonanemek szerint miképen oszlik el, arra nézve - mivel újabb évről adatok nem állnak rendelkezésünkre - álljon itt a két év előtti (1908) kimutatás, a mely úgyis átlagnak tekinthető; e szerint a vármegye bevetett területe az egyes gabonanemek szerint így oszlott meg: őszi búza 51.651 hektár, tavaszi búza 1.309, őszi rozs 21.034, tavaszi rozs 301, kétszeres 84, őszi árpa 86, tavaszi árpa 23.382, zab 10.457, köles 83, tatárka (hajdina) 1, borsó 131, bab 409, lencse 126, szemes tengeri 9.295, burgonya 10.461, czukorrépa 1.741, takarmányrépa 4.075, őszi és tavaszi repcze 156, komló 4, dohány 221, kender 837, len 105, takarmány tengeri (csalamádé) 1.046, őszi bükköny, borsó és rozs 414, tavaszi és zabos bükköny 8.172, lóhere 9.259, luczerna 3.214, baltaczím 163, muhar 22 és egyéb termény 1.626 hektár; az összes bevetett terület 159.866, míg az ugar 22.364 hektár. Ugyanez évben az elemi csapások következtében kiveszett 510 hektár termése, a mi még az egyharmad százalékot sem éri el. A termés mennyisége métermázsákban pedig a következő volt: buza, őszi és tavaszi együtt: 597.442 q (11.36); rozs, őszi, tavaszi és kétszeres: 218.635 q (10.22); árpa őszi és tavaszi 242.750 q (10.36); zab 94.628 q (9.07); tengeri 113.689 q (12.28); burgonya 392.240 q (37.50); a zárójelben levő számok a hektáronkénti átlagos termést jelzik.
Kalászosok.
A kalászosok közűl a búza termesztése - az éjszaki terméketlen, köves részek kivételével - mindenütt el van terjedve. A gazdák még a rétek és legelők legnagyobb részét is feltörték, hogy búzával vethessék be. Az Ipolyvölgyön és a vármegye déli csücskében elsőrendű búza terem. Az átlagos termés k. holdanként 7-8 q.
Az éjszaki részeken, a hol a búza nem terem meg, a lakosság e helyett tönkölyt vet a földjébe, a melyet megőrölve, kenyérnek, de kásának is használnak. A tönköly átlagos hozama 4 q k. holdanként.
A rozs ép úgy el van terjedve mindenütt a vármegyében, mint a búza és a Cserhát vidékén különösen kitűnő rozs terem. A rozs átlagos k. holdankénti termése 6-7 q.
A kétszeres (búza és rozs) termesztése a vármegyében nagyon csekély és csak a legszegényebb földmívesnépnél fordul elő.
Az árpa az éjszaki patakok termékeny völgyeiben elsőrendű, különben mindenütt jól megterem és az ú. n. tót-árpa, mint sörárpa, igen keresett czikk. Külföldi kiállításokon már díjakat nyert és főként a csehországi sörgyárakba szállítják. Az átlagos termésmennyiség 7 q.
A zab a vármegyében mindenütt megterem és a legterméketlenebb vidékek szegény tót lakosságának igen fontos terménye. Csak a helyi szükséglet fedezésére elegendő. A termés átlaga 6 q.
Hüvelyesek.
A hüvelyesek közül a kölest részben élelmi czikk, részben takarmány gyanánt termesztik. Az átlagos termés 7-8 q.
A tatárka, melyet éjszakon termesztenek, szintén élelmi czikk gyanánt szolgál. A termés évi átlaga 3 q.
A borsó a vármegyében igen csekély, akkor is leginkább pótlóvetésnek - burgonya és tengeri közé - és takarmánynak használják.
Sokkal nagyobb jelentőségű azonban a bab, melynek két fajtáját, az apró, gömbölyű, fehér főzelékbabot és czukorbabot termesztik, különösen nagyobb mennyiségben a Balassagyarmattól délre eső vidéken. Igen keresett czikk és közvetetlenül a szedés után jó áron értékesíthető. Piacza Balassagyarmat és Vácz, honnan a kereskedők Amerikába szállítják. A k. holdankénti termésátlag 4 q.
Lencsét nagyon keveset termesztenek a vármegyében. Az átlagos termésmennyiség 3 q.
Kapás növények.
A kapás növények közűl a tengerit nagyban termesztik, kivált az Ipolytól délre. A szemtengeri legnagyobb része eladásra szolgál és a k. holdankénti átlagos termés morzsolt tengeriben 12 q.
176Burgonya szintén sok és jóminőségű terem; főként az Ipolytól éjszakra és Balassagyarmat környékén termesztik eladásra és szeszgyártási czélokra. - Az átlagos terméshozam k. holdanként 50 q.
Ezzel kapcsolatban, mint vele összefüggőt, említjük föl, hogy a vármegyében ez idő szerint hat mezőgazdasági szeszgyár van, összesen 8.072 hl. szeszkontingenssel. A mezőgazdasági szeszgyárak tulajdonosai a következők: gróf Forgách Antalné, Patakalja, 1.134; Giller János, Felsőzellő, 640; Humayer Béla, Czered, 1.328; gróf Mailáth Géza, Patvarcz, 720; gróf Pappenheim Siegfriedné gróf Károlyi Erzsébet, Kiskér-puszta (Terény), 720; Sacher Vilmos és neje, Fabianka-puszta (Losoncz), 720; Tafler Ármin dr. és Kálmán, Utas-puszta (Medveshidegkút), 975; gróf Teleki Tibor, Herencsény, 650 és Wohl Aladár dr., Mucsény, 1.185 hl. szeszkontingenssel. Wohl Aladár mucsényi szeszgyára élesztőgyártással is kapcsolatos és egyetlen az egész vármegyében. Újabban még a következők kaptak mezőgazdasági szeszgyárra engedélyt: Balás Lajos, rozsnyói püspök, Szécsénkében, 545; özv. Mikszáth Kálmánné Horpácson, 720 és a Szentgotthárdi Takarékpénztár Vecseklőn, 343 hl. kontingenssel. E szeszgyárak felállítása már folyamatban van. és üzemüket rövid időn belűl megkezdik.
Kereskedelmi növények.
A kereskedelmi növények közűl a czukorrépa termesztése az Ipoly és Zagyva völgyében és a vármegye déli részében mindazokon a helyeken, a melyektől a vasút nincs messze; nagyon el van terjedve és nemcsak a nagyobb gazdaságokban, hanem a kisgazdák is termesztik. Az értékesítés biztosságát lehetővé teszi a selypi és hatvani czukorgyár közelsége. A czukorrépa, mivel csak jó földben termesztik, elsőrendű minőségű. A k. holdankénti termésátlag 100 q.
A takarmányrépa, a hol megterem, jó minőségű és jól fizet. K. holdanként az átlagos termés 150 q.
Repczét nem sokat termesztenek és azt is csak kereskedelmi czélból. A termést az olajgyárak veszik meg. Az átlagos hozam 5 q. A repcze ára 20-40 K métermázsánként .
Mákot a vármegye déli részében tömegesen termesztenek, főként franczia kék mákot. Mind a kis-, mind a nagy-gazdaságokban intenzive foglalkoznak a termesztésével, mert igen keresett czikk és a megfelelő időben jó áron értékesíthető. A termés átlaga 3 q.
A komló a vármegyében igen kevés, csak gróf Degenfeld garábi és sziráki uradalmában termesztik néhány holdon.
Dohány-termesztéssel csak a nagyobb gazdaságokban foglalkoznak. A termesztett fajták: a finomabb szamosháti és a közönséges kapadohány. A termés igen jó minőségű és magasan van osztályozva. Az átlagos termés mennyisége k. holdanként 7-10 q. Nógrádban összesen 396 k. holdon termesztenek dohányt, a mely 19 termelő között oszlik meg. Dohány termesztésére a vármegyében a következő birtokosoknak van engedélyük: Bamberger Manó, Vanyarcz, 20; gróf Degenfeld Jenő, Vanyarcz, 20; gróf Degenfeld Lajos, Erdőkürt, 20; Dessewffy Dezső, Vanyarcz, 10; Dezső Ödön, Szügy, 12; Esztergomi érsekség, Dejtár, 40; Fischer Illés, Csesztve, 20; Friedmann Jenő, Czered, 18; Knau Gábor és Lajos, Lőrinczi, 35; Kiszner Zsigmond, Herencsény, 20; Laszkáry Gyula, Romhány, 50; Madách Pál örökösei, Csesztve, 24; Müller Lajos, Nógrádkövesd, 20; Nedeczky László, Herencsény, 15; gróf Pappenheim Siegfriedné, gróf Károlyi Erzsébet, Buják, 20; Sztranyavszky Géza, Nógrádmarczal, 12; Tafler Ármin dr. és Kálmán, Medveshidegkút, 10; Tolnay Gedeon, Mohora, 12 és Török Zoltán, Fülekpilis, 18 k. holdra.
A kender termesztése azelőtt nagyon el volt terjedve, de ma már évről-évre csökken. Ennek oka, hogy a szegényebb földmíves nép nem ér rá vele foglalkozni. Most csak a tehetősebb, jobbmódú földmíves-osztály termeszt kendert, de csak keveset, a saját szükségletére. A kikészített kendert azután megfonják, megszövik és díszes hímzett fehérneműt varrnak a férfi- és fehérnépnek.
Lent csak a nagyobb uradalmak termesztenek és még a kendernél is jóval kevesebbet, a minek oka, hogy drága a vele való munka, mert a munkásnép csak »felibe nyövi ki«.
Takarmányfélék.
Mivel a vármegyében kevés a rét és a takarmány, ezt a hiányt mesterséges takarmánynyal pótolják. A jobb talajokon luczernát és lóherét, a gyengébb minőségűn nyulszapukát, szőrös, őszi és zabos bükkönyt termesztenek, egyébként az összes bükkönyfajokkal kísérleteznek. Nagyobb mennyiségben található még a 179takarmány-tengeri (csalamádé), borsó és zöld rozs, kevesebb a baltaczim, a mohart pedig a rossz gabona pótlására vetik. A vöröshere kereskedelmi czéllal magtermelésre szintén el van terjedve, bár roppant nagy ellensége az ápion-bogár, épen azért az átlagos termésmennyiség k. holdanként 50-150 kg. között váltakozik.
Kétéves simmenthali bika, gróf Mailáth I. Géza gárdonyi uradalmából.
Kétéves simmenthali üsző, gróf Mailáth I. Géza gárdonyi uradalmából.
Pinzgaui mén Stephani Ervin füleki tenyészetéből.
Roycroft importált amerikai mén, Szent-Ivány Farkas jobbágyi tenyészetéből.
Gyümölcs.
A gyümölcstermesztés a vármegye minden alkalmas részében, kivéve a legéjszakibb terméketlen és zord területeket, el van terjedve, azonban csak a termelő saját vagy a helyi és közeli piaczok fogyasztására, mert Nógrádból kivitelre csak kis százalék kerül. Megterem itt az alma, körte, szilva, cseresnye, meggy és dió, valamint a nyári és az őszibaraczk is. Ma már nemcsak a nagyobb birtokosok hanem a földmívesnép is belátta, hogy az a kis fáradság, a mit a gyümölcsfák ültetésére és gondozására fordít, busás kárpótlást nyer abban a haszonban, a mit a gyümölcsfák termésükkel nyujtanak. Sajnos, a vármegyének éghajlati viszonyai következtében a kései fagyok igen gyakoriak s már virágjában tönkre teszik a termést; csak elvétve találunk néhány olyan helységet, melyben a fagy okozta gyümölcskárok ritkábbak. A vármegye maga is nagy sulyt helyez arra, hogy a gyümölcstenyésztést a néppel megkedveltesse s ma már minden községben faiskolák vannak, s a tanitók a gyermekeket megtanítják a gyümölcsfák oltására és gondozására, sőt az utak nagy része is már gyümölcsfával van szegélyezve. Almát és körtét leginkább csak belfogyasztásra termesztenek, csupán Balás Barna említhető fel, a ki Sipekről igen szép tél fajta almát és körtét szállít a fővárosba, hol kgmonként átlag 60-80 f. árban értékesíti. Nagy jelentőségű a szilva, melylyel a vármegye déli részében a filloxera-pusztítás után a kopár szőlőterületeket ültették be, éjszakon pedig nagy és régi szilvások találhatók. Uralkodó fajok a beszterczei és nyári vörös, melyet szeszgyártásra és kereskedelmi czéllal termesztenek s nagy mennyiség kerül belőle kivitelre. Cseresnye szintén sok és kiváló terem Nógrádban. Bérczy Géza Jobbágyiból, hol 650 fából álló cseresnyetelepe van, már évek óta kitünő cseresnyét szállít Teschenbe. Sőt a kereskedők évente Németországból is eljönnek s a termést a fáról megvásárolva, szállítják hazájukba befőzési czélokra. A dunamelléki és az ide közelebb eső községek mind cseresnyét, baraczkot, ribizlit és egrest nagy mennyiségben szállítanak friss állapotban Bécsbe és Budapestre. Mikor a gyümölcsérés ideje elkövetkezik, a váczi kofák talyigásokkal bejárják Rád, Pencz, Kosd, Nógrádverőcze, Kismaros, Nagyoroszi, Diósjenő, sőt a távolabbi községeket is és minden gyümölcsöt összevásárolnak. A délnek vezető országutak egész nyáron át tele vannak ilyen gyümölcsös kocsikkal, melyek Váczra s innen Újpestre és a fővárosba fuvarozzák a nógrádi gyümölcsöt. E tájon szokatlan gyümölcse van két községnek: Kékkőnek és Kürtösnek, melyekben szelid gesztenye van s ezt szintén a fővárosba viszik. Különben Kékkő községnek, mely jóllehet alig számlál 1000 lelket, a gyümölcstermés fő jövedelmi forrása és ha jó gyümölcséve van, 200 000 koronán felül is bevesz gyümölcséből, melyet tengelyen szállít Budapestre.
Nagyobb gyümölcsöse van a vármegye területén gróf Almásy Dénesnének Kékkőn, öt holdon alma, körte- és szilva; Baross János dr.-nak Ipolypinczén 6 holdon; gróf Berchtold Miklósnak Nagyorosziban, franczia alma és körte; báró Buttler Ervinnek Magyarnándorban, 2000 darab déltiroli gyümöcsfával; Egressy Aladárnak Szátokon; Fischer Samu dr. gyógyszerésznek Nógrádverőczén, mintegy három holdon, melyet szakértő tulajdonosa mintaszerűen mível; gróf Forgách Antalnak Patakalján, 8 holdon alma, körte és szilva és gróf Forgách Jánosnak Gácson, 16 holdon alma, körte, szilva; az alma- és körtetermést mindketten Budapesten értékesítik; Goldperger Viktornak Nagylibercsén, 3000 darab alma, körte-, szilva- és diófával; Huszár Elemérnek Keszegen, 12 holdon; Janssen Ernőnek Tótkelecsényben, öt holdon alma, körte, és szilva; Laszkáry Gyulának Romhányban, 1500 alma-, körte- és szilvafával, különösen cseresnyéje és spanyolmeggyje oly hires, hogy termését már külföldre is szállítja; gróf Mailáth István Gézának Csitáron, 900 darab gyümölcsfával; Mocsáry Istvánnak Liptagergén, 3000 nemesfajú almafával; Pásztor Illésnek Felsősápon, hol a nagy gyümölcsösön kívül még a gazdaság utai is gyümölcsfával vannak beszegve; gróf Pejachevich-Mikó Endrének Ludányban, főként almafákkal, melyek termését szintén Budapestre szállítja; Sebastiani Vilmosnak Nagykürtösön, 23.000 alma-, körte- és szilvafával; Szabó N. Jánosnak Ipolyvarbón, ranettalma és beszterczei szilvafákkal; Szakall Mihálynak Kétkeresztúron, 2500 180alma-, körte- és szilvafával; Szemere Ödönnek Nagyhalomban, 8 holdon beszterczei szilva; Szent-Ivány Farkasnak Jobbágyiban, 1000 cseresnyefával stb. stb.
Kertészet.
Alig van a vármegyében olyan nagyobb birtok, a melyen kicsiben zöldségféléket ne termesztenének. Nem tekintve azt, hogy zöldséges kert úgyszólván minden gazdaságban van. Azonban a kisbirtokosok is rátérnek már erre a belterjesebb gazdálkodási ágra; így Rapp község lakossága hivatásszerűleg foglalkozik a paradicsom, uborka és káposzta termesztéssel s a termést Liptó, Túrócz és Zólyom vármegyékbe hordják. Különben káposztát az egész Ipoly mentén Bussa, Endrefalva, Hugyag, Ipolykér, Ipolytarnócz, Ipolyvarbó, Ludány, Őrhalom, Szakal és Szécsényhalászi községekben mindenütt nagyban termesztenek Termés idején vaggonszámra szállítják a káposztát nemcsak szerte az országba hanem külföldre is és nemcsak kereskedők útján, hanem a termelő maga is megy terményével és a helyszínén maga adja el. A zöldségkertészet terjedésében nagy részük van a bolgár kertészeknek, kiknek mintaszerűen mívelt telepük van Losonczon, Salgótarjánban, Ipolyszögön és Nógrádverőczén. Azonkívül más kisebb kereskedelmi kertészetek vannak még Balassagyarmat és Losoncz közelében. A vármegye nagyobb birtokosai közűl Baross János dr. Ipolypinczen 4 holdon zöldséget termeszt, Mocsáry István pedig Liptagergén paradicsomot nagyban. Kertészete van még Mailáth István Gézának Csitárban 13 holdon Pásztor Illésnek Felsősápon, Szakall Mihálynak Kétkeresztúron. Dinnyét eladásra csak Csitárban Mailáth István Géza és Ipolyvarbón Szabó N. János termeszt. Kereskedelmi czélú virágkertészete van gróf Berchtold Miklósnak Nagyorosziban honnan, versenyezve a külföldi behozatallal, nagy mennyiségben szállít egész éven át a fővárosba.
Értékesítési viszonyok.
A vármegyében az értékesítési viszonyok jók, mert a közvetítő kereskedelem igen fejlett. A közlekedési viszonyok, közútak és vasútak fejlődésével e föltételek még kedvezőbbekké válnak, mert a termények piaczra fuvarozásának semmi akadálya nincs és így minden termény könnyen értékesíthető. A tej, zöldség és gyümölcs legnagyobbrészt a helyi piaczokon kerül eladásra. Nagyobb országos vásárokat Losonczon, Salgótarjánban és Balassagyarmaton tartanak, melyeket messze vidékről látogatnak, de a vármegye déli részének kereskedelmi forgalma már a főváros felé irányúl. Losoncz őszi és tavaszi bőr- és gyapjúvásárai is híresek, noha ma már nincs meg az a nagy jelentőségük, mint hajdan. Az egyes termények mint az árpa, bab, burgonya, czukorrépa, repcze, mák és gyümölcs értékesítési módját már a megfelelő helyen fölemlítettük, itt csak azt jegyezzük meg, hogy a gabona és a marha általában kifelé gravitál. A gabona árára mindenütt a budapesti tőzsde árfolyama irányadó, levonva természetesen a szállítási költséget a eladási hely és Budapest között. A rozs azonban néha a vármegyében még a árfolyamnál is magasabb áron kél el. Az állatárakat az illető fajoknál közöljük.
Munkásviszonyok.
A vármegyében a mezőgazdasági munkásviszonyok, különösen a gyárvidékeken, Salgótarján, Fülek és Losoncz környékén és Losoncztól fölfelé, a lehető legrosszabbak. De a vármegye többi részein is évről-évre romlanak, főként a vasútak mentén. Ezek közűl is legnagyobb szerepe van az aszód-balassagyarmati és ipolyvölgyi vasútnak, melyek megkönnyítík a munkásnépnek a fővárosba jutását, a hol azok magasabb bér ellenében, építőmunkásokul szegődnek el. Mindezek a tényezők eredményezik, hogy a mezőgazdasági munkás kevés és drága. A munkabérek, mint az egész országban mindenütt, a legutóbbi 10 év alatt itt is 80-100 %-kal emelkedtek. A napszámárak gyermekeknél 80-120 fillér, a női napszám 1-2 K és a férfinapszám 1.40-4 - K között váltakozik, a mi nem igen áll arányban a nógrádi munkás munkaképességével, mert az itteni munkás nem valami nagyon serény.
Gyakori a munkáshiány sok esetben azért is, mert a munkás nem akar dolgozni, mert nincs kedve hozzá s mert pillanatnyilag a szükség nem utalja rá. A munkája nem szapora, és konzervativ természete következtében még ma úgy végez minden mezőgazdasági munkát, a mint az apja tanulta az öregapjától. A munkáshiánynak más oka még az is, hogy a felső vidékéről a tótok az Alföldre járnak aratni.
A munkáskéz csökkenését igazolják az 1910. év végén megtartott népszámlálás számadatai. Ezekből megállapítható, hogy a Losoncz és Fülek közé eső munkáskitermelő vidék 12 községének lakossága, a losonczi és füleki gyárak, korláti és sátorosi bányák rohamos fejlődése következtében, a legutóbbi 10 év 181alatt 2.6 %-kal fogyott. A szécsény-losonczi vasút mentén fekvő vidék 21 községében, honnan a lakosságot szintén Losoncz iparvállalatai és a salgótarjáni bányavidék szívta föl, a szaporodás 2.1 % volt, a mi a vármegyei átlaggal szemben 6.6 % csökkenést mutat. A legnagyobb a salgótarjáni bányavidék fölszívó hatása, melynek ama 18 községében, a hol bányavállalatok nincsenek, a lakosság száma 9.5 %-kal csökkent, a mi 2018 léleknek felel meg s a vármegyei átlagos szaporodásnál 18.2 %-kal kisebb. A balassagyarmat-aszódi vasútvonal mentén elterülő munkáskitermelő vidék 19 községének a lakossága csak 4.9, a duna-ipolyvölgyi vasút vidékének 16 községéé pedig csak 4.3 %-kal szaporodott s az előbbi a vármegyei átlaggal szemben 3.6, az utóbbi 4.4 % csökkenést mutat. E két vasútvidék lakosságát a főváros vonja el. Ezt a sok eltávozott munkaerőt mind a mezőgazdaság kénytelen nélkülözni. Bár ez nem mind jelent veszteséget a vármegyére nézve, mert nagyrészük Losoncz város és a gyár és bányavállalatokkal rendelkező községek lakosságát szaporították, úgy hogy ezek 30, 40, 50, 70, sőt 225 %-kal is növekedtek. De a kik Budapestre járnak munkába, hovatovább fölhagynak az utazgatással, áttelepszenek és végre teljesen elvesznek a vármegyére nézve.
Végűl a mezőgazdasági munkáshiánynak előmozdítója részben a kivándorlás is, a mely főként az éjszaki vidéken a tótok között nagyobb méretű. Ha a magyar munkás el is hagyja hazáját, azt csak azzal a szándékkal teszi, hogy ismét visszatér. Az elmúlt évben körülbelül 400 személy vándorolt ki Nógrádból. A legutóbbi népszámlálás e tekintetben is jellemző adatokat juttatott nyilvánosságra, mégis némileg megnyugtató, hogy a kivándorlók száma évről-évre csökken. Az amerikai kivándorlás szomorú hatása leginkább a gácsi járásban és a balassagyarmati járás tót vidékén tapasztalható. E két vidék 55 községéből 29-nek a lakossága 10 év alatt 1-3 %-kal fogyott, négy községnek a lakossága pedig nem változott, csak a többi 22 helységben van valamelyes szaporodás. Így tehát a gácsi járás lakossága csak 1.2 %-kal növekedett, a balassagyarmati járás 15 tót községében pedig a lakosság 2.1 %-kal csökkent.
Hatósági támogatás.
A hatósági támogatást illetőleg mind az állam, mind a vármegye törvényhatósága nagy odaadással mozdítja elő Nógrádban a mezőgazdaság és állattenyésztés ügyét és a gazdasági egyesülettel és vezető mezőgazdákkal karöltve, erkölcsi és anyagi erejével a lehetőséghez képest résztvesz minden mozgalomban, mely a mezőgazdaság java és fejlesztése érdekében történik.
Az állam az állattenyésztés előmozdítására a köztenyésztésre szánt apaállatok beszerzésénél támogatja a községeket olyképen, hogy a gazdasági felügyelő közvetítésével vásárolt bika vagy tenyészkan árának fedezésére kamatmentes kölcsönt engedélyez, melyet a község tehetségéhez mért részletekben törleszthet. Ezenkívül a bikák árából 10, 20 sőt 30, a tenyészkanok árából pedig néha még 50 %-ot is egészen elenged. Újabban a föllépett nagyarányú sertésvész következtében a szegényebb községek a tenyészkanok eltartására is nyernek díjat, ha a megfelelő hatósági közvetítéssel ezt kérik. Ilyen állami segélyezéssel a vármegyében évente átlag 120 bikát és 60 tenyészkant vásárolnak a községek.
A mezőgazdaság föllendítése és az erre vonatkozó ismereteknek szélesebb körben való hozzáférhetősége érdekében a földmívelésügyi minisztérium Nógrádban is állított föl több népies mintagazdaságot, melyeket megfelelő államsegélylyel föl is szerelt. Ilyen mintagazdaság volt már a vármegye területén Érsekvadkert, Ludány és Tósár községekben, most pedig Rappon van. A gazda fölszerelésül kap tehenet, lovat, sertést baromfit, kocsit, kisebb gazdasági gépeket, sőt az állam még épít is neki, a mi összesen körülbelűl 3000 koronába kerűl. Három év múlva az egész fölszerelés a gazda tulajdonába megy át.
Az állatdíjazáshoz az állam évente átlag 3000 koronával járúl; ebből 2000 K esik a szarvasmarha és 600-1000 K a lódíjazásra. 1908-ban, mikor a Nógrád vármegyei Gazdasági Egyesület jubileumi kiállítását rendezte, erre a czélra a földmívelésügyi miniszter 4500 K-t folyósított. A fajbaromfi apaállatok beszerzését és kiosztását szintén 2200-3000 koronával támogatja.
A gazdasági népies előadások tartására a miniszter 1500 koronát engedélyez a Gazdasági Egyesületnek, a háziipari tanfolyamok rendezéséhez pedig 1906 óta 2200 koronával járúl. A háziipari tanfolyamok a czirokseprő készítés, vesszőfonás és kefekötés meghonosítását czélozzák. Vesszőfonó-tanfolyam van Balassagyarmaton kettő, egyik a gazdasági ismétlő iskolában, másik a fogházban. Tanfolyam van még Mikszáthfalván és Sóshartyánban, Endrefalván pedig a gazdasági 182bognármunka elsajátítására tartanak tanfolyamot. Losonczon a tanítóképzőnél az állam gazdasági szaktanárt alkalmaz, a ki a környékbeli községekben tart gazdasági előadásokat és vezet háziipari tanfolyamokat.
Nógrád vármegye törvényhatósága a vármegyei ebadó-alapból évenként 7000 koronát utal ki a Gazdasági Egyesületnek, hogy azt az állattenyésztés fejlesztésére fordítsa. Ebből az összegből szarvasmarha-díjazásra 2500-3000, lódíjazásra 1000, szegény községeknek apabika beszerzésére 2000-2200 K jut. A fönnmaradó összeget pedig két-három évenként összegyűjtik és abból a kevésbé tehetős gazdáknak tenyészüszőket vásárolnak, melyek értékét két-három év alatt kamatmentesen visszatéríteni tartoznak. - Az 1894. évi XII. t.-cz. értelmében Nógrádban is életbelépett a vármegyei mezőgazdasági bizottság intézménye, melynek elnöke a főispán; albizottságai a járási mezőgazdasági bizottságok, melyeknek élén a főszolgabírók állanak. E bizottságok végzik többek között az állatorvosok közbejöttével a tavaszi apaállatvizsgálatokat. Fölemlítendő végül, hogy a mezőgazdaság és állattenyésztés érdekeinek megvédésére a törvényhatóság eddig mintegy 15 vármegyei szabályrendeletet alkotott.
Gazdasági egyesület.
A társadalmi tevékenység terén legfontosabb intézmény a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület, mely 1881-ben alakult, azonban eredetét sokkal régebbi időben kell keresnünk, mert másfél évszázadra visszamenőleg többrendbeli elődje volt. Ugyanis a vármegyei levéltár egykorú jegyzőkönyvei szerint már a XVIII. század 40-50-es éveiben, Mária Terézia uralkodásának kezdetén alakúlt Nógrádban az első gazdasági egyesület, de hogy milyen irányú tevékenységet fejtett ki és meddig állott fönn, arról minden további adat hiányzik. Valószínűleg nemsokára meg is szünt. Ez volt az ország első gazdasági egyesülete. 1832-ben, mikor az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megalakúlt, Nógrád vármegyét is fölszólította hasonló egyesület alakítására és nem eredménytelenül, de ez sem vált állandóvá, mert az 1848/49-es események végét vetették. 1859-ben a Szécsényben összegyűlt gazdaközönség ismét elhatározta gazdasági egyesület alakitását és az egyesület a rákövetkező év november 5-én meg is tartotta alakuló közgyűlését, 383 taggal. Elnök lett Huszár Károly; alelnökök: Török Sándor és Madách Imre, a költő; titkár Szakall Elek és pénztáros Pokorny Gusztáv. A tagok nagy száma néhány év alatt 107-re apadt le s ez anyagi gyöngűlését idézte elő, a minek eredményeként az egyesület 11 évi működés után 1871-ben föloszlott. De föloszlása előtt minden vagyonát pénzzé téve, 5000 koronáért gazdasági gépeket és eszközöket vásárolt s azokat tagjai között kisorsolta.
Ennyi sikertelenség után végre tiz év múlva megalakúlt az állandóvá vált mai Gazdasági Egyesület. Ugyanis az 1880 május 13-án tartott vármegyei közgyűlés Szcitovszky János indítványára bizottságot küldött ki, gazdasági egyesület alakítására és a hosszas előmunkálati fáradozások eredményeként az alakuló közgyűlést 1881 deczember 23-án tartották meg Nógrád vármegye közgyűlési termében. Elnök lett gróf Gyürky Ábrahám főispán, I. alelnök Szcitovszky János orsz. képviselő, II. alelnök: Pulszky Ágost orsz. képviselő, titkár Baintner Ottó, pénztáros Reményi Károly, ügyész Balás József. Az egyesület, mely létrejövetelét főleg Szcitovszky János búzgólkodásának köszönhette, 1882-ben kezdte meg rendes működését. Czélul tűzte ki jó vetőmagvak vásárlását és kiosztását, hasonlóképen kisebb gazdasági gépek kiosztását. A tagok és a gazdaközönség tájékoztatására a titkár szerkesztésében Értesítőt adott ki. 1882-ben 1296 K költséggel bikatelepet állított s még ez év októberének első napjaiban termény és gépkiállítást tartott. A községi faiskola-kezelőknek jutalmat osztott ki, a talaj megmunkálásának intenzivebbé tételére az 1880-as években eke és szántásversenyeket rendezett és az állattenyésztés fejlesztésére évenként szarvasmarha és lódíjazásokat tartott. E czélra 25 év alatt mintegy 120.000 koronát fordítottak, mely meg is hozta a maga eredményét. Az 1890-es években a filloxerától kipusztított szőlőterűlet fölújítására több 1000 K költséggel amerikai vesszőt szerzett be és osztott ki és különböző helyeken ojtási-tanfolyamokat rendezett, sőt átvette az államtól a bizományi szénkénegraktár kezelését is. Ezenkívűl fölkarolta a méhészet és fajbaromfi-tenyésztés fejlesztését, a sertésorbáncz elleni védekezésre oltóanyagot osztott ki, többször tartott díjtalan juhosztályozást és a tejgazdaságok meghonosítása érdekében tetemes kölcsönnel járúlt a szécsényi sajtgyár berendezéséhez; a növénytermelés fejlesztésére pedig Balassagyarmaton és Losonczon műtrágyaraktárakat állított föl. A Magyar Gazda-szövetséggel karöltve 183több fogyasztási és értékesítő szövetkezetet alakított a vármegyében. E tekintélyes kiadások és a nehéz gazdasági viszonyok következtében a tagok számának leapadása kimerítették a pénztárt, a mi egy időre megbénította az Egyesület tevékenyebb működését. De ma már, az állam támogatásával, ismét virágzik az Egyesület és erőteljes anyagi segítségével mindenütt ott van, a hol azt a közszükség és czélszerűség megkívánja. 1897-ben az Egyesület legfőbb erősségét, Szcitovszky Jánost választották elnökké, a ki haláláig, 1903-ig viselte e tisztet s őt követőleg az 1906. évi őszi közgyűlés gróf Mailáth István Gézát ültette az elnöki székbe, a ki nem kevesebb búzgósággal tölti be hivatását. 1908-ban, az Egyesület 25 éves fönnállásának évfordulója alkalmából Balassagyarmaton jubileumi kiállítást rendeztek, melynek négy főbb csoportja volt: az állattenyésztési, gépészeti, köz- és mezőgazdasági és háziipari csoport. E jubileumi kiállítás, mely összehalmozta mindazt, a mit a vármegye mezőgazdaság, állattenyésztés és szőlőmívelés terén kiválót fölmutathat és meggyőzte a messze vidékről idesereglett közönséget, hogy Nógrád a mezőgazdasági kultura tekintetében az ország első vármegyéi között áll.
A Gazdasági Egyesület tisztikara jelenleg a következő: elnök gróf Mailáth István Géza, I. alelnök Nagy Mihály alispán, II. alelnök Hanzély Gyula, titkár Siklaky Iván, pénztáros Horthy János, ügyész Koltay Ernő dr. Az Egyesületnek a következő öt szakosztálya van: köz- és mezőgazdasági, állattenyésztési, lótenyésztési, háziipari és szőlészeti.
Gazdasági felügyelőség.
1895-ben Balassagyarmat székhelylyel állattenyésztési felügyelőséget állítottak föl Nógrádban, melyhez e vármegyén kívül még Bars és Hont vármegyék tartoztak. 1908-ban Bars vármegyét kikapcsolták a kerületből és azóta csak Nógrád és Hont tartozik ide. 1909-ben az állattenyésztési felügyelőség mezőgazdasági kerületi felügyelőség nevét, vette föl, mely a köztenyésztés minden ágának fejlesztését és irányítását mozdítja elő. Résztvesz a köztenyésztésben használt apaállatok vizsgálatában, közvetíti az apaállatok szükségletében mutatkozó hiánynak állami támogatással való fedezését és a tenyészállatvásárok, díjazások és kiállítások alkalmával az állami díjak kiosztását. A kerületi gazdasági felügyelő 1897 óta Oláh Dezső.
*
Állattenyésztés.
Az állattenyésztés Nógrád vármegyében szépen fejlett és nagyfontosságú. Elsőrendű a szarvasmarhatenyésztés, mely a simmenthali és berni keveredés útján kialakúlt ipolyvölgyi vagy nógrádi tájfajta révén az ország marhatenyésztő vármegyéi között a IV. helyet vívta ki magának. Fontosságban második helyen áll a vármegyében a juhtenyésztés, a mely azonban ma már korántsem áll azon a színvonalon, mint a múlt század második felében, sőt még ezelőtt néhány évtizeddel is. Azután következik a ló- és sertés-tenyésztés. Az állattenyésztésnek nagy akadálya a legelőhiány, mert minden jobb földet gabonának törnek föl. A Gazdasági Egyesület az állattenyésztést a tavaszi és őszi állatdíjazásokkal mozdítja elő, melyeket a vármegye különböző részeiben és minden alkalommal máshol tart meg. Csak a kistenyésztők részesülnek díjazásban, a nagytenyésztők ellenben elismerő oklevelet kapnak. Mint már fentebb említettük, a díjazáshoz részben az állam és részben a vármegye járúl hozzá. Évente átlag kiosztásra kerül marhadíjazásra 4000 és lódíjazásra 1600 K, ezenkívül a Gazdasági Egyesület 400-500 K értékű tenyészbaromfit (apaállatot) oszt ki ingyen a tenyésztők között.
Állatállomány.
Az 1910. évi tenyészállat-összeirás adatai szerint volt Nógrád vármegyében, Losoncz r.-t. várost is beleértve: szarvasmarha: magyar 6404, pirostarka 56.276, borzderes 1138, egyéb tarka 2391, összesen 66.209; bivaly: 112, ló 21.949, szamár 590, öszvér 7, sertés 64.643, juh 194.292, kecske 1532. Ha ezt az eredményt a 10 év előtti adatokkal összehasonlítjuk, úgy találjuk, hogy a szarvasmarha és a kecske száma emelkedett, ellenben a ló, szamár, sertés és juh száma tetemesen csökkent. Ugyanis 1900-ban Nógrád vármegye állatállománya a következő volt: szarvasmarha 62.960, ló 24.651, szamár 773, öszvér 13, kecske 804, sertés 75.177, juh 239.949, baromfi 327.604. Ezek szerint a szarvasmarha-létszám, a bivalyt is ideszámítva, 3361 és a kecske 728 darabbal növekedett, ellenben a ló 2702, a szamár 183, az öszvér 6, a sertés 10.534 és a juh 45.657 darabbal csökkent. A sertések számának apadása a sertésvészben keresendő, mely nemcsak pusztítja az 184állatokat, hanem az értékesítés megnehezítésével a tenyésztési kedvet leszállítja; a juhtenyésztés visszafejlődése pedig a legelő-területek kevesbedésével áll arányban. Itt említjük meg, mint az állattenyésztésre és állományra szinten jellemzőt, a vármegye vágóhidi forgalmát. Nógrád vármegyében van 11 köz- és 186 magánvágóhíd, melyeken az elmúlt évben közfogyasztásra a következő mennyiségű állatokat vágták le: bika 262, ökör 2111, tehén 3123, tinó 1360, üsző 2170, borjú 9190, bivaly 57, összesen 18.273 szarvasmarha; juh 20.892, bárány 8607, kecske 156, gödölye 47, sertés 9874, malacz 407 és ló 136. Ezek közűl a közfogyasztástól különféle okok miatt elvontak 85 szarvasmarhát, 16 juhot és 39 sertést.
Állatvásárok.
Nógrád állatvásárai nagyforgalmúak; messze vidékekről fölkeresik a vásárlók, főként azért, hogy a jó hírnek örvendő nógrádi marhából szerezzék be szükségletüket. Bár számos községnek van Nógrádban vásártartási joga, azonban igazán tekintélyes állatvására csak Losoncznak, Balassagyarmatnak, Salgótarjánnak és Szécsénynek van. Ezeknek 1910. évi forgalmát tehát - az állatorvosi jelentések alapján - a következőkben közöljük: Losonczon nyolcz országos vásárt tartottak, melyeken fölhajtásra került 4010 ló; 619 bika, 6274 ökör, 5024 tehén, 1480 tinó, 1193 üsző, 1301 borjú, összesen 15.891 szarvasmarha; 18.528 juh és kecske és 3658 sertés. Ebből eladásra került: 2382 ló; 386 bika, 4816 ökör, 3747 tehén, 1023 tinó, 780 üsző, 1041 borjú, összesen 11.793 szarvasmarha; 13.012 juh és kecske és 3039 sertés. A nyolcz vásár közűl háromra a zárlat miatt tilos volt a sertésfölhajtás és ezért oly csekély a sertésforgalom. - Balassagyarmat szintén nyolcz országos vásárt tartott, melyeken fölhajtásra került 4072 ló, 16.569 szarvasmarha, 9710 juh és 5266 sertés; ebből eladásra került 2072 ló, 11.697 szarvasmarha, 5610 juh és 3096 sertés. A novemberi vásárra száj és körömfájás miatt csak lovakat hajtottak föl. - Salgótarján négy országos vásárt tartott, melyeken fölhajtásra került 1001 ló, 2961 szarvasmarha, 1394 juh és 1401 sertés; ebből eladásra került 244 ló, 1157 szarvasmarha, 295 juh és 472 sertés. - Szécsényben hat országos vásárt tartottak, mert a hetedik száj- és körömfájás miatt elmaradt. Ezeken fölhajtásra került 4480 ló, 10.709 szarvasmarha, 6560 juh és 3400 sertés; ebből eladásra került 2700 ló, 6600 szarvasmarha, 4500 juh és 2800 sertés.
Szarvasmarha.
A szarvasmarhatenyésztés a vármegye egyik főbüszkesége. A múlt század 60-as éveiben hollandi marhákkal történt a tenyésztés, de újabban a földmívelésügyi miniszter közbelépésére csak simmenthali marhát használnak tenyésztésre, melynek keresztezéséből a helyi viszonyok hatása alatt egészen újfajta, az ú. n. nógrádi tájfajta marha alakúlt ki és köztenyésztésre csakis ezt a fajtát szabad használni. Az egyes nagyobb uradalmaknál van azután telivér simmenthali, innthali és berni nevelés, gróf Degenfeld Lajosnál Szirákon allgaui és Goldmann Józsefnél Szécsénykovácsiban nyugati fries. Nagy és kitünő tehenészet található továbbá báró Buttler Ervinnél Pusztakelecsényben, Huszár Elemérnél Keszegen, gróf Mailáth István Gézánál Gárdonyban és Patvarczon, Muslay Gyulánál Rádon, Ruszinkó Antalnál Szécsényben, Sacher Vilmosnál Losonczon, Sztranyavszky Gézánál Nógrádmarczalban, Vampetics Ferencznél Lőrincziben, Vancsó Bélánál Szécsényben és a gróf Zichy-féle seniorátusi uradalomban, melynek tisztavérű magyar szarvasmarhatenyésztése is van. Ezenkivül Losoncz környékén a kisgazdáknál van nagyban elterjedve a magyar szarvasmarhatenyésztés, tejelő, hús- és igavonó marha nyerésére. A fehér jármosökör legnagyobb részét Gömörből, az Alföldről és Erdélyből importálják, csak a kisgazdáknak van néhol saját nevelésű tarka ökrük. Ellenben a nógrádi tájfajta tehénért, mely méltán kezd versenyezni a bonyhádival, messze földről eljönnek és viszik az Alföldre, a Bánságba, az Éjszakkeleti-Felföldre, sőt még a Dunántúlra is. Ennek megfelelően a marhaárak magasak. A nógrádi tájfajta tehén átlagos ára 400-500 K, a bikáé 500-1600 K, a fehér ökör párja 600-900 K, az egyéves üszőborjú ára 150-250, a tinóé 100-220 K között váltakozik.
A szarvasmarhatenyésztéssel azonban nem tart lépést a tejgazdaság. Néhány év előtt, 1900-ban, ugyan Hanzély Gyula kezdeményezésére alakúlt néhány tejszövetkezet a vármegyében, de számuk rövid idő alatt nagyon megcsappant. 1908-ban még volt a vármegyében négy tejszövetkezet 270 taggal, kiknek birtokában 1189 tehén volt. A tagoktól szállított tejmennyiség 1,107.000 liter és a készített vaj 3000 kg. volt, melyért összesen 143.000 K folyt be. A sokkal előbb megalakult szécsényi tejszövetkezettel kapcsolatban egy évfolyamú állami tejgazdasági munkásnőképző iskola is állott fönn, melynek évente átlag 8-10 hallgatója volt, de ez 1851908-ban megszűnt. Ma már csak a szécsényi és nógrádberczeli tejszövetkezet van meg, de ezek virágoznak is és az előbbi mellett sajtgyár is van. A tej a helyi piaczokra, a nagyobb községekbe, Nőtincsről Váczra, Rádról Ujpestre és a vármegye déli részéből, nemkülönben az ipolypölgyi és a balassagyarmat-aszódi vasútvonal mentéről, leginkább a fővárosba kerül. A tej literje a losonczi. balassagyarmati és salgótarjáni piaczon 16-20 fillér, faluhelyen 12-16 és a nagytermelőknél, a Budapesttől számított távolság szerint, 14-18 fillér.
Ló.
A vármegye lótenyésztése szintén fejlett és főleg az Ipolyvölgyön és a déli részeken mutat szép eredményeket. Gróf Degenfeld Lajos sziráki lipiczai, Muslay Gyula rádi amerikai, a Salgótarjáni Kőszénbánya Társulat nóri és gróf Zichy-uradalom pinzgaui lótenyésztése kitünő. Ezenkivül kiváló hidegvérű igáslótenyésztést találunk a selypi uradalomban báró Tornyay Schosbergernél. Azelőtt nagy sikerrel foglalkozott a lótenyésztéssel Beniczky Árpád Lázi-pusztán, de már felhagyott vele. Köztenyésztésre általában angol és arabs félvér futókat engedélyeznek, melyeket a debreczeni állami méntelep rimaszombati teleposztálya bocsát a tenyésztők rendelkezésére. A rimaszombati teleposztály Nógrádban hat helyen tart fenn fedeztetési állomást 23 ménnel, melyek közül egy angol telivér, 11 angol félvér, 2 arabs félvér, 2 Nonius, 3 Gidrán és 4 lipiczai. A fedeztetési állomások a következők: Balassagyarmat, 4 angol félvér és 1 lipiczai; Érsekvadkert, 3 angol félvér és 1 arabs félvér; Galgaguta, 1 angol telivér, két Gidrán és 1 lipiczai; Losoncz, 1 angol félvér, 1 arabs félvér és 1 Nonius; Salgótarján, 1 angol félvér és 1 Nonius; Szirák, 2 angol félvér, 1 Gidrián és 2 Nonius ménnel. A Gazdasági Egyesület megkeresésére a folyó évben Szécsényben is fognak fedeztetési állomást fölállítani, 1 angol félvér, 1 arabs félvér és 1 lipiczai, összesen 3 ménnel. - Katonai czélokra kevés lovat vásárolnak a vármegyében, de a mikor előfordúl, az anyag jó áron, átlag 800 K-ért kél el. A jobb lovak ára átlag 500-600 K, a gyengébb minőségűé pedig 200-400 K.
Juh.
A juhtenyésztés Nógrádban ma második helyen áll, pedig valamikor, a múlt század elején és a közepén ez volt az első és fő tenyésztési ág. Akkor sokkal híresebbek s forgalmasabbak voltak a losonczi gyapjúvásárok, melyre a gácsin kivül a külföldi brünni posztógyárosok is eljöttek, hogy itt szerezzék be a finom posztóhoz szükséges kitünő nyersanyagot. A losonczi gyapjúvásárak nagy eseményszámba mentek, mert a vármegye mindenfelől összesereglett urai évente itt adtak egymásnak találkozót és a napokig tartó eredményes vásárt vidám áldomás követte. De ennek ma már híre-hamva sincs és a juhtenyésztés második helyre szorúlt. Ennek leginkább az az oka, hogy minden valamire való földet feltörtek és a legelőterület igen megcsappant. Köztenyésztés tehát csakis a vármegye északi részén, van, a hol a sziklás hegyi legelőket nem törhették föl. Köztenyésztésben leginkább a hazai fésűsgyapjas, a czigája és a raczka található. A felvidéki tótok elmennek messze vidékre, le Temes és Krassó-Szörény vármegyébe, a hol megvesznek egy nyájat és azt 6-8 hétig hajtják, a míg hazaérnek vele. A nyájat azután egész éven át legeltetik, kifejik és őszszel eladják. Merino, fries és rambouillette-juhtenyésztést csak a nagyobb birtokosoknál találunk, melyek közűl kiváló a Coburg főherczegi füleki uradalom, a bujáki uradalom, a gróf Zichy uradalom, a Szcitovszky testvérek uradalma és a vilkei bérgazdaság juhtenyésztése. Gróf Mailáth Gézának patvarczi hazai fésűs juhászata elsőrendű, az Emődy testvéreknek pedig karakülfajta prémjuhtenyésztése s egy-egy ilyen báránybőr ára 36 K. A juhtenyésztéssel kapcsolatban a juhtúró és a sajtkészítés is fejlett. Losonczon három túró- és sajtgyár van. Nevezetes a Sternlicht-féle ábelfalvai juhtúrógyár is, mely kivitelre dolgozik. - Legnagyobb a juhforgalomaratás előtt, a mikor egy pár javított juh ára 20-40 K, a legjobban elterjedt minőségű gyapjú ára pedig úsztatás után 280-320 K. métermázsánként.
Sertés.
A sertéstenyésztés az újabb időben egyre veszít jelentőségéből, a minek oka főként a sertésbetegségekben és az ezzel szorosan együtt haladó nehéz értékesítési viszonyokban keresendő. Köztenyésztésre csak hazai kondorszőrű mangaliczát használnak és az állam a községeknek csakis efajta kanok beszerzését engedélyezi és közvetíti. A nagyobb uradalmakban azonban találunk yorkshire és berkshire tenyésztést is kisebb mennyiségben. Kiváló sertéstenyésztés található a vármegyében az Emődy testvérek szécsényi, gróf Mailáth Géza patvarczi, Laszkáry Gyula romhányi, gróf Pappenheim Siegfriedné bujáki és Wohl Adolf mucsény-i gazdaságában. - A sertésárak a sertésvésztől függnek és nagy hullámzásnak 186vannak kitéve, a minek következtében az árak néha nagyon felszöknek. Egy kisebb anyakocza ára átlag 80-100 K. Azonban a nagybani eladásnál az értékesítés kilogrammonként történik és az árra nézve a budapesti, illetőleg kőbányai sertéspiacz árai irányadók.
Baromfi.
A baromfitenyésztés Nógrádban nem nagy jelentőségű. Magyar fajta tyúkot és elkorcsosult keverékeket házi szükségletre ugyan mindenütt találunk, de a fajtiszta orpington és plymouth tenyésztés csak kis mértékben van elterjedve a nagybirtokosoknál, papoknál és tanítóknál. Leghíresebb Ledniczky Péter, nyug-máv. felügyelő, hugyagi fajbaromfi tenyésztése, a ki nemcsak hazai, de külföldi kiállításokon is nyert díjat kitünő példányaival. Ezenkívül fölemlíthető még Vancsó Béla szécsényi fajbaromfi tenyésztése. Prónay Mihály főispánnak Petényben volt langshan baromfi és bronzpulyka tenyésztése, de már megszűnt. A kisgazdáknál a magyar fajta liba tenyésztése nagyon fejlett és a vármegye alsó része kéthármadának ez tekintélyes jövedelmi forrása. Azonban egyben nagyon káros is, mert a legelőterülettel nem rendelkező kisgazdák libái rendszerint tilosban legelnek és a vetésekben tetemes kárt okoznak. Az emdeni liba tenyésztése csekély; e tekintetben csak Muslay Gyuláné rádi tenyésztése említhető fel. A kacsa- és pulyka-tenyésztés jelentéktelen, a tojáskereskedés azonban nagy forgalmú. A nagyobb helyeken mindenütt van tojáskereskedő, de a faluzó kofák is bejárják kocsin a vármegye községeit és a tojást összevásárolva, tengelyen szállítják a fővárosba. A baromfi-árak igen változók; egy pár csirke ára 80 fillér és 4 korona között mozog. A libának darabja 3-6 korona, a kacsáé 2-5 korona és a pulykáé 5-8 korona. A tojás ára 4 és 10 fillér között ingadozik.
Házinyúl.
A házinyúltenyésztés csak szórványosan fordul elő. A leggyakrabban található fajta az ezüstszőrme nyúl és a belga óriási; az előbbivel Irsay György kisfalupusztai és Schönaigner Frigyes berczeli, az utóbbival pedig Plachy Géza balassagyarmati tenyésztésében ért el szép sikereket.
Méhészet.
A vármegye méhészete az újabb időkben szépen fejlődik. Legszorgalmasabb méhészek a tanítók, de foglalkoznak vele a nagyobb birtokosok is és alig van kisgazda, a kinél ne találnánk egy-két köpüvel, különösen, ha házasulandó fia vagy eladó lánya van, mert a lakodalomból a jövendő élet édes boldogságát szimbolizáló méznek nem szabad hiányoznia. A kisgazdáknál még a közönséges köpük találhatók, de a szakszerű tenyésztőknél már mindenütt mozgószerkezetű Zirzon-kaptárokat alkalmaznak. Az 1900. évben Nógrádban 10.049 méhcsalád volt, 1908 őszén pedig 270 községben összesen 13.164 méhcsalád. Ezek közűl 3995 mozgószerkezetű kaptárokban, 9169 pedig közönséges köpükben volt. Ez évben termeltek 718 métermázsa mézet és 39 mázsa viaszt, összesen 68.112 korona értékben. A méz átlagos ára ma 1 korona 20 fillér kilogrammonként. Nagy és mintaszerű méhészete van a vármegyében gróf Degenfeld Lajosnénak Szirákon, Elek Károly dr. járásorvosnak Szirákon, Orosházy János tanítónak Szügyben és Schröck Jánosnak Kosdon.
Halászat.
A halászat Nógrádban ez idő szerint alig számottevő. Van ugyan a vármegyének délen egy kis Dunája is, hol Kismaros és Nógrádverőcze feküsznek, de itt a folyam szűk medre és sebes folyása miatt a halászat igen csekély. Az Ipolyban pedig ma már nincs hal, pedig az előtt nevezetes volt a halászata. A hal kipusztulásának több oka van. Mikor még megvoltak az Ipolyon a vízimalmok, volt hal is, mert ha a folyó a nyári szárazságban le is apadt; a malmok melletti mélyvízű zúgókban a hal menedéket talált, de ma már ez nincs meg. Nagyban fogyasztotta őket továbbá a csuka, a mely csak élő hallal táplálkozik. Azonkívül valami tudományosan megállapított halbetegség lépett föl közöttük, a mely szintén nagy mértékben apasztotta számukat. Azonban remélni lehet, hogy ez az állapot néhány év mulva kedvezőbbre változik. A felvidéki patakokban igen csekély mértékben található pisztráng és rák, mert az utóbbiak között szintén rákpestis pusztított. Mesterséges haltenyésztés kevés van. Gróf Pejachevich-Mikó Endrének Ludányban van mesterséges pisztrángtenyésztése, de nem eladásra. Nevezetesebb halastavak még a Diósjenői-tó, Bánki-tó és Ludány község halastava. A Bánki-tóból évente három, a ludányiból pedig 25 mázsa halat halásznak és értékesítenek a közeli környéken.
Selyemtermelés.
A selyemtermelés a vármegyében a nép között nem tudott gyökeret verni, pedig a szükséges előföltételek megvolnának hozzá. A se1yemtenyésztési felügyelőség 189már 1881-ben kísérletet tett, hogy ezt a tenyésztési ágat Nógrádban meghonosítsa, de kevés sikerrel, mert alig egy-két községben alig egy-két tenyésztő akadt. Az 1884. és 1885. években még egy sem vállalkozott. Később is csak nagyon lassan fejlődött. Annyira, hogy még 18 év mulva, 1903-ban is csak 13 községben akadt 16 tenyésztő, a ki 154 kilogramm gubót termelt 290 korona értékben. Hogy a lakosságnak mennyire nincs kedve a selyemtenyésztéshez, bizonyítja az hogy 1881-től 1903-ig a vármegyében mindössze 1606 kilogramm gubót termeltek 3017 korona értékben. Pedig az illetékes hatóság minden lehetőt elkövetett, hogy a néppel ezt a termelési ágat megkedveltesse. Így pl. az országos selyemtenyésztési felügyelőség 1881-1903-ig 406 liter szederfamagot és 1895-1903-ig 432.720 darab szederfa-csemetét osztott ki a lakosság között, azonkívül a községi faiskolákból 2716 csemetét ültettek ki. 1903 óta a selyemtenyésztési felügyelőség nem készített hivatalos kimutatást Nógrád selyemtenyésztési állapotáról, de ez az állapot azóta sem változott és a selyemtermelés stagnál.
Állategészségügy.
Nógrád vármegye állategészségügyére 13 állatorvos ügyel föl. Ezek közűl egy törvényhatósági és hét járási állatorvos. Külön helyhatósági állatorvos van Losoncz r. t. városban és Balassagyarmat és Salgótarján nagyközségekben. Losonczon van még ezenkívül egy katonai és egy magán-állatorvos. Az állategészségügyi viszonyok jellemzésére álljon itt a legutóbbi év állatmegbetegedési kimutatása, a mely szerint az egyes állatfajok a következő betegségben szenvedtek vagy hullottak el: megbetegedett ló: lépfene 4, rühkór 26, összesen 30; szarvasmarha: lépfene 43, ivarszervi kiütés 14, összesen 57; juh és kecske: veszettség 9, rühkór 1.256, összesen 1.265; sertés: veszettség 5, sertésorbáncz 2,992, sertésvész 2.272, összesen 4.569. Elhullott ló: lépfene 4, rühkór 5, összesen 9; szarvasmarha: lépfene 43; juh és kecske: veszettség 9, rühkór 64, összesen 73; sertés: veszettség 5, sertésorbáncz 2.379, sertésvész 1.514, összesen 3.898. Mint látjuk, e betegségek közűl csak a lépfene és a sertésorbáncz és vész a legpusztítóbb. A legtöbb kárt okozza a sertésorbáncz és sertésvész, melyek miatt gyakran kell vármegyeszerte az állatvásárokat hosszú időre betiltani, a mi az újabb időben a sertéstenyésztést nemcsak hátráltatja, hanem egyenesen visszaveti. Ha ez adatokat hat-hét évre visszamenőleg összehasonlítjuk, nem nagyon lényeges eltéréseket találunk. A sertésvész, a mely ellen úgy szólván lehetetlen a védekezés, minden évben majdnem ugyanolyan mértékben pusztít és egyformán szedi áldozatait.
Lóistálló gróf Mailáth I. Géza gárdonyi gazdaságában.
Gróf Mailáth I. Géza Mária-majori istállója.
Gróf Mailáth I. Géza gazdasági szeszgyára Patvarczon.
Gróf Forgách Antalné patakaljai gazdasági szeszgyára.
*
Gazdasági leirások.
Az egyes vidékeken szokásos gazdálkodási módok és birtokviszonyok illusztrálásául a különböző vidékekről egyes birtokok leírását a következőkben közöljük:
Alsózellő. - Tóth Béla dr. birtoka. Összterület 800 k. hold, melyből kert és beltelek 10, kaszáló 90, erdő 100, szőlő 8 k. hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóherét 25, bükkönyt 20 k. holdon termeszt. A lóállományból igás 9 és hintósló 6 vegyes. A szarvasmarha állomány 24 fehér jármos ökör. Borászatában vegyes szőlőfajok vannak. A birtokon kőszén található. A munkaerőt helyben szerzi. A szerződéses napszámár a férfiaknál 2, nőknél 1 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 K k. holdanként.
Berczel. - Berczelly Jenő és gyermekei birtoka. Berczel és Nagylócz határában terül el. Kiterjedése 6600 m. hold, melyből kert és beltelek 11, szántó 3100, kaszáló 150, szőlő 10 m. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer 4-es forgó. Luczernát 20-40, vörös herét 120-160, repczét 30, bükkönyt 70-90 m. holdon termeszt. Lóállomány 40-44; ebből igás 22, háti 3, hintós ló 2, csikó 13-17, tenyészmén egy muraközi. Szarvasmarhaállomány 190-200; ebből jármosökör 88 fehér, tehén és üsző 45 vegyes fajú, növendék 62 vegyes, 3 simmenthali tenyészbika és 2 bivaly. Juhállomány 2400 merinó és rambouillette keresztezés, 36 tenyészkossal. Napi tejtermelés 350 liter, melyet a szécsényi és berczeli tejszövetkezet értékesít. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, cser, bükk és ákácz; a tölgyet 20 és a többit 60 éves fordában kezelik; kihasználás tűzi és szerszámfa és cserezés. Borászatában a fő borszőlőfaj a rizling, ezerjó és oporto, a fő csemegefaj a chasselas. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 160-240, nőknél 80-110 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 15-20 K k. holdanként.
Berczel. - Prónay László és testvérei birtoka. Becske és Berczel határában terül el. Kiterjedése 794 m. hold, melyből kert és beltelek 15, szántó 526, kaszáló 17, legelő 83, erdő 142, szőlő 7 és adó alá nem eső terület 4 hold. Gazdasági és üzemrendszer 11-es vetőforgó. Búzát, rozsot, árpát, zabot, tengerit kb. 320 és czukorrépát 15 holdon termel. A 1óállományból igás 4, urasági 2 és csikó 2. Szarvasmarha állomány 65; ebből jármosökör 20 magyar fehér, tehén 28, tinó 10, üsző 6 és egy tenyészbika, mind vöröstarka nógrádi tájfajta. Juhállomány 417 merinó félvér, 8 tenyészkossal. Sertésállomány 86 fehér és fekete mangalicza, közötte 18 anyakocza és 2 kan. Napi tejtermelés 60 liter, melyet a helybeli tejszövetkezet értékesít. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, cser, hárs és ákácz. Borászatában a fő borszőlőfaj ezerjó, furmin, sárfehér, és a fő csemegefaj a chasselas. Van homoktégla- és cserépgyára, 190bazaltkőbányája, egy 6 HP gőzcséplőkészlete és két aratógépe. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 2, nőknél 1 K. A földhaszonbérek ugyanazok.
Borsosberény. - Mocsáry Ödön birtoka. Összterület 1680 m. hold, melyből kert és beltelek 19, szántó 815, kaszáló 65, legelő 120 m. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer 6-os vetőforgó. Lóherét 140 m. holdon termeszt. A lóállományból igás 14 vegyes, hintósló 7 amerikai és vegyes. Szarvasmarha állomány 95; ebből jármosökör 38 magyar, tehén 24 tarka, növendék 15-20 vegyes, hízómarha 10-12, tenyészbika 1 simmenthali. Juhállomány 960 rambouillette, 14 tenyészkossal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, bükk és cser, melyeket rendszeres üzemterv szerint 62 éves fordában kezelnek; a termék tűzi és műfa. Van egy 6 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és vidéken szerzi. Napszámár férfiaknál: 1.20-3.-, nőknél 1-2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 K m. holdanként.
Buják. - Gróf Pappenheim Siegfriedné, gróf Károlyi Erzsébet uradalma. Buják, Bokor és Terény határában terül el. Kiterjedése 8488 k. hold. Ezenkívül még Csongrádban 4800, Szatmárban 4236 és Torda-Aranyosban 1054, összesen 10.090 k. hold birtoka van. Nógrádban kert és beltelek 19, szántó 3513, kaszáló 237, legelő 656, erdő 3884, szőlő 26 és adó alá nem eső terület 152 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer 4-9-es vetőforgó. A kereskedelmi növények közűl czukorrépát 100, dohányt 50, lent (magnak) 50, pohánkát 50, csicsókát 50, muhart 50, kölest 50, mustárt 20, mákot 10 és kendert 5 k. holdon termeszt. A lóállomány 77: ebből igás 53 könnyű muraközi keresztezés, hintós ló 18 és ménesbeli 6. Szarvasmarhaállomány 561; ebből jármosökör 230 fehér erdélyi, tehén 70 bonyhád-simmenthali, tinó 80 fehér és tarka, üsző 30 bonyhádi tarka, gulyabeli 40 bonyhádi tarka, hízómarha 90 fehér és tarka, tenyészbika 3 bonyhád-simmenthali és 18 fekete bivaly. Juhállomány összesen 3040, ebből 2500 merinói posztós gyapjas és 500 hazai fésüs szövet gyapjas, 40 tenyészkossal. Sertésállomány 1058 szőke kondor mangalicza, közötte 150 anyakocza és 30 kan. A tejgazdaság napi tejtermelése 300 liter, a mit Budapesten értékesítenek. Van méhészet is 40 kaptárral; a mézet a fővárosba szállítják. Bujákon az erdők között két mesterséges tóban nemes pontyot tenyésztenek és ez helyben és a környéken kerül eladásra. Erdészetében uralkodó fanem a cser, a kocsányos és kocsánytalan tölgy, melyeket rendszeres üzemterv szerint 60 éves fordában kezelnek. A szállítási viszonyok eddig elég jók voltak, de a fuvar és munkabérek emelkedtek. A vágás területe, a hol jelenleg a kihasználás folyik, 26 kilométernyire fekszik a legközelebbi (Apcz-Zagyvaszántó) vasuti állomástól és ezért az útért jelenleg egy m3 tűzifa szállításáért átlag 3 koronát, műfáért mázsánként 40-60 fillért fizetnek a szerint, a mint az út jobb vagy roszabb. Az évi vágás kitermelésére a vidéken elegendő munkaerő van. A műfának alkalmas részeket a legapróbb darabkáig kihasználják. Termelnek rönkfát, szálfát, apróbb bognárfát (keréktalp, kerékküllő, szekér ágas, rudszárnya, lőcs, esetleg szekéroldal, szekérrúd és nyújtófa) és tűzifát, melyet szintén a legapróbb rőzséig rendes ürméteres rakatokba dolgoznak föl és osztályokba soroznak: úgymint I. és II. osztályú cserhasáb, I. és II. osztályú tölgyhasáb, I. és II. osztályú cserdorong, I. és II. osztályú tölgydorong, galyfa és rőzse. Az uradalom számos gazdasági ágazata sok mű-, és tűzifa-anyagot igényel, így elsősorban azt elégítik ki és csak a fennmaradó részt adják el helyben, kicsinyben. A szép tölgyfákból átlag 30-40 ezer db 2 m. hosszú hasított szőlőkarót is készítenek. Borászatában a fő borszőlőfaj az olasz rizling, mézes fehér, ezerjó, kövidinka, nemes kadarka és juhfark, a fő csemegefaj a passatuti és chasselas. Gyümölcsöt 4 k. holdon termeszt eladásra, melynek évi forgalma 30 q. Van gazdasági szeszgyár Kiskérben, 720 hl. kontingenssel; gazdasági gőzmalom ugyanott, 3 kővel és hengerrel, finom őrlésre; téglaégető, 200.000 cserép és 20.000 drb. tégla évi termeléssel; kő, homok és kavicsbányája és mészégetés csigás mészkőből. A gazdasági gépek a következők: 4 drb. 6, 8 és 10-10 HP gőzcséplőkészlet, egy pár 16 HP gőzeke, 2 kévekötő és 4 marokrakó gép. A munkaerőt Heves és Nógrád vármegyéből szerzi. A napszámárak férfiaknál 1-3 K, nőknél 0.80-2 K. Az átlagos földhaszonbér a vidéken k. holdanként kicsiben 30, nagyban 20 K. A birtokon barnaszenet fedeztek föl, mely az eddigi furások szerint 300 hold alatt terül el.
Csalányos. - Lindenbaum Mór birtoka. Összterület 722 m. hold, melyből kert és beltelek 8, szántó 401, kaszáló 48, legelő 102, erdő 164 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. A lóállományból igás 4 lipiczai keverék, hintósló 2. A szarvasmarhaállományból jármosökör 20 nyugati, tehén 4. Juhállomány 500 negretti, 10 tenyészkossal. Ráktenyésztése van a Szalatnya-patakban, eddig 20.000 telepítve. Erdészetében a fásítás most történik áll. csemetékkel. Uralkodó fanem a cser és tölgy. A termék tűzi és szerszámfa. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 1.20-3.-, nőknél 1-2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 30 K m. holdanként.
Csalár. - Gróf Keglevich István birtoka. Csalár, Galábos, Szécsénykovácsi és Zobor határában terül el. Kiterjedése 1700 m. hold. Ezenkívül még Pest vármegyében van nagyobb mintaszőlőtelepe. Nógrádban kert és beltelek 25, szántó 1300, kaszáló 150, legelő 50, erdő 100 és szőlő 18 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer javított 3-as forgó. Különlegességként czirokot és kendert termeszt. Lóállomány 50; ebből igás 24 vegyes, urasági 10 amerikai és félvér, csikó 16 félvér, áll. mének után katonai czélokra. Szarvasmarhaállomány 238; ebből jármosökör 84 fehér és nyugati, tehén 60 nyugati, növendék 52 és hízómarha 40, mind vegyes, egy berni és egy simmenthali tenyészbika. Sertésállomány 40 mangalicza anyakocza és szaporulata, 6 kannal. Napi tejtermelés 300-400 liter, melyet a budapesti központi tejcsarnok értékesít. Az Ipoly mentén most folynak az előmunkálatok egy 50 holdas halastó telepítésére. Erdészetében uralkodó fanem a cser, ákácz és tölgy, de jelenleg 50 hold erdősítés folyik fáczánosnak; a termék tűzi és szerszámfa. Borászatában a fő borszőlőfaj a mézédes és rizling, a fő csemegefaj a chasselas. Van két 8-8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és a Felvidékről szerzi. Napszámár férfiaknál 120-400, nőknél 80-160 fillér. Az átlagos földhaszonbér 22 K.
Csehberek. - Novek, Friedrich és Kuller birtoka Zlatnón. Összterület 1000 k. hold, melyből kert és beltelek 30 k. hold, a többi kaszáló és erdő. Erdészetükben uralkodó fanem a bükk, tölgy és fenyő, melyeket 50 és 60 éves fordákban kezelnek. Kihasználásuk üveggyári czélokra történik. A munkaerőt helyben szerzik. Napszámár férfiaknál 1.40-4, nőknél 1-2 K.
Cserhátsurány. - Özv. Jánossy Rezsőné és Lövészy Nándorné birtoka. Összterület 2206 191m. hold, melyből szántó 1200 m. hold, a többi erdő, legelő és rét. Gazdasági és üzemrendszer 4-es vetőforgó. Lóherét 60-80, luczernát 60-80, bükkönyt 30-40 m. holdon termeszt. Lóállomány 38 magas angol félvér; ebből igás 12, hintósló 6, csikó 16-20. Szarvasmarhaállomány kb. 100 fehér; ebből jármosökör 66, növendék 20-30. Juhállomány 1400 magyar fésűs és rambouillette keresztezés, 34 tenyészkossal. Sertésállomány 60 szőke nagyszalontai mangalicza anyakocza és szaporulata, 8 kannal. Erdészetében uralkodó fanem a cser, tölgy és gyertyán; évente 40-60 hold ákáczost ültetnek, helyenként fenyővel. A termék tűzi és szerszámfa. Van gőzmalma modern berendezéssel: önműködő garatok, 75 HP compound condensatiós gőzgép, hűtőkészülékkel, 5 járat, 2 síma őrlőkő, 2 Ganz-féle hengerszék, 1 daráló, 11 felvonó, 4 szitaberendezés és 1 nullás nemzeti gabonatisztító. Van továbbá egy 8 HP gőzcséplőkészlete és 2 marokrakó aratógépe. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 120-200, nőknél 60-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér 24 K m. holdanként.
Csécse. - Balásy Árpád birtoka. Összterület 1070 m. hold, melyből kert és beltelek 8, kaszáló 130, szőlő 32 m. hold, a többi szántóföld. A gazdasági és üzemrendszer 4-es vetőforgó. A lóállományból igás 10 vegyes, hintósló 8 amerikai, lipiczai és orosz. Szarvasmarhaállomány 146; ebből jármosökör 40 fehér, tehén 66 és növendék 40, mind innthali, hízómarha 8-12, tenyészbika 2 simmenthali. Napi tejtermelés 250 1., a mit a bpesti közp. tejcsarnok értékesít. Borászatában a fő borszőlőfaj az olasz rizling. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszám-ár férfiaknál 120-300, nőknél 80-200 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20-24 K m. holdanként.
Csitár. - Gróf Mailáth István Géza uradalma. Csitár, Iliny, Nógrádmarczal, Őrhalom és Patvarcz határában terül el. Kiterjedése 4200 k. hold. Ezenkívül Nyitra vármegyében van még 800 k. hold birtoka. Nógrádban kert és beltelek 90, szántó 2500, kaszáló 517, legelő 242, erdő 738. szőlő 30 és adó alá nem eső terület 83 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Bükkönyt 50-60, vörösherét 140, luczernát 80, nyulszapukát 20, csillagfürtöt 40 és czukorrépát 200 k. holdon termeszt. Lóállomány 60; ebből igás 44, urasági 16, mind vegyes. Szarvasmarhaállomány 476; ebből jármosökör 160 magyar és 8 bivaly, tehén 30 telivér, 50 félvér és 45 növendék simmenthali, 15 telivér és 10 növendék frieslandi, gulyabeli 80 simmenthali és magyar, hízómarha 75 vegyes, tenyészbika 2 simmenthali és egy fries. Juhállomány 400 hazai fésűs. Sertésállomány 120 mangalicza anyakocza és szaporulata, 12 kannal. Napi tejtermelés 450 liter, melyet helyben és a szécsényi tejszövetkezetnél értékesítenek. Erdészetében uralkodó fanem az ákácz és cser, - az előbbit 20, az utóbbit 60 éves fordában kezelik; a termék tűzi és szerszámfa. Borászatában a fő borszőlőfaj olaszrizling, mézes fehér, ezerjó, szlankamenka, vörösdinka, merlot és a fő csemegefaj chasselas és muskotály. A konyhakertészet 13 m. hold, kb. 3000 K évi forgalommal. Dinnyéből kb. 1200 K kerül eladásra. Gyümölcsösében kb. 900, részben termő fa áll, házi szükségletre. Van gazdasági szeszgyára Patvarczon, 720 hl. szeszkontingenssel, két 6 és 8 HP gőzcséplőkészlete, 3 marokrakó és egy kévekötő aratógépe. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16-20 K k. holdanként. Az egész gazdaságot és a kastélyt, a takarmánykamrát, malmot és vizvezetéket villamoserő látja el, melyet Diezl-féle hőerőmotor és akkumulátortelep fejleszt. A gazdaság különféle kiállításokon számos kitüntetést nyert.
Ecseg. - Özv. Plachy Tamásné birtoka. Dengeleg, Ecseg, Hollókő, Lócz és Rimócz határában terül el. Kiterjedése 7000 m. hold, melyből kert és beltelek 60, szántó 3600, kaszáló 300, legelő 308, erdő 3000 és szőlő 74 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóállomány 19; ebből igás 15, urasági 4, mind félvér magyar. Szarvasmarhaállomány 93; ebből jármos ökör 48 magyar fehér, tehén 36 innthali és simmenthali, növendék 4 innthali, 1 simmenthali tenyészbika és 4 bivaly. Juhállomány 828 rambouillette-fésűs, 10 tenyészkossal. Napi tejtermelés 250 1., a mit Budapesten értékesítenek. Erdészetében uralkodó fanem a cser és tölgy; a termék tűzi és műfa. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 100-260, nőknél 80-180 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 K m. holdanként.
Erdőkürt. - Gróf Wilczek Frigyes uradalma. Endrefalva, Erdőkürt, Felsőtold és Kálló határában terül el. Az endrefalvai és felsőtoldi rész bérbe van adva. Kiterjedése 3300 m. hold, melyből kert és beltelek 60, szántó 2150, kaszáló 200, szőlő 7 m. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer 4-es forgó. Czukorrépát 30 m. holdon termeszt. Lóállomány 68; ebből igás 32, kocsiló 4, csikó 30, mind vegyes; tenyészmén 2 muraközi. Szarvasmarhaállomány 130; ebből jármos ökör 32 fehér, tehén 44 tarka, növendék 40 vegyes, hízómarha 8-12, tenyészbika 2 tarka. A napi tejtermelés 200-250 1., melyet Budapesten értékesítenek. Van egy 6 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt Kállóról szerzi. Napszámár férfiaknál 100-220, nőknél 80-160 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 K m. holdanként.
Erdőtarcsa. - Kubinyi Márton birtoka. Összterület 1516 m. hold, melyből kert és beltelek 15, kaszáló 15 m. hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer 6-os vetőforgó. Lóherét 120-180 holdon termeszt. Lóállomány 25; ebből igás 15 vegyes, hintósló 10 angol félvér. Szarvasmarhaállomány 220; ebből jármosökör 68 fehér, tehén 15 tarka, növendék 78-80 fehér, hízómarha 50-60. A munkaerőt Kállóból szerzi. Napszámár férfiaknál 80-300, nőknél 60-160 fill. Az átlagos földhaszonbér 24-40 K m. holdanként.
Erdőtarcsa. - Zaleski Jenő birtoka. Összterület 714 hold, melyből kert és beltelek 14, szántó 684, kaszáló 14, szőlő 2 hold. Gazdasági és üzemrendszer belterjes gazdálkodás. Czukorrépát 30, czirokot 30, repczét 30 és mákot 15 holdon termel. Lóállomány 33; ebből igás 15, urasági 5, ménesbeli 12, mén 1, mind angol félvér. Nevezetesebb mén: Urambátyám, a hamburgi derbi nyertese. Szarvasmarha-állomány 117; ebből jármos ökör 24, tehén 12, tinó 10, üsző 18, gulyabeli 12, hízómarha 40, tenyészbika 1, mind vöröstarka. Sertésállomány 40-50 fehér kondor, közötte 18 anyakocza és egy kan. Napi tejtermelés 80-100 l., melyet helyben értékesítenek. Van méhészete 18 kaptárral s a mézet Budapesten adják el. 1 K 20 f. kgm.-ként. Borászatában a fő borszőlőfaj a kadarka, nagy- és kisburgundi. Konyhakertészete 2 hold 150-300 K, gyümölcsöse 2 hold 900 fával s 200-400 K évi forgalommal. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete, társulati gőzekéje és 3 kévekötő aratógépe. A munkaerőt Borsod és Csanád vármegyéből szerzi. Napszámár férfiaknál 80-240, nőknél 60-160 fill. A földhaszonbér ugyanaz.
Érsekvadkert. - Drágffy Sándor birtoka. Összterület 500 m. hold, melyből kert és beltelek 9, 192szántó 303, kaszáló 55, erdő 100, szőlő és gyümölcsös 9 m. hold, a többi legelő. Gazdasági és üzemrendszer 4-es vetőforgó. A lóállományból igás 4, hintósló 4, csikó 2. Szarvasmarhaállomány 77; ebből jármosökör 14, tehén 12, növendék 36-40, hízómarha 8-10, mind fehér és tarka; tenyészbika 1 simmenthali keverék. Juhállomány 300 merinó keresztezés, 8 tenyészkossal. Gyümölcsöse 7 hold, alma, körte és cseresznye fákkal. Van gőzmalma egy kővel és 3 hengerrel. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 1.90-2,40, nőknél 1.20-1.40 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 K.
Felsőpetény. - Sándor Ármin birtoka. Összterület 2200 m. hold, melyből kert és beltelek 40, szántó 1400, kaszáló 20, legelő és erdő 600, szőlő 6 hold. Gazdasági és üzemrendszer 5-ös vetőforgó. Lóállomány 40; ebből igás 20, urasági 6, csikó 14, mind vegyesfajú. Szarvasmarhaállomány 261; ebből jármosökör 88 és növendék 116, mind vegyes, hízómarha 56 és egy berni tenyészbika. Sertésállomány kb. 1000 mangalicza. Borászatában a fő borszőlőfaj a rizling, kadarka és kövidinka, a fő csemegefaj a chasselas. Van egy 6 HP gőzcséplőkészlete, 3 kévekötő és 2 marokrakó gépe. A munkaerőt a vidéken szerzi. Napszámár férfiaknál 160-240, nőknél 80-160 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 K.
Felsősáp. - Pásztor Illés birtoka. Összterület 943 m. hold, melyből kert és beltelek 15, szántó 833, kaszáló 45, legelő 50 m. hold. Gazdasági rendszer: őszi, tavaszi és zöld takarmány. Magtermelés: buza, heremag, árpa, rozs és zab. A lóállományból igás 12, kocsiló 6. A szarvasmarhaállományból jármosökör 36 magyar, tehén 40, tinó 20, üsző 24, mind nyugati fajta; a hízómarha száma időnként változó és két tenyészbika. Juhállomány 250 finom merinó anya, 8 tenyészkossal. Sertésállomány 20 magyar mangalicza és 2 kan. A napi tejtermelés 200 1., Budapest számára. Van baromfitenyésztése, méhészete és konyhakertészete saját használatra, továbbá a nagy gyümölcsösön kívül a gazdasági területeken is nemes gyümölcsfasorok állanak. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 120-200, nőknél 90-120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20-24 K.
Fülek. - Stephani Ervin uradalma. Csákányháza, Fülek, Fülekpüspöki és Korláti határában terül el. Kiterjedése 3400 k. hold, melyből kert és beltelek 30, szántó 1240, kaszáló 118, legelő 1020, erdő 966, szőlő 18 és adó alá nem eső terület 8 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Lóállomány 59; ebből igás és egyben anyakancza 24, hintósló 8, csikó 26, tenyészmén 1. Szarvasmarha-állomány 257; ebből jármosökör 80, tehén 35, tinó 60, üsző 20, hízómarha 60, tenyészbika 2. Juhállomány 1600 drb, 50 tenyészkossal. Napi tejtermelés 180 1., melyet helyben értékesítenek. Van méhészete 80 Zirzon-kaptárral, a helyi fogyasztásra. Erdészetében uralkodó fanemek a tölgy, bükk és részben a tűlevelűek, melyeket 60 és 80 éves fordában rendszeres üzemterv szerint kezelnek. Szállítási viszonyok jók. A termék tűzifa. Borászatában a főborszőlőfajok a kadarka, nagyburgundi, olaszrizling, ezerjó, mézesfehér és a fő csemegefaj a chasselas. Van gőztéglagyára, évi kétmillió drb termeléssel, Korlátin bazaltbánya, melyet a Korláti bazaltbánya r.-t. bérel, két 6 és 10 HP gőzcséplőkészlete, egy kévekötő és 3 marokrakógépe. A munkaerőt a vidéken szerzi. Napszámár férfiaknál 100-300, nőknél 80-140 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 20-25, kicsiben 40-50 K.
Fülekpilis. - Szakall István birtoka Kisromhánypusztán. Összterület 936 hold, melyből kert és beltelek 8, szántóföld 500, kaszáló 1000 m. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóherét 80 és nyúlszapukát 40 holdon termel. Lóállomány 28; ebből igás 20 vegyes és 8 kocsiló. A szarvasmarhaállományból jármosökör 12 vegyes, tehén 45 innthali, gulyabeli 50-60 és hízómarha 8-16 vegyes és 2 innthali tenyészbika. Juhállomány 400 egynyíretű, 20 tenyészkossal. Napi tejtermelés 180-200 liter, a mit Losonczon értékesítenek. Baromfitenyésztésében vegyes fajokat nevel; az évi forgalom kb. 200 kappan és lúd. A birtokhoz tartozik egy szénbánya, melyet Béki és Társai bérelnek. Van egy 4 HP. gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 2-4, nőknél 1-2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20-24 K m. holdanként.
Fülekpilis. - Török Zoltán birtoka Nagyromhánypusztán. Egyik puszta Ipolytarnócz határában van. Összterület 1502 m. hold, melyből kert és beltelek 6, szántó 560, kaszáló 60, legelő 450, erdő 407, szőlő 4 és adó alá nem eső terület 15 hold. Gazdasági és üzemrendszer 6-os forgó. Nagyobb területen repczét, lóherét, bükkönyt, luczernát, tengerit, burgonyát és különlegességként czukorrépát és dohányt termeszt. A lóállományból igás 12-16 vegyes, hintósló 6. Szarvasmarhaállomány 96; ebből jármosökör 20 tarka, tehén 25, tinó 50, tenyészbika 1. Juhállomány 700 merinó, 25 tenyészkossal. Sertésállomány 120 mangalicza, közötte 30 anyakocza és 4 kan. Napi tejtermelés 100 liter, a mit Losonczon értékesítenek. Van baromfitenyésztése háziszükségletre és méhészete 22 kaptárral. Erdészetében uralkodó fanem a cser és tölgy. Borászatában a fő borszőlőfaja mézesfehér, rizling stb., a fő csemegefajok a koránérők. A gyümölcsös termése házi szükségletre szolgál. Van gőzmalma, egy kővel, hengerrel, szitákkal, finom őrlésre, kőbányája és egy 6 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt a szomszéd községekből szerzi. Napszámárak és földhaszonbérek ugyanazok.
Gács. - Gróf Forgách János dr. uradalma. Ábelfalva, Gácsfalu, Gácslápos, Gácsliget, Gácsprága, Gergelyfalva, Maskófalva, Patakalja, Rózsaszállás és Tugár határában terül el. Kiterjedése 12.200 k. hold, melyből kert és beltelek (Gácson) 20, szántó 3000, kaszáló 1200, erdő 6000 k. hold, a többi legelő. A gazdaság, a ló, marha, juh és sertéstenyésztés bérbe van adva. Van pisztrángtenyésztése két kis tóban és 8 km. patakban. A házikezelésben levő erdőben uralkodó fanem a tölgy és bükk, melyeket 20, 50 és 80 éves fordában kezelnek. A termék talpfa, tűzi, bánya-, donga- és szerszámfa. Faszenet rendszeresen égetnek. Hasonlóképpen rendszeres a szamócza- és málnaszedés Budapest számára és a gyógyfűszedés. Fővad a szarvas és évente 6-7 agancsos esik; ezenkívül van őz, vaddisznó stb. A gyümölcsös 16 k. hold, alma-, körte- és szilvafával. Van 4 vízimalma, összesen 5 kőre és egy hengerre; nagy mészkőtelepei és mészégetése; kitünő fazekas- és tűzálló agyag-, trachitbányája és kvarczhomoklencséi; Rózsaszálláson magnezit bányája, évi 2000 vaggon termeléssel, mely a nyustyai pörkölőkbő1 részben a magyar vasgyárakba, de főleg Fiumén át Éjszak-Amerikába kerül. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. A napszámár férfiaknál 1,20-4, nőknél 1-2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 8-12 K k. holdanként.
193Heréd. - Brüll Henrik Géza örökösei birtoka. Haszonélvező Brüll H. Gézáné. Heréd és Verseg határában terül el. Kiterjedése 2000 m. hold, melyből kert és beltelek 8, szántó 1825, kaszáló 120 hold. Gazdasági és üzemrendszer 4-es vetőforgó. Czukorrépát 350-400 m. holdon termel. Lóállomány 53; ebből igás 18 vegyes, urasági 16 orosz és irlandi, anyakancza 10, melyből 2 orosz, 1 irlandi, a többi muraközi; csikó 9 vegyes. Szarvasmarhaállomány kb. 400; ebből jármosökör 100 tarka, tehén 130 montafoni és tarka, növendék 138 vegyes, hízómarha 30-32, tenyészbika 1 montafoni és 1 simmenthali. Napi tejtermelés 750 liter, Budapest számára. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete, egy bérelt gőzekéje és 2 marokrakógépe. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 120-150, nőknél 70-160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 30 K.
Ipolypincz. - Baross János dr. és neje Szivák Irén birtoka. Ipolypincz és Kálnógaráb határában terül el. Összterülete 1500 m. hold; ebből szántóföld 800, kaszáló 200 és legelő 500 hold. A gazdasági és üzemrendszer hármas és négyes vetésforgó. Heremagot és czukorrépát 100-100 holdon termel. A lóállományból igás 6, kocsiló 10, csikó 1 és mén 1 arabs telivér. Szarvasmarhaállomány összesen 64, ebből jármosökör 60 berni és tehén 4 simmenthali. Juhállomány 850 rambouilette, 14 tenyészkossal. Halászata és rákászata van az Ipolyban, hol a rendes folyami halak találhatók. Az erdőben uralkodó fanemek a tölgy, a cser és az ákácz. Kertészetében zöldséget 4, gyümölcsöt 6 ½ holdon termel. Évi forgalom zöldségfélékből kb. 1000, gyümölcsből 500 K. Van egy téglaégetője a házi szükségletek fedezésére és egy 8 lóerős gőzcséplőkészlete. A munkaerőt az ország különböző részeiből szerzi. Napszámárak férfiaknál 100-300, nőknél 80-200 fillér. Az átlagos évi földhaszonbér e vidéken nagyban 20, kicsiben 40 K m. holdanként.
Ipolyvarbó. - Szabó N. János birtoka. Összterülete 738 m. hold; ebből kert és beltelek 14, szántóföld 406, kaszáló 63, legelő 108 és erdő 147 m. hold. A gazdasági és üzemrendszer hármas vetésforgó. Lóherét 35, luczernát 20 és czukorrépát 50 m. holdon termel. A lóállományból igás 6 vegyes és kocsiló 2. Szarvasmarhaállomány összesen 152; ebből jármosökör 16 fehér, tehén 35 nyugati, tinó, üsző és gulyabeli 84 nyugati, hízómarha 15 vegyes és tenyészbika 2 simmenthali. Juhállomány 600 merinó, 24 tenyészkossal. Sertésállomány 60 darab mangalicza anyakocza és szaporulata, 2 kannal. Napi tejtermelés 120 liter, melyet a szécsényi tejszövetkezet értékesit. Baromfitenyésztésében főbb fajok: a bronzpulyka, az emdeni lúd és a pekingi kacsa, melyekből évenként kb. 200 drb. kerül eladásra. Az erdőben uralkodó fanemek az ákácz és a tölgy. Az elsőt 15, az utóbbit 50 éves fordában kezelik. Termék: cserezés és ölfa. Kertészetében főleg ranett almát, beszterczei szilvát és dinnyét termel, kb. 500 K évi forgalommal. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 100-140, nőknél 80-100 fillér. Az átlagos földhaszonbér 20-28 K m. holdanként.
Jobbágyi. - Bérczy Géza és neje, Bencsik Mária birtoka. Összterület 936 m. hold, melyből kert és beltelek 9, szántó 465, kaszáló 70 m. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. A lóállományból igás 4, hintósló 2. Szarvasmarhaállomány 51; ebből jármosökör 20 fehér, tehén 12 és növendék 18 tarka, 1 simmenthali tenyészbika. Sertésállomány 8 mangalicza anyakocza és szaporulata, 1 kannal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy és gyertyán. Cseresznyetelepe 650 fa, a termés külföldre megy, az évi forgalom 70-100 q, kb. 2800 K értékben. Van kőbányája, 1200 vaggon évi termeléssel. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 1.60-2.40, nőknél 1-1.60 K. Az átlagos földhaszonbér 36 K.
Jobbágyi. - Szent-Ivány Farkas és neje birtoka. Jobbágyi és Apcz határában terül el. Összterülete 3000 m. hold, melyből 800 esik Nógrádba, a többi Hevesben van, de az egészet egyben kezelik. Az összterületből kert és beltelek 20, szántóföld 2300, kaszáló 2000, legelő 300, erdő 170 és szőlő 110 m. hold. A gazdasági és üzemrendszer négyes vetésforgó. Czukorrépát 200 m. holdon termel. Lóállomány összesen 91; ebből igás 12 vegyes, kocsiló 12 amerikai, anyakancza 26 amerikai, csikó 40 amerikai és mén 1 importált amerikai. Nevezetesebb mén: Roycroft. Szarvasmarhaállomány összesen 404; ebből jármosökör 100 fehér és tarka, tehén 200 borzderes, növendék 100 borzderes és tenyészbika 4 borzderes. Napi tejtermelés kb. 1000 liter, melyet a Budapesti Központi Tejcsarnok értékesít. Borászatában a fő borszőlőfajok: olaszrizling, ezerjó, kövidinka és furmint. Gyümölcsösében 1000 fiatal cseresznyefa áll. A birtokhoz tartozó két trachitbánya bérbe van adva. Van egy 10 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. A napszám-árak és földbérek ugyanazok.
Karancsberény. - Légrády Béla birtoka. Összterület 2790 k. hold, melyből kert és beltelek 3, szántó 545, kaszáló 36, legelő 220, erdő 1933, adó alá nem eső terület 51 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóherét 60 holdon termeszt. A lóállományból igás 12 vegyes, hintósló 6 magyar. Szarvasmarhaállomány 111; ebből jármosökör 32 vegyes, tehén 16 és növendék 50 nyugati, hízómarha 12 vegyes és 1 nyugati tenyészbika. Juhállomány 1200 merinó és rambouilette keresztezés, 20 tenyészkossal. Sertésállomány 40 szőke mangalicza anyakocza és szaporulata, 3 kannal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy és ákácz, az előbbit 40, az utóbbit 20 éves fordában kezelik; a kitermelés tűzi és műfa és cserezés. Van két 6 és 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 140-340, nőknél 80-160 fillér. Bérbirtok e vidéken nincs.
Karancsság. - Báró Prónay Róza és Irma birtoka. Karancsság, Karancskeszi és Rimócz községek határában terül el. Összterület kb. 1600 k. hold. A lóállományból igás 2, hintósló 2-4. A szarvasmarhaállományból jármosökör 16, tehén 5, tinó 4-5, üsző 4-5. Erdészetében uralkodó fanem a cser, tölgy és ákácz. A munkaerőt csak nagy nehézséggel lehet szerezni a vidékről és Felső-Nógrádból. A napszámár 2 koronától följebb.
Keszeg. - Huszár Elemér birtoka. Keszeg és Pencz határában terül el. Kiterjedése 2120 m. hold, melyből kert és beltelek 10-12, szántó 1200, kaszáló 60, szőlő 18 m. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer 5-ös forgó. Lóherét 120-140, bükkönyt 60 m. holdon termeszt. Lóállomány 38; ebből igás 34 félvér, hintósló 4 amerikai és lipiczai. Szarvasmarha állomány 249; ebből jármosökör 24 magyar, tehén 100 és növendék 106 simmenthali félvér, növendékbika 18 és tenyészbika 1, mind simmenthali. Sertésállomány 100 fecskehasú 194mangalicza anyakocza és szaporulata, 8 kannal. Napi tejtermelés 300-400 liter, melyet Budapesten értékesítenek. Van méhészete több mint 100 kaptárral; a mézet Budapesten adják el, kb. 1600-2000 K forgalommal. Erdészetében uralkodó fanem az ákácz és tölgy; az előbbit 20, utóbbit 60 éves fordában kezelik, több mint 100 év óta rendszeres üzemterv szerint. A termék szőlőkaró, tűzi és szerszámfa. Borászatában a főborszőlőfaj: ezerjó, mézesfehér; a fő csemegefaj a chasselas és muskat. Gyümölcsöse kb. 12 hold, kb. 2000 K évi forgalommal. Van gőzmalma, 3 hengerrel és 2 kőve1, egy 6 HP gőzcséplőkészlete, egy gőzekéje és három kévekötő gépe. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 1.20-3, nőknél 1-1.70 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20-24 k.
Kékkő. - Gróf Almássy Dénesné uradalma. Felsőesztergály, Kékkő, Lest és Nagykürtös határában terül el. Ezenkívül még Borsod vármegyében van 3861 k. hold birtoka. Nógrádban kert és beltelek 38, szántó 716, kaszáló 146, legelő 1007, erdő 1254, szőlő 2 és adó alá nem eső terület 74 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Mesterséges takarmányt 150 k. holdon termeszt. A lóállományból igás 7 muraközi, hintósló 8 félvér. Szarvasmarhaállomány 74; ebből jármos ökör 40, gulyabeli 26, hízómarha 8, mind pirostarka. Juhállomány 1500 fésűs, 22 tenyészkossal. Erdészetében uralkodó fanem a bükk, tölgy és cser, melyet rendszeres üzemterv szerint 80 éves fordában kezelnek. Szállítási viszonyok rosszak; a termék tűzi- és szerszámfa. A vadaskert 980 m. hold. Gyümölcsöse 5 hold, alma, körte és szilvafával. Van két trachitbányája és egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 90-190, nőknél 70-130 fill. Az átlagos földhaszonbér 5 és 30 K között váltakozik.
Kétbodony. - Kilián Ármin birtoka. Kétbodony és Kisecset határában terül el. Kiterjedése 930 m. hold, melyből kert és beltelek 2 és fél, szántó 550, kaszáló 60, legelő 60 m. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. A lóallományból igás 8 félvér és 4 csikó. Szarvasmarhaállomány 65; ebbő1 jármos 18 fehér és tarka, tehén 22 és növendék 24 tarka, tenyészbika 1 simmenthali. Juhállomány 400 fésűs-gyapjas, 4 tenyészkossal. Sertésállomány 12 mangalicza anyakocza és 40 szaporulata, 2 kannal. Napi tejtermelés 60 1., melyet Romhányban értékesítenek. Baromfitenyésztésében pulykát, csirkét és libát nevel; az évi forgalom kb. 304 db. Gyümölcsösében kb. 100 nemesfajú vegyes gyümölcsfa áll, 5 mm. évi forgalommal. Van egy 5 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 100-240, nőknél 80-140 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 K.
Kétkeresztur. - Szakall Mihály birtoka. Összterülete 1350 m. hold; ebből kert és beltelek 12, szántóföld 1000, kaszáló 100, szőlő 4 hold, a többi legelő és erdő. A gazdasági és üzemrendszer hármas és kilenczes vetésforgó és takarmánygazdaság. Korcsherét 50, nyúlszapukát 50, luczernát 30, vörösherét 50 m. holdon termel. A lóállományból igás 16 vegyes, kocsiló 6. Szarvasmarhaállomány 142-152; ebből jármosökör 40 fehér és nyugati, tehén 40 nyugati, tinó, üsző és gulyabeli összesen 60-70 nyugati és tenyészbika 2 simmenthali. Juhállomány 800 merinó precosse, 24 tenyészkossal. Sertésállomány 30 mangalicza anyakocza és a szaporulata, 3 kannal. Napi tejtermelés 200-250 l., melyet Losonczon a tejcsarnokban értékesítenek. Faiskolája 400 □ öl, ákácz-, kőris- és szilfával. Szőlőjében a főcsemege fajok a chasselas, madelaine és passatuti. Konyhakertészete 2 hold, kb. 600 K évi forgalommal. Gyümölcsösében kb. 2500 alma-, körte és szilvafa áll, melyek évi forgalma szintén 600 K. Van gőzmalma egy pár kővel és hengerrel; 25 HP benzinmotor, áttétellel répa és szecskevágó és lóherefejtő géphez; egy 4 és egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A Csevicze-majorban ásványvíz-forrás van, szénsav, bróm és kén-tartalommal és tűzálló fehér agyagbánya fejtés alatt. A munkaerőt az Alföldről és a tót vidékekről szerzi. Napszámár férfiaknál 2-4, nőknél 1-2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 K m. holdanként.
Kisterenye. - Báró Solymosy Jenő uradalma. Kisterenye, Zagyvapálfalva és Mátranovák, továbbá a szomszédos hevesmegyei Dorogháza, Hasznos, Nádújfalu, Maczonka, Nagybátony, Mátramindszent és Szuha községek határában terül el. Összterülete 17.000 hold; ebből kert és beltelek 65, szántóföld 5800, kaszáló 1000, legelő 3830, erdő 6000, szőlő 5 és adó alá nem eső terület 300 hold. A gazdasági és üzemrendszer ötös és hatos vetésforgó. Buzát 1600, rozsot 400. árpát 600, zabot 400 és czukorrépát 400 holdon termel. Lóállomány összesen 166; ebből igás 34 muraközi és magyar, kocsiló 30, ménesbeli 50, anyakancza 20, csikó 30; anyakanczák amer. fél- és telivérek; csikók amer. fél- és telivérek, azonkívül angol félvérek; egy amerikai tenyészmén. Szarvasmarhaállomány összesen 770; ebből jármosökör 400 erdélyi magyar, tehén 60 bonyhád-simmenthali keverék, tinó 220, üsző 45, egyéb gulyabeli 50 magyar erdélyi és tenyészbika 2 simmenthali. Juhállomány 7000 rambouillette és hazai fésűs keresztezés, 124 tenyészkossal. Napi tejtermelés 400 l., melyet Budapesten értékesít. Az erdőben uralkodó fanemek a bükk és a cser, melyeket 60 éves fordában kezelnek. Termék: szerszám-, épület-, tűzifa és faszén. A szállítási viszonyok rosszak. Van gőzmalma, 4 pár kővel és egy hengerrel, paraszt és finom őrlésre; Mátranovákon agyagárúgyár gőzerőre, mely tetőcserepet, téglát és alagcsöveket készít; három 8 és két 6 lóerős gőzcséplő-készlete, egy magánjáró gőzekéje és két aratógépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 160-300, nőknél 70-150 fill. Az átlagos földhaszonbér nagyban 20, kicsiben 30-40 K holdanként.
Kozárd. - Plachy Gyula birtoka Pogányvár-pusztán. Összterület 550 m. hold, melyből kert és beltelek 20, szántó 300 m. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer 6-os vetőforgó. A lóállományból igás 6, kocsiló 2. A szarvasmarha-állományból jármosökör 20 fehér, tehén 30-40 és növendék 15-20 tarka és innthali, tenyészbika 1 simmenthali. Napi tejtermelés 200-2501., melyet a bpesti közp. tejcsarnok értékesít. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 2-3, nőknél 1.20-1.60 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 K és adó.
Lapujtő. - Mocsáry Sándor dr. birtoka. Karancskeszi és Lapujtő határában terül el. Kiterjedése 2500 m. hold, melyből kert és beltelek 15-20, szántó 1000, kaszáló 300, erdő 600, legelő 580, szőlő 5 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer különféle vetőforgó. Czukorrépát 30 holdon termel. Lóállomány 36; ebből igás 24 vegyes, kocsiló 12 amerikai és arabs. Szarvasmarhaállomány 146; ebből jármosökör 32 fehér, tehén 60 tarka, növendék 40 és hízómarha 12 vegyes, tenyészbika 2 simmenthali. Juhállomány 800 egynyiretű, 12 tenyészkossal. Napi tejtermelés 195200-300 l., melyet magáneladás útján értékesítenek. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy és bükk és újabban az ákácz és fenyő. A termék tűzi és szerszámfa. Van gazdasági hengermalma vámőrlésre, téglaégetője és egy 6 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és Hevesből szerzi. Napszámár férfiaknál 150-300, nőknél 80-160 fill. Az átlagos földhaszonbér 16 K.
Liptagerge. - Mocsáry István birtoka. Karancskeszi, Kisgerge, Liptagerge és Mihálygerge határában terül el. Kiterjedése 2800 k. hold, melyből kert és beltelek 15, szántó 900, kaszáló 280, legelő 500 k. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer 5-ös és 3-as forgó. Lóheremagot kb. 100 holdon termel. A lóállományból igás 12, kocsiló 6, csikó 16-18, mind angol félvér. Szarvasmarhaállomány 147; ebből jármosökör 40, tehén 50, üsző 55, tenyészbika 2, mind simmenthali. Napi tejtermelés 250 1., melyet Salgótarjánban értékesítenek. Erdészetében uralkodó fanem a kocsánytalan tölgy és az ákácz; az előbbit 80, az utóbbit 25 éves fordában kezelik. Termék: dongafa, talpfa és tűzifa. Van konyhakertészete paradicsomtermeléssel és gyümölcsöse kb. 3000 nemesfajú almafával, melyek évi forgalma 1600 K, de továbbfejlesztése folyamatban van. A birtokon kőszén található. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 120-240, nőknél 60-200 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken erdő nélkül 14 K m. holdanként.
Losoncz. - Id. és ifj. Szilassy Aladár és Szilassy Béla birtoka. Losoncz, Ipolybolyk, Tósár és Panyidarócz határában terül el. Összterület 2052 m. hold. Ezenkívül még Tolna vármegyében van 2628 m. hold. Nógrádban kert és beltelek 26, szántóföld 1300, kaszáló 400, legelő 100, erdő 223 és adó alá nem eső terület 3 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Takarmánymagként búzát 300, rozsot 100, árpát 200, zabot 100 és tengerit 50, czukorrépát pedig 125 holdon termeszt. Lóállomány 22, melyből igás 12 hideg és melegvérű, hintósló 7 amerikai és angol, csikó egy amerikai és 2 hidegvérű mén. Szarvasmarhaállomány 244; ebből jármos ökör 42, tehén 100, tinó 28, üsző 57, hízómarha 14, tenyészbika 3, mind innthali és simmenthali. Sertésállomány 63 mangalicza, közötte 25 anyakocza és 2 kan. Napi tejtermelés 400-500 1., a mit Losonczon értékesítenek. Baromfitenyésztésében fő a pulyka, évi 200-300 h forgalommal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, melyet 20-25 éves fordában kezelnek; kihasználása: cserhántás. Kilencz holdon bolgár-kertészetet űznek. Van vizimalom, két kővel, parasztőrlésre. A patakokból homokot termelnek, évi 500-600 K forgalommal. Van egy 6 HP. gőzcséplőkészlet és két aratógép. A munkaerőt távolabbról, a Mátraaljról és a tót vidékekről szerzi. Napszámár férfiaknál 2-5, nőknél 1-3 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsinyben 30-40, nagyban 15-30 K m. holdanként.
Losonczapátfalva. - Hubay Jenő birtoka Pusztaszalatnán. Losonczapátfalva és Pincz határában terül el. Összterület 1500 k. hold. Ezenkívül Pest vármegyében, Solt község határában van még 1500 k. hold. A nógrádi részből kert és beltelek 10, szántó 738, kaszáló 181, legelő 106, erdő 452, szőlő 3 és adó alá nem eső terület 10 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer ötös vetőforgó. Lóherét 30, luczernát 20, czirokot 3 és czukorrépát 30 holdon termeszt. Lóállomány 19, melyből igás 12, hintósló 6, csikó 1. Szarvasmarhaállomány 163; ebből jármos ökör 40, tehén 50, tinó 30, üsző 40, bika 3. Juhállomány 500 merinó, 12 tenyészkossal. Sertésállomány 30 mangalicza anyakocza és szaporulata, két kannal. Van méhészete, öt kaptárral. Erdészetében uralkodó fanem a cser és tölgy, melyeket 70 éves korban letarolnak és magról újat vetnek. Borászatában fő borszőlőfaj az olasz rizling. Zöldséget egy holdon termeszt. Van vízimalma, 3 kővel, parasztőrlésre és téglagyára, 3,000.000 db. évi termeléssel, továbbá egy 6 HP gőz cséplőkészlete és gőzekéje. A munkaerőt Borsodból, az aratókat Nógrádból szerzi. A napszámár áprilistól októberig férfiaknál 2-3, nőknél 1.40-2 K. Az átlagos földhaszonbér 12-16 K.
Lőrinczi. - Báró Tornyay Schosberger Rezső uradalma. Héhalom, Lőrinczi, Palotás és Zagyvaszántó határában terül el. Kiterjedése 7500 m. hold. Ezenkívül Heves vármegyében van még 5000 m. hold birtoka. Nógrádban kert 20, beltelek 530, szántó 6500, kaszáló 200, legelő 100, erdő 100, szőlő 50 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer 4-es vetőforgó. Czukorrépát nagyobb mennyiségben termeszt. Lóállomány 96; ebből igás 53 muraközi, kocsiló 21 angol félvér s arabs, csikó 20 muraközi és félvér, tenyészmén 2 muraközi. Szarvasmarhaállomány 1092; ebből jármosökör 473 magyar és vegyes, tehén 560 simmenthali és innthali; tinó 24, üsző 31, tenyészbika 4, mind vöröstarka. Sertésállomány 300 magyarfajú, közötte 60 mangalicza anyakocza és 8 kan. Napi tejtermelés 6000 l., Budapest számára. Borászatában a fő borszőlőfaj a burgundi, ezerjó, mézesfehér, rizling. Van gőzmalma és téglaégetője, 100.000 drb tégla és 70.000 drb. fedélcserép évi termeléssel; hat, à 10 HP gőzcséplőkészlete, egy gőzekéje és 14 aratógépe. A munkaerőt a környéken szerzi. Napszámár férfiaknál 1.60-2.40, nőknél 1-1.60 K.
Lőrinczi. - Wampetics Ferencz birtoka. Összterület 1020 m. hold, melyből kert és beltelek 25, szántó 785, kaszáló 200, szőlő 10 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Luczernát 60, czukorrépát 100 m. holdon termel. A lóállományból igás 20 muraközi, kocsiló 4 amerikai; anyakancza 4 a hidegvérű lótenyésztésre s közülök nevezetesebb Lidi H. és Kati. Időről-időre versenyistállót tart s a nevezetesebb versenylovak: Ábris, Arpád, Liliom, Róka, Lili. Szarvasmarhaállomány 158; ebből jármosökör 4 és tehén 120, mind magyar és vöröstarka, hízómarha 30, tenyészbika 4 vegyes. Az ipari sertéshizlalás most van berendezés alatt. Napi tejtermelés 900-1000 liter, melyet Budapesten értékesítenek. Borászatában a fő borszőlőfajok; olaszrizling, ezerjó, kadarka és nagyburgundi, a fő csemegefaj a chasselas. Van egy 8 HP gőzcséplőgépe. A munkabérek ugyanazok. Az átlagos földhaszonbér 36 K.
Ludány. - Gróf Pejachevich-Mikó Endre uradalma. Dolány, Felfalu, Halászi, Karancskeszi, Ludány, Megyer, Mihálygerge, Pető és Pöstény határában terül el. Kiterjedése 4930 k. hold. Ezenkivül Háromszék vármegyében Mikóújfalun 2500 és Bodokon 700 hold birtoka van. Nógrádban kert és beltelek 42, szántó 2115, kaszáló 621, legelő 965, erdő 963, szőlő 3 és adó alá nem eső terület 221 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Luczernát 10, leherét 40, czukorrépát 150 k. holdon termeszt és újabban czikóriával kísérletezik. Lóállomány 80; ebből igás 44 vegyes és muraközi, kocsiló 11 saját nevelés, csikó 12 vegyes és 3 muraközi mén. Szarvasmarhaállomány az 500-at meghaladja; ebből jármosökör 140 magyar és tarka, tehén 125, tinó 48, üsző 113, mind simmenthali és nyugati tájfajta, hízómarha 19670 vegyes, tenyészbika 3 simmenthali és 13-15 fiatal bika eladásra. Juhállomány 2550 merinó precosse, 40 tenyészkossal. Sertéstenyésztésében a yorkshirei fajjal kísérletezik; az állomány 20 kocza, 40 malacz és 3 kan. Napi tejtermelés 550 liter, melynek felét Budapesten, felét a szécsényi tejszövetkezetnél értékesítik. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, cser és ákácz, a termék tűzi és szerszámfa. Borászatában a fő borszőlőfaj rizling, burgundi, oportó és ezerjó, a fő csemegefaj chasselas. Gyümölcsösében az almatermés évi forgalma kb. 3000 K. Van két 6 és 8 HP gőzcséplőkészlete és két marokrakógépe. A munkaerőt helyből és távolabbi vidékről szerzi. Napszámár férfiaknál 100-300, nőknél 70-200 fillér. E vidéken az átlagos földhaszonbér kicsiben 30, nagyban 20 K m. holdanként.
Magyargécz. - Ivánka Ödön örökösei birtoka. Karpe és Kisgéczpusztákon terül el. Kiterjedése 1035 m. hold, melyből kert és beltelek 34, szántóföld 680, kaszáló 30, szőlő 36 m. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Bükkönyt 25, salátamagot 2 és borsót 10 holdon termel. A lóállomány 16 vegyes; ebbő1 igás 10, a többi kocsiló. Szarvasmarhaállomány 83; ebbő1 jármosökör 32 fehér és tarka, tehén 15 nyugati, növendék 22, hízómarha 12, tenyészbika 12 simmenthali. Juhállomány 650 fésűs, 20 tenyészkossal. Sertéstenyésztése nem nagyarányú. Borászatában a fő borszőlőfaj az ezerjó, tramini, olasz rizling, nagyburgundi, kadarka, mézesfehér, erdei, kövidinka és a főcsemegefaj a chasselas. Van gyümölcsöse kb. 350 fával. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 100-200, nőknél 80-160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 K és az adó.
Magyargécz. - Özv. Ivánka Ödönné, szül. Szontagh Blanka birtoka. Dolány és Magyargécz határában terül el. Kiterjedése 980 m. hold, melyből kert és beltelek 24, szántó 720, kaszáló 50, szőlő 5, gyümölcsös 5 m. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Czukorrépát 25 m. holdon termel. A gazdaság bérbe van adva. A lóállományból igás 12, kocsiló 2, csikó 4. Szarvasmarhaállomány 46; ebből jármosökör 40 fehér és tarka, tehén 6. Juhállomány 400 fésűs, 10 tenyészkossal. Borászatában a fő szőlőfajok ugyanazok, mint Karpegéczen. Gyümölcsösében az alma a túlnyomó. Van egy 6 HP gőzcséplőkészlete. A munkásviszonyok, napszámárak és földhaszonbérek ugyanazok, mint előbb.
Magyarnándor. - Báró Buttler Ervin birtoka. Magyarnándor, Kisecset, Becske, Nagylócz és Kislibercse határában terül el. Az összterület 4200 m. hold, ebből kert és beltelek 40, szántóföld 2200, kaszáló 170, szőlő 10 m. hold, a többi erdő és legelő. A gazdasági és üzemrendszer 8-as vetőforgó. Lóherét 150, nyúlszapukát 150, luczernát 100 és bükkönyt is 100 m. holdon termel. Lóállomány összesen 41 drb; ebből igás 28 nagyobbrészt muraközi, hátas és kocsiló 12 félvér s egy arabs telivér mén: Hadban. Szarvasmarhaállomány összesen 278 darab; ebből jármosökör 96 fehér, tehén 70 simmenthali, növendék 70 simmenthali, melyből évente 10-14 tenyészbika kerül eladásra, hízómarha 40 vegyes fajú és 2 simmenthali tenyészbika. Juhállomány 2000 darab hazai fésűs, 50 tenyészkossal. Sertésállomány 50 mangalicza anyakocza és szaporulata, 6 kannal. A napi tejtermelés 350 liter, melyet Budapesten értékesítenek. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, cser, ákácz, és a fiatal ültetésű fenyő. Az első kettőt 60, az ákáczot pedig 24 éves fordában kezelik. A termék tűzi, épület- és szerszámfa. A vadállomány szarvas, őz és fáczán. Borászatában a fő borszőlőfajok a rizling és ezerjó és a fő csemegefaj a chasselas és madelaine. A gyümölcsfa állomány kb. 2000 darab, mely nagyobbrészt Déltirolból származik. A gyümölcstermés fölöslege eladásra kerűl. A birtokhoz tartozik legnagyobbrészben a becskei közbirtokossági kőszénbánya, 9 láb vastag szénréteggel, de jelenleg nincs kiaknázás alatt. A téglaégető évi termelése kb. 1,000.000 drb. Bányásznak még Libercsén faragható követ, azonkivül mész- és cserkövet. Van egy 6 és egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlete és több gazdasági gépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 1-3, nőknél 1-1.60 K. Az átlagos haszonbér e vidéken holdanként 16 K.
Málnapatak. Kuhinka István K. örököseinek birtoka. Összterülete 1983 m. hold; ebbő1 kert és beltelek 5, szántóföld 250, kaszáló 100, legelő 150 m. hold. A többi erdő. A gazdasági és üzemrendszer 3-as vetésforgó. Lóállomány összesen 7; ebből 2 vegyes igás, 5 vegyes kocsiló. Szarvasmarhaállomány összesen 42-52 darab; ebből jármosökör 8, tehén 4, gulyabeli 30-40, valamennyi nyugati fajta. Juhállomány 500 raczka, 15 tenyészkossal. Évenként kb. 40 mázsa juhsajtot állítanak elő viszontelárúsítók számára. Az erdőben uralkodó fanemek a bükk és tölgy, melyeket 50 éves fordában kezelnek. Termék: tűzifa a saját üveggyár számára. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 2-2.40, nőknél 1-1.60 K. Az évi földhaszonbér e vidéken 20 K m. holdanként.
Mátraszőlős. - Szilárdy István birtoka. Mátraszőlős és Nagybárkány határában terül el. Összterület 2150 m. hold, ebből kert és beltelek 10, szántóföld 950, kaszáló 80, legelő 60 hold. a többi erdő. A gazdasági és üzemrendszer hármas vetésforgó. Lóherét 70-75 m. holdon termel. Lóállománya 18; ebből igás 12, kocsiló 6. Szarvasmarhaállomány összesen 86; ebből jármosökör 48 fehér, tehén 12 tarka, növendék 10 tarka, hízómarha 14 és tenyészbika 2 simmenthali. Juhállomány 1500 vegyes merinó, 40 tenyészkossal. Az erdőben uralkodó fanem a cser, melyet 12-14 éves fordában kezelnek cserezésre. Termék: tűzifa és cserezés. Van egy 6 lóerős gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 2-3, nőknél 1.20-1.60 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16-18 K m. holdanként.
Mikszáthfalva. - Szilágyi Mór birtoka. Mikszáthfalva és Zsély határában terül el. Összterület 450 m. hold; ebből kert és beltelek 8, kaszáló 80 m. hold, a többi szántó. A gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. A lóállományból igás 4 vegyes, kocsiló 4 vegyes. Szarvasmarhaállomány összesen 98; ebből jármosökör 16, tehén 35, növendék 40, valamennyi nyugati tájfajta; hízómarha 6 és 1 simmenthali tenyészbika. Napi tejtermelés 150-160 liter, melyet Balassagyarmaton értékesít. Van egy 8 lóerős gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 1.20-1.60, nőknél 1-1.40 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20-24 K m. holdanként.
Mohora. - Gróf Vay Gáborné, szül. gróf Zichy Márta uradalma. Bakó, Ipolyszög és Mohora határában terül el. Összterület 2275 m. hold. Ezenkívül kb. 10.000 m. hold birtok a van még Hont, Szabolcs és Szatmár vármegyékben. Nógrádban kert és beltelek 46, szántó 1991370, kaszáló 221, legelő 360, erdő 133, szőlő 59, nádas 6 és adó alá nem eső terület 80 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer 6-os forgó. Czukorrépát 30 holdon termel. Lóállomány 54; ebből igás 20, kocsiló 4, anyakancza 10, csikó 19, mén 1, mind angol félvér. Szarvasmarhaállomány 230; ebből jármosökör 70, felerészben erdélyi, felerészben pirostarka, tehén 60, tinó 25, üsző 28, gulyabeli 30, hízómarha 15, mind simmenthali és nógrádi pirostarka; 2 simmenthali tenyészbika. Juhállomány 1250 merinói, 20 tenyészkossal. Sertésállomány 40 magyar mangalicza anyakocza, 8 kannal. Napi tejtermelés 300 liter, a mit Balassagyarmaton értékesítenek. Borászatában a fő borszőlőfaj a piros veltelini, ezerjó, oporto, kadarka, zöld szilváni és a fő csemegefaj fehér és piros chasselas. A pálinkafőző évente 1000-1500 1. szilva- és törkölypálinkát termel. Van daráló egy kőre, téglaégető 100.000 drb. évi termeléssel, kő- és homokbánya a gazdaság saját használatára, két 6 és 8 HP gőzcséplőkészlet, egy arató és két fűkaszálógép. A munkaerőt helyben és vidéken szerzi. A napszámárak férfiaknál 1-3, nőknél 1-1.60 K. Az átlagos földhaszonbér kicsiben 24-26, nagyban 20-22 K m. holdanként.
Gróf Berchtold Miklós vadászlaka Nagyoroszinál.
Gróf Pejacsevich-MikóEndre új szerkezetű, oszlopnélküli tehénistállója az Apáti-majorban.
Sasbércz-vadászmenház a bujáki Feketehegyen.
Gróf Pappenheim Siegrfiedné szül. Károlyi Erzsébet vadászlaka Bujákon.
Nagyhalom. - Szemere Ödön birtoka. Összterület 1400 k. hold; ebből kert és beltelek 52, szántóföld 600, kaszáló 70, erdei legelő 350 és erdő 340 k. hold. A gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóállomány összesen 13; ebből igás 4 nonius, kocsiló 5 nonius és csikó 4. Szarvasmarhaállomány összesen 70-72; ebből jármosökör 30 vegyes, tehén 30 vöröstarka, hízómarha 8-10 és tenyészbika 2 simmenthali. Juhállomány 1200 drb. fésűs gyapjas, 16 tenyészkossal. Sertésállomány 40 drb. balázsházi anyakocza és szaporulata, 4 kannal. Az erdőben uralkodó fanemek a tölgy és cser, melyeket 60 éves fordában rendszeres üzemterv szerint kezelnek. Termék: tűzi és haszonfa. Gyümölcsösében 8 holdon berzenczei szilvát termel kb. 3000 K évi forgalommal. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 1.20-2.40, nőknél 80-1.60 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 K m. holdanként.
Nagykökényes. - Dessewffy Ödön birtoka. Nagykökényes, Vanyarcz és Kutasó határában terül el. Összterülete 3600 m. hold. Ezenkívül Szabolcs vármegyében van még 1800 m. holdja. Nógrádban kert és beltelek 28, szántóföld 2400, kaszáló 220, legelő és erdő 1000 és szőlő 8 m. hold. A gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Czukorrépát 50 magyar és dohányt 10 k. holdon termel. Lóállomány összesen 29; ebből igás 14, kocsiló 12 és csikó 3, valamennyi vegyesfajú. Szarvasmarhaállomány összesen 247; ebbő1 jármosökör 78 fehér, tehén 104 tarka, növendék 62 vegyes és tenyészbika 3 simmenthali. Juhállomány 400 merinó, 16 tenyészkossal. Sertésállomány 14 mangalicza anyakocza és szaporulata, 2 kannal. Napi tejtermelés 300-400 liter, melyet a Budapesti Központi Tejcsarnok értékesít. Borászatában fő borszőlőfajok az olasz rizling és kadarka. Van egy 6 és egy 8 lóerős gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 120-220, nőknél 80-180 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 K m. holdanként.
Nagykürtös. - Sebastiani Vilmos birtoka. Kiskürtös és Nagykürtös határában terül el. Kiterjedése 1640 m. hold, melyből kert és beltelek 10, szántóföld 800, kaszáló és legelő 300, szőlő 10, gyümölcsös 100 m. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóállomány 26; ebből igás 20 muraközi, a többi kocsiló, amerikai fajú. Szarvasmarhaállomány 26 fehér jármosökör. Juhállomány 1000 rambouillette, 20 tenyészkossal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, melyet rendszeres üzemterv szerint kezelnek. Van fűrészgyára Balassagyarmaton és az erdőtermék ezenkívül még tűzifa. Borászatában a fő szőlőfaj ezerjó és chasselas. Gyümölcsösében 23.000 alma, körte- és szilvafa van, melyek termését helyből viszik el a kereskedők. Van 14 HP gőzmalma, kvarczhomok-mosója, szénbányája és 50 HP gőzteherautomobilja. A munkaerőt helyben szerzi. A napszámárak ugyanolyanok, mint Kékkőn.
Nagylibercse. - Goldperger Viktor birtoka. Érújfalu és Nagylibercse határában terül el. Kiterjedése 970 m. hold, melyből kert és beltelek 8, szántó 350, kaszáló 80, erdő 200, szőlő 2 m. hold, a többi legelő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóherét 20 m. holdon termel. Lóállomány 4 vegyesfajú igás. Szarvasmarhaállomány 40; ebből jármosökör 16, tehén 6, tinó, üsző és gulyabeli 16, hízómarha 2; mind tarka. Juhállomány 600 rövidgyapjas, 18 tenyészkossal. Van borászata saját szükségletre, gyümölcsöse 3000 fiatal alma, körte, szilva és diófával, egy 6 HP gőzcséplőkészlete, gazdasági gőzmalma és vízimalma. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 160-300, nőknél 80-200 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 K m. holdanként.
Nagylócz. - Pekácsy István birtoka. Összterület 500 m. hold, melyből kert és beltelek 3, szántóföld 400, kaszáló 30, legelő és erdő 70 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. A lóállományból igás 6, kocsiló 6, mind vegyes. Szarvasmarhaállomány 40; ebből jármosökör 16 fehér, tehén 16 nyugati, növendék 8 vegyes. Juhállomány 500 merinó és rambouillette keresztezés, 8-10 tenyészkossal. Napi tejtermelés 75 liter, a mit a szécsényi tejszövetkezet értékesít. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 100-300, nőknél 60-100 fillér. E vidéken az átlagos földhaszonbér 16 K holdanként.
Nagyoroszi. - Gróf Berchtold Miklós uradalma. Horpács és Nagyoroszi határában terül el. Kiterjedése az 5000 holdat meghaladja, melyből kert és beltelek 20, szántóföld 1600, kaszáló 150, erdő 3600, szőlő 10 m. hold, a többi legelő. Gazdasági és üzemrendszer 6-os vetőforgó. Lóherét 220, luczernát 100, bükkönyt 245 és czukorrépát 100 m. holdon termel. A lóállományból igás 14 muraközi-ardenni keverék, kocsiló 12 lipiczai és amerikai, csikókat csak az igás után nevelnek. Szarvasmarhaállománya 265; ebből jármosökör 80 magyar, tehén 24 tarka, növendék 80 vegyes, hízómarha 80, tenyészbika 1 simmenthali. Juhállomány 2000 fésűsgyapjas és rambouillette keverék, 25 tenyészkossal. Sertésállomány 120 mangalicza anyakocza és szaporulata, 9 kannal. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, bükk, cser és kőris; a csert 40, a kőrist 80 éves fordában kezelik, rendszeres üzemterv szerint; termék: tüzi és műfa. Gyümölcsöse 15 hold, melyben franczia körte és almafajokat termel. Van hengermalma két kőre és egy hengerre, három 4-7-8 HP. gőzcséplőkészlete, gőzekéje és magánjárója. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 1.60-2.80, nőknél 1-2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20-24 K.
Nógrádszakal. - Szigyártó Pál dr. birtoka. Összterület 550 m. hold, melyből kert és beltelek 2007, szántó 230, kaszáló 60, szőlő 8 m. hold a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer 7-es vetőforgó. Lóállomány 4. A szarvasmarhaállományból jármosökör 8 nyugati, tehén 3, tinó 5. Juhállomány 500 fésűsgyapjas. 8 tenyészkossal. Van méhészete, 36 Zirzonkaptárral s a mézet helyben értékesíti. Borászatában a fő borszőlőfaj olasz rizling és kadarka. Gyümölcsösében 120 fa vegyes gyümölcsöt termel 300 K évi forgalommal. Van egy 35 HP. gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 160-300, nőknél 80-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyon különböző, általában 14-24 K.
Nőtincs. - Scitovszky János, Tibor, Béla és Aladár birtoka. Nőtincs és Ősagárd határában terül el. Összterület 2850 m. hold, melyből kert és beltelek 38, szántó 1400, kaszáló 210, legelő 210, erdő 915, szőlő 10 és adó alá nem eső terület 67 m. hold. A gabonaféléken kívül sörárpát, tengerit, lóhere és bükkönymagot, lent, mákot és babot is termeszt. Lóállomány 38, melyből igás 19 és hintósló 8 angol félvér, anyakancza egy, csikó 10. Szarvasmarhaállomány 230; ebből jármos ökör 62 magyar, tehén 71, tinó 14, üsző 22, gulyabeli 50, tenyészbika 11, mind simmenthali. Juhállomány 1320 szövetgyapjas, 25 tenyészkossal. Sertésállomány 45 mangalicza anyakocza és szaporulata, 5 kannal. A tejet Váczon értékesítik. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, cser és ákácz, melyeket 25 és 40 éves fordákban kezelnek. A termék tűzi és szerszámfa és cserhéj. Borászatában a fő borszőlőfaj a rizling, mézesfehér és ezerjó. Van téglaégetője, évi 60-90 ezer db. tégla és cserép forgalommal, egy 6 HP gőzcséplőkészlete, egy magánjáró gőzekéje, két marokrakó és két kévekötő gépe. A munkaerőt Nőtincs, Nógrád, Ősagárd és Szendehely községekből szerzik. Napszámár férfiaknál 1.60-2.40, nőknél 1-1.60 K.
Patakalja. - Gróf Forgách Antal és neje birtoka. Gergelyfalva és Patakalja határában terül el. Kiterjedése 1600 k. hold, melyből kert és beltelek 17, szántó 460, kaszáló 126 k. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. A lóállományból igás 8, kocsiló 4, mind vegyes. Szarvasmarhaállomány 296; ebből jármosökör 24 pirostarka; tehén 50, tinó, üsző és gulyabeli 100, hízómarha 120, tenyészbika 2, mind simmenthali. Sertésállomány 36 mangalicza és yorkshirei keresztezésű anyakocza, 2 kannal. Erdészetében uralkodó fanem a cser és tölgy, melyeket 18 és 80 éves fordában rendszeres üzemterv szerint kezelnek. A kitermelés cserhántás, tűzifa és rönkő. Gyümölcsöse 8 hold, melyben almát, körtét és szilvát termel eladásra. Van gazdasági szeszgyára 1220 hl. kontingenssel, saját iparvágánya, saját villamostelepe, mely a gazdasági gépeket hajtja és egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 100-400, nőknél 80-160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 K és az adó.
Perse. - Coburg-Koháry-féle hitbizományi uradalom. Haszonélvező: Fülöp Szász-Coburg-Gothai herczeg. Csákányháza, Etes, Fülek, Füleksávoly, Ipolygalsa, Karancsapátfalva, Kétkeresztur, Litke, Mucsény, Nagydarócz, Perse és Rapp határában terül el. A gazdasági összterület 463, az erdőterület kb. 12.000 k. hold. Ezenkívül Borsod, Gömör, Heves, Hont, Pest. és Szepes vármegyében van még nagyobb birtoka. Nógrádban kert és beltelek 41, szántóföld 2604, kaszáló 1006, legelő 615, erdő 56, szőlő 10 és adó alá nem eső terület 301 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer kerületenként és birtokonként és a vetőforgó talajnemek szerint változó. Repczét. 100, lóherét 110-120, nyúlszapukát 60 és mustármagot 20 k. holdon termelnek. Lóállomány összesen 34; ebből igás 20 Nonius, kocsiló 8 angol-arabs keverék, csikó évenként 6. Szarvasmarhaállomány összesen 469; ebből jármosökör 172 magyar, tehén 30 simmenthali, tinó 144, üsző 36 és hízómarha 80, mind vegyes és 7 pirostarka tenyészbika. Juhállomány 3750 electoral-negretti, 103 tenyészkossal. Napi tejtermelés 100 liter, Losoncz számára. Az erdészet külön kezelés alatt és a borászat bérbe van adva. Van egy 6 és egy 8 HP gőzcséplőkészlete és egy marokrakógépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 2-5, nőknél 1-1.80 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 K.
Poltár. - Báró Baratta Norbert birtoka. Ipolyszele és Poltár határában terül el. Kiterjedése 1520 k. hold, melyből kert és beltelek 3.5, szántó 650, kaszáló 220 k. hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer norfolki kombinált 6-os vetőforgó. Lóherét 25, nyúlszapukát 10, vellős borsót 2, timoteust 8 és czukorrépát 35 k. holdon termel. Lóállomány 20; ebbő1 igás 16 vegyes, kocsiló 4. Szarvasmarhaállomány 135; ebből jármosökör 46 vöröstarka és fehér, tehén 20 nógrádi tájfajta és simmenthali, gulyabeli 35 vegyes, hízómarha 32 pirostarka, tenyészbika 2 simmenthali. Juhállomány 1300 merino, 25 tenyészkossal. A sertéstenyésztés csak házi használatra szolgál. Napi tejtermelés 120 liter, melyet helyben és készít juhsajtot, melyet Losonczon értékesítenek. Van egy 6 HP gőzgép, 8-as cséplővel és elevátorral, 5 marokrakó, egy kévekötőgép, két sorba műtrágyázó és sorba vetőgép, tölcséres rendszerű három emeletes magtár, fölvonóval. A rétek öntözésre berendezettek és a földek nagyrészt alagcsövezettek. A munkaerőt Mezőkövesdről és Alsónógrádból szerzi. Napszám-árak férfiaknál 100-150, nőknél 80-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér 15-18 K.
Ragyolcz. - Vecsey Ferencz birtoka. Ragyolcz és Béna határában terül el. Kiterjedése 1000 k. hold, melyből kert és beltelek 8, szántó 400, rét 20 k. hold, a többi akáczczal beültetett legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer 3-as forgó. Lóherét 30-40, luczernát 3-4, kölest 5-6 és muhart 5-6 holdon termel. A lóállományból igás 8, kocsiló 4. Szarvasmarhaállomány 78 vöröstarka; ebből jármosökör 16, tehén 10, gulyabeli 47, tenyészbika 1. Juhállomány 500 rambouillette, 20 tenyészkossal. Sertésállomány 20 mangalicza anyakocza és szaporulata, 1 kannal. Napi tejtermelés 30-50 liter a salgótarjáni vasgyár számára. Van 12 HP mótoros malma egy kővel és egy hengerrel, egy 8 HP benzincséplőkészlete, egy marokrakógépe és egyéb kisebb modern gazdasági gépe. A birtokon van 3 bazalt és egy sárga épületkőbánya s alatta jóminőségű kőszén. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 1.60-3, nőknél 0.60-1.50 K. Az átlagos földhaszonbér 40 K.
Rád. - Muslay Gyula birtoka. Összterület 2100 m. hold, melyből kert és beltelek 18 szántó 1300, kaszáló 200, legelő 200, erdő 300, szőlő 5 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. A lóállomány 113; ebből igás 40 vegyes, kocsiló 20 amerikai, ménesbeli 50 amerikai ügető és 3 ugyanolyan mén. Tart ügetőversenyistállót és a nevezetesebb versenylovak Bankó, Pajtás, Dengó és Dongó A. Szarvasmarhaállomány 315; ebből jármosökör 20160 fehér, tehén 120 borzderes, növendék 80 ugyanolyan, hízómarha 50 vegyes, tenyészbika 1 borzderes és tarka. Sertésállomány 30 kondor anyakocza és szaporulata, 2 kannal. Napi tejtermelés 600 liter, a mit Budapesten értékesít. Baromfitenyésztésében az emdeni keresztezésű libák és ipolyvölgyi kendermagos tyúkok évi forgalma kb. 5000 K. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 120-160, nőknél 80-120 fillér. Az aratást szerződéses aratók végzik. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24-30 K.
Romhány. - Laszkáry Gyula birtoka. Összterület 20080 m. hold, melyből kert és beltelek 22, szántó 860, kaszáló 280, legelő és erdő 1000 és szőlő 20 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer 8-as forgó. Lóherét 100, luczernát 30, őszi borsót 20, czukorrépát 60, dohányt 60 és keményítőgyári burgonyát 50 m. holdon termel. A lóállományból igás 12 és kocsiló 4 vegyes. A szarvasmarhaállományból jármosökör 50 fehér és tarka, tehén 60 Aschthali, növendék 42 vegyes, hízómarha 20-24 és tenyészbika 4 Aschthali. Sertésállomány 80 mangalicza anyakocza és szaporulata, 4 tenyészkannal. Napi tejtermelés 300-350 liter, a mit saját vaj- és sajtgyárában dolgoz fel és ezenkivül még 1200 litert. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, fehérbükk és ákácz; az első kettőt 50-50, az utóbbit 20 éves fordában kezelik rendszeres üzemterv szerint. Szállítási viszonyok jók. A kitermelés tűzi, haszon- és szerszámfa és cserezés. Borászatában a fő borszőlőfaj az ezerjó, olaszrizling és mézesfehér; a fő csemegefaj a chasselas és madelain. Gyümölcsösében van kb. 1500 alma, körte- és szilvafa; az évi forgalom 2000 K. Van homokkőbányája föltárás alatt, mely elsőrendű épülethomokkövet, faragványokra és köszörűkőnek alkalmas anyagot szolgáltat, továbbá egy 8 HP gőzcséplőkészlete és két kévekötőgépe. A munkaerőt helyben szerzi. A napszámár férfiaknál 100-300, nőknél 60-200 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20-22 K.
Romhány. - Prónay József birtoka. Összterület 1112 k. hold. Ezenkívül még Borsod vármegyében van 775 k. hold birtoka. Nógrádban kert és belterület 2, szántó 420, kaszáló 68, legelő 16, erdő 585 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer 4-es forgó. Lóherét 70-80, luczernát 20-22, bükkönyt 50-60 k. holdon termel. A lóállományból igás 16 vegyes, kocsiló 6 lipiczai. A szarvasmarhaállományból jármosökör 40 fehér és tarka, tehén 28 és növendék 34 simmenthali és berni keresztezés, hízómarha 14-20, tenyészbika 1 simmenthali. Juhállomány 800 merinó-fésűs, 14 tenyészkossal. A napi tejtermelés 80-100 liter, a helybeli sajtgyár részére. Erdészetében a cserezés 18 évenként történik. Van elsőrendű homokkőbányája, jelenleg bérben, melynek kövét főleg Balassagyarmaton építőanyagul értékesítik és kitünő köszörűköveket állítanak elő; s van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A napszám és földbér ugyanaz.
Salgótarján. - Szilárdy Ödön birtoka. Salgótarján, Salgópuszta, Pálfalva, Karancsberényhez tartozó Kisaranyi, Nagylaposi és Cseviczés puszta határában terül el. Kiterjedése 3550 m. hold. Ebből kert és beltelek 30, szántó 2100, kaszáló 18 hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági rendszer: változó vetőforgó. Lóheremagot 120-130 holdon termel. Lóállomány 32; ebből igás 28 vegyes és 4 kocsiló. Szarvasmarhaállomány 120 tarka; ebből jármosökör 60, tehén 30 és növendék 30. Juhállomány 1700 egynyíretű, 20 tenyészkossal. Napi tejtermelés 160-180 liter, a mit helyben értékesítenek. Erdészetében kb. 120-130 holdon uralkodó fanem az ákácz, terméke szerszámfa és szőlőkaró. Van 16 HP, modern berendezésű gőzmalma, két 5-8 HP gőzcséplőkészlete és egy marokrakógépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. A napszámárak férfiaknál 1.60-4, nőknél 1.20-1.60 K.
Szarvasgede. - Virava József dr. birtoka. Csécse, és Szarvasgede határában terül el. Kiterjedése 1230 m. hold, melyből kert és beltelek 10 k. hold, szántó 1002 és kaszáló 170 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer 3-as vetőforgó. A kalászosokon kívül tengerit, takarmányrépát, borsót, lent, here- és bükkönymagot termeszt. Lóállomány 15; ebből igás 10, hintósló 2, csikó 3. Szarvasmarhaállomány 187; ebből jármosökör 66 erdélyi fehér és nógrádi tarka, tehén 8 vásári, tinó 80 erdélyi fehér és nógrádi tarka, hízómarha 32 évente, tenyészbika 1. A sertéstenyésztés és a méhészet hat kaptárral csak saját használatra. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete, egy heremagcséplője, két arató-, két fűarató- és négy vetőgépe stb. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 140-240, nőknél 80-120 fillér. Az átlagos földhaszonbére vidéken 12-14 K m. holdanként.
Szécsény. - Gross Jenő dr. és társai birtoka. Bérlő: Emődi Vilmos. Csitár, Rimócz, Sipek, Szécsény és Varsány határában terül el. Kiterjedése 7500 m. hold, melyből kert és beltelek 48, szántó 3600, kaszáló 600, legelő 1000, szőlő 4 m. hold s a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer 3-as forgó. Lóherét 300-400, luczernát 200, borsót 100, szöszösbükkönyt 50, lent 50 és czukorrépát 200 m. holdon termel. Lóállomány 126; ebből igás 70, kocsiló 20, csikó 35, mind félvér s 1 angol telivér tenyészmén. Szarvasmarhaállomány 733; ebből jármosökör 200 fehér és tarka, tehén 150 tarka, tinó, üsző és gulyabeli 300 tarka, hízómarha 80 vegyes, tenyészbika 3 telivér simmenthali. Juhállomány 1500 rambouillette, 50 tenyészkossal. Sertésállomány 1000 mangalicza, 150 kannal. Napi tejtermelés 700 liter, a mit a szécsényi tejszövetkezet értékesít. Erdészetében a tölgy és cser az uralkodó fanem, de van kevés ákácz is. A kihasználás cserzés, tűzi és műfa. Van borászata saját használatra, gőzmalma két kőre és két 8-10 HP gőzcséplőkészlete; a bérletet gőzekével munkálják meg. A munkaerőt helyben, a vidéken, Borsodban és Biharban szerzi. Napszámárak férfiaknál 90-240, nőknél 70-200 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 K m. holdanként.
Szirák. - Gróf Degenfeld Lajos és neje, Dessewffy Ilona uradalma. Bér, Erdőkürt, Garáb, Jobbágyi, Szarvasgede, Szirák, Vanyarcz és Zagyvaszántó határában terül el. Kiterjedése 7000 m. hold. Ezenkívül Erdélyben van még nagyobb birtokuk. Nógrádban kert és beltelek 50, kaszáló 100, legelő 200, erdő 1900, szőlő 65 m. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóherét 160, luczernát 50, czukorrépát 30 és dohányt 100 m. holdon termelnek. Lóállomány 77; ebből igás 40 vegyes, hintósló 24, csikó 12, mén 1, mind lipiczai. Szarvasmarhaállomány 448; ebből jármosökör 180 fehér, tehén 180, növendék 8, és tenyészbika 8, mind borzderes és vöröstarka. Juhállomány 3085 fésűs és merinó keresztezés, 80 tenyészkossal. Napi tejtermelés 700-800 liter, a mit Budapesten értékesítenek. Van méhészet 200 kaptárral s a mézet helyben adják el. Az erdészetben uralkodó fanem 202a cser, tölgy és ákácz, a mit 40-40 éves fordában rendszeres üzemterv szerint kezelnek. A borászatban a fő borszőlőfaj az olasz rizling, ezerjó, mézesfehér, kövidinka, furmint, rajnai rizling, burgundi, tramini, auvergnei és leányka; a fő csemegefaj chasselas és szagos. Van három 4-6-8 HP gőzcséplőkészlet és egy lóherefejtőgép. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 80-200, nőknél 60-180 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kb. 20 K m. holdanként.
Szügy. - Hanzély Gyula és Ferencz birtoka. Összterület 562 k. hold, melyből kert és beltelek 4, szántó 300, kaszáló 60, szőlő 9 hold, a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóherét 20 m. holdon termel. A lóállományból igás 8 muraközi, kocsiló 5 félvér, csikó 6 muraközi. Szarvasmarhaállomány 96; ebből jármosökör 28 fehér, tehén 20, tinó, üsző 30 simmenthali, hízómarha 17 vegyes, tenyészbika 1 simmenthali. Juhállomány 500 hampshyredown, 8 tenyészkossal. Sertésállomány 24 berkshyre-mangalicza keresztezésű anyakocza és szaporulata, 1 kannal. A napi tejtermelés 80 liter, a mit Balassagyarmaton értékesítenek. Baromfitenyésztésében főfaj a magyar fehér tyúk. Borászatában a fő borszőlőfaj kövidinka, ezerjó és rizling. Van gőzmalom három hengerrel és két pár kővel, automatikus finom őrlésre, továbbá egy 8 HP gőzcséplőkészlet. A munkaerőt helyben és a Felvidékről szerzi. A napszámárak férfiaknál 80-400, nőknél 60-240 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 10-20 K. A gazdaság 310 k. holdas bérgazdasággal is kapcsolatos.
Szügy. - Schindler Dénes és neje Folkusházy Paula birtoka. Ipolyszög, Nógrádmarczal és Szügy határában terül el. Kiterjedése kb. 500 hold. Gazdasági és üzemrendszer 3-as forgó. A lóállomány 8; ebből igás 6, hintósló 2, mind nemesített tájvidéki nemes faj. A szarvasmarhaállományból jármosökör 8-12, tehén 10-14, tinó 12-14, üsző 8, tenyészbika 1, mind keresztezett simmenthali. Juhállomány 400-500 rambouillette-negretti keresztezés, 10-12 tenyészkossal. Sertésállomány 10-12, melyből 2-4 anyakocza. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 1-3, nőknél 1-2 K. A földhaszonbérek ugyanazok.
Terbeléd. - Beniczky Árpád birtoka Lázipusztán. Összterület 1000 hold, melyből kert és beltelek 12, szántóföld 550, kaszáló 250 hold s a többinek fele legelő, fele erdő. Gazdasági és üzemrendszer 12-es vetőforgó, két egész és egy fél trágyával. Termel here, repcze, szibériai és japán kölesmagot. Lóállomány 50; ebből igás 6 angol félvér, kocsiló 6, anyakancza 14, csikó 24; nevezetesebb mén Bolyóka (Bona Vistától) angol telivér. Szarvasmarhaállomány 86; ebből jármosökör 20 magyar és tarka, tehén 24, gulyabeli 40, tenyészbika 2, mind simmenthali keresztezés. Juhállomány 1100 fésüs, 40 tenyészkossal. A tehenészetben a fősúlyt a borjúnevelésre helyezik; a napi tejtermelés változó s a tejet Losonczon értékesítik. Van kő- és kavicsbányája, melyek anyagát útburkolásra és építkezésre használják. Van 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt a közel vidéken szerzi. A napszámárak férfiaknál 1.40-5, nőknél 1-3 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30-40, nagyban 16-24 K.
Tolmács. - Edói Illés Ödön birtoka. Összterület 612 k. hold, melyből kert és beltelek 8.5, szántó 391, kaszáló 19, legelő 30, erdő 154, szőlő 2.5, adó alá nem eső terület 7 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer 6-os vetőforgó. Tengerit 40, vörösherét 30, luczernát 20, bükkönyt 20, burgundi répát 15 és mákot 10 holdon termel. Lóállomány 11; ebből igás 7, urasági 4, mind állami ménektől származó és a gazdaságban jól használható. Szarvasmarhaállomány 68; ebből jármosökör 28 gömöri; tehén 18, tinó 12, üsző 8 és 2 tenyészbika, mind simmenthali és berni keresztezés. Juhállomány 700 hazai fésűsgyapjas, 20 tenyészkossal. Sertésállomány 48 kisjenői szőke göndör mangalicza, közötte 10 anyakocza és 2 kan. Napi tejtermelés 120-150 liter, melyet lefölöznek s vaj készül belőle, a mit nyáron helyben, télen Budapesten értékesítenek. Baromfitenyésztésében vegyesfajta tyúkokat, ludakat és pekingi kacsákat nevel, leginkább házi szükségletre. Van méhészete, 10 törzs, orsz. méh. egyes. kaptárokban. Erdészetében uralkodó fanem az ákácz, melyet 20 éves fordában kezelnek. A szállítási útak jók. A termék szőlőkaró, gazdasági szerszámfa, lőcs és tűzifa. Borászatában a fő borszőlőfaj ezerjó, mézesfehér, rizling, kadarka és amerikai alanyra oltott riparia portalis; a fő csemegefaj a piros és fehér chasselas. Gyümölcsösében kb. 300 különféle fajú fa van, a fölösleget Budapesten értékesítik. Van Herzfeld Frigyessel közösen egy kétkerekű patakmalma, több vető, két fűkaszáló és egy arató (marokrakó) gépe. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 120-240, nőknél 80-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30, nagyban 16-20 K.
Tótkelecsény. - Janssen Ernő birtoka. Összterület 1233, melyből beltelek 10, szántó 480, kaszáló 35 m. hold s a többi legelő és erdő. Gazdasági és üzemrendszer szabadgazdálkodás. Lóállomány 12 igás, vegyes fajú. Szarvasmarhaállomány 70; ebből jármosökör 24 fehér, tehén 10, tinó, üsző és gulyabeli 15, hízómarha 20 s tenyészbika 1, mind nyugati. Juhállomány 1000 rambouillette, 35 tenyészkossal. Sertésállomány 25 mangalicza anyakocza és szaporulata, 3 kannal. Baromfitenyésztésében orpington és magyar fajú tyúkokat nevel s a fejlesztés most van folyamatban. Van halastavi halászata, melyben pisztrángot tenyészt. Erdészetében cser és tölgy az uralkodó fanem s újabban 130.000 ákáczfacsemetét ültettek; a termék tűzifa. Gyümölcsösében 5 holdon almát, szilvát és körtét termeszt eladásra. Van 6 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámár férfiaknál 1-2.50, nőknél 0.80-1.60 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 10-12 K, a lapos földeken 20 K holdanként. Az itteni patak medrében vasércz található és a föld is vastartalmú.
Videfalva. - Asbóth János birtoka. Összterület 650 hold. Ezenkívül Krassó-Szörény vármegyében és Alsó-Ausztriában van még nagyobb birtoka. Gazdasági és üzemrendszer 7-es vetőforgó (kapás, árpa, lóhere, búza, bükköny, búza és árpa). Szarvasmarhaállomány kb. 100 drb. pinczgaui telivér. Juhállomány 300 drb. merinó-félvér. Borászatában a fő csemegefaj a chasselas. A birtokon van téglaégető.
Vilke. - Néhai gróf Wenckheim Frigyesné, szül. Forgách Ilona örökösei uradalma. Alsóesztergály, Etes, Gács, Gácsfalu, Gácsliget, Ipolyvarbó, Jelsőcz, Lentő, Lest, Maskófalva, Őrhalom, Tőrincs, Túrmező és Vilke határában terül el. Összterület 15.740 k. hold, melynek fele szántó, kaszáló és legelő s a másik fele erdő. Az uradalom több részben bérbe van adva, 203csak az erdő áll házi kezelés alatt. Az uralkodó fanem a tölgy és csertölgy, melyet Vilkén 50, Lentőn, Lesten és Túrmezőn pedig 80 éves fordában kezelnek rendszeres üzemterv szerint. A szállítási viszonyok középszerűek. A termék többnyire tűzifa és kis részben épületfa. Van halászat is Gácson. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 2-4, nőknél 1.60-2 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 17 K nagyban k. holdanként.
*
Szőlőmívelés.
E hegyekben és dombokban bővelkedő vármegyében szőlőmívelésre sok alkalmas terűlet állott rendelkezésre és ennek megfelelően sok hely is volt beültetve szőlővel a Mátra, Karancs, Cserhát, Naszály és a többi dombok oldalain. Kiválóan jó bortermő körzetek, a melyek nevet adtak e vármegye bórainak, a következők: 1. Pencz, melyhez a nógrádi és a balassagyarmati járásnak mintegy 40 községe tartozott; de egész Közép-Nógrád hasonló anyagot adott egyforma fekvéseiben Szécsény községig. - 2. Kozárd; ehhez nyolcz község sorozható, úgymint: Szirák, Buják, Bér, Csécse, Ecseg, Jobbágyi, Kozárd, Mátraszőlős, melyek elsőrendű bort adtak s a gyöngyös-visontai borokkal vetekedtek. - 3. Szanda, melynek bora zamatos, testes volta miatt önálló nevet vívott ki magának; nagyon kedvelt és keresett bor volt. Nógrád vármegye a »Pest-Nógrádi« borvidékhez tartozik.
Fillokszera.
A fillokszera, mint az országnak minden más vidékén, fellépte után itt is rohamosan tette meg pusztító útját. 1888-ban a szőlők még normális termésben voltak s bár ezt megelőzőleg is akadtak pusztuló részek, de a főpusztulás 1888/89-re esik és pedig oly egyszerre, hogy 1890-ben már alig termett 1/10 része a megelőző évek közép termésmennyiségének. A fillokszerát megelőző szőlőterület 12.802 k. hold volt s 1899-ig kipusztúlt 12.670 k. hold, tehát ekkor volt még 121 k. hold hegyi és 11 k. hold homoki régi szőlő.
Ujratelepítés.
1899-ben újratelepítettek 393 k. holdat vadalanyra ojtott szőlővel; vadalanyültetés 107, szénkénegezésre telepítve 143, immúnis homok telepítés 451, összesen 1094 k. hold; tehát tiz év alatt a régi szőlőnek 1/11 része újult fel. Ettől kezdve a szőlő újratelepítése mindenfelé élénkséget mutatott s a Balassagyarmatot övező homokterület kivételével a régi hegyi parlagszőlők is sakktáblaszerűen mindjobban tarkúlni kezdtek. 1909-ben már 2913 k. hold szőlő volt már újra ültetve. Összehasonlítva ezt a régi szőlőterület nagyságával, ez kevésnek mondható s hogy ez ideig ily kevés szőlőt újítottak föl a régi kipusztúlt szőlőterületekből, ennek oka az, hogy a régi szőlőmunkásokat és kisbirtokosakat három irányban vonta el a földmunkától a nagyobb napszám; Losoncz gyáripara, Salgótarján bánya és gyárvidéke és Budapest. A kivándorlás e vármegyében nagyobb munkáshiányt nem okozott, de községenként ez is érezhetővé vált.
A szőlőújítást e vármegyében nagyon megkönnyítette a szőlészeti és borászati felügyelőség székhelyének 1894-ben Nagymarosról Balassagyarmatra történt áthelyezése, melyet 1898-ban Szirákra s 1903-ban újból Balassagyarmatra helyeztek vissza; továbbá Szirákon és Romhányban két állami amerikai szőlőtelepnek, számos kis községben amerikai vesszőtermelő-telepeknek és három mintaszőlőnek (Buják, Alsósáp, Nagyoroszi) a fölállítása; több éven át ingyenes amerikai vadvessző kiosztás és később az állmi telepekről szőlőojtványoknak és vadvesszőnek kedvezményes árú kiosztása.
Az 1896. évi V. t.-cz. alapján engedélyezett agrárbank-kölcsönök e vármegyében nem sokat lendítettek a szőlők újabb telepítésén. Ugyanis, a kik ezt a kölcsönt igénybe vették, azok sem mindig a czélnak megfelelően használták föl. Az állam segítségére volt a szőlőbirtokosoknak a bizományi szénkénegraktár fölállításával is, a mely a Nógrád-vármegyei Gazdasági Egyesület támogatásával 1903-ban keletkezett. Ezt a bizományi szénkénegraktárt újabban egy kereskedő kezelésébe adták át. Hátránya volt azonban a szőlőtelepítésnek a már előzőleg említett nagyméretű munkáselvonás, az állami amerikai szőlőtelepeknek hat év után való megszüntetése s különösen az alföldi lőre boroknak e vármegyébe történt zúdítása a borkereskedők révén.
Az új szőlőtelepítésnek minden irányban akadtak hívei, mert egyesek az amerikai direkt termőket ültették, mások az amerikai alanyra ojtott vesszőkhöz fordúltak, szénkéneggel gyérítettek, avagy immúnis homokba ültettek, sőt egy községben a vízzel való elárasztásnak is láthatjuk alapjait. E telepítési módok közűl a direkt termők telepítése ma már annyira visszafejlődött, hogy Othello, Yorkmadeira, Jacquez, Herbemont fajokból összesen 50-52 k. holdra tehetjük az élő telepítéseket, s itt leginkább az Othello van túlsúlyban; le a fillokszera lassanként 204mind szűkebb térre szorítja e kellemetlen ízű szőlőfajok termelését. Legelterjedtebb telepítési mód az amerikai alanyokra ojtott európai fajokkal való telepítés s még ott is erőltetik ezt a telepítési módot, hol ezek az alanyfajok a talaj magas mésztartalmát nem bírják ki. (Ezért van az, hogy némely községben a termésátlag igen rossz).
Számosan megkezdték a hazai fajú szőlőtőkék ültetését, szénkéneggel való gyérítő eljárással; ezek a legszebb telepítések, ha a talaj könnyű, laza összetételű (agyagmárga, apoka, homokos meszes agyag, mészhomok). S ott, a hol a kötött agyagtalaj és ezek a fölsorolt laza talajok vegyesen fordúlnak elő, számos szőlőbirtokos kettes telepítést alkalmaz és pedig mind az amerikai alanyra ojtott hazai fajt, mind a szénkéneggel való gyérítő eljárást. E birtokosoknál találhatók a legszebb telepítések, a legharmónikusabb külsőben és termő erőben. E telepítési módot itt már 12 éve alkalmazzák s nem hagy semmi kivánni valót hátra, noha a határvonalak sokszor czikkczakkosak s a külső után föl nem ismerhetők. Ezzel a móddal igen sok ojtványnyal telepített szőlőt részletes ledöntéssel javítottak meg s a foltonként magas mésztartalmú részeket ezentúl szénkéneggel kezelik.
A legrégibb ojtványtelepítésű szőlők: Szirákon gróf Dégenfeld Lajos Bujákon gróf Pappenheim Siegfriedné gróf Károlyi Erzsébet birtokán találhatók teljesen jó állapotban. 22-23 évesek, vegyes ripária alanyon állanak és ezzel fényesen igazolják azt, hogy a vegyes ripáriák között is van több olyan fajta, mely tartósság és termőképesség dolgában a ripária portálissal egyenjogú s megdönti azt a ferde állítást, hogy a ripária-alany hazánkban nem adna tartós és jól termő tőkéket. A Balassagyarmatot övező immúnis homokterületek igen tág teret engedtek a szőlőtelepítésnek és éltek is vele a földbirtokosok, hisz az újratelepített szőlőnek negyedrésze homokon van, de mindezeknek, mind a Zagyva melletti homoki szőlőknek Lőrinczi községben megvan ugyanaz a hátrányuk, hogy alacsony fekvésűek és a legkisebb hideg is leperzseli őket kora őszszel és késő tavaszszal s így a terméshozam nem biztos, a jövedelmezőség nem kielégítő, különösen az Ipolyvölgyén, hol a Krivánról lehúzódó hideg, sűvítő szél kelleténél mélyebben lehűti a levegőt. Nem is terjed már a homoki szőlőtelepítés úgy, mint az előző évtizedben. Nógrád vármegyében az újratelepített szőlők nem igen mennek a tenger magasságán felül 200 méterrel, sőt sok helyen nem vették figyelembe elődeik tapasztalatát és alsó fekvésekben oly területeket is beültettek, a melyeken régen nem voltak szőlők és e területek az elfagyásnak sokszor ki vannak téve. A tenger színe fölött kétszáz méternél magasabban fekvő szőlők ritkaságszámba mennek, de az alsó fekvések igen gyakoriak.
Szőlőbirtokok.
E vármegyében úgynevezett szőlőuradalmak nincsenek. Nagyobb szőlőt a következő birtokosok tartanak rendes mívelés alatt: Madách Emánuel Csesztve és Ipolyszög, gróf Vay Gábor Ipolyszög, Frőhlich Frigyes Ipolyszög, özv. Simonyi Dénesné Szügy, Hanzély Gyula Szügy, gróf Mailáth Géza Őrhalom és Patvarcz; ezek homoki telepítések. Gróf Zichy seniorátus Zsély és Vadkert, Negró Adolf Cserhátsurány, Prónay Mihály Alsópetény, Drucker Jenő dr. Pencz, Ivánka Imre Nagygécz, Luby N. Csalár, Szigyártó Pál Nógrádszakal, gróf Dégenfeld Lajos Szirák, Balássy Arpád Csécse, báró Schosberger Rezső Selyp, gróf Pappenheim Siegfriedné gróf Károlyi Erzsébet Buják, özv. Kállay Benjáminné Berczel, báró Jeszenszky Sándor Nógrádkövesd, Stephani Ervin Fülek, Hecht Samu Karancskeszi, Dessewffy Dezső Vanyarcz.
Bortermés.
A vármegyében termett bornak a minősége: 60 % elsőrendű asztali bor, 15 % pecsenye bor, 5 % vörös bor és 20 % gyengébb asztali bor. A holdankénti termés átlaga évjáratok szerint 10-25 hl. s így az évi termés 29.000 és 72.500 hl. között váltakozik. Jól mívelt szőlők egyesek birtokában 10 évi átlagban a 25 hektolitert is megadják s tiz évet véve alapul, 3-4 évben a 40 hektolitert, mint átlagot beszűrik, mert Nógrád vármegye hegyeinek déli oldala kiválóan alkalmas szőlőmívelésre, a rövid csapos míveletek mellett is nagy és biztos a termés, a minek főokát az igen kedvező nyárutóban és őszben leljük, a mikor a tőkén a vesszők alsó szemei jól beérhetnek majd minden évben, s igen kevés trágyamennyiség is jól érvényesül. S ha a birtokosság elállana a fajok sokaságától és ezerjóra, mézes fehérre, olaszrizlingre s pirosdinkára (ez utóbbi fajta szőlő adta ezerjóval kapcsolatban a régi zamatos és testes borokat, a penczit és szandait, mely eredeti nógrádmegyei faj) fektetné a további telepítést, boraival a régi piaczokat vissza-szerezhetné. A vármegye borainak ma is kiváló jóságát mutatja az is, hogy az 205Alföldről Nógrádba özönlött üres könnyű boroknak kellemes ízt és zamatot úgy adnak a kereskedők, hogy egyharmadát s felét e vármegye terméséből keverik hozzá, s azután mint e vármegyeit értékesítik.
Szőlőfajok.
Leginkább elterjedt szőlőfajok a következők: Fehér borfajok: ezerjó, mézesfehér, olaszrizling, pirosdinka, sárfehér, bogdányi dinka, juhfark, zöldszilváni, kövidinka és muscat lunel; vörös borfajok: kadarka, oporto, nagyburgundi, merlot, carbenet. A csemegeszőlőfajok: a chasselas fehér és piros fajtái, a muskotálynak több faja, néhány kemény húsú asztali faj, a tökszőlő (aramon); ez utóbbiakat a dunamenti községekben, de nem tömegesen termelik. A Duna mentén a mézesfehér igen kedvelt asztali szőlő s nagy tömegekben szállítják is; továbbá az úriházaknál a legkedvesebb téli álló szőlő a már említett pirosdinka; ezt sokan jobbnak és ízletesebbnek tartják a pirosbakatornál.
Borértékesítés.
A borkereskedelem e vármegye területén szűk látókörrel dolgozik s leginkább a kocsmák és vendéglők kielégítésére szorítkozik. A termelők a belterjesebb pinczészettel s palaczk-borok forgalomba hozatalával nem foglalkoznak. Távoli idegen vármegyékből, sőt Ausztriából is jönnek kereskedők a nagyobb bortételek vételére. A mostani borárak literenként 26 fillér és egy korona között mozognak; normális körülmények között a rendes borár nagy tömegekben eladva 36-44 fillér; az ó-bor árak évjárat és tulajdonos szerint igen változók. Az újabb forgalom terén különösen kiemelhető a községi fogyasztási szövetkezetek fele; ez a rész ugyanis felfogván nemes hívatását, a megyebeli bortermést szerzi meg és méri ki tagjainak. Ez egészségesebb versenyt hozott és fog hozni a kereskedelembe is, föltéve, hogy vezetőiket nem a nyereség, de valódi czéljuk vezeti, hogy t. i. jó és olcsó anyaggal s így borral is ellássák tagjaikat. Ez idő szerint a vármegye bortermésének 1/5 részét a szövetkezetek hozzák kis mértékben forgalomba.
Csemegeszőlő.
A csemegeszőlő termelését különösen a nógrádi járás űzi, de itt kiemelhetők Nógrádverőcze, Kismaros, Kosd, Rád, Pencz községek, hol a termelt szőlőt, mind ilyen módon értékesítik. Továbbá a vasútak mentén levő községekben is igen erősen fejlett a csemegeszőlő kereskedés. A kismarosiak külföldre is nagy menynyiséget szállítanak; ezeknek a nagymarosiak erős vevő és eladó versenytársaik, mind e vármegyében, mind a külföldön. A »Marosi« név ismert volt nemcsak az országban, hanem Ausztriában és Németországban is; azonban a németországi piaczokat elvesztették, midőn a hazai szőlők rohamos pusztulása következtében az országban elég sok és olcsó anyagot nem kapván, Olaszországba mentek vásárolni s közvetetlenül onnan szállították Németország városaiba az asztali szőlőt s így megtanítva az olaszokat a szőlőcsomagolásra, ők maguk mutatták meg az útat az olaszoknak a fogyasztó piaczokhoz. Ezután az olaszok a marosiak nélkül is elvégezték a szállítást, kiszorítván őket ezekről a piaczokról. Ezzel a marosiak anyagilag sokat ártottak maguknak és a későbbi hazai termelésnek. A vármegyében a csemegeszőlő termesztésnek és kereskedésnek mindazokban az években, melyekben az alföldi és homoki szőlőket valami csapás éri, vagy az időjárás nem kedvező, vagy nincs túl nagy termés, még mindig szép haszna volt és van mind kifelé, mind a vármegyében, a három forgalmi góczpontban. S az áringadozás ellenére a 10 évi átlagár, kilónként 36-44 fillér között váltakozott, a mi mellett a szőlőmívelés és a csemegeszőlő-kereskedés kellő jövedelmet hoz.
Sem a borok, sem a csemegeszőlők értékesítésére itt társulatok, szövetkezetek, pinczeszövetkezetek nem alakultak s míg ily árakat érnek el a termelők, nem igen lesz erre indító ok a kényszer, hogy csoportosuljanak; annál kevésbé van erre kilátás, ha a községi fogyasztási és értékesítő szövetkezetek közűl egyre többen térnek át arra, hogy kizárólag e vármegye területén termett bort áruljanak.
Pezsgő és cognac.
Pezsgőborgyártással e vármegyében csak egy kísérlet történt. Berczelen báró Marschall Gyula 1880-1884-ig »Carte Blanche« czímen három »márkát« is hozott forgalomba, de a további gyártás megszűnt. A cognac főzés 1883-ban kezdődött s igen kedvezően indúlt meg Salgótarjánban; részben Karancskesziben termett, részben vett borokból Weissenbacher János állította elő és 1889-ben egy és két kereszt alatt forgalomba hozva, fogyasztása nagy lendületet vett, de e család vagyoni bukása magával rántotta ez üzletágat is. 1901-ben a sokat igérő s jól megalapozott űzlet és anyag eladásra került és ez anyagból Cservenyák György balassagyarmati és Hankus János salgótarjáni gyógyszerészeknél még ma is van készlet, mely egy és két kereszt alatt a régi czímén még ma is kapható; ennek jósága elsőrendű és sok finom franczia küldeménynyel is kiállja a versenyt.
*
206Erdészet.
Mint már czikkünk elején említettük, Nógrád vármegyét természeti viszonyai és fekvése kiválóan alkalmassá teszik az erdőmívelésre. A vármegye 718.055 k. holdnyi összterületéből 208.944 k. hold, vagyis 120.221 hektár az erdő, a mi az összterület 29%-ának felel meg. (Az erdőhivatal kimutatása nem egyezik teljesen a kataszterével, mert az előbbiében az erdősítésre kijelölt s ma még kopár területek is bennfoglaltatnak). Az összes erdőterületekből ezek szerint minden lakosra 0.8 k. hold erdő esik. A mai viszonyokat a 25 év előtti állapottal összehasonlítva, a vármegye erdőterülete mintegy ½ %-kal gyarapodott, noha a múlt század 80-as éveinek elején foganatosított gyakori erdőírtások még a föltétlen erdőtalajt is mezőgazdasági czélokra alakították át. A szaporodás ennélfogva határozottan az újabb telepítéseknek, nevezetesen megyeszerte a kopár területek és főleg a lazább talajszerkezetű dombvidékek szép eredménynyel teljesített befásításának eredménye.
Fekvés, fanem.
A vármegye erdőségei az Osztrovszki-Vepor-hegység, a Mátra és a Börzsönyi hegyek nyúlványain és a Cserháton terülnek el. A talaj minősége szerint a véderdő 5421 hektár, a föltétlen erdőtalajon álló erdő 111.633 és a nem föltétlen erdőtalajon álló erdő 3167 hektár kiterjedésű. Uralkodó fanem a tölgy, azután a bükk és más lombfa (melyek között az ákácz is helyet foglal), végül pedig a fenyő. Terület szerint részletezve, a tölgyerdő 84.200, a bükk és más lombfaerdő 33.572 és a fenyőerdő 2449 hektárt foglal el.
Birtokviszonyok.
A 120.221 hektár összes erdőterületből tervszerű kezelésre van kötelezve 37.405 hektár; ebből állami kezelésben van 13.626 hektár, mely 169 község határában terül el és 287 erdőbirtokból áll. Az állami kezelésben levő erdők tulajdonosok szerint a következőképen oszolnak meg: községi erdő: egy községben 1.9 k. hold; úrbéri erdő: 185 község határában 14.521.8; Losoncz r. t. város erdeje: 1205. 8; egyházi erdő: 15 község határában 176. 8; közbirtokossági erdő: 10 község határában 2908. 8; beerdősítendő kopár terület: 75 község határában 3862. 7 k. hold.
Az erdőtörvény, vagyis az 1879: XXXI. t.-cz. 17. §-a alá tartozó többi erdőbirtokokra rendszeres űzemtervek vannak megállapítva és a kezelést szakképzett külön erdőtisztek teljesítik. Ide tartoznak a következő nagyobb erdőbirtokosok erdőbirtokai: Fülöp Szász Coburg-Gothai herczeg uradalma, a gróf Zichy-féle seniorális uradalom, az esztergomi érsekség, az esztergomi főkáptalan, a váczi püspökség, az Éjszakmagyarországi Egyesült Kőszénbánya- és Iparvállalat részv.-társ., a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű részv.-társ. és a Salgótarjáni Vasmű részv.-társ.
A többi erdőbirtokok, tehát a vármegye erdőségeinek kétharmad része, nemcsak magánkézben, de magánkezelésben is vannak. E csoportnál a nagyobb erdőbirtokosok közűl felemlítendők: gróf Forgách János, gróf Forgách József, gróf Pappenheim Siegfried és neje, gróf Berchtold Miklós, Sváb Sándor stb., a kiknél még rendszeres kezelés folyik, de a többi erdőbirtokokon, melyek rendszerint kisebbek is, sem a kihasználás, sem az újra erdősítés tekintetében semmiféle rendszer nem érvényesül.
Erdőgazdálkodás.
Mint az előadottakból következik, czélirányos erdőgazdálkodást csak az államilag kezelt erdőbirtokokon űznek, melyekre jóváhagyott rendszeres gazdasági üzemtervek vannak; kivéve a legújabban átvett területeket, melyeken ideiglenes gazdasági tervek alapján történik a gazdálkodás és a fásítás alatt levő kopár területeket, melyeken ez idő szerint még úgy sem gyakorolható semmiféle használat. A kisebb erdőbirtokok csaknem kivétel nélkül tűzifagazdaságra vannak berendezve, míg a cserhántás a vegyileg előállított cserzőanyagok versenye következtében egyre jobban veszít jelentőségéből. A bükköt 80, a tölgyet mint műfát szintén 80 és mint tűzifát 40-60, az ákáczot pedig 20-25 éves vágásfordulóban kezelik. A cserkérget is 20 éves fordulóban hántják. De sem ezt, sem a vágás fordulókat a magán-erdőbirtokokon nem igen tartják be, noha ezzel az erdők elértéktelenedését idézik elő, tehát tetemes kárt okoznak maguknak. Az üzemtervileg engedélyezett fahasználatok az államilag kezelt területeken aránylag csekély terjedelműek, a mennyiben évente átlag 250 k. holdat tesznek ki; a kivágott famennyiség teljesen a birtokosok tűzifaszükségletének fedezésére szolgál. Rendkívüli esetekben megengedik ugyan, hogy egyszerre több évi vágásterület fatermése használtassék ki, ilyenkor azonban ugyanannyi évig szünetelnie kell a további vágásnak. Az ekként nyert nagyobb famennyiséget 207többnyire nyilvános árverésen értékesítik. Az erdei mellékhaszonvételek közűl legfontosabb az erdei legeltetés, mely azonban az űzemtervek előírásainak megfelelően az erdőterületnek csupán mintegy 48%-án van megengedve; így például az elmúlt 1910. évben is 14.036. 7 k. holdon tilos volt a legeltetés. Ennek ellenében viszont sok helyen meg van engedve a fűsarlózás, mely főként a szegényebb néposztályra gyakorolt hasznával a legeltetési tilalmat ellensúlyozza.
Értékesítés.
Mint föntebb említettük, a kivágott fa az erdőbirtokosok saját szükségletére szolgál, sőt még azt is alig fedezi. Csak rendkívüli vágások engedélyezése esetén kerül fa eladásra, a mikor az értékesítési viszonyok tekintetbe jöhetnek. Az állami kezelés mellett nemcsak a szakszerű kezelés, hanem a faértékesítésnek a helyes elvek szerint való keresztülvitele következtében az erdők jövedelmezősége tetemesen növekedett. A tölgyműfa ára a helyszínen köbméterenként 23.55 K; a tűzifa köbméterje 4 K. A nagyobb erdőbirtokokon meglehetős intenzív házi kezelés van alkalmazásban, viszont a középbirtokokon a faértékesítés terület alapján történik és itt az árak a fák méretei és minősége szerint igen nagy eltéréseket mutatnak. A cserfakéreg köbméterje a kereslet nagyságához mérten 1 és 3 K között váltakozik. A szállítási viszonyok - az erdőgazdálkodás szempontjából - eléggé tűrhetőek, bár túlnyomó részben csak a tengelyen való szállításra szorítkoznak.
Erdősítés.
A vágások pótlását és a kopár területek fásítását csemeteültetés útján szokták eszközölni. Az 1910. évben Nógrád vármegye 172 erdőbirtokán beerdősítendő volt 1049.19 k. holdnyi terület, melyből mesterséges úton 642.4 k. holdat be is erdősítettek, 455.75 k. hold pedig erdősítetlen maradt. Az erdősítés eredménye évről-évre kedvezőbb, a mi azzal az egyre fokozódó erdőültetési kedvvel magyarázható, a melylyel a teljesen hasznavehetetlen, kopár területeket befásítják és megkötik. Hogy mindamellett mégis maradt beerdősítetlen terület, annak oka a kedvezőtlen időjárásban és egyéb helyi okokban keresendő.
Az erdei tisztások beültetésére és a vágások hézagainak pótlására szükséges erdei facsemeték nevelése czéljából Balassagyarmaton, Losonczon és Litkén 27.62 k. holdnyi terjedelemben állami csemetekertek vannak berendezve, melyekből 1910-ben 3,191.000 drb. facsemetét adtak ki. Ebből a föntebb jelzett erdősítésre mintegy 2,569.600 darabot használtak fel. Ezenkívül van a vármegyében 11 magánbirtokostól fenntartott csemetekert, 6.97 k. hold terjedelemben, melyekből az elmúlt év folyamán 179.000 darab csemetét használtak fel erdősítési czélokra. Balassagyarmaton van ezenkívül még egy kisebb terjedelmű állami eperfacsemetekert, mely 100-100 ezernyi csemetekészletével a selyemtenyésztést van hivatva Nógrádban előmozdítani. Nagy sikerrel működik továbbá a litkei áll. csemetekerttel kapcsolatos gyümölcsfaiskola, melynek eredményeként a községi és magánfaiskolákat rohamosan beszüntetik, mert itt sokkal erőteljesebb és fajazonosság szempontjából sokkal megbízhatóbb ojtványokat szerezhet a közönség; innen a múlt évben 2414 darab hároméves csemetét osztottak ki.
Hivatalok.
Rendszeres erdőkezelésről Nógrádban csak az erdőtörvény megalkotása óta lehet beszélni. De még ez az állapot is meglehetősen kezdetleges volt, mert a kezelő személyzetnek szakértő fölöttes hatósága nem lévén, szolgálati szempontból is a vármegyei erdészeti bizottságnak volt alárendelve addig, a míg a törvényhatóság 1888-ban szerződést kötött az állammal, a vármegye kisebb testületi erdeinek állami erdőtisztekkel való kezelésére. Ugyanez évben állították föl a balassagyarmati vezető erdőgondnokságot és a losonczi erdőgondnokságot és csak 1899-ben szervezték Balassagyarmaton az állami erdőhivatalt, melynek működési körébe Nógrád vármegyén kívül Hont és Heves vármegyék is tartoznak. Felügyeleti tekintetekben Nógrád a beszterczebányai erdőfelügyelőség alá tartozik. Az állami erdőhivatal szervezésével a balassagyarmati és losonczi m. kir. járási erdőgondnokság továbbra is megmaradt; az előbbihez a balassagyarmati, nógrádi, szécsényi és sziráki, az utóbbihoz Losoncz város, a füleki, gácsi és losonczi járások tartoznak. Az erdőkezelést a két erdőgondnok vezetése alatt hat szakképzett erdőőr és 163 erdőszolga, másként erdőkerülő teljesíti.
Az erdészeti ügyek egyébként a vármegye közigazgatási erdészeti albizottságánál nyernek hatósági elintézést, a mely újabban az erdőparczellázások korlátozása érdekében megfelelő szabályrendelet alkotását határozta el. Erre az adott okot, hogy a magánbirtokosok föltétlen erdőtalajon álló erdőbirtokaikat törvényellenesen kiírtják, mezőgazdasági czélokra parczellázzák és a mezőgazdasági 208használatra csak ideig-óráig alkalmas talaj kizsarolásával sokkal nagyobb károkat okoznak, mint a minő a haszon, a mely a mezőgazdasági kultura terjedésével a lakosságra hárul. Fölemlíthetjük még azokat a köz- és úrbéres birtokosságokat, melyek az 1898: XIX. t.-cz. értelmében a rendszeres erdőkezelés és egyöntetű eljárás érdekében egyesülni és ügyviteli szabályzatot alkotni kötelesek. Ilyen van a vármegyében 263, melyek közül 254 már meg is alakult, ezekből pedig 39 tisztviselőit is megválasztotta és véglegesen szervezkedett.
Károk.
Az erdei károk Nógrád vármegyében általában nem nagy jelentőségüek, miután azok a kevésbé értékes faválasztékok elidegenítésére szorítkoznak. Már jelentősebbek a futótüzek, melyek rendszerint tavaszszal, száraz időjáráskor pedig nyáron is elég sűrűn szoktak fellépni. Ezek többnyire onnan származnak, hogy a népben az a hit él, hogy a legelő vagy rét csak akkor lesz dús, ha leégetik. Ennek szabad helyen semmi akadálya nincs, de erdők közelében vagy erdőtisztásokon nem egyszer nagyobb veszedelmet idéz elő. A legnagyobb károkat okozza azonban az ocneria dispar nevű hernyó, mely ha a csererdőkben föllép, rendszerint három éven át pusztítja azokat. Az első és utólsó évben kevésbé, de a második évben való tömeges megjelenésével sok helyütt teljesen lepusztítja a fákat és az egész erdő egyetlen levél nélkül, kopáran áll; minek következtében a fa fejlődése ugyanannyi évvel visszamarad. Ilyen veszedelem két év előtt volt Nógrád vármegye cseres erdeiben, de az elmúlt évben már teljesen megszűnt.
Parkok és emlékfák.
Alig van a vármegyének olyan számottevő uradalma, a mely mellett kisebb-nagyobb park ne volna. Nyilvános kertek és ligetek azonban csak a r. t. városban, a vármegye székhelyén vannak. Ilyenek Losonczon a Kármán-sétány, melynek területe csak 1400 □-öl s közepén az egykori költőnek: Kármán Józsefnek az emlékoszlopa áll és a 31 k. hold kiterjedésű Erzsébet-liget; Balassagyarmaton néhai Erzsébet királynénk emlékére 209szintén szép és kellemes Erzsébet-ligetet találunk, melyet újabban telepítettek mintegy hat k. holdon és egyik sarkában az 1848-49-ben elesett nógrádmegyei honvédek emlékét őrző csinos kőoszlop áll; a község külterületén pedig az ú. n. Népliget van, melyet 1892-ben 13.75 k. holdon Kondor Vilmos erdőtanácsos, a balassagyarmati erdőhivatal vezetője telepített. A kiültetésre szükséges faanyagot részben az állami csemetekertből szerezték, részben a vármegyei urak ajándékozták, sőt még néhai József főherczeg is küldött hozzá számos csemetét alcsúthi és margitszigeti kertészetéből. Ezek közül különösen szépen fejlődött egy eczetfa, mely egészen kiválik a többi közül s ezt legközelebb egy kis emléktáblával szándékoznak megjelölni. Egyébként ilyen történelmi emlékű vagy természeti nevezetességű fát többet találunk a vármegyében. Igy a nógrádi vár romjai közelében álló hatalmas, vén hársfáról azt beszélik, hogy már a honfoglaláskor ott állt. Egy tót népballada így zeng róla:
Turul madár rászállott a lippára, (hársfa)
Feltűzték a Hunger zászlót a várra,
Kunócz főúr lett már Naugrád gazdája,
Folkus bíró lett a tótok bírája.
Romhányban szintén van egy öreg hárs, melyet Rákóczi hársának neveznek, mivel a romhányi csata idején a fejedelem állítólag alatta állt volna. Ugyancsak Romhányban van egy török mogyorófa, mely még a török időkből való. Diósjenőn báró Pirett tulajdonában van egy olyan hatalmas méretű tölgy, melyet hat ember karja alig tud körülfogni. Végül megemlítjük, hogy újabban Litke és Piliny közelében az erdőkben nyári szarvasgombát is találtak, a mely nemcsak e vidéken való ritkasága miatt, hanem mint ízletes tápláló növény is megérdemli a figyelmet.
Vadászat.
A vadászattal, a mennyiben az az erdészettől úgyszólván, el sem választható, a következőkben foglalkozunk, annál is inkább, mert a vármegyében igen szép és nagy vadállománynyal rendelkező területek vannak. Ezek között első helyen áll a Zichy-féle seniorális uradalomhoz tartozó nagylibercsei terület, a mely a szabad területek közül leginkább bővelkedik vadban s a hol a legszebb agancsos példányok találhatók. Utánna gróf Károlyi Erzsébet bujáki pagonya említendő, melynek egy része ugyan már be van kerítve, de többi részét is vadaskertté alakítják át. Ezen a két területen van még a legszebb sörtevadállomány is.
Igen szép és szarvasban bővelkedő területek még: gróf Forgách János gácsi és gróf Wenckheim Ferencz vilkei reviérjei, a Coburg herczegi uradalomhoz tartozó litkei, Sváb Károly díósjenői és gróf Berchtold Miklós nagyoroszi erdőségei, melyekben szintén szép számmal van a szarvas és bár a sertésvész pusztítása óta már ritkább, de mindig megtalálható a sörtevad is.
Vadaskert, a most alakuló bujákin kívül, a vármegye területén csak egy van, a gróf Almássy Dénes tulajdonában lévő kékkői, mintegy 1500 hold kiterjedésű erdő, dróttal magasan bekerítve, melyet még kb. 2000 holdas szabad területű erdőség vesz körül, hol néhány éve a muflont is meghonosították.
Az őzek az említett területeken többé-kevésbé szintén tenyésznek, de ép a szarvasoknak utóbbi időkben történő nagyobb méretű szaporodása következtében lejjebb, a kisebb erdőségekbe huzódtak. Igy igen szép az őz-állomány az esztergomi érsekségnek az érsekvadkerti határban levő göröczi erdőségében és a Karancs hegységben.
Apróvadban Nógrád legnagyobb része meglehetősen szegény és bár igen sok alkalmas területe van az apróvad tenyésztésére, a területtulajdonosok nemtörődömsége következtében a nyúl és a fogoly elszaporodni nem tud. De azért ott, a hol törődnek a vaddal és némi gondot fordítanak rá, ott igen szép apróvad-állomány van. Igy Nógrád déli részén: Heréd, Lőrinczi, Jobbágyi, stb. községekben és a föntebb fekvő Érsekvadkert, Dejtár, Patak és Ludány községekben is. Fáczán a vármegye területén kevés van, mivel erre a szép vadra alig fordítanak gondot. Legszebb fáczánosa van a »Dejtár-pataki vadásztársaság«-nak, az esztergomi érsekségtől és Érsekvadkert községtől bérelt területén és báró Buttler Ervinnek.
Vadásztársaság a vármegyében sok van, de olyan, melynek tagjai a vadat nemcsak lövik és pusztítják, de annak tenyésztésével, elszaporításával, a ragadozó vadaknak az irtásával is törődnek, vajmi kevés. A legszebb eredményt e tekintetben a »Dejtár-pataki vadásztársaság« érte el, mely rövid néhány év alatt telepített az ország apróvadban gazdag területeivel versenyző szép vadászterületet. Megemlítendő még a »Balassagyarmati vadásztársaság«, a szécsényi és losonczi vadásztársaságok. A vármegyének van egy falka-vadásztársasága is, a »Nógrádi falkavadásztársaság.«
Források: Hanzély Gyula gazdasági egyesületi alelnök, Siklaky Iván gazd. egyesületi titkár, Balás Barna birtokos, Fischer Samu dr. nógrádverőczei gyógyszerész, Kilián Ottó törvényhatósági állatorvos, Kondor Vilmos erdőtanácsos, Sztranyavszky Sándor dr., a pénzügyigazgatóság és kataszteri hivatal adatai, földmivelésügyi miniszteri kiadványok, hivatalos évi jelentések, statisztikák, a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület Hivatalos Közlönye, Bezerédi Pál selyemtenyésztési felügyelő jelentése Nógrád vármegye selyemtenyésztésének állapotáról és a helyszínen gyűjtött adatok.
* * *