« ÉRSEKUJVÁRI JÁRÁS. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

MIAVAI JÁRÁS. »

57GALGÓCZI JÁRÁS.
E járás 45 községében 32441 lakos van, köztük a magyarok kisebb számban vannak, számuk csupán 1682, a kiknek negyedrésze magára Galgóczra esik. Ezenkívül 2563 német, 27935 tót, 230 egyéb nemzetiségü lakik e járásban. Vallásra nézve 1539 ág. evangelikuson, 2512 zsidón s kisebb, más felekezeti töredéken kivül, r. katholikusok. A járás területe 76176 kat. hold. Főhelye Galgócz.
GALGÓCZ.
Galgócz.

Galgócz
A gróf Erdődy-féle dísz-szán Galgóczon. (Kezdőbetü.) Saját felvételünk.
Galgócz város, nagyközség, a Vág balpartján Nyitrától nyugotra, 25 kilométerre fekszik. A város a Vág balpartján, a Várhegy és Töröksáncznak is nevezett hegy oldalán, illetőleg a Várhegy és Gáborhegy közötti völgyben terül el. A budapest-zsolnai és a nyitralundenburgi vasútvonalaknak egyik fontos csomópontja; a Nyitrával való vasúti összeköttetés azonban csak 1897 végén létesült.
A Vágvölgynek messze a vármegye határán is túl terjedő ipari és kereskedelmi központja. Lakosainak száma 7216, köztük 438 magyar, 1185 német, 5526 tót. Vallásuk r. katholikus, de sok az izraelita is: 1266, tehát a lakosság hatodrésze. A város történeti szerepléséről más helyen lévén szó, itt csak azokat a birtokváltozásokat említjük fel, melyek Galgócz várát és a hozzá tartozott községet közvetlenül érintették. 1275-ben IV. Kun László Aba fiának adományozta. III. Endre király 1294-ben gróf Ábrahámnak adta, 1359-ben pedig már Ujlaky Lőrincz kezébe került. 1453-ban még mindig az Ujlakyak birták, azonban 1524-ben II. Lajos, Thurzó Eleknek adományozta. 1598-ban Thurzó Szaniszlóé és Kristófé volt, 1642-ben pedig Forgách Ádámé. 1720-ban került gróf Erdődy György birtokába, kinek utódai a Várhegyen fekvő és a régi vár helyén épült nagyszabásu várkastélyt, a hozzátartozó nagy kiterjedésű uradalmakkal maig is bírják. Jelenlegi tulajdonosa gróf Erdődy Ferencz.
A régi vár egyes részeinek romjai még ma is láthatók. Ide tartozik a még ma is fennálló Lehel tornya, melyet a hagyomány Lehel vezértől eredőnek tart, valószinübb azonban, hogy török építmény. A mostani várkastély az 1665-iki török foglalás és a vár lerombolása után épült annak helyén. A várhegy oldalán az ország egyik legszebb parkja terül el. A kastélyhoz, erősen emelkedő, gyönyörű, egyenes, széles út vezet, melynek két 58oldalán sűrű, gondosan nyesett fasor vonul végig, utat engedve a kastélyból a szabad kilátásnak a városra. A várkastély terjedelmes plateaun áll, előtte, jobbra, terrasz-szerű kiszögellések, honnan elragadó kilátás nyílik a Vág völgyére. A kastély udvara az épület legrégibb része, különösen a jobb szárny, a hol a kápolna is van, melynek faragott, középkori oltárképe valóságos műremek. A bejárattól balra van a tágas főlépcső, melynek egyik ablaknyílásában van elhelyezve az a mult századbeli, remekül dolgozott, aranyozott szán, melyet Mária Terézia királynő is használt. Az emeleten levő tágas és díszes könyvtár, a mellette levő kis múzeum és a családi kincstár, oly kiváló történeti becsü emlékeket, műtárgyakat, ötvösműveket, régiségeket, festményeket, bibliografiai ritkaságokat stb. rejtenek magukban, melyek akármelyik múzeumnak díszére vállhatnának és a melyek e főúri család nagy izléséről és tudományszeretetéről tanúskodnak. E helyiségekhez csatlakoznak a lakószobák és termek, melyek előkelő izléssel vannak berendezve és a melyekben már több ízben szálltak meg uralkodók; így legutóbb I. Ferencz József József király is, kinek hálószobáját művészi kivitelű arczképe díszíti. Érdekes néhány tisztán magyar ízlésben berendezett szoba is, melyeknek berendezése és bútorzata az utolsó darabig a galgóczi uradalmi asztalos- és kárpitosműhelyben készült.

GALGÓCZ. - A VÁRKASTÉLY.
Gr. Erdődy Imréné felvétele.
A várkastély közelében van a hatalmas terjedelmű, födött lovaglóhelyiség, továbbá a grófi család színházépülete, mindenkor készen álló színpaddal, melyet a család engedelmével, a galgócziak jótékonyczélú hangversenyekhez és színi előadásokhoz gyakran használnak. Lejebb, a hegyoldalon, a kastélyhoz vezető úttól balra van a hires galgóczi narancsos, melynek narancsfái a szakértők előtt unikum-számba mennek, jobbra pedig a pálmaház, melynek hatalmas pálmapéldányai a ház tetejét áttöréssel fenyegetik. A kastélyból egy másik, gyönyörű részletekben gazdag út, egyenesen a Vág folyó előtt elvonuló országútra vezet; ezen túl egy a víz folyása által 59működésben tartott óriási vízikerék emeli a vizet egy csatornába, melyen át a parkba ömlik. Tovább balra a Vágon és annak két széles ágán át két hatalmas fahíd vezet, melyeken túl, visszatekintve, remek képet nyujt a sűrű fákkal borított hegytető sötétzöldjéből kifehérlő impozáns kastély.
A község plébániatemploma egyike a legrégiebbeknek. 1661-ben restaurálták és azóta is több izben; de daczára többszöri restaurálásának, mely alkalmakkor sokat rontottak eredetiségén, mégis több érdekes, szép, csúcsíves részletekkel hat. Különösen szép a portáléja. A plébánia kegyura gróf Erdődy Ferencz. A Ferenczrendiek zárdáját és templomát 1465-ben kezdték építeni, de csak 1637-ben fejezték be, gróf Forgách Ádám segítségével. A temető kápolna is egyike Galgócz legrégibb emlékeinek. Impozáns épület még az izraelitáknak mór stilben épült zsinagógája.

GALGÓCZ. - A VÁRKASTÉLY UDVARA.
Gr. Erdődy Imréné felvétele.
A város fennállása óta sok viszontagságos időt látott lezajlani. A hagyomány szerint megvolt már a honfoglalás korában is s Anonymus "Colgoucy" néven említi. 1605-ben Bocskay hadai szállották meg. 1663-ban a törökök dúlták föl; 1703-ban Rákóczy és Bercsényi serege ütközött meg itt Heiszter hadával. 1708-ban volt a nagy pestis, melynek Galgóczon 3300 ember esett áldozatul. A pestis 1739-ben ismét megtizedelte a lakosságot, de ezen túl, egyes nagyobb tűzvészen vagy áradáson kívül, súlyosabb katasztrófa nem érte.

VÁGVÖLGYI RÉSZLET GALGÓCZNÁL.
Gr. Erdődy Imréné felvétele.
Ipari, kereskedelmi és társadalmi élénkségét fennálló intézményei mutatják. Van itt egy takarékpénztár és egy hitelintézet, a szegényebb sorsuak részére két zálogkölcsön-intézet. Az ipartelepek közül felemlíthető gr. Erdődy Ferencz sörgyára és az Eisler Dániel és fia czég maláta-gyára. Társadalmi és jótékonyczélu testületei a kaszinó, a polgári kör, a betegsegélyező-egylet és az önk. tűzoltó-egylet, melynek saját zenekara van.
60Művelődését kitünő iskolái mozdítják elő, melyek közt első helyen áll a mintaszerűen berendezett és szép épületben elhelyezett állami polgári iskola.

GALGÓCZ. - A PLÉBÁNIATEMPLOM.
Saját felvételünk.

GALGÓCZ. - KILÁTÁS A VÁRKASTÉLY TERRASZÁRÓL.
Gr. Erdődy Imréné felvétele.
Lipótvár.
Galgócz szomszédságában, a Vág túlsó partján áll Lipótvár, mely valaha erős vár volt, ma pedig országos fegyház czéljaira szolgál. Építésekor "Leopoldopolis"-nak nevezték el. Történeti szerepléséről más helyen szólunk.
A lipótvári erőd 1854-ben szünt meg katonai erősség lenni s ekkor alakították át Straskraba cs. k. építészmérnök vezetése alatt börtönné. 1856-ban egy ujonnan emelt fegyházzal és melléképületeivel szaporították. 38 háló- és 17 munkaterme akkor 1000 fegyencz befogadására volt rendelve. A várat 9.5 méter magas körfal veszi körül; területe egészben 56 hektár. A körfalon belüli területe 1.65 hektár, azaz körülbelül 3 magyar hold. A fegyház 349 méter kerületü, trapez-alakú s belső területében egy szűk udvart zár magába. A magyar miniszterium megalakulása után a m. kir. igazságügyminiszter vette át. Kezdetben a foglyok élelmezése bérlet útján történt, de már 1875-ben házi kezelésre tértek át. Az akkori igazgató, Tauffer Emil, meghonosította a különböző iparágakat is, valamint megkezdte a fegyház átalakítását, melyet azonban csak utódja, Szabó József hajtott végre, aki az 1877-ben a lepoglavai fegyintézet vezetésére meghívott Tauffer helyét foglalta el. Szabó alakíttatta át a börtönépület egyik szárnyát magánzárkákká, mely munkálat pár évig tartott. 1880-ban, az uj büntető törvénykönyv életbeléptetésekor, a fegyintézet kir. kerületi börtönnek mondatott ki. Jelenleg igazgatója Schober Ernő, volt orsz. képviselő.
A járás többi községei a következők:
Alsó-Attrak.
Alsó-Attrak, szép völgykatlanban fekvő kis falu, 233 r. kath., tót lakossal. Postája van, távirója Galgócz, vasúti állomása Lipótvár. Egyike a legrégibb községeknek. 1113-ban "Adradic", 1156-ban "Vldrucz" név alatt szerepel. Kath. temploma 1806-ban épült. Földesurai a Taukák, Kochanovszkyak és a Rákóczyak voltak. Jelenleg Rudnyánszky Györgynek van itt nagyobb birtoka.
Alsó-Récsény.
Alsó-Récsény a Nyitra és Galgócz közötti völgyben fekszik. Van 481 tótajkú, r. kath. vallásu lakosa. Kath. templomát a mult század végén 61építették. Kegyura a vallásalap. Postája, távirója és vasúti állomása van. Földesurai Motesiczky Pál báró és Sándor Zsigmond voltak. Jelenleg báró Weisz Pálnak van ott nagyobb birtoka. A község 1316-ban már fennállott. 1565-ben "Kamocsa" név alatt, mint a Huntpázmán nemzetségbeli Récsényiek birtoka szerepel.
Alsó-Várad.
Alsó-Várad, völgykatlanban fekvő kis tót falu, melyet a fornószegi patak szel át. Lakosainak száma 198; vallásuk r. kath. Postája helyben, táviró és vasúti állomása Galgócz. 1156-ban "Vásár" néven említtetik, a XIII. században pedig a Huntpnázmán nemzetség birtoka volt. Később Rákóczy-féle birtok lett. A temetőben álló kápolnát is a Rákóczyak építtették. Itt van Benkeő László és Béla régi nemesi kúriája.
Alsó-Zelle.
Alsó-Zelle, vágvölgyi kis község, a Vág-folyó mellett, 248 tótajku, r. kath. vallásu lakossal. Postája Szilárd, táviró és vasúti állomása Szilád-Zelle. Földesura a gróf Brunswick-család volt, korábban azonban Szolgagyőrvár tartozékát képezte. E község a XIII. században "Zöld", a XIV-ik században pedig "Zöldvár" név alatt szerepel.
Ardanócz.
Ardanócz, kis tót község, erdős völgyben fekszik. Lakosainak száma 245, vallásuk r. kath. Postája Felső-Attrak, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. A XIV. század elején Vecsey Bertalan volt a földesura. Kath. temploma, mely fallal van körülvéve, 1503-ban épült és akkori kegyura a Csery-család volt. 1705 körül ujraépítették és ebben az időben a kegyúri jog a nyitrai püspökre szállott. Sírboltjában a Csery-család tagjai nyugosznak. A plébánia 1397-ben keletkezett. A templomban egy díszes aranyozott ezüst-kelyhet őriznek, rajta a Csery-család czímerével, melyet Csery János, Ocskay Rózsa és Gillány József adományoztak az egyháznak. A község földesurai előbb a Vecseyek, azután a Csery-család, később a nyitrai püspök voltak.
Bajmócska.
Bajmócska, a Jácz völgyében fekvő tót község, 769. r. kath. vallásu lakossal. Postája Udvarnok, távirója és vasúti állomása Galgócz. Kath. temploma 1830-ban épült. A községben téglagyár is van. Lakosai a kosárfonást háziiparszerüleg űzik. Földesurai az Erdődyek voltak. Ősrégi község, mely a XII. században mint bajmóczi várbirtok szerepel.
Beregszeg.
Beregszeg, nagyobb tót község, Galgóczczal szemben, a Vág jobb partján, 1542 lakossal. Vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Lipótvár. A XIII. században "Szeg" (Zeegh) név alatt, mint Vörös Ábrahám birtoka szerepel. 1364-ben "Berenkszeg" név alatt találjuk följegyezve. Kath. temploma e század elején épült. A községet 1813-ban és 1893-ban a Vág áradásai majdnem teljesen elpusztították; 1848-ban pedig tűz hamvasztotta el. A faluban két gazdasági szeszgyár van. Földesura az Erdődy-család volt, mely itt jelenleg is birtokos.
Bucsány.
Bucsány, nagy tót község, 1445 r. kath., ág. ev. és izr. vallásu lakossal, 62kik közt a kath. felekezeti hívek száma túlnyomó. Postája Nagy-Bucsány, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bresztován. Kath. temploma 1440-ben épült, de 1821-ben kibővítették és restaurálták. Az izraelitáknak zsinagógájuk van itt, mely 1873-ban épült. A kath. egyház birtokában több érdekes régi kehely és szentségtartó van; legrégibb és legérdekesebb ötvösművei azonban 1845-ben, mikor a templomot kirabolták, elvesztek. A községben említésre méltó Ocskay Rezső úrilaka és egy régi kastély, mely jelenleg br. Springer testvéreké és most csupán gazdatiszti lakásul és irodául szolgál. Van itt egy mezőgazdasági szeszgyár is. Földesurai a XIV. században a Bucsányiak, később az Ocskay és a Zay-családok voltak. Jelenlegi nagyobb birtokosai báró Springer testvérek, id. Ocskay Rezső és gróf Nyáry Kálmán.
Elecske.
Elecske, a járás keleti szélén, Galgócztól és Nyitrától 15-15 kilométernyire, 682 általában tótajku lakossal. Csak egy kis töredék németajku. Vallásuk r. kath., ezenkivül 63 izraelita. Posta-, táviró- és vasúti állomás. A katholikusoknak csak kápolnájuk van, mely 1802-ben épült. Az izraeliták 1863-ban építtették imaházukat. A községet két nagyobb úrilak dísziti. Az egyik Jánossy Rafaelé, a másik, melyet gróf Dezasse Imre építtetett, báró Ambrózy Amália birtokába került és most báró Szalvadóry Ferencz tulajdona. A falut 1862-ben a tűzvész teljesen elhamvasztotta. Földesurai 1364-ben Récsényi Tamás és fiai voltak. Később a Jánossy, Dezasse, Nyulassy, Lellkes és Géczy-családok birták. Jelenleg Jánossy Rafaelnek és br. Szalvadóry Ferencznek van itt nagyobb birtoka.
Felső-Attrak.
Felső-Attrak. Lakosainak száma 504, akik kevés kivétellel tótok, r. kath. vallásuak. Postája van, táviró- és vasúti állomása Galgócz. Mint Alsó-Attrak, úgy ez a község is már a XII. században "Adradicz", a XVI-ikban pedig "Uldrucz" (Vldrucz) név alatt szerepel. Kath. temploma, mely hajdanta czínteremmel volt körülvéve, nagyon régi. 1397-ben már fennállott, 1695-ben pedig uj tornyot kapott. Itt van dezséri Rudnyánszky György kastélya, melyet még a vranováradi Vranovich-család építtetett. A község lakosai Tót-Dióssal és Tökölddel egyesülve, községi hitelszövetkezetet tartanak fenn. Földesura a Skarbala, 63később a Vranovich-család volt. Jelenleg Rudnyánszky Györgynek van itt nagyobb birtoka.
Felső-Récsény.
Felső-Récsény, Alsó-Récsény mellett. Lakosainak száma 397, kik közül 54 német, a többi tót. Vallásuk r. kath. és kevés izr. Posta-, táviró- és vasúti állomása Alsó-Récsény. Földesurai a XVI. században a Récsényiek voltak és ő alattok "Kamocsa" néven szerepel. Későbbi földesurai a Motesiczkyek voltak; jelenleg pedig báró Weisz Pálnak van itt nagyobb birtoka.
Felső-Vásárd.
Felső-Vásárd, a Vághoz közel, Galgócztól mintegy 12 kilométernyire a hegységben fekszik; tót község, 345 r. kath. lakossal. Postája Felső-Attrak, táviró- és vasúti állomása Galgócz és Lipótvár. Kath. temploma 1332-ben épült. A templomban egy szép mívü, régi, ezüst-szentségtartót őriznek. A községben egy nagyobb szabású urilak van, melyet báró Jeszenszky Antal építtetett; később Zerdahelyi Viktor tulajdonába ment át, most pedig Benkeő Lászlóé. Van itt kitünő anyagot szolgáltató kavicsbánya. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. E község, úgy mint Alsó-Vásárd, már a XII. század közepén fennállott. Legrégibb földesura 1214-ben a Huntpázmán nemzetség volt. Későbbi földesurai voltak báró Jesszenszky Antal, báró Hellenbach Elek, Szendrey Mihály, Cingell Gáspár, Emődy Zsigmond, Zerdahelyi Viktor. Jelenlegi birtokos Benkeő László.
Felső-Zelle.
Felső-Zelle, vágvölgyi tót falu 692 lakossal. Vallásuk r. kath., ág. ev. és izr. Túlnyomó az ág. ev felekezetüek száma. Templomuk 1792-ben épült, mig a katholikusoké 1332-ben. Kegyura az esztergomi primás. E község hajdan Szolgagyőrvár tartozéka volt. Alsó-Zellével együtt 1244-ben "Zöld", 1352-ben "Zöldvár" (Zeuldwar), sőt egy esetben "Péntekfalva" (Pintechfalva) néven is szerepel. Későbbi földesurai a Sipeky, Rudnay, Zay és Ocskay családok voltak. A falu postája Sziládon van, táviró- és vasúti állomása pedig Szilád-Zelle.
Fornószeg.
Fornószeg, tót község, Galgócztól 10 kilométernyire északra fekszik. Lakosainak száma 248, vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Galgócz. 1406-ban "Forrószeg" (Forrozeg) név alatt említtetik. A községben egy ujabb, nagyobb urilak van, melyet a Kosztolányi család építtetett. Van a faluban szeszgyár is, a lakosok pedig hitelszövetkezetet tartanak fenn. Gazdag kavicsbányája igen jó burkoló anyagot szolgáltat.
Gellénfalu.
Gellénfalu, kis tót község a radosnai hegyek közelében. Csupán 134 lakosa van, a kik néhány ág. evangelikuson kivül, r. katholikusok. Postája Alsó-Vásárd, táviró- és vasúti állomása Galgócz. E község irott nyomai 1404-ig vezetnek vissza, amikor "Kiliánvásárja" (Kylyanvasardja) néven a Vásárdi család birtoka volt. Itt van Sándor Jenő földbirtokos csínos, uj urilaka és birtoka. A község határában több, a török világból származó sír van.
Jalsó.
Jalsó, tót község, a Vág balpartján, mely a Polach-nova nevű hegy oldalán áll. Lakosainak száma 313, vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és 64vasúti állomása Galgócz. E falu a XIII. és XIV. században a galgóczi várhoz tartozott és ez idő alatt három néven is említtetik, u. m. "Ülső" (Wlseu), "Jelső" (Jelsew) és "Jalswa". Kath. temploma a XV. században épült. Kegyura gr. Erdődy Ferencz, kinek itt nagy kiterjedésü birtokai vannak. Ugyane család volt a község földesura is.
Kaáp.
Kaáp, kis tót község, a Radosnától Nyitra felé vonuló völgyben. Lakosainak száma 252, vallásuk túlnyomóan r. kath., kevés ág. ev. és izr. Postája Alsó-Vásárd, táviró- és vasúti állomása Galgócz. A XIII. században két község volt, még pedig "Wrunskap" és "Haloskap". Ekkor a nyitrai várhoz tartozott. Később Alsó- és Felső-Káp lett, ma a két község egyesítve van. Az ott látható csinos urilakot lovag Klanner Arthur építtette 1875-ben. Földesurai a Bossányi és a Vranovics családok voltak.
Kaplat.
Kaplat, a Vág balpartján, Galgócztól északra, mintegy 7 kilométernyire, 220 tót, r. kath. vallású lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Galgócz. Ősrégi község, mely már a XII. században "Cuplot" és később "Koploth" néven szerepelt. Kath. temploma 1747-ben épült. Kegyura Frideczky Thimót. Itt van a Gosztonyi Tamás által 1613-ban épített várkastély, mely akkoriban erődített hely volt, ma azonban nagyobb része már át van alakítva. Tulajdonosa Frideczky Timót volt főispán, aranysarkantyús vitéz, kinek itt nagyobb birtoka is van. Földesurai a Gosztonyiak, a Kochanovszky, Ambrus és Frideczky családok voltak. A község határában a mult század közepén állott Csenede-pusztát a Vág elpusztította. Egy kénes forrás is található itten.

KAPLAT. - A GOSZTONYI-FÉLE VÁRKASTÉLY. Frideczky Timót tulajdona.
Lőger Gusztáv felvétele.
Karkócz.
Karkócz, a Vágvölgyében, Galgócztól nyugotra, 10 kilométernyire fekszik, áradványos talajon, 996 tót lakossal, a kik többnyire katholikusok. Postája Nagy Bucsány, táviró- és vasúti állomása Galgócz. A XIII. században "Korkucs" (Korkouch) volt a neve. A kath. templom 1811-ben épült. A községet több ízben nagy katasztrófa érte. Igy 1813-ban a Vág áradása okozott óriási kárt, 1831-ben a pestis tizedelte meg a lakosokat, 1841-ben, 1855-ben, 1856-ban és 1870-ben pedig mindannyiszor a tűz pusztította a falut. 1848-ban a Nagy-Szombaton táborozó Jellasich Karkóczról bombáztatta a magyarok kezében levő Lipótvárt. Az ostromot vezető tisztikar a kath. iskolában volt elszállásolva. Ez alkalommal a községi pajtákban elhelyezett lőpor-készlet felrobbant és a szolgálatot tevő tisztet és több katonát megölte. A község alsó utczájának Bucsány felőli végét domináló dombon valaha erődítvény lehetett, mert annak máig is Hradistye a neve. Tény, hogy ott már több ízben találtak sarkantyúkat, patkókat, kardpengéket és több 65más fegyvereket. A község földesurai a Zayak, Ocskayak, és a Brunswickok voltak.

GALGÓCZ.
Saját felvételünk.
Kelecsény.
Kelecsény, tót falu a Nyitra és Galgócz között elterülő völgyben, Galgócztól délkeletre, mintegy 10 kmre. Lakosainak száma 492, vallásuk r. kath. Posta, táviró és vasútállomása Récsény. Van itt egy gazdasági szeszgyár. Földesurai az Erdődyek voltak, kiknek itt most is nagyobb birtokuk van. 1256-ban "Kelecsent" név alatt említtetik.
Kis-Báb.
Kis-Báb, magyarosodó tót falu, a járás délkeleti szögletén, a nyitraszeredi országút mentén. Lakosainak száma 665, vallásuk, kevés izraelitán kívül, r. kath. 1268-ban mint a nyitrai vár tartozéka szerepel; később mezőváros lett. Kath. temploma 1777-ben épült. Kegyura báró Schey Pál és József. Az izraelitáknak is van itt imaházuk. A községben a templáriusoknak zárdájuk volt, mely épület azonban ma már gazdasági czélokra szolgál. A községhez tartozó eredőben katonai őrhely volt, egy erős emeletes épület, de ez is elpusztult már. A falut több ízben megszállották az ellenséges hadak; első ízben a hussziták, később a törökök, 1704-ben pedig a kuruczok. A falunak nevezetessége egy meleg forrás, mely télen sem fagy be. Földesurai voltak a Somogyiak, a Nemesek, a gr. Serényiek, azután gr. Sándor Vincze, gr. Zichy Ferencz, végre gr. Eszterházy Károly. Ma a báró Schey-családnak van itt nagyobb birtoka.
Lakács.
Lakács, Galgócztól keletre, 15 kilométerre a galgóczi hegység egyik fensíkján. Lakosainak száma 768, akik tótajkuak ugyan, de már erősen magyarosodnak. Vallásuk r. kath. Postája Alsó-Récsény, távirója Sarluska-Üzbégh, vasúti állomása Elecske. Kath. templomát Fuchs nyitrai püspök 1792-ben építtette. Kegyura a nyitrai püspökség, melynek itt nagy kiterjedésü birtokai vannak. Itt van a slavniczai Sándor-család régi várkastélya, mely gazdatiszti lakásul szolgál. 1734-ben Sándor László e kastélyt és az uradalmat a nyitrai püspökségnek adományozta. A helység a XIV. században a templáriusok birtokát képezte, kiknek itt kolostoruk volt. A Rákóczy-féle szabadságharcz alatt a falu és környéke hosszabb ideig harczok szinhelye volt. Az anyakönyv vezetése 1707 május 4-től szept 24-ig szünetelt, még pedig "ob turbas Rakóczyanas", mint az anyakönyv egykori feljegyzése mondja. A község határában, mint a népvándorlás korát megelőző emberlakta hely emlékeit, továbbá "Septimus Severus" feliratu római érmeket és sűrűn egymás mellé helyezett emberi csontokat stb. találtak. A községben kisdedóvó van, mely a F. M. K. E. hozzájárulásával épült.

LAKÁCS. - A SÁNDOR-FÉLE VÁRKASTÉLY. A nyitrai püspök tulajdona.
Saját felvételünk.
Madunicz.
Madunicz, a Vág jobb partján, 888 többnyire tót, r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Galgócz. Egyike a legrégibb községeknek, melylyel már 1113-ban "Medenz" név alatt találkozunk. Kath. temploma 1797-ben épült. Tornya 1843-ban leégett és akkor ujra felépitették. Kegyura gr. Erdődy Ferencz, kinek itt nagy kiterjedésü birtokai vannak. A községet több súlyos csapás érte. Igy a török harczok idejében sokat szenvedett, hasonlóképen az 1848-iki szabadságharcz alkalmával. 1843-ban az egész község porrá égett, 1894-ben pedig a Vág áradása pusztította el a határt és a helység egy részét. A török háboru idejében "Dubevá hávka" nevü dülőjén, a Vág mellett, egy óriási tölgyfa állott, melyet a lakosok a folyóba döntöttek, úgy, hogy a viz szine alá kerülvén, láthatatlan gát gyanánt szolgált. Ezzel megakadályozták a törökök átkelését, mert úgy a tutajon, mint a lovakon átkelők, e rejtett akadályba ütközve, elmerültek.
Maniga.
Maniga, Pozsonymegyével határos község, 728 r. kath. vallásu, tótajku lakossal. Postája Nagy-Bucsány, táviró és vasúti állomása Galgócz vagy Lipótvár. E község már a XII. század elején fennállott. Egy századdal később a keresztes vitézek voltak a birtokosai; 1756-ban pedig már mezőváros volt és egyháza mint Ecclesia oppidi Maniga említtetik. Templomának 1787-ből származó kis harangja még az "oppidi Manigensis" feliratot viseli. Plébániája már 1396-ban fennállott. Templomi edényei közt van egy értékes vert mívű kehely, melyet e század elején a Milkovics-család adományozott. A község földesurainak pallos jogát még most is jelzi a "Nyifki" nevű dűlőn álló kőoszlop.
Merasicz.
Merasicz, Galgócztól északkeletre, a galgócz-nagy-tapolcsányi útban fekvő község 248 túlnyomóan tótajku és kevés magyar- és németajku lakossal. 66Vallásuk r. kath., ág. ev. és izraelita; de a katholikusok száma a legnagyobb. Postája Alsó-Vásárd, táviró- és vasúti állomása Galgócz. Kath. temploma 1397-ben épült. Az előtt két község volt: Alsó- és Felső-Merasicz. Van itt egy régi kastély is, melyet hajdanában Zerdahelyi György építtetett; később a gr. Zay-család birtokába került. Jelenleg idegen kézen van. A község a XIV. század végén "Merecse" néven a tapolcsányi vár tartozéka volt. Később a Zerdahelyiek lettek földesurai.
Nagy-Báb.
Nagy-Báb, Kis-Báb mellett, a nyitra-szeredi út mentén. Lakosainak száma 570, köztük 67 magyar, 19 német, a többi tót; vallásuk r. kath. Postája Kis-Báb, táviró- és vasúti állomása Szered. A faluban állami népiskola van. A XIII. század második felében a nyitrai vár tartozéka volt. Későbbi földesurai a Majthényiek, Zichyek és Eszterházyak voltak.
Nemes-Kürt.
Nemes-Kürt, tót község, Galgócztól délre, a Jácz-patak mellett, 589 r. kath, vallásu lakossal. Postája Udvarnok, táviró- és vasúti állomása Galgócz. Lakosai eltótosodott magyarok. A községben egy csinos nemesi kúria áll, melyet a mult század végén a Thury-család építtetett. Később a Henczyek birtokába került, most pedig Appel Gusztávé, kinek itt nagyobb birtoka van, melyhez gazdasági szeszgyár is tartozik. A községről már egy 1352-ből származó oklevél tesz említést.
Pásztó.
Pásztó, Galgócztól keletre, a galgóczi hegységben, a Gáborhegy alatt, 645 túlnyomóan r. kath. és kevesebb ág. ev. és izr. vallásu tót lakossal. Postája Alsó-Vásárd, táviró és vasúti állomása Galgócz. Kath. temploma a XV. században épült. Kegyura a vallásalap. Földesurai az Erdődyek voltak. E községről már a XIII. század második felében találunk irott nyomokat.
Poszátka.
Poszátka, a Vág balpartján, Galgócztól délre, 120 r. kath vallásu lakossal. Postája Udvarnok, táviró és vasúti állomása Galgócz. Földesura a gróf Brunszwick-család volt. Az e községről szóló irott nyomok csupán 1671-ig vezetnek vissza, legujabban azonban Pesty Frigyes meggyőző érvekkel bizonyitotta, hogy itt volt hajdan a "Szolgagyőr" néven gyakran felmerülő székely-határőrző vártelep.
Pusztakürt.
Pusztakürt, tót község a járás déli csúcsán, Nemes-Kürttől mintegy 3 kmre, a Jácz-patak mellett, 529 r. kath. vallásu lakossal. Postája Kis-Báb, táviró- és vasúti állomás Szered. A községben csak kápolna van, mely 1885-ben épült. A faluban az Illésházy és a Thurzó grófoknak szép kastélyuk volt, mely azonban már elpusztult. Előbb ezek, később az Eszterházyak voltak a földesurai.
Ratkócz.
Ratkócz, tiszta tót falu a Dudvág jobb partján, 335 r. kath. vallásu lakossal. Posta- és vasúti állomása Lipótvár, távírója Galgócz. Kath. temploma 1756-ban épült. Földesurai 1388-ban a csejtei várurak, később a nagyszombati prépostság voltak.
Románfalu.
Románfalu, tót község, 776 r. kath. vallásu lakossal. Postája Kis-Báb, táviró- és vasúti állomás Récsény. E faluról már a XII. század elején találunk feljegyzést, amikor "Tuman", később pedig "Thaman" néven szerepel. 67A XIV. században Thaman, vagy magyarosan Tamán és Románfalu két különálló község volt. Később azonban már csak az utóbbiról találunk említést. A községben van gróf Andrássy Dénes kastélya, mely jelenleg Szandtner Ernő bérlő és birtokos lakóházáúl szolgál. A kastélyt e század elején az Andrássy család építtette. Eszterházy József gróf 40 évig bírta zálogban, mig aztán ismét visszakerült az Andrássy-család birtokába. Szandtner Ernő bérlőnek itt szép gazdasága és állattenyésztése van.

ROMÁNFALU. - GRÓF ANDRÁSSY DÉNES KASTÉLYA.
Heyer Artur rajza.
Salgócska.
Salgócska, tót község Galgócztól délre, Nemes-Kürt mellett, 353 r. kath. vallásu tót és néhány család izraelita lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Szered. 1248-ban csak "Salgó" néven találjuk feljegyezve. Kath. temploma 1740-ben épült. Kegyura Appel Gusztáv, kinek itt nagyobb birtoka és szép parkkal övezett, régi nemesi kúriája van. Ezt a XVIII. század első felében a Dávid család építtette. Később a gróf Sándor-család vásárolta meg, melytől a gróf Dezasse-család örökölte. Ettől került a jelenlegi tulajdonos birtokába.
Ság.
Ság, a galgócz-nyitrai országút közelében fekvő tót falu, 641 túlnyomóan r. kath. és kevés ág. ev. vallásu lakossal. Posta-, táviró és vasúti állomása Galgócz. E község 1256-ban a királyi halászok birtoka volt. Kath. templomát e század elején gr. Keglevich Gábor, az akkori földesur építtette. Az Appel-családnak itt kényelmes úrilaka van.
Szent-Péter.
Szent-Péter, Galgócz mellett, ettől északra, a Vág balpartján, 547 r. kath. vallásu tót lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Galgócz. A község plébániáját és templomát az 1813-iki nagy árvíz, számos lakóházzal együtt romba döntötte; 1852-ben és 1866-ban pedig a község teljesen leégett. Határában kitünő anyagot szolgáltató kőbánya van. Jelenleg gróf Erdődy Ferencznek van itt nagyobb birtoka. 1400-ban "Szentpéterfalva" (Zenthpeterfalva) név alatt, mint Galgócz várának tartozéka szerepel és később is az Erdődyek voltak a földesurai.
Szilád.
Szilád, a Vág jobb partján, Pozsonyvármegye határán, 715 nagyobbára tót lakossal, kik 2/3 részben róm. katholikusok, 1/3 részben ág. evangelikusok. Postája van, táviró- és vasúti állomása Szilád-Zelle Kath. temploma 1749-ben épült. Földesúrai a Thúróczyak voltak. Ősrégi község, mely a XII. század elején már "Zaladze" név alatt van említve. Később "Zili", sőt "Szilágy" (Scylag) néven, a XVII. században pedig "Szilány" név alatt szerepel.
Szvrbicz.
Szvrbicz, a galgóczi hegységnek a Vágvölgyre dülő oldalán fekvő tót falu, 183 r. kath. vallásu lakossal. Postája Felső-Attrak, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. A község a XIII. században királyi birtok volt. 1317-ben Szerbucs (Zerbuch) név alatt említtetik. Későbbi földesurai a Nyáryak voltak.
Tót-Diós.
Tót-Diós, Szvrbicztől keletre. Tót község 279 r. kath. vallásu lakossal. Postája Felső-Attrak, táviró és vasúti állomása Galgócz. Kath. temploma régi, de építési ideje ismeretlen. Földesura 1336-ban az Ivánka-család volt, később pedig a Dióssyak.
Tót-Sók.
Tót-Sók, Tót-Dióstól északra, ettől alig egy kilométernyire, 420 r. kath. vallásu tót és kevés német ajku lakossal. Postája Felső-Attrak, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. A községben egy régi nemesi kúria van, mely a Csery-család ősi fészke volt. Ez a birtokkal együtt a slavniczai Sándor-családra szállott, kiktől Sulkovszky Sándor herceg tulajdonába ment át. A község 1275-ben "Suuk" néven, mint nyitrai várbirtok van feljegyezve.
Tököld.
Tököld, Tót-Dióstól délre, F.-Attrak mellett, 149 r. kath. tót lakossal. Postája Felső-Attrak, távirója és vasúti állomása Galgócz. Földesurai az Erdődyek voltak. 1310-ből származó feljegyzések szerint e községnek hajdan "Tökölcsény" (Tekulchen) volt a neve.
Udvarnok.
Udvarnok, Galgócztól délre, a Vág balpartján, 1394. r. kath. és kevés izr., túlnyomóan tót (106 német) lakossal. Postája van, táviró és vasuti állomása Galgócz. Kath. temploma 1788-ban épült. Kegyura gr. Erdődy Ferencz. Az izraelitáknak is van itt imaházuk, amely 1890-ben épült. A községtől 2 km. távolságban nyugotra, a Vág fölött emelkedő dombon, egy váracs vagy erődítés nyomai látszanak, a mely valószínűleg a török hódoltság idejéből származik. A faluban szeszgyár is van. 1247-ben nyitrai várbirtok volt. Későbbi földesura a Sárváry-család volt, a XVIII. század második fele óta pedig a gr. Erdődy-család. Jelenleg gr. Erdődy Ferencznek van itt nagyobb birtoka.
68Ujvároska.
Ujvároska, tót község a Vág jobb partján, 577 r. kath. lakossal. Posta, táviró és vasuti állomása Lipótvár. A község 1664-ben II. Lipót alatt keletkezett és a lipótvári vár épitése körül alkalmazott munkások voltak első lakói. A községházán máig is őrzik azokat a szabadalmi leveleket, melyek Ujvároskát a mezővárosok, lakóit pedig a szabad polgárok közé emelik. Ez időből maradt fenna a község piaczán álló és 1669. évszámmal ellátott emlékoszlop is. Kath. temploma 1710-ben épült. Kegyura a gróf Erdődy-család. A község 1848-ban sokat szenvedett a közeli Lipótvár körüli harczok miatt, sőt ez alkalommal az egész falu porrá égett.
Vörösvár.
Vörösvár, vágvölgyi tót község, Ujvároskától északra, 925 r. kath. lakossal. Posta, táviró és vasúti állomás Lipótvár. Kath. templomát Gula János odavaló polgár 1776-ban építtette, tornyát azonban gróf Erdődy György emeltette 1809-ben. Az 1848-iki szabadságharcz alatt a község körül lefolyt csatározások alkalmával, a templomot összelövöldözték, de azután később ismét helyreállították. Kút nevű dűlőjén valaha község volt, mely azonban már rég, teljesen elpusztult. A községről már 1295-ben tétetik említés. A XIV. század második felében a Huntpázmán nemzetség birtoka volt. Későbbi földesurai az Erdődyek voltak, kiknek itt ma is nagyobb birtokuk van.
Zslkócz.
Zslkócz, tót község a Dudvág jobb partján, 546 r. kath. lakossal. Posta, táviró és vasuti állomás Lipótvár. Kath. temploma 1843-ban épült. A községet több ízben tűzvész pusztította el. A falu 1229-ben "Zuk" (Such) néven említtetik. 1428-ban már Zukovecz név alatt, mint nyitrai várbirtok szerepel. Későbbi földesurai voltak a Horeczkyek, Zayak és Uzsovicsok. Jelenleg id. Ocskay Rezsőnek van itt nagyobb birtoka.

« ÉRSEKUJVÁRI JÁRÁS. KEZDŐLAP

Nyitra vármegye

Tartalomjegyzék

MIAVAI JÁRÁS. »