487AZ EGYHÁZAK POZSONY VÁRMEGYÉBEN
A róm. kath. egyházra vonatkozó részt írta Zanit Ödön,
az ág. h. evangelikusra vonatkozó részt Markusovszky Samu dr.
és az ev. ref. egyházra vonatkozót Balogh Elemér
A KATHOLIKUS EGYHÁZ SZERVEZETE ÉS KÖZIGAZGATÁSA.
Pozsony vármegye egyházi szervezet és közigazgatás tekintetében az esztergomi érsekség joghatósága alá tartozik.
A terjedelmes főegyházmegye, középpontjától, Esztergomtól távol esvén, külön érseki helynökség van fölállítva pozsony vármegyében, melynek székhelye Nagyszombat; e helynökségnek a joghatósága azonban kiterjed több, Győr és Nyitra vármegyékben fekvő plébániára is.
A jelenleg nagyszombati érseki helynök: Jedlicska Pál, esztergomi praelatus, kanonok.
Pozsony vármegye legrégibb és legtekintélyesebb egyházi testülete a Szt. Mártonról czímzett Pozsonyi prépostság és társas káptlan, melynek történetét Rimely Károly: Capitulum insignis Ecclesiae Collegiatae Posoniensis. Instar manuscripti 1880. czím alatt megírta. E műben hivatkozás történik Kaprinay István jeles történetbúvárunkra, ki azt állítja, hogy a pozsonyi káptalanról már egy 1022-ben kelt és általa sajátkezűleg lemásolt oklevélben talált említést; de miután csak fölemlítésről szól és nem alapításról, valószínű, hogy a káptalan már ama hivatkozott okirat kelte előtt fennállott.
Még világosabban bizonyítja Rimely szerint a pozsonyi prépostság ősiségét Kálmán királynak 1100-ból való dekrétuma, melyben a tüzes vas- és vízpróba megtartását minden templomban megtiltja, kivéve a püspöki székhelyeken és a nagyobb prépostásokban, úgymint Pozsonyban és Nyitrán. Ez a pozsonyi káptalannak nemcsak ősiségét bizonyítja, hanem tekintélyét és méltóságát is. A pozsonyi prépost tényleg ma is a jus pontificaliummal bír és rendkívüli állása van; ő ugyanis nem tagja a káptalannak, mint más káptalanokban a nagyprépost, hanem a káptalanon kívül, illetőleg fölötte álló méltóság.
A prépostok névsorát, számszerint 81-et, Rimely idézett műve 1209-től kezdve adja. Legutóbb prépost volt horkai Horeczky Ferencz báró, korczolai cz. püspök, pápai praelatus, ki 1864-ben lett pozsonyi kanonok és 1898-ban olvasókanonokból lett pozsonyi préposttá.
A pozsonyi társaskáptalan.
A pozsonyi társaskáptalan tizenkét kanonokat számlál, kiknek egyike egyúttal Pozsony belvárosi plébános, miután a pozsonyi autonom hitközség, az 1348. évi egyezség értelmében, mely Pozsony városa, mint akkori patronus és a káptalan között köttetett, csak a káptalan kebeléből választhat plébánost, a Szent Mártonról czímzett préposti, társaskáptalani és egyúttal plébániai templomhoz, a kit hivatalába beigtatni a prépost jogaihoz tartozik.
A pozsonyi társaskáptalan mai tagjai: Novák Pál, olvasókanonok, apát de Valle Paradisi; Santhó Károly, praelatus, éneklő prépostkanonok; Varga Mihály, őrkanonok, cz. prépost; Zandt Ödön prépostkanonok, városi plébános; Ferenczy József, Hőnig Vilmos; Schiffer Ferencz, t. pápai kamarás, kath. legényegleti központi elnök stb.; Való Simon dr., t. pápai kamarás; Gaibl Sándor; Bergmann József pápai kamarás, Veszely Ferencz és Rózsa József.
A nagyszombati társaskáptalan hat tagot számlál. Prépost: Klempa Simon, pápai kamarás, aranymisés pap, jelenleg 92 éves, az esztergomi főegyházmegye nesztora. Olvasókanonok: Keller János, prépostkanonok; éneklőkanonokok: 488betöltetlen; őrkanonok Concilia Emil mester-kanonokok: Morva Miklós; Halmos Ignácz, egyúttal Nagyszombat városi plébános és Lováky Antal.
A nagyszombati helynökség.
A nagyszombati helynökségnél szervezett érseki szentszék általános ügyhallgatója és a konzisztorium elnöke: az érseki helynök; szentszélki ülnökök: a nagyszombati táraskáptalan tagjai, valamint azon esztergomi tiszteletbeli kanonkok, kik a nagyszombati helynöki kerületben tartózkodnak; továbbá Novák Pál pozsonyi apátkanonok, Santhó Károly, pozs. praelatuskanonok, Veszely Ferencz, pozs. kanonok, Kőhalmi József, nagyszombati főgimnáziumi igazgató, Znemenák István, főgimn. tanár; Helcz János, főgimn. tanár, végre: Ludvig Gusztáv, Skrivanek Mór, Kazacsay Árpád, Mohári Gyula, Gond Ignácz, Jancsó Gyula, Zlattnyánszky János, esperesek; jegyző: Zelliger Alajos; házasságvédő: Conclilie Emil; consistorialis fiscus: Znamenák István; szegények ügyvédje: Waymár Sándor; orvosok: Kanovich Nándor és Chrisztian János.
A Pozsony vármegyében fekvő róm. kath. plébániák a következők:
A pozsonyi főesperességben: a főesperesség: Horeczky Ferencz báró, pozsonyi prépost halála óta betöltetlen.
Pozsonyi főesperesség.
I. Pozsony városi esperesi kerület. Esperes: Zandt Ödön városi plébános.
1. Pozsony, a Szt. Mártonról cz. társaskáptalani és plébánia-templomnál. A belvárosi plébánia alapíttatott 1204-ben. Patronus: a római kath. autonom hitközség; lélekszáma: 30,000. A Szent Mártonról cz. főtemplomban több századon át történtek a királykoronázások. E plébánia területén még a következő templomok vannak: a Szt. Ferenczieké, a Szt. Orsolya-apáczáké, a "Miasszonyunkról" nevezett zárdatemplom, a Szt. Erzsébet-kórháztemplom, a hajdani Klarissza, jelenleg főgimnáziumi templom, az irgalmasoké, a Szt. András temetői templom; a mély-úti és kálváriai kápolnák, a Szt. Katalin-kápolna a Szt. Mihály-utczában, a Corporis Chritsi-kápolna a Szilágyi Dezső-utczában, a Szt. László-kápolna a volt primási palotában, a "Mária oltalma" árvaháza és a Ferencz József-gyermekkórház kápolnái és Ligetfalu fiókközség temploma. Ugyancsak a belvárosi plébánia területén van a Szt. Üdvözítőről czímzett templom a Jézus-társaság kezelése alatt; a kath. polgári kórháztemplom, melynek adminisztrátora: Franz János; a városi menház temploma; administratora: Hölbl Antal; a váraljai templom, melynek javadalmas lelkésze: Fischer József; a várhegyen levő Szt. Miklós temploma a kapuczinus atyák gondozása alatt. A főtemplomhoz építve aSzt. Anna-káplna és az Alamizsnás Szt. János kápolnája, melyet Esterházy Imre gróf primás költségén Donner Rafael hírneves szobrász épített 1732-ben.
2. Pozsonyi szent Háromság-plébánia, alapíttatott 1854-ben; a mostani vármegyeház mellett, mely a templommal együtt hajdan a Pálosok zárdája volt. E plébánia területén van az irgalmas-rend zárdája és temploma és a kapuczinus-szerzet zárdája templommal. Patronus nincs, lélekszáma 6500; plébános: Kazacsay Árpád szentszéki ülnök.
3. Pozsony-Virágvölgy, alapíttatott 1770; az új templom épült 1888-ban, lélekszám 11,000. A temetőben, állami kórházban, cselédotthonban egy-egy kápolna. Kegyúr: az autonom hitközség; plébános: Czojkovszky Evarist. Fiókközség: Főrév, lélekszám: 150.
A nagyszombati esperesi kerület.
II. Nagyszombat város esperesi kerület. Esperes: Halmos Ignácz.
1. Nagyszombat városi plébánia. Már a XI. században fönnállott; a Szt. Miklósról czímzett plébánia templom egyúttal társaskáptalani templom. Kegyúr: az autonom hitközség; plébános: Halmos Ignácz; lélekszám 9334. Területén a következő templomok vannak: a régi Pálosoké, lelkész: Probst Dénes; a Keresztelő Szt. János-templom, lelkésze Haudnik Gyula; a Szt. Háromsághoz czímzett, hajdan a trinitáriusok temploma, most a Jézus-társaságé; végül Szt. Jakab egyháza a Szt. Ferenczrendüeké; a Szt. Ilonáról czímzett templom; a Szt. Fábián és Sebestyén egyháza; a hajdani Klarisszák temploma; a Szt. Anna-templom. Kápolnák: az árvaházban, az érseki székházban, vagyis a mostani helynökségben, a városházban, a megyei kórházban, a hajdani szemináriumban és a konviktusban. Nagyszombat egyházi és kulturális tekintetben arról nevezetes, hogy a török hódoltság idejében az esztergomi érsekség kormányzata Nagyszombatba tétetett át és az egyházi és tudományos élet középpontja lett; 1615-ben telepedik le a Jézus-társaság; 4891635-ben állíttatik fel az egyetem, híres nyomdával; az esztergomi káptalan is itt székel hosszabb ideig. Mindezek és számos temploma miatt Kis- vagy Magyar-Rómának is nevezik.
Bazini esperesi kerület.
III. Bazini esperesi kerület: Esperes: Markovich János.
1. Báhony: alap. 1313, kegyúr: Waldstein, szül. Jezerniczky Hermina grófné, lelkész: Chrenkó Ignácz: lélekszám 923. - 2. Bazin: al. 1317, kegyúr: a város; plébános: Palkovich István; lélekszám 4124. Van itt a kapuczinus-szerzetnek zárdája és temploma és a Rozália-kápolna. - 3. Cseszte: al. 1393, kegyúr: Pálffy István és ifj. János gróf; plébános: Bakics István; lélekszám 2271. - 4. Dubova: al. 1807, kegyúr: a vallásalap; plébános: Jantausch Pál; lélekszám 777. - 5. Grinád: al. 1390, kegyúr: Pálffy János gróf; plébános: - - - - lélekszám: 721. - 6. Horvátgurab: al. 1618, kegyúr: Pálffy János gróf; plébános: Borovszky József; lélekszám 1110. - 7. Istvánfalva: al. 1397, kegyúr: Pálffy Rudolf gróf örökösei; plébános Vojtech János; lélekszám 407. Van egy Rozália-kápolnája. - 8. Modor: al. a XIII. században; kápolnák: Havi Boldogasszony, Szt. Mihály, Szt. Háromság, Szt. Anna és Szt. Magdolna tiszteletére; kegyúr: a város; plébános: Ernyei Lajos, szentszéki ülnök. Kápolnák még Modor Királyfa fiókközségben és a Szandhegyen; lélekszám 2035. - 9. Nagy-Senkvicz: al. 1544, kegyúr: Pálffy János gróf; plébános: Szkokánek József; lélekszám 1393. Van itt a Szt. Vendel-kápolna és Kis-Senkvicz fiókközségben egy kápolna. - 10. Pudmerecz: al. 1390, kegyúr: Pálffy Rud. gróf örökösei; plébános: Jankovich József; lélekszám 2053. Van itt egy Fájdalmas Szűz-kápolna és Halmos fiókközségben egy templom. - 11. Récse: al. 1390, kegyúr: Pálffy Miklós herczeg; plébános: ifj. Bezák István; lélekszám 31245. Mária-kápolna. - 12. Schweinsbach: al. 1725, kegyúr: Pálffy János gróf; plébános: Maszarik Viktor: lélekszám 731. 13. Szentgyörgy: al. 1271, kegyúr: a város; plébános; Novák Rudolf; lélekszám 2470. Kegyesrendiek temploma: Szt. Mária és Nep. János-kápolna. - 14. Szőlős: al. 1279, kegyúr: Mauritius Sprinczl; plébános: Bócz Károly; lélekszám 1801. Nep. Szt. János-kápolna. - 15. Tótgurab: al. 1617, kegyúr: Pálffy János gróf; plébános: Szabó János; lélekszám 1070. Van Szt. Anna-, Fájdalmas Szűz-, Nep. Szt. János- és Szt. Vitus-kápolna. - 16. Vistuk: al. 1332, kegyúr: Pálffy János gróf; plébános: Markovics János; lélekszám 1251. Szt. Anna-kápolna.
Somorjai esperesi kerület.
IV. Somorjai esperesi kerület: Esperesek: Kisfaludy Zsigmond és Leszkay Sándor. 1. Csütörtök: al. 1390, kegyúr: Wiener Welten lovag; plébános: Pázmány Adolf; lélekszám 1543. Béke és Csákány fiókközségekben egy-egy templom. - 2. Féll: al. 1390, kegyúr: Apponyi albert gróf; plébános: Dotter János; lélekszám 2091. Van Szt. Kereszt- és Szt. Margit-kápolna; Éberhard fiókközségben egy kápolna. - 3. Hidas: al. a XIII. században; kegyúr: Apponyi Albert gróf; plébános: Bognár Gergely; lélekszám 1027. - 4. Illésháza: al. 1770, kegyúr: Pálffy Béla gróf; plébános: Skadra János; lélekszám 1073. - 5. Misérd: al. 1358, kegyúr: Wiener Welten lovag; plébános: Ludvig Gusztáv; lélekszám 1498. Alsócsölle, Felsőcsölle és Dénesd fiókközségekben egy-egy templom. - 6. Nagylégh: al. 1328, kegyúr: a vallásalap; plébános: Pásztor János; lélekszám 1549. - 7. Nagymagyar: al. 1390, kegyúr: Batthyány Blanka grófnő, férjezett Pálffy Béláné grófné; plébános: Leszkay Sándor; lélekszám 2714. Gomba fiókközségben templom. 8. Nagypaka: al. a XIII. században; kegyúr: Koridősebb Pálffy gróf; plébános: Rácz János; lélekszám 798. Kispaka fiókközségben kápolna. - 9. Püspöki: al. a XII. században; kegyúr: a herczegprimás; plébános: Tyukoss János; lélekszám: 1882. Szt. Rozália- és Nep. Szt. János-kápolna; Szunyogdi és Vereknye fiókközségekben egy-egy templom. - 10. Somorja: al. 1238, kegyúr: a város; plébános: Kisfaludy Zsigmond. Kozma és Dömjén cz. kórházi kápolna. Szemet, Tútor és Sámot fiókközségekben egy-egy templom. Uszoron kápolna; lélekszám 4238. - 11. Szentantal: al. 1781, kegyúr: a vallásalap; plébános: Majzon Method, ferenczrendi áldozár. Ferencziek zárdája, nagy búcsújáróhely; lélekszám 1209. - 12. Vajka: al. a XIII. században; kegyúr: a közbirtokosság; plébános: Muschkovich Ágoston; lélekszám 2456. Kecszölczés fiókközségben Szt. Rozália-kápolna.
490Dunaszerdahelyi esperesi kerület.
V. Dunaszerdahelyi esperesi kerület. Esperes: Vázsonyi József és Glöckl Ignácz. 1. Albár: al. 1802, kegyúr: a vallásalap; plébános: Méhes Károly; lélekszám 652. - 2. Alistál: al. 1713, kegyúr: nincs; plébános: Hajósy Krizán György; lélekszám 1051. - 3. Alsónyárasd: al. 1755, kegyúr: Pálffy János gr.; plébános: Papanek Márk; lélekszám 2067. - 4. Baka: al. a XIV. században, kegyúr: a közbirtokosság; plébános: Flock Jákó; lélekszám 1308. Nádasd fiókközségben kápolna. - 5. Bős: al. 1397, kegyúr: Üchtritz Emil br.; plébános: Kirchknopf Ferencz: lélekszám 2699. - 6. Dercsika: al. 1791, kegyúr: a közbirtokosság; plébános: Glöckl Ignácz; lélekszám 570. - 7. Dunaszerdahely: al. 1329, kegyúr: Koridősebb Pálffy gróf; plébános: Vázsonyi József; lélekszám 5156. Kisudvarnok fiókközségben kápolna. - Egyházgelle: al. 1258, kegyúr: Koridősebb Pálffy gróf; plébános: Bartal László; lélekszám 2651. Kislúcs és Sárosfalva fiókközségekben egy-egy kápolna. - 9. Egyházkarcsa: al. 1249, kegyúr: a közbirtokosság; plébános: Feketeházy Károly; lélekszám 1517. Kulcsárkarcsán kápolna. - 10. Felbár: al. 1397, kegyúr: Batthyány József gróf özvegye; plébános: Winkler Pál; lélekszám 1459. - Süll fiókközségben templom. - 11. Kürt: al. 1390, kegyúr nincs; lelkész: Szép Lajos; lélekszám 779. - 12. Nagyabony: al. 1761, kegyúr nincs; plébános: Matyi Márk Mihály; lélekszám 1135. - 13. Szentmihályfa: al. 1390, kegyúr: Pongrácz Frigyes gróf; plébános: Herbszt József; lélekszám 2137. - 14. Várkony: al. a XII. században; kegyúr: a Pfeiffer család; plébános: Huszár Gyula; lélekszám 1286. Csallóköznyék fiókközségben kápolna. - 15. Vásárút: al. 1332, kegyúr: a pozsonyi káptalan; plébános: Vanitsek Ferencz; lékszám 2360. Vámosújfalu fiókközségben kápolna.
Malaczkai esperesi kerület.
VI. Malaczkai esperesi kerület: Esperesek: Kovács József és Mellisek Adolf. 1. Almás: al. 1769, kegyúr: Pálffy Miklós herczeg; plébános: Duday Mihály; lélekszám 1145. - 2. Detrekőcsütörtök: al. 1787, kegyúr: a vallásalap; lelkész: Lenkei Károly; lélekszám 1306. Rozália-kápolna. - 3. Gajár: al. 1397, kegyúr: Pálffy Miklós herczeg; plébános: Oláh Miklós; lélekszám 4203. - 4. Jakabfalva: al. 1724, kegyúr: Pálffy Miklós herczeg; plébános: Virsik János; lélekszám 1163. - 5. Kislévárd: al. 1823, kegyúr: Pálffy Miklós herczeg; plébános: Szűcsy Victor; lélekszám 1612. - 6. Konyha: al. 1678, kegyúr: Pálffy Miklós herczeg; plébános: Majer Péter; lélekszám 1873. B. Szt. Mária- és Szt. Hubert-kápolna. - 7. Malaczka: al. 1397, kegyúr: Pálffy Miklós herczeg; plébános: Kovács József; lélekszám 5637. Szt. Ferencz-rendi zárda és templom; Szt. Anna-, Jézus Sziva- és Szt. Kereszt-kápolna a kastélyban. Kiripolcz fiókközségben templom Szt. Márton tiszteletére. - 8. Nagylévárd: al. 1676, kegyúr: Wenkheim István gróf; plébános: Mellisek Adolph; lélekszám 2890. Mária-kápolna.- 9. Pernek: al. 1397, kegyúr: Pálffy Miklós herczeg; plébános: id. Novák János; lélekszám 1116. Szt. Vendel-kápolna. - 10. Rórbach: al. 1787, kegyúr: a vallásalap; plébános: Jakubovich János Károly; lélekszám 1294. - 11. Széleskút: al. 1397, kegyúr: Pálffy Miklós herczeg; plébános: Sztasek János; lélekszám 1238. - 12. Szentistván: al. 1682, kegyúr: Pálffy Miklós herczeg; plébános: Koczurek Rudolf; lélekszám 1988.
Stomfai esperesi kerület.
VII. Stomfai esperesi kerület: Esperesek: Kofrányi Alajos és Gond Ignácz. 1. Besztercze: al. 1737, kegyúr: Károlyi Lajos gróf; plébános: Kofrányi Alajos; lélekszám 2180. - 2. Dévény: al. 1397, kegyúr: Pálffy Miklós herczeg; plébános: Springer István; lélekszám 2112. Károlyfalu fiókközségben kápolna. - 3. Dévényújfalu: al. 1713, kegyúr: Pálffy Miklós herczeg; plébános: Trubinyi János; lélekszám 2512. - 4. Hidegkút: al. 1870, kegyúr nincs; plébános: Talda János; lélekszám 761. Szt. Rozália-kápolna. - 5. Láb: al. 1397, kegyúr: Károlyi Lajos gróf; plébános: Fratzer Ferencz; lélekszám 1736. Szt. Vendel-kápolna. - 6. Lamacs: al. 1397, kegyúr: Pozsony város; plébános: Hilbert János; lélekszám 1428. - 7. Lozornó: al. 1729, kegyúr: Károlyi Lajos gróf; plébános: Kopcsányi László; lélekszám 1802. Szt. Vendel-kápolna. - 8. Magasfalu: al. 1397, kegyúr: Károlyi Lajos gróf; plébános: Gasparovits István; lélekszám 2707. Szt. Vendel-, Rókus- és Nep. János-kápolna. - 9. Magyarfalva: al. 1788, kegyúr: a vallásalap; plébános: Kvassay Károly; lélekszám 3313. - 10. Máriavölgy: al. 1786, kegyúr: Stockau Evelina grófnő; plébános: Zavodszky József; lélekszám 810. Hajdan a Paulinusok zárdája; 1377 óta 491nagy búcsújáróhely; Szt. Anna-, Szt. Forrás-, Jézus születése- és Szt. Flórián-kápolnák. - 11. Stomfa: al. 1397, kegyúr: Károlyi Lajos gróf; plébános: Gond Ignácz; lélekszám: 5144. Kálvária-kápolna, Szt. Orbán-, Szt. Kereszt-kápolnák; Mászt és Borostyánkő fiókközségekben egy-egy templom; a rézbányában kápolna. - 12. Zohor: al. 1654, kegyúr: Károlyi Lajos gróf; plébános: id. Markovits Ferencz; lélekszám: 2568. Travnik fiókközségben kápolna.
Szempczi esperesi kerület.
VIII. Szempczi esperesi kerület: Esperesek: Turcsek József és Károly Alajos. 1. Boldogfalva: al. 1788, kegyúr: a gróf Zichy család; plébános: Drevenyák Gáspár, lélekszám: 926; Réte fiókközségben templom. - 2. Csataj: al. 1390, kegyúr: Pálffy János gróf; plébános: Ernyei Kálmán; lélekszám 662. Németgurab fiókközségben templom. - 3. Cseklész: al. 1397, kegyúr: Esterházy Mihály gróf; plébános: Szörényi Gyula; lélekszám 1510. Két templom és egy kápolna a temetőben. - 4. Cziffer: al. 1390, kegyúr: Zichy Pál gróf; plébános: Turcsek József; lélekszám 1948. Pusztapát fiókközségben templom. - 5. Egyházfa: al. 1711, kegyúr: Pálffy János gróf; plébános: Markovics István; lélekszám 3273. Hegysúr, Pozsonykirályfa, Papkörmösd és Zoncz fiókközségekben egy-egy kápolna. - 6. Pozsonyivánka: al. 1397, kegyúr: Arenberg herczegné; plébános: Martini Miklós; lélekszám 1624. Szt. Rozália-kápolna. - 7. Jóka: al. 1322, kegyúr: a közbirtokosság; plébános: Olgyay Adalbert. Őrangyalok kápolnája; lélekszám 2235. - 8. Kápolna: al. 1240; kegyúr: Pálffy János gróf; plébános: Roszipál Antonius; lélekszám 1040. - 9. Magyarbél: al. 1728, kegyúr: Xivkovich Erzsébet; plébános: Horváth Jenő, lélekszám 1821; Németbél és Dunaújfalu fiókközségekben egy-egy kápolna. - 10. Nagyfödémes:al. 1332, kegyúr: koridősebb Pálffy gróf; plébános: Berényi Jenő; lélekszám 2627. - 11. Pusztafödémes: al. 1715, kegyúr: Zichy Ferencz gróf és a közbirtokosság; plébános: Csambal Ferencz; lélekszám 1531. - 12. Sárfő: al. 1720, kegyúr: Pálffy János gróf; plébános: Marschall Sándor; lélekszám 1073. - 13. Szempcz: al. a XIV. században; kegyúr: Eszterházy Mihály gr., plébános: Károly Alajos; lélekszám 2825. Szent Háromság- és temető-kápolna. - 14. Vedrőd: al. a XIV. században, kegyúr: Zichy Ferencz gróf; plébános: Martinkovics János. Páld és Tótújfalu fiókközségekben egy-egy templom.
Szeredi esperesi kerület.
IX. Szeredi esperesi kerület: Esperesek: Hübner János és Báthy Lajos. 1. Diószegh: al. a XIV. században, kegyúr: Zichy Ferencz gróf; plébános: Kisfaludy Vincze; lélekszám 4056. Kis-Mácséd fiókközségben templom. - 2. Galánta: al. a XIV. században, kegyúr: a közbirtokosság; plébános: Entresz Ede; lélekszám 3384. Barakony, Gány és Hódi községekben egy-egy templom. - 3. Hidaskürt: al. 1332: kegyúr: Esterházy Mihály gróf; plébános: Hübner János; lélekszám 3324. Nyék és Vízkelet fiókközségekben egy-egy kápolna. - 4. Kajal: al. 1781, kegyúr nincs; lelkész: Psenkó József; lélekszám 2465. Tósnyárasd fiókközségben templom. - 5. Kossut: al. 1809, kegyúr: a vallásalap; plébános: Koday Gyula; lélekszám 1543. Hegy fiókközségben templom és kápolna. - 6. Nagymácséd: al. a XIV. században, kegyúr: Hennin Angelika herczegnő; plébános: Báthy Lajos: lélekszám 1824. - 7. Nagysúr: al. 1300, kegyúr: Edl Tivadar örökösei; plébános: Sohajda Ignácz; lélekszám 2193. Nemessúr és Varrasúr fiókközségekben egy-egy kápolna. - 8. Szered: al. 1313, kegyúr: Hennin Angelika herczegnő; plébános: Polatsek Ernő; lélekszám 4623. Középcsöpönyben kápolna. - 9. Taksony: al. 1397, kegyúr: Esterházy Ernő gróf; plébános Troch Pál; lélekszám 1466. - 10. Vágszerdahely: al. 1317; kegyúr: a herczegprimás; plébános: Wojtek József; lélekszám 3490.
Szomolányi esperesi kerület.
X. Szomolányi esperesi kerület: Esperes: Skrivanek Mór. 1. Alsó-Diós: al. 1390; kegyúr: Pálffy János gróf; plébános: Kamertáh Dénes; lélekszám 1150. - 2. Bélaház: al. a XIV. században, kegyúr: Pálffy János gróf; plébános: Skrivanek Mór; lélekszám 1423.Jánostelek fiókközségben templom. 3. Bogdány: al. 1397, kegyúr: Pálffy János gróf; plébános: Kovács Miklós; lélekszám 1626. Istvánlak fiókközségben templom. - 4. Felső-Diós: al. 1390, kegyúr: Pálffy József gróf; plébános: Minarik József; lélekszám 1691. - 5. Hosszúfalu: al. 1390, kegyúr: Pálffy János gróf; plébános: Petrik Ferencz; lélekszám 971. Fenyves fiókközségben templom. - 6. Nádas: al. 1240, kegyúr: Windischgrätz herczeg, Apponyi Alfréd gróf és Krischker Nándor; plébános: 492Kollár Márton; lélekszám 1953. Binyócz fiókközségben templom. - 7. Ottóvolgy: al. 1390, kegyúr: Pálffy István és ifj. János gróf; plébános: Kovacsovszky József; lélekszám 1140. - 8. Szárazpatak: al. 1240, kegyúr: Pálffy János gróf; plébános: Horváth László; lélekszám 2462. Kossolna és Harangfalva fiókközségekben egy-egy templom. - 9. Szomolány: al. 1390, kegyúr: Pálffy József gróf; plébános ifj. Novák János; lélekszám 1962.
Nagyszombati esperesi kerület.
XI. Nagyszombati esperesi kerület: Esperesek: Friedrich József és Weisz Ferencz. 1. Alsókorompa: al. 1390, kegyúr nincs; plébános: Rácz Antal; lélekszám 2236. Felső-Korompa fiókközségben templom. - 2. Apaj: al. 1804, kegyúr: a közbirtokosság; lelkész: Dávid Gusztáv; lélekszám 480. - 3. Bohunicz: al. 1397, kegyúr nincs; plébános: Jakubéczy Ernő: lélekszám 1257. Pagyerócz fiókközségben templom. - 4. Bucsány: al. 1754, kegyúr nincs; plébános: Pazsitny Pál; lélekszám 2557. Karkócz fiókközségben templom. - 5. Gerencsér: al. 1215, kegyúr: Nagyszombat városa; plébános: Ikrényi Mihály; lélekszám 3257. Modorfalva fiókközségben templom és kápolna. - 6. Keresztúr: al. 1397, kegyúr: Esterházy Károly gróf; plébános: Madurkay Miklós; lélekszám 1906. Farkashida fiókközségben templom. - 7. Majtény: al. a XIV. században, kegyúr: Esterházy Károly gróf; plébános: Friedrich József; lélekszám 2912. - 8. Nagybresztován: al. 1332, kegyúr: Nagyszombat városa; plébános: Peczkó Antal; lélekszám 1543. - 9. Rózsavölgy: al. 1215, kegyúr: Nagyszombat városa; plébános: Ribány Olivér; lélekszám 1281, - 10. Spácza: al. 1332, kegyúr: a közbirtokosság; plébános: Czintula Ágoston; lélekszám 1630. - 11. Szilincs: al. 1807, kegyúr: a pozsonyi káptalan; plébános: Orliczky Ferencz; lélekszám 1259. - 12. Zavar: al. 1390, kegyúr nincs; plébános: Weisz Zsigmond; lélekszám 1574.
Komáromi főesperesség.
A komáromi főesperességben: Főesperes: Maszlaghy Ferencz.
Vágsellyei esperesi kerület.
Vágsellyei esperesi kerület: Esperesek: Holéczy Ignácz és Morvay Lipót. 1. Eperjes: al. 1826, kegyúr: Esterházy Mihály gróf; plébános: Herodek Antal; lélekszám 1018. - 2. Felsőszeli: al. 1678, kegyúr: Eszterházy Ernő gróf; plébános: Bóda Miklós; lélekszám 1998. Alsószeli fiókközségben templom. - 3. Királyrév: al. 1842, kegyúr: a vallásalap; lelkész: Huszár István; lélekszám 884. - 4. Nádszeg-Kösse: al. 1596, kegyúr: Esterházy Mihály gr.; plébános; Bernkopf Károly; lélekszám 2783. - 5. Pered: al. 1803, kegyúr: a vallásalap; plébános: Bartoss János; lélekszám 3464. - 6. Tallós: al. 1672, kegyúr: Esterházy Mihály gróf; plébános: Holéczy Ignácz; lélekszám 2521. Vezekény fiókközségben templom. - 7. Zsigárd: al. 1727, kegyúr: a herczegprimás; plébános: Morvay Lipót; lélekszám 1688. A temetőben Szt. Mária-kápolna.
Sasvári főesperesség. Morva-szentjánosi esperesi kerület.
A sasvári főesperességben: a morva-szentjánosi esperesi kerületben: Esperesek: Aujeszky Ferencz és Dobsa Mihály. 1. Bikszárd: al. 1787, kegyúr: a vallásalap; plébános: Majzon Imre; lélekszám 992. - 2. Búrszentgyörgy: al. 1397, kegyúr: Hohenlohe herczeg; plébános: Szeder Sándor; lélekszám 2292. Szt. Orbán-, Nep. János- és Szt. Vendel-kápolna. - 3. Búrszentmiklós: al. 1397, kegyúr: a császári és királyi család; plébános: Prihoda Pál; lélekszám 4257. Búrszentpéter fiókközségben és a hegyen egy-egy templom. - 4. Detrekőszentmiklós: al. 1224, kegyúr: Pálffy Miklós herczeg; plébános: Pillhord László; lélekszám 2112. Detrekőváralján templom; kastélyban kápolna. - 5. Detrekőszentpéter: al. 1397, kegyúr: Pálffy Miklós herczeg; plébános: Aujeszky Ferencz; lélekszám 726. - 6. Kukló: al. 1767, kegyúr: a császári és királyi család; plébános: Rehák László; lélekszám 1521. - 7. Laksárújfalu: al. 1769, kegyúr: Hohenlohe herczeg; plébános: Horacsek József; lélekszám 2540. Szt. Simon- és Júda-kápolna. - 8. Morvaszentjános: al. 1635; kegyúr: Hohenlohe herczeg; plébános: Dobsa Mihály; lélekszám 3307. Székelyfalva fiókközségben templom. Vannak itt úgynevezett anabaptisták külön lelkészszel: Kubina János. - 9. Závod: al. 1630, kegyúr: Hohenlohe herczeg; plébános: Kákonyi János; lélekszám 1904.
Jókői esperesi kerület.
Jókői esperesi kerület: Esperes: Marcis Gyula. 1. Alsódombó: al. a XIII. században, kegyúr: a nagyszombati plébános; plébános: Marcis Gyula; lélekszám 1024. Radossócz fiókközségben templom. - 2. Dejte: al. 1668, kegyúr: Pálffy József gróf; plébános: Ochaba János: lélekszám 1565. - 3. Kátlócz: al. 1819, kegyúr: Pálffy József gróf; plébános; Plechló; lélekszám 493890. - 4. Nahács: al. 1554, kegyur: Pálffy József gróf; lelkész: Schrutta Károly; lélekszám 912. Felsődombó fiókközségben templom.
Összesen van tehát Pozsony vármegyében 136 önálló katholikus plébánia; ugyanannyi lelkészszel és azonkívül 42 segédlelkész. Mint nagybirtokos kegyurak az Esterházy és Pálffy herczegi és grófi családok szerepelnek, több helyen pedig a közbirtokosok; Pozsonyban és Nagyszombatban autonomiai szervezettel bíró hitközségek vannak. A fönt elősorolt lélekszámadatok csak a katholikus lelkek számát adják.
Pozsonyban van egy papnevelő-intézet "Emericanum" név alatt, melyet Lósy Imre primás alapított 1642-ben. Van Pozsony vármegyében kerekszámban 310,000 katholikus; ezek ellenében 27,000 ágostai, 10,000 ev. ref. és 17,000 zsidó.
AZ ÁG. HITV. EVANGELIKUS EGYHÁZ.
Luther tanai Pozsony vármegyében igen korán elterjedtek. Már I. Ferdinánd uralkodása idejében az egész vármegyében mindenütt voltak Luther tanainak hívei, mert az ország akkori előkelői, kiknek Pozsony vármegyében és a szomszéd vidékeken nagykiterjedésű birtokaik voltak, Luther tanait vallották. Ilyenek voltk Thurzó Elek, királyi helytartó, Salm Miklós gróf, Ferdinánd hadainak fővezére és ennek fia Gyula, ki Thurzó Elek leányával, Erzsébettel való házassága útján Galgócz, Sempte és Szenicz uradalmak birtokába jutott. Azonban a király haragjától való félelméből csak az 1548-iki pozsonyi országgyűlésen vallottak színt és adtak nyilt kifejezést portestáns érzületüknek. Ezen a gyűlésen a király, látván Luther tanai követőinek nagy számát, nem mert ugyan ellenük nyiltan föllépni, de Oláh Miklós esztergomi érseket fölhatalmazta, hogy a reformáczió terejdésének állja útját.
Miksa császár személyesen barátja lévén az evangélikusoknak, a kath. egyház közösségében akarta őket megtartani; a prot. vallás szabad gyakorlatát nem engedte ugyan meg, sőt nyiltan akadályokat gördített eléje, mindazáltal a megye legtöbb helyén, a főrendek pártofgása mellett, a prot. vallás gyakorlata kezdetét vette. A Salm, Balassa, Fugger, Kolonics, Ungnad, Esterházy, Révay, Czobor családok, a megye nagybirtokosai, birtokaikon templomokat jelöltek ki az evangélikusoknak. A pozsonyvármegyei evangélikusok száma nemsokára annyira növekedett, hogy 1570-ben Abstemius Bornemisza Péter semptei lelkészt szuperintendensükké választották. Utódja volt Sibolti Demeter (1585-1610).
Még inkább növekedett az evangelikus hitközségek száma 1606, illetőleg az 1608. évi vallástörvény óta, mely a protestánsoknak a szabad vallásgyakorlatot biztosította. Hathatós védőik és támogatóik voltak az evangelikusoknak Illésházy István, Thurzó György és Szaniszló nádorok.
Az 1610-iki zsolnai zsinat, melyet Thurzó György nádor hívott össze, hogy az evang. egyház ügyeit zsinatilag rendezze, a dunáninneni kerület tíz vármegyéjét három püspökségre osztotta és ugyanannyi püspököt választott. Bars, Nyitra és Pozsony vármegyék alkották az egyik püspökséget. A kedvező alkalommal élve, Thurzó Szaniszló több elvtársával a magyar egyházak számára nagyobb püspökség felállítására gondolt. És csakugyan, az 1620-ban tartott szeredi gyűlésen a pozsonyi, barsi és nyitrai magyar gyülekezetek külön magyar püspököt választottak maguknak.
Ev. egyházak a XV. század végén.
A XVI. század végén majdnem az egész nemesség, a városok és falvak kevés kivétellel Luther tanait követték. Az egyházak magyar, német és tót egyházakra oszlottak. A magyar egyházak az úgynevezett Mátyusföldön külön kerületként alakultak, melyet pozsonyi-nak vagy cseklészi-nek neveztek; espereseik Cseklészen, vagy Felsőszeliben laktak. A német és tót egyházak a nyitrai szuperintendencziába tartoztak, a német egyházakat a pozsonyi esperes igazgatta, a tót egyházak a szomszéd tót esperességhez tartoztak.
Magyar egyházak voltak: 1. Pozsony, lelkésze magyar-tót. 2. Felsőbaka. 3. Felsőbár. 4. Cseklész. 5. Cselesztő. 6. Csötörtök. 7. Diószeg. 8. Puszta-Födémes. 9. Galánta. 10. Németgurab. 11. Gútor. 12. Hegy. 13. Hodos. 14. Kajal. 15. Kürth. 16. Kossut. 17. Nagylégh. 18. Nagy-Lucse. 19. Majtény. 20. Nagy-Mátséd. 21. Nagypaka. 22. Nemesszeg. 23. Pusztavezekény. 24. Somorja. 49425. Süly. 26. Szempcz. 27. Súr. 28. Szered. 29. Szeli. 30. Taksony. 31. Tallós. 32. Vizkelet. 33. Zavar. 34. Nagyszombat (magyar, német és tót lelkészszel). 35. Szentábrahám. 36. Szerdahely. 37. Apaj. 38. Deáki. 39. Jányok. 40. Remete. 41. Széleskút.
Német egyházak: 1. Pozsony, alakult 1606-ban. 2. Bazin (német és tót egyház), alakult 1570 körül. 3. Pruck. 4. Csatay. 5. Dévény. 6. Szentgyörgy (német és tót). 7. Grinád. 8. Limbach. 9. Loipersdorf. 10. Misérd. 11. Modor (német és tót). 12. Récse. 13. Nagy-Lévárd. 14. Malaczka. 15. Szentmiklós. 16. Stomfa. 17. Besztercze. 18. Bresztovány.
A vármegyében elterjed reformácziónak kezdettől fogva Oláh Miklós esztergomi érsek volt a legnagyobb ellensége, ki legjobban üldözte a protestánsokat. Lelkészeket, papokat börtönbe vettetett vagy azokat elűzette. Majd Pálffy István állott a protestánsok üldözésének élére. Ezt követte Esterházy Miklós, ki portestáns vallásban született, 1618-ban a kath. hitre tért, 1625-ben pedig nádorrá lett és mint ilyen a protestánsoktól tizennyolcz templomot elvett, 1626-ban a detrekői uradalomból, 1644-ben a Csallóközből, 1631-ben a stomfai uradalomból a prot. lelkészeket elűzték, az összes templomokat elvették és a protestantizmust elnyomták. A pozsonyi vésztörvényszék működése 1673-ban általánosan ismeretes.
Az 1790-91 évi XXVI. törvényczikk hatása.
Végre az 1790-91-iki XXVI. törvényczikk a protestánsoknak örök időkre teljes vallásszabadságot biztosított. E vallásügyi törvény alapján történt rendezkedés alkalmával a pozsonyvárosi és pozsonyvármegyei evangélikus egyházakból két esperesség alakult, úm. m. a pozsonyvárosi és pozsonyvármegyei, melyek a dunáninneni ág. hitv. evang. egyházkerület püspökének hatósága alá tartoznak.
Pozsonyvárosi esperesség.
Jelenleg a pozsonyvárosi esperességet alkotja: a pozsonyi evang. egyház, Főrév és Ligetfalu leányegyházaival és számos szórványos helylyel, továbbá a récsei egyház. Lélekszáma 8973. Főesperes Trsztyénszky Ferencz, alesperes Fürst János, pozsonyi evang. lelkészek. Világi felügyelő Láng Lajos dr., volt m. kir. kereskedelemügyi miniszter, másodfelügyelő Hacker Károly pozsonyi ügyvéd.
Pozsonymegyei esperesség.
A pozsonyvármegyei esperességet a következő evang. egyházak alkotják: 1. Bazin. 2. Bazin-Schweinsbach. 3. Pusztafödémes. 4. Grinád. 5. Németgurab-Csataj. 6. Szentgyörgy. 7. Modorkirályfa. 8. Nagylévárd. 9. Limbach. 10. Misérd. 11. Modor. 12. Modor-Terling. 13. Somorja. 14. Alsószeli. 15. Felsőszeli. 16. Dunaszerdahely. 17. Nagyszombat. Lelkek száma 15.014. Főesperes Hollerung Károly, modori lelkész, alesperes Rásó Mihály, alsószeli lelkész. Esperességi fölügyelő Lenhardt Károly.
AZ EV. REFORMÁTUS EGYHÁZ.
A reformáczió első sugarai kétségkívül Wittenbergből hatottak be először hazánkba, de ismertekké lettek jó korán a svájczi reformátori tanok is.
I. Ferdinánd 1527 aug. 20-án kiadott rendeletében kemény büntetést szabott azokra, a kik Luthert, Carlstadtot, Zwinglit és Occolampadiust követni merészelik. Az 1548-iki pozsonyi országgyűlésen Ferdinánd fölhívja a rendeket, tanácskozzanak arról, miként lehetne az "eretnekségeket" kiírtani, különösen az anabaptistákat és "sacramentariusokat", a kik alatt a Zwingli és Kálvin követőit értette, Magyarországból kiűzni.
A svájczi reformátori tanok tehát nem csupán elvétve találtak követőkre, hanem már eleinte is sok követújük lehetett, hiszen az országgyűlés akarja őket hazánkból kitiltani.
Sajnos, nincsenek adataink arra vonatkozólag, hogy a svájczi reformácziónak legelső terjesztői - s éppen Pozsony vármegyében - kik voltak; nem ismeretes előttünk az sem, hogy e vármegye melyik községeiben alakultak református gyülekezetek. Tény az, hogy a felső dunamelléki, vagy mátyusföld-csallóközi egyházközségek református egyházkerületté csak a XVI. század végén alakultak. Ehhez az egyházkerülethez tartoztak a mosony-, pozsony-, nyitra-, komárom-, esztergom-, bars-, hont- és nógrád-vármegyei egyházközségek. Az is tény, hogy ez az egyházkerület öt esperességből alakult. Ezek az esprességek a következők: 1. samarjai, 2. komáromi, 3. komjáti, 4. barsi, 5. palánki vagy nógrádi.
495A mátyusföld-csallóközi egyházkerület.
A felső dunamelléki vagy mátyusföld-csallóközi egyházkerület első kálvinista jellegű zsinatját Galántán, tehát Pozsony vármegyében tartotta 1592-be, a melyen nemcsak hitvallási czikkeket, hanem egyházkormányzatiakat is alkották, a melyek azonban csak töredékesen ismeretesek. (Lásd: Monoszlai András: Brevis ac catholica confutatio impiorum novorum articulorum nuper in Galantha a sacramentariis concinnatorum. N.-Szombat. 1593.)
Monoszlai könyvéből tudjuk, hogy Gibolti halála után vagy közvetetlenül őt követőleg, tehát még 1589-től fogva, vagy esetleg más rövid ideig, legföljebb nehány évig hivataloskodott, szuperintendensi működése is közbeesvén, Dobronoky Miklós volt feje a csallóköz-mátyusföldi református egyházkerületnek. Ugyancsak Dobronoky Miklós komáromi lelkész volt ennek az egyházkerületnek a püspöke (Lampe: Historia Eccl. Reformatae in Hungaria etc. Trajecti 1728.) 1608-tól 1615-ig. E hivatalt viselték még a következő férfiak: Szenczi Czene Péter, érsekújvári ref. lelkész 1615-1623-ig, Samarjai János, halászi ref. lelkész 1623-1632-ig, tolnai Rasoris István, samarjai lelkész 1632-től, később Szentzi Lukács, samarjai lelkész, majd Szentzi Száki János, 1664 körül samarjai, később (1673) tatai lelkész, a kinek 1675-ben történt halála után a felső-dunamelléki püspöki hivatal az üldözések miatt betöltetlen maradt s az ügyeket az egyes esperesek végezték.
1735-ben a felső-dunamelléki egyházkerület, midőn a kebelébe tartozott egyházközségek a hosszú üldözések alatt nagyon megrongáltattak s a hívek száma elapadt, egygyé olvadt a túladunai kerülettel s ide tartozik mind e mai napig.
1650-1668 között.
Kétségtelen, hogy az 1650-1668 évek alatt a pozsony-vármegyei református egyházközségek következőképpen oszlottak meg a különféle esperességek közt: 1. a samarjai esperességhez tartozott Nagyszombat, Szempcz, Samarja, Csütörtök, Fél, Egyházfalva, Nagy-Magyar, Iványi, Sáp, Réthe, Karcsa, Jóka, Csölösztő, Kiliti, Fekete-Erdő, Kálnok, Szent-Mihályfalva, Dunaszerdahely, Alistál, Kimle; 2. a komjáti esperességhez tartozott Deáki és Szered.
A samarjai egyházmegyei esperesek a XVII. században a következők voltak: Sellyei Piscatoris Ferencz mosonyi, Szentzi Coriarius Lukács samarjai, Körmendi Tiba Tamás mosonyi, Rasoris Gergely mosonyi, Kanizsai Mihály nagyszombati, Ábrahámi István m.-óvári, Bitskei Gergely nagyszombati, Felistáli András alistáli, Komáromi Lanionis János nagyszombati, Száki János szenczi, Tsatári István szenczi, majd mosonyi lelkész, Losontzi Farkas János nagyszombati lelkész.
A csak töredékesen ismeretes galántai zsinatok kívül még a felső-dunamelléki egyházkerület ügyeinek rendezésére a komjáti (Nyitra vm.) zsinat (1626) határozatai szolgáltak, a melyek egész az 1890. évig érvényben voltak "komjáti kánonok" néven.
Jóllehet a magyarországi mindkét hitvallású evangélikusok vallászabadságát a bécsi (1608) és a linczi (1645) békekötések pontjai biztosítják, mégis széles e hazában, s így Pozsony vármegyében is sok üldöztetésnek voltak kitéve.
A protestánsoktól 1647-ig elvett templomok.
Az 1647-ik évi országgyűlés a protestánsoktól elvett 400 templomról szól, a melyek közül azonban 90-nek visszaadatása elrendeltetett. Pozsony vármegyében 1647-ig a következő protestáns gyülekezetek templomai vétettek el: Récse, Nagy-Magyar és leányegyházai, Szerdahely, Galánta, Bár, Nagy-Légh, Zavar, Grinád, Német-Gurab, Limbach, Süly, Taksony, Nagy-Mácséd, Nagy-Szeli, Vízköz-Kürt, Tarlós, Nagy-Szegh (= Nádszeg), Szempcz és leányháza, Boldogfalva, Cseklész, Keresztur és leányházai, Szent-Ábrahám, Súr és leányegyházai, Csallóköz-Kürt, Iványi. Az 1647-ik évi országgyűlés a következő templomok visszaadását rendeli el: Nagy-Magyar és leányegyházai, Német-Gurab, Limbach, Süly, Taksony, Nagy-Mácséd, Nagy-Szeli, Vízköz-Kürt, Tarlós, Nagy-Szegh, Szent-Ábrahám, Iványi.
I. Lipót alatt.
I. Lipót alatt jutottak a magyarországi s így a pozsony-vármegyei ref. egyházak a legnagyobb veszélybe. Ő alatta történt az, hogy a pozsonyi vértörvényszék az 1674. év tavaszára az ország összes protestáns papjait, még a hódoltságbelieket is, beidézte. Erről különben e kötet történeti részében bővebben irunk.
496Artikuláris helyek.
A pozsonyi vértörvényszék okmányai közt Pozsony vármegyéből csupán Literdi Tamás jókai református lelkész neve fordul elő. Lipót később évei sem hoztak a magyarországi református egyházaknak vallásszabadságot, mert hiszen éppen a soproni országgyűlés határozta meg 26. törvényczikkében az ú. n. artikuláris helyeket, ezekben engedvén meg csupán a szabad vallásgyakorlatot.
Pozsony vármegyében csupán két ilyen artikuláris (törvényczikk által engedélyezett) hely volt, és pedig Réthe és Puszta-Födémes. A kik tehát Pozsony vármegyében az evangyéliomi egyházak istentiszteletén részt akartak venni, azoknak Réthére vagy Puszta-Födémesre kellett menniök. Ezt a sérelmes törvényt csak az 1790/1. évi XXVI. t.-cz. törülte el. A míg érvényben volt, kiszámíthatatlan veszteséget és sok szenvedést okozott a hazai protestantizmusnak.
II. Lipót kora óta a pozsonyvármegyei református ú. n. "elárvult" (lelkész és tanító nélküli) egyházközségek lassan-lassan új életre ébrednek. Az 1820. évből fönmaradt egyházi népszámlálás adatai szerint Pozsony vármegyében már 9 egyházközség volt, még pedig Alistál 708, Deáki 456, Hodos 981, Mad 563, Padány 505, Réthe 436, Samarja 493, Zsigárd 695, Jóka 213 egyháztaggal (összesen 5050 egyháztag).
A mai egyházközségek.
Az 1900. évi népszámlálás idején a komáromi egyházmegyéhez tartozó pozsonyvármegyei ev. ref. egyházközségek a következő voltak: Alistál 925, Deáki 786, Dióspatony 202, Hodos 560, Jóka 296, Mad 239, Padány 427, Pozsony 1139, Réthe 422, Somorja 318, Zsigárd 1168 lélekkel. A szórványokban lakókkal együtt Pozsony vármegyében 1900-ben 8854 ev. ref. vallású lakos volt, a mi az 1820. évi állapothoz képest 75% szaporodást jelent.
Újabb időben keletkeztek a következő egyházközségek: Dióspatony és Pozsony, mind a kettő az 1895. évben. Remélhető, hogy a pozsonyi egyházközség isten kegyelméből a közel jövőben felépítheti templomát.
Szenczi Molnár Albert.
Pozsony vármegye területén jelenleg 11 lelkész és 15 tanító működik. Az egyházközségek ügyeit az azok kebelében alakult presbiteriumok intézik. A presbiterium elnöke a lelkész. A Pozsony vármegyéből származott református férfiak közül a legnevezetesebb Szenczi Molnár Albert, a kinek irodalomtörténeti méltatásáról más helyen van szó. A református egyháznak használatára írt énekeskönyve mai napig őrizi emlékét, mert hiszen ez az énekeskönyv még most is használatban van s a biblia után a legtöbb kiadást ért magyar könyv.
Ne maradjon említés nélkül az a tény se, hogy az országgyűlések ideje alatt a magyar református egyháznak legjelesebb szónokai szoktak egyházi beszédeket tartani. Az ilyen szónokokat annak idején diétai prédikátoroknak nevezték. Ilyenek voltak Hunyady Ferencz, Fésös András s időrendileg a legutolsó: Dobos János czeglédi lelkész, a ki az 1848-iki országgyűlés ideje alatt az ág. hitv. evang. testvéregyház kistemplomában tartott remek egyházi beszédeket.
Az elmondottakból kiviláglik, hogy a pozsony-vármegyei reformátusság is kivette a multban részét a munkából és szenvedésből. Sajnos, hogy e munkásságról adatok hiánya miatt bővebb, részletesebb képet egyelőre nem festhetünk, habár a hiányzó adatok is időközben megkerültek. Thury Etele ref. theol. tanár ugyanis a primási levéltárban megtalálta és lemásolta a régi egyházi jegyzőkönyveket. A dunántuli ev. ref. egyházkerület föladata lesz e megkerült régi jegyzőkönyveket kinyomtatni és ezekben az olvasó meg fogja találni mindazt, a mit eleink többek közt a samarjai és komjáti ev. ref. egyházmegyére vonatkozólag följegyzésre méltónak találtak.