« A BÁNYÁSZAT ÉS KOHÁSZAT VASVÁRMEGYÉBEN. Írta Seemann Gábor, átnézte Kormos Alfréd KEZDŐLAP

Vas vármegye

Tartalomjegyzék

AZ IPAR, KERESKEDELEM ÉS HITELÜGY VASVÁRMEGYÉBEN. E fejezetek ipari és kereskedelmi részét Deutsch Tivadar, Kormos Pál és Szabó Endre irták a hitelügyi részt Kormos Pál; az egészet átnézte Kormos Alfréd »

442A KÖZLEKEDÉSÜGY VASVÁRMEGYÉBEN.
A vasutakat Sziklay János, a közutakat Zoltán Győző ismerteti;
az egészet felülvizsgálta Kormos Alfréd

A SZOMBATHELYI VASUTI ÁLLOMÁS. (Fejkép). Saját felvételünk.
VASÚTAK.
AMA körülmény, hogy Szombathely pályaudvarából hét irányban indulnak ki vonatok, illusztrálja azt a nagy fejlődést, melyet Vasvármegyében a vasuti közlekedésügy felmutatni képes.
Ezek a vasútvonalak a következők:
Vasutak a megye területén.
A cs. kir. szab. déli vasúttársaság bécs-sopron-szombathely-nagy-kanizsa-prágerhof-trieszti fővonala, mely már 1849. előtt építés alatt állott, de amíg a bécs-soproni vonal már 1847. augusztus 1-én a közforgalomnak átadatott, addig a sopron-szombathely-nagy-kanizsai vonal építése csak 1865-ben volt befejezhető s ugyanez év szeptember 1-én meg is nyittatott.
E vonalba Szombathely akkor még csak mint lényegtelen, kis közbeeső állomás volt beiktatva, s csekély személyzettel, csekély forgalommal birt. Igy 1866. évben a forgalom a következő volt: feladás 5893 utas, 606 drb. málha, 256 drb. gyorsárú, 28,723 drb. teherárú, 3000 drb. élő állat; leadás: 6086 utas, 701 drb. gyorsárú, 61,030 drb. teherárú, 2130 drb. élő állat.
A 60-as évek végén a magyar nyugoti vasút győr-gráczi vonalának építése alkalmából a déli és nyugoti vasutak igazgatóságai közt létrejött egyezség alapján, a déli vasút kötelezte magát a szolgálat ellátására, minek folytán szükségessé vált a pályaudvar tetemes megnagyobbítása, úgy, hogy midőn e vasútvonal 1871. október 1-én (Győr és Szombathely közt) megnyilt, Szombathelyt már mint csatlakozási forgalomra berendezett nagy állomást találjuk. A nyugoti vasút szombathely-gyanafalvai része csak 1872. szeptember 1-én nyilt meg.
1883. augusztus 15-én megnyittatott a déli vasút üzemében lévő szombathely-kőszegi vonal; 1988. deczember 17-én a szombathely-pinkafői vasút. 1891. november 9-én nyilt meg a szombathely-pozsonyi vonal, mely főleg stratégiai szempontból bir fontossággal. 1894. deczember 10-én végre átadott a közforgalomnak a szombathely-rumi vonal s ez egyelőre befejezi Vasmegye vasuti hálózatának rohamos fejlődését. Ez utóbbi vonalak a magy. kir. államvasutak kezelése alatt állanak. Tervbe van még véve a körmend-német-ujvári vonal, mely már engedélyezve van; a kis-czell-fertő-szent-miklósi, mely már épül; a kőszeg-aspangi nyomjelzése megtörtént, úgyszintén a kis-czell-marczaltóinek is. Előmunkálati engedély van még a rum-türjei, a rum-sárvár-sopron-lövői, az alsó-lendva-radkersburgi, a német-szt.-mihály-tarcsai vonalakra és tervbe van véve a szombathely-pinka-mindszenti és a gyanafalva-muraszombati vonal.
443Vasuti műhely.
A magyar nyugoti vasút 1870-ben épített vasuti műhelye annak idején a 181·6 km. győr-fehringi és 123·3 km. kis-czell-székesfehérvári vonalok szolgálatát lévén hivatva ellátni, csak annak megfelelőleg rendeztetett be, midőn azonban a magyar nyugoti vasút 1889. május 1-én állami kezelésbe vétetett, a műhelynek megfelelő kibővítése is megtörtént s ma már a volt nyugoti vonalakon kivül az összes dunántúli helyi érdekű vasutak, sőt a régi magyar államvasuti vonalak egy részének mozdony- és kocsiállagát javítani és fentartani van hivatva. Van ezenfelül még Szombathelyen nagyszabású fütőház, anyagszertár és mérnöki osztály.
Vasuti állomások forgalma.
Hogy Szombathely állomáss jelenlegi forgalmát ismertessük, ideiktatjuk az 1896. év forgalmi adatait:
Személyindulás volt332,299
érkezés volt319,092
Podgyászfeladás8,535mm.
leadás8,733mm.
Gyorsárufeladás17,188mm.
leadás13,254mm.
Teherárúfeladás687,434mm.
leadás1.022,177mm.
Lovakfeladás leadás1,915drb.
Egyéb élőfeladás leadás12,204drb.
A szombathelyi állomás teherárú forgalmának főbb tételei voltak a feladásban:
búza 135.000, árpa 42,000, czukorrépa 57,000, szalma 6000, természetes trágya 9000, gazdasági gépek 9000, tégla 12,000, őrlemények 12.000, tej 3300 métermázsa; lőtt vad 6000 drb. Az állomásra érkező tömegárúk közül a legnagyobb tételek voltak: tűzifa 42,300, épűletfa 21,000, gabona 16,000, terméskő 42,000, kőalaj 5000, czukor 6000, széna 4000, répaszelet 30,000, csontszén 15,000, tej 36,000, sör 12,500, bor 5000, szén 61,000 métermázsa.
A déli vaspályáról átment a m. kir. államvasutakra:
nyersvas 20,000, vasárú 20,000, papír 15,000, répatörköly 40,00, czement 15,000, czukor 10,000, műtrágya 10,000 métermázsa.
Viszont az államvasutakról átment a déli vaspályára:
tűzifa 61,000, búza 54,500, czukorrépa 210,000, szén 180,000 métermázsa, szarvasmarha 75 kocsi, baromfi és tojás 250 kocsirakománynyal.
A kis-czell-gyanafalvai vonalon legnagyobb forgalmú állomások: Sárvár, Körmend és Kis-Czell.
Vasmegyének Szombathely után legnagyobb állomása Kis-Czell, a győr-gráczi vonalon, elágazási állomása a székesfehérvári fővonalnak, valamint a boba-ukk-tapolczai, illetőleg boba-ukk-zala-egerszeg-csáktornyai vonalnak. Kis-Czell úgy üzemi, mint stratégiai szempontból egyik legfontosabb állomása a m. kir. államvasutak nyugoti vonalainak.
Kis-Czellen feladatott: búza 22,000, rozs 7200, árpa 12,900, burgonya 6000, czukorrépa 1500, bazaltkő 20,000, tégla 15,00, szalma 5000 métermázsa, továbbá 2500 drb. hízott juh, 1000 szarvasmarha, 96000 csirke stb. A leadás a feladáshoz viszonyítva jelentéktelen; legnagyobb tétel a szén 12,000, a liszt 10,000 métermázsával. A többi czikk mind e mennyiségen alúl van.
A gabona és kapás-növények, burgonya és czukorrépa, továbbá az épűletfa általában a többi állomásoknak is főforgalmi czikkük.
Sárvár, Szombathelyen kivül valamennyi állomás közt a legjelentékenyebb a feladó- és leadó-állomás. A feladott árúk főbbjei: búza és rozs 11,700, árpa 38,000, czukorrépa 70,000, répaszelet 300,000, bab 3000, szalma 5000, czukor 10,000, mésziszap 100,000 métermázsa; a leadott árúk főbbjei: szén 80,000, czukorrépa 650,000, mészkő 40,000, tégla 10,000, szén 80,000 métermázsa. A fogyasztásra szolgáló czikkek, a lakosság aránylag csekély volta miatt, csak kis mennyiségben szerepelnek: annál nagyobb mennyiségben kerülnek leadásra mint láttuk, a czukorgyártáshoz szükséges nyers anyagok.
Vépen is jelentékeny a czukorrépa feladása; nevezetesen 40,000 mmázsa; búza 4,300, árpa 5000 mmázsa kerül elszállításra; a leadásnál fontos a répaszelet, 15,000 mm.
Kis-Unyomban búza 12,000, czukorrépa 4500, fenyő-tűzifa 11,500 mm. adatik föl. A leadás főbb tárgyai: tűzifa 2800, répaszelet 2000, tégla és kavics 2700 mm.
Körmend állomáson a gabona és az őrlemények szerepelnek leginkább a feladásban. Búza 54,500, őrlemény 78,000, szalma 10,000, tűzifa 10,000, donga 4200, mm. Az elszállított 444árúk legnagyobb részt Ausztriába mennek. A leadott árúk közt: búza 21,100, tengeri 8500, só 14,000, szén 16,400, vasárúk 4800, mész 4500, fenyőtoboz 17,000, őrlemények 3500, sör 2600, kőolaj 2700, kézműárúk 4800 mmázsa.
Csákányon a tűzifa szerepel első helyen, 60000 mm. mennyiséggel; feladatott ezenkivül nagyobb mennyiségü búza 7000, dorong- és hánytfa 4000, talpfa 25,000 mm.
Szt.-Gotthárdon feladatott: búza 15,000 mm. alma 1500, friss sertéshúz 5500, tojás és baromfi 5000, fenyőtoboz 7200, gerenda 5000 mm., süldő 3500 drb., tej 52,000 liter. A leadás legfőbb tétele a nyers dohány 1500 mmázsával.
Gyanafalván gabona 12,000, bab 3000 őrlemény 5000, gyümölcs 2000, tojás 21,000, tűzifa 4300, talpbőr 1500 mm. adatott föl. A leadás főbb tételei: őrlemény 2500, só 1000, bor 12,5000, nyersbőr 1000 mmázsa.

A SZOMBATHELYI ÜZLETVEZETŐSÉG PALOTÁJA. B. Kiss Zoltán felvétele.
A szombathely-pinkafői h. é. vasút főbb állomásai: Rohoncz, Német-Szt.-Mihály, Vörösvár, Felső-Eör, Pinkafő.
Rohoncz. Főárúja a feladásban a fa, tűzifa 60,000, épűletfa 10,000 mmázsa.
Német-Szt.-Mihály. A feladott árúi közt: talpfa 6500, donga 15,000, fémautimon 3000 mm. Tehén és borju 2000 drb. A leadott árúk közt: szén 15,000, foly- és súlypát 2400, gabona 5000, kőolaj 2100 mm.
Felső-Eör állomásán az épűletfa és az alma szerepel első helyen a feladott árúk közt. Épűletfa 290,660, alma 47,870 mm. adatott föl; őrölt fenyőkéreg 8000, marhazsir 4300, tojás 2400 mm., marha 2230, sertés 5540, lőtt vad 1800 drb. Leadatott: liszt 18,000 rozs, 3000, árpa 4200, só 5000, czukor 3500, bor 26,500, pálinka 2800, kézműárú 13,500, sör 6100, vasárú 8200, műtrágya 5600 mm.
Pinkafőn feladatott: alma 8000, épűletfa 75,350, deszka 15,700, törzsökfa 17,500, tűzifa 13,500, pokrócz és posztó 2000, hordó és üres edény 4500 mm. A leadásban legnagyobb éttelek: bor 2500, só 2450, széna 4600, liszt 3000 mm.
Szombathelyi üzletvezetőség.
A dunántúli vonalak szaporodása folytán Szombathelyen üzletvezetőséget is létesített a m. kir. államvasutak, mely a győr-fehringi, kis-czell-fehérvári, szombathely-pozsonyi, szombathely-pinkafői, szombathely-rumi, boba-csáktornyai, csáktornya-zágrábi, ukk-tapolczai, türje-balaton-szent-györgyi, kisfalud-zala-szent-iváni, varasd-gombovcei, istok-krapinai, győr-veszprémi, veszprém-dombovári és székesfehérvár-paksi vonalakat kezeli. Az üzletvezetőség működését 1895. november 1-én kezdte meg.
Pottyondy Gusztáv.
Az üzletvezetőség élén Pottyondy Gusztáv üzletvezető áll; kivüle 5 osztályfőnök, 60 hivatalnok (mérnök) és 10 altiszt alkotják a főszemélyzetet.
POSTA, TÁVIRÓ ÉS TELEFON.
Posta, táviró, telefon.
Szombathelyen, a vármegye székhelyén, a posta és távíró egyesítve, egy főnök vezetése alatt áll. A szombathelyi főposta forgalma az utóbbit 4 évben a következő volt:
darab
Közönséges levél érkezés1.050,000
Ajánlott levél feladás és érkezés100,000
Pénzes levél feladás és érkezés25,000
Postai utalvány feladás és érkezés 120,000
Postatakarék befizetés8,000
Postatakarék kifizetés1,000
Távíró hivatal 16 távirda-vonalon évi átlagos 50-60 ezer drb távíratot közvetít.
Ugyanezen hivatal képezi központját a telefon-hálózatnak, melynek ez idő szerint Szombathelyen 125 előfizetője van.
Vasmegyében jelenleg 145 postahivatal van, melyből csupán 4 van a 445kincstár birtokában. Magántáviratok felvételére a vasuti állomások vannak felhatalmazva.
KÖZUTAK.
Közutak.
Vasvármegye geográfikus fekvésénél fogva, mint országunk nyugotra eső egyik határmegyéje, már a középkorban is nagy szerepet játszott a stájer és az ausztriai tartományokkal való kereskedés közvetítésében és, mint ilyen, még a római imperátorok idejéből átvett, nagy gonddal és költséggel épített műutak birtokában volt.
Római útak.
Igen becses adataink vannak azokról az utakról, melyeket mintegy 1900 évvel ezelőtt a római légiók az akkori Pannoniában építettek. A rómaiak ugyanis Pannoniában mindig csak katonai szempontból mérlegelték az irány fontosságát és ez alapon készítették kitünő utaikat; a kereskedelmi szempont náluk háttérbe szorult és jobbára a vízi utak utakkal érte be. Az utak szerkezetökre és állandóságra nézve olyanok voltak, amilyen a mai napig is fenntartott nagyhírű Via Appia. Hogy mily nagy gonddal tartották fenn azokat, eléggé tanusítja azon körülmény, hogy az utak építése kizárólag a légióbeli katonák feladata volt. Ezáltal nemcsak a lakosság volt megkimélve a nálunk még most is dívó közmunka kötelezettségtől, hanem az utak katonailag fegyelmezett személyzet szigorú felügyelete alatt állottak.

POTTYONDY GUSZTÁV. Eredeti fénykép.
Vasvármegye székvárosából, a hajdani Colonia Claudia Savariából az utak öt felé ágaztak el. Ezek az utak nemcsak a városokat, hanem nagyfontosságú katonai telepeket és állandó táborokat is érintettek, melyek a roppant nagy kiterjedésű birodalomnak az ellenséges szomszéd-népek ellen való megvédésére szolgáltak.
A rómaiak útjaikat a legrövidebb egyenes vonalban vezették, az utak mentén pedig hengeres alakú kőoszlopokat alkalmaztak, a melyekkel az illető építő császárok nevét és a távolságot jelezték. A jelzés NP - rövidítve (millepassus) 1000 duplalépést jelentett valamely várostól, pl. Aquincum, Bregetio (Szőny), Carnuntum Petronell, városoktól. Hazánkban talált ilyen mérföldmutatók több példányban láthatók a nemzeti muzeumban.
A római adminisztráczió nemcsak jó utak fentartásáról gondoskodott, hanem arról is, hogy az utazó közönség vagy a katonaság kényelme is biztosítva legyen. E czélból bizonyos távolságra a várostól állami költségen vendégfogadókat és postaállomásokat épített, hol az utasok részére lovak, szamarak, ökrök a hozzá való szekerekkel rendelkezésre állottak.
Az öt fővonal a római imperátorok idejében a következő volt (Bubics Ede értekezése, 1875):
I. Savaria-Celeia-Aquileia. (Szombathely-Cili-Aquileia).
II. Savaria-Scarabantia-Vindobona. (Szombathely-Sopron-Bécs).
III. Savaria-Arrabona. (Szombathely-Győr).
IV. Savaria-Sopianae-Mursa-Sirmium. (Szombathely-Pécs-Eszék-Mitrovicza).
V. Savaria-Carnuntum. (Szombathely-Petronell).
A Savaria-Aquilea közti út közvetítette a forgalmat a római birodalom belsejéből egészen Bécsig, mely Eszék felé a Dunához vezetett.
A Savaria-Scarabantia-Vindobona közötti út az előbbinek folytatását képezvén, Scarabantiánál elágazik és halad tovább Carnuntumig.
A Savaria-Arrabona közötti út Brigetes és onnan Aquincum felé közvetített.
A Savaria-Mursa közötti út szintén fontos közlekedő vonala volt a római birodalomnak, mely Savariát Byzantiummal kötötte össze.
Végre a Savaria-Carnuntum közti útvonal a Galliával való összeköttetést biztosította.
446Az aquileiai útvonal főbb helyeit s távolságait az Itenerarium Antonini így adja elő:
Iter a Poetovine (Pettau) CarunutumMP.CLXXIII.
Halicano (Muraszerdahely)MP.XXXI.
Salle (Zala-Lövő)MP.XXX.
SavariaMP.XXXI.
ScarabantiaMP.XXXIV.
CarnuntumMP.XXXVIII.
Ezek a hosszszámítások, az elősorolt helyekre vonatkoztatva, a mai számításokkal csaknem megegyeznek. Zala-Lövőn át az út Katafa és Körmenden át Szombathelyre vezetett; a katafai határba mai nap is látható nyomok vannak. Szombathelytől tovább Eszék felé az út eltér a mai kőszegi iránytól és Ludadon és Nemes-Csoón át egyenes irányban Sopronba vezetett.
A Savaria-Mursa közti utat Reichard szerint az Itinerarium Antonini így adja elő:
Ulmos (Banovecz)MP.XXVI.
Cibalis (Vunkovecz)MP.XXXIV.
Mursa (Eszék)MP.XXII.
Antianis (?)MP.XXIV.
Sopianis (Pécs)MP.XXX.
Limusa (Gálosfa)MP.XXII.
Sclans (Szentséges)MP.XVI.
Valió (Kiskomárom)MP.XXVIII.
Mogetiana (Szt.-Gróth)MP.XXX.
SavariaMP.XXXVI.
A szombathely-veszprém-székesfehérvári út, mely a dunamelléki főútig vitt, a Tabula Pentengeriana és a Kiepert-féle térképen így kezdődik:
Carmuntum (Petronell)MP.-
Ulmo (?)MP.XIV.
ScarabantiaMP.XXX.
SavariaMP.XXXIII.
Arrabone (Sárvár)MP.XX.
Vicesinum (Veszprém)MP.XLIII.
Voconcium (Palota)MP.XV.
Cimbriana (Sz.-Fehérvár)MP.XXV.
Az Aquincumba vezető út Mestrianán (talán Mesteri?) ment át, érintve Nemes-Tacskándot, hol az országútnak egyes részei a mostani időkig teljes épségben megmaradtak.
A Brigetióba vezető út Arrabonán át ment a fényes középületekkel tündöklő Savariába.
Schoenvissner István (Antiquitatum et historiae Sabariensis ab origine usque praesens tempus, libri novem, Pest 1791.) művében a Pannonia superior útjait a következőkben adja elő:
Az első út, mely Szombathelyen átment, kiindúlt Sirmiumból és Sopianaen át Trierig ment. Az egész út hossza 337 római mértföld (egy római mfld = 1478 méter) mely egyes részeiben a következőleg oszlik meg:
Sirmium-Cibalis (Vinkovcze)70r. mfld.
Cibalis-Mursa22r. mfld.
Mursa-Sopianis54r. mfld.
Sopianis-Savaria132r. mfld.
Savaria-Scarabantia34r. mfld.
Scarabantia-Vindobona34r. mfld.
Antoninus "Itinerariumában" a Szombathely-Bécs közti távolságot 88 r. mfldre teszi. Oka a kettő közti eltérésnek abban rejlik, hogy hosszabb és rövidebb katonai utak voltak e két fontos központ között.
Egy másik út: a Pvetovione-Baden Főbb pontjai voltak: Baden, Sopron, Szombathely, Körmend, Radkersburg, Pettau.
Baden-Szombathelyig93r. mfld.
Szombathelytől-Körmendig20r. mfld.
Harmadik útnak ugyancsak Schoenvissner a következő utat jegyezte fel: Pvetovio-Carnuntum; a következő állomásokkal: Pettau, Regede, Zalavár, Szombathely, Sopron, Petronell. Megjegyzem, hogy Petronell (Pozsony mellett) egy híres s katonailag igen fontos római erőd volt. A negyedik 447út volt, ugyane följegyzések szerint: Varasd, Körmend, Szombathely, Sopron, Bruck, Petronell.
Két út van még hátra, melyek Szombathelyből indúltak ki; mindkettő katonai út volt és a Duna felé vezettek, ahol a római légiók állomásoztak:
I. Szombathely-Csepreg-Csorna-Győr-Szőny. Schoenvissner elmondja, hogy az ő idejében (1791) két út vezetett Győrre és pedig:
Körmend, Vasvár, Türje, Sümeg, Salamon, Pápa, Téth, Győr.
Szanat, Szeleste, Niczk, Egyed, Szarkavár, Ménfő, Győr.
II. A Savaria-Aquincum hasonlóan, mint Antoninus "Itinerariumában" Mesterin át (a Sághhegy közelében) Zala-Egerszeg, Tapolcza, Eskü. Velencze, Ó-Budára vezetett Schoenvissner idejében ettől eltérőleg a következő iránya volt az útnak: Szombathely, Körmend, Vasvár, Zalabér, Sümeg, Tapolcza, Nagy-Vázsony, Veszprém, Palota, Fehérvár, Velencze, Mártonvásár, Tétény, Buda.
Középkor.
Ez volt a helyzet a rómaiak alatt. A középkorból kevés följegyezni valónk van és, adatok híján, kénytelenek vagyunk évszázadokat átugrani.
XVIII. század.
Az 1790. évből rendelkezésünkre álló térképen látjuk, hogy a római időkből fenmaradt útirányok nagyjában akkor is fennállottak, csakhogy most már természetesen nem egyedül a katonai, hanem a kereskedelmi szempont is irányadó volt; mihez képest az utakat három főcsoportba osztották, u. m.: Via publica, Via postalis és Via commercialis.
Via publicának csak egy utat találunk a térképen megjelölve: a szombathely-rum-baltavár-zalabéri, de föltehető, hogy a szombathely-körmend-fürstenfeldi út is az volt, tekintettel arra, hogy a szomszéd Stájerország már abban az időben élénk forgalmat nyújtott.
Via postalis (posta-utak) voltak: a "Keőszöghi Pósta út Szombathelyig", mely:
"tészen 7400 ölet, u. m.: Lukácsházy Határban 810 öl, - Kis-Csömöte 300 - Nagy-Csömöteiben 609 - Ludady 919 - Seregélyházy és Besenyeiben 542 - Apátiba 464 - Gencsi 1784 - Herinyiben 372 - Kámoniban 922 - Szombathelyiben 678 ölet. Ennek tsinálására s Helyes karban fentartására az alább kitett Helyiségek Dikaikhoz képest való felosztással ekképpen rondeltettek."
További pósta-út volt a körmend-zalalövői, körmend-vasvári és körmend-iváncz-regedei.
Ezek után következnek a commercialis utak, u. m.: Szombathely-N.-Szt.-Mihály, N.-Szt.-Mihály-Felső-Eőr, F.-Eőr-Pinkafő, Bucsu-Rohoncz, Kőszeg-Rohoncz, Szt.-Gotthárd-Regede, Körmend-Német-Ujvár, Szombathely-Szt.-Elek, Svábfalu-Felső-Szelestye, Szombathely-Győr, Sárvár-Vath-Merse, Sárvár-Jánosháza, Kis-Czell-Ostffi-Asszonyfa, Ostffi-Asszonyfa-Urai-Ujfalu, Magyar-Gencs.-Várkesző, Sárvár-Zádony, Szombathely-Kám, Rum-Rábahidvég, Besfa-Rohoncz, Szt.-Gotthárd-Gyanafalva, Felső-Eőr-Tarcsa és Borostyánkő-Kőszeg.
Amint látjuk, már 150 évvel ezelőtt is a vármegye nagy gonddal állította össze útjait, melyek az akkori kimutatások szerint 332.800 ölet, vagyis 630 kilométert tettek, a mai 1100 kilométerrel szemben.
A hidakat és műtárgyakat a XVIII. század végén, illetve még 1808-1815. körül az illető községek építették fel oly anyagból, amilyen éppen található volt határukban, volt légyen az kő vagy fa.
Jelen állapot.
A jelen század 50-es éveiben, midőn az abszolút kormányzat főfigyelmét a kereskedelem előmozdítására fordította, Vasvármegye útjai fokozatos kiépítés alá jutván, a műtárgyak, ú. m.: hidak, átereszek, árkok és úttest tartozékai bizonyos szabványok és előírások szerint létesültek és azok közül legnagyobbrészt a mai napig is kitünő objektumok maradtak fenn.
Az abszolút kormányzat idejében az útakat három csoportra osztották, u. m.: állami, megyei és községi útakra.
Ezen beosztás, fő elveiben, ma is fennáll és csak néhány alcsoport járul hozzá: u. i. az 1890. I. t.-cz. a következő beosztást írja elő: 1. Állami közútak. 2. Törvényhatósági közútak. 3. Vasúti állomásokhoz vezető közútak. 4. Községi közlekedési (viczinális) közútak. 5. Községi közdüllő-útak és 6. Vámútak.
448Állami közutak a megye területén.
Vasvármegyének összesen 3 állami közútja van, ú. m.: a pozsony-varasdi, budapest-gráczi és szombathely-pinkafői. Ezeknek összes hossza 205·948 km.
A pozsony-varadi út a kőszegi határban kezdődik e megyében és ott Kőszeg sz. kir. város 7·382 km. hosszban vámszedést gyakorol, de egyúttal kötelezve is van az útat jó karban tartani. Ezen út csak csekély lejtéssel halad Szombathely felé és azon átvonulva, Körmendnek irányul s onnan Zalavármegye határáig, Zala-Lövő felé. Nagyobb műtárgyai a körmendi Rába-hid, mely 75 m. hosszú, továbbá az u. n. csörnöczi hidak, melyek a Rába árterébe eső csörnöczi erek áthidalását közvetítik. A kincstár erre az útra évente átlag 8000 frtot költ, csakis födanyag előállítására, melyből az útpálya fenntartatik.
A budapest-gráczi állami közút összes hossza 82·374 km.; kezdetét veszi Zalamegye határánál Baltavár és Zalabér között és Baltavár, Csehi és Oszkó kies dombozatokkal váltakozó vidékén halad Vasvárra, onnan hirtelen lejtéssel a Rába völgyébe, Rába-Hidvégnek és a Rábán át folytatását nyeri Egyházas és Hidas-Hollós, Szecsőd és Körmenden, a pozsony-varasdi útat átszelve, egészen a radafalvi és stájer fürstenfeldi határig. Ez az út is mindenütt termékeny vidéket érint. Nevezetesebb műtárgyai ezen közútnak a Rába-Hidvégen levő két Rába-hid, Horvát-Nádallán a Pinkahid és Radafalván a lapincsi vámhid.
A harmadik állami közút a szombathely-pinkafői út, melynek összes hossza 58·871 km. Szombathelyből kiindulva Vasvármegyének legregényesebb vidékét érinti és Inczéd, Nagy-Német-Szt.-Mihályon, Vörösváron át Felső-Eőrre halad; onnan pedig Pinkafő határszéli városba. Ez az út folytatását képezi a Hartberg és Friedberg felé vezető stájer útnak.
Törvényhatósági utak.
Törvényhatósági útat, a vármegye összesen 48 szakaszon 1020 km. hosszúságban tart fenn. Az útak az 1890. évi I. t.-cz. értelmében kivetett 8% pótadóból befolyó jövedelemből tartatnak fenn és ezen fentartási költségek évekint - beleértve a kezelési költségeket is - mintegy 250.000 frtra rúgnak.
Műtárgyak.
A műtárgyak, melyek 2000-en felül vannak, kitünő karban tartatnak és ezeknek évenkint való újraépítésére és fenntartására átlag 40-50.000 frt fordíttatik.

« A BÁNYÁSZAT ÉS KOHÁSZAT VASVÁRMEGYÉBEN. Írta Seemann Gábor, átnézte Kormos Alfréd KEZDŐLAP

Vas vármegye

Tartalomjegyzék

AZ IPAR, KERESKEDELEM ÉS HITELÜGY VASVÁRMEGYÉBEN. E fejezetek ipari és kereskedelmi részét Deutsch Tivadar, Kormos Pál és Szabó Endre irták a hitelügyi részt Kormos Pál; az egészet átnézte Kormos Alfréd »