JÓB KÖNYVE
- Jób pedig felele, és monda:
- Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!
Jób. 2,11.,
Jób. 25,2.,
Jób. 25,6.
- Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
- Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?
- A halottak is megremegnek tőle; a vizek alatt levők és azok lakói is.
- Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa.
Zsolt. 138,8.,
Zsolt. 138,12.,
Zsid. 4,13.
- Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
- Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.
- Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.
Zsolt. 104,2.,
Zsolt. 104,3.
- Ő szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.
- Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.
- Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
2 Móz. 14,31.,
Ésa. 51,15.
- Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
- Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
Péld. 3,11.
Vissza