JÓB KÖNYVE
- Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:
- Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.
- De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.
Jób. 13,4.,
Jób. 15,4.,
Jób. 15,10.
- Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.
- De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.
- És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.
- Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!
Jób. 12,12.,
Jób. 12,13.
- Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!
Jób. 38,36.,
Dán. 1,17.
- Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.
Jób. 12,12.,
Jób. 12,13.
- Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!
- Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.
- Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.
Jób. 15,9.,
Jób. 15,10.
- Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!
- Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.
- Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.
- Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.
- Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!
- Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.
- Ímé, bensőm olyan, mint az új bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, csaknem szétszakad.
- Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.
- Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;
- Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!
Jób. 17,4.
Vissza