HARMINCZKILENCZEDIK FEJEZET.
I. A jobbágyviszony. Urbéri szolgáltatások és azok összeirásai (Urbarium.) II.Az egri püspöki várbirtokok urbariuma 1551-ben. III. A hevesmegyei püspöki birtokok jobbágytelek állománya, és jobbágyainak száma. A kassai kamara kimutatása az egri várbirtok illetékeés jövedelméről. IV. Az 1558. és 1566. évi urbarialis és jobbágyállomány összeirásai Az 1572-ik és 1577. összeirás, és ugyanebben a török földésuri szolgálmány és adózás elősorolása. Az 1557-ik évben egri polgárok és itt lakos nemesek névsora. VI. A felvidéki megyék török adója. VII. A megyében lévő Perényi-birtokok urbarialis összeirásai. Debrő és tartozékai, Gyöngyös, Pétervására. VIII. A gyöngyösi Báthory Endreféle jobbágyok panasza. IX. Szécsi Tamás hevesmegyei birtoka.
I. Az előzö lapokon ismertetett várbirtokosok, vagyis "urak", a középnemesek a kurialisták, mint érintve volt, terjedelmes javaikat azokon letelepitett jobbágyaik, és ezek mellett élő zsellérek (inquilini) által müveltették, szántatták és vettették allodialis földjeiket, és az általok használt és művelt jobbágytelkek terményeiből, egyéb szolgáltatások mellett, kilenczedet szedtek.
Régi törvény és gyakorlaton alapuló ezen földesuri illeték, vagy urbéri tartozás, a jobbágy és a földesur közötti viszony, s a jobbágyköltözködés kérdésével együtt kornnkban is sokszor élénk országgyülési tárgyalás anyagát képezte.
Már János király 1536-iki országgyülésén kimondatott a jobbágyok szabad költözködési joga, melyet az 1514-iki országgyülés az akkori Dózsa-féle lázadás után örökre eltörölt.
A Ferdinand király által tartott országgyülések közül az 1547-iki mondotta ki a szabad költözködhetést; de a következő évben már visszavonták. Ez 1548-iki országgyülés részletesebben foglalkozott az urbéri tartozás és illeték ügyével is, nevezetesen kimondotta, hogy ezek a régi törvények és. gyakorlat értelmében állittassanak vissza mindenütt. E szerint, nemcsak a termények utáni kilenczedrész, hanem a ház vagy telek után szokásos census, bárány, tyuk, lud, malacz, kenyér, méz és egyéb régi gyakorlaton alapuló illetékek voltak beszolgáltatandók; e mellett minden jobbágy egy évben 52 napra menő munkát tartozott a földesur birtokán teljesiteni, kaszálni, szántani, vetni, szőlőt kapálni stb.
A jobbágy-költözés ügye, melylyel behatóan foglalkoztak az 1550, 1552, 1553 és 1556. évi országgyülések, végre is az 1556. évi 27. tvczikkel akként oldatott meg, hogy a földesuri tartozás és illeték lerovása után szabadon mehetett a jobbágy, a szolgabiráknál tett bejelentés után, ha a törvényes határidők pontosan megtartattak.
Az urbéri egyéni szolgáltatások, illetékek és egyéb jobbágytartozások, időnként helyszini összeirások, ugynevezett urbariumok áItal állapitattak meg. Ezen összeirásokban a jobbágytelkek a jobbágyok neveivel együtt, az illetékek és kötelezettségek felsorolásával községenként jegyeztettek fel, melyek ekként mintegy jobbágytelekkönyvet képeztek.
Korunkban, több az egri vár és püspökséget illető urbarium vétetett fel, melyeket a következőkben részletesen fogunk ismertetni.
II. Időszakunkban a mi tudomásunkra Iévő első urbarium az 1551-iki. A király, illelőleg a kamara és Oláh Miklós püspök között; az egri vár és püspökség további ellátása és kezelése tárgyában Dobó István várnagysága idejében létrejött egyezség folytán, a vár és püspökség jövedelmei uj összeirására, vagyis urbarialis felvételére a kamara 1551. év sept. havában Guthay Péter kir. ellenőrt küldötte ki, hogy községenként registralja a várhoz tartozó püspöki falvak jobbágyait, az uri illetékek s jobbágytartozásokkal.
A felvett regestrum eredetiben 1551. sept. 15-éről nevezett ellenőr aláirása s pecsétjével ellátva, vörös-sárga-zöld selyem zsinórral egybefüzve, az országos levéltár kincstári osztályában létezik. Az összes püspöki javadalmak ez időszerinti felvétele szolgált alapul, azok jövőbeni kezelése s rendezésére. E regestrum a mohácsi vész utáni időben, és attól is 23 év távolságban felvéve, egyes községek állományában, a zavaros idők után nagy változásokat tüntet fel. Falvak pusztultak el, vagy nagy mérvben elnéptelenedtek s elszegényedtek. A teljesitendő szolgálmányok természetesen ennek daczára a régi jog s gyakorlat alapján maradtak változatlanul ugyanazok.
Ismertetésünkben nem a regestrum sorrendjén fogunk haladni, hanem kezdjük az összes birtok központján Egervárosán.
Eger városában magában a forumon találtatott a regestrum szerint: 4 egész, 49 fél, 37 negyed telkes (sessiós) összesen 90 lakos család.
Az őket terhelő földesuri szolgálmány ez:
Census fejében szent György és szent Mihálykor fizetendő 40-40 frt és 50 tyuk.
Karácsonra 6 malacz, 120 tyuk, 120 fertály zab, 50 db. palló, két hordó sör, 6 db. kősó, 1 font bors, 6 marka viasz. Husvétra: 6 bárány, 120 tojás, 12 sajt.
Naponként egy éjjeli őrt a várba, és a széna gyűjtéshez 40 gyüjtőt kiállitani, és az ott levő malomhoz a szükséges árkolást, sövényezést teljesiteni tartoztak. Továbbá a terményből tized, a borból földesuri kilenczed s papi tized volt adandó.
A belvárostól (forum) kivül álló Olasz-utca külvárosban volt 8 egész 4 fél s 5 negyed sessiós lakos és egy szabados vagy fizetés-mentes, a káptalan jegyzője Marothy Péter A biró Balog Benedek, negyed telkes volt. Census volt: szent Mihály és szent Györgyre egy egész sessio után 10 denár.
Karácsonyra 1 szopos sertés és 8 fertály zab.
Husvétra minden sessio után 2 tojás, közösen előállitandó 2 sajt és két bárány. A terményből tized, a borból ötöd, a farkashegyről azonban csak tized járt. A másik külváros Szabadhelyen 9 egész, 6 fél, 3 negyed sessiós volt. Itt 11 sessió elhagyottá lett. Ezen elhagyott sessiók néha egyenlően felosztattak a többiek között, ha módjokban állott azok megmüveltetése. Különben parlagon hevert.
Ezek sem censussal, sem más szolgalmányokkal nem tartoztak, csak földesuri kilenczedet s papi tizedet adtak, mindössze a vár részére rostálókat kellett kiállitaniok, és 12 mérföldnyi vonalon a vár leveleit szállitották, tehát posta-szolgálatot teljesitettek.
A harmadik külváros Szent-Miklós utczában 15 egész telkes volt. Tartoztak adni: Karácsonyra 1 szopos sertést.
Husvétra minden sessio után 1 kenyért, 2 tojást, közösen 2 sajtot, 1 bárányt s 1 kecskét.
A vadkerti halastónál, ugy a malomnál minden munkát teljesiteniök s a várba rostálókat küldeniök kellett. Censust nem fizettek. A negyedik külváros Ujváros nevü ekkor elhagyatott volt, csak egy jobbágyház állott ott, s ezt lakta Zolathy György nemes. Egervárosának volt még Barát, Harangozó és Kovács -utcza nevű külvárosa is. Ezekre nézve uri szolgálmányokat illető összeirások nem léteznek, s igy: világos, hogy ezek a püspöki uri hatóság alatt nem állottak. A Harangozó-utcza, mint az adóösszeirásból tudjuk, az őr-kanonoké volt, a Barát-utcza a karthauzi barátoké. A Kovács-utczára semmi tájékoztató adatunk nincsen.
A birságpénzre következő jogfentartás foglaltatik a város és külvárosaira egyenlőképen. Ha valaki 40 frtban marasztaltatott, ebből a püspöki illeték három márka, ha 20 frtra, a három márka fele.
Vérontás után 1 frt 60 denár az illeték: Nyelvváltságból 11 márka.
Fej és jószágvesztés püspöki kegyelmezési jognak tartatik fenn. Testisértés után, hacsak kék folt esett 40 denár, börtönzés után 40 s panasz előterjesztésért 1 márka volt a püspöki illeték. A birságpénzekből esendő püspöki illeték ezen módon volt szabályozva a többi püspöki falvakra is.
Felnémeten volt 15 egész s 40 féltelkes. Uj telkes 5 volt.
Czegléden 19 féltelkes, négy telek elhagyott volt.
Makláron 15 egész, 9 fél és 5 negyed telkes volt, 7 elpusztult. Itt 16 zsellér lakott akkor. A telkek Varkoch idejében Mehemet pasa dulásai alkatmával pusztultak el; mikor kis Maklár is egészen elhagyottá lett, s nagy Maklárba olvadt. A két Maklár igy lett egygyé.
Hatvan elfoglalása idejében 1544-1545-ik évben voltak itt heves török összeütközések, melyek pusztitó dühe egész Miskolczig terjedt. Ez alkalommal pusztult el Papi püspöki birtok is, melyre Guthay ellenőr feljegyezte, hogy 10 egész jobbágy sessiója volt, népe szétszórodott akkor, midőn Miskolcz földje is feldulatott, s Varkoch egri várnagy 13 zsellért telepitett oda l2 évi fizetésmentesség kedvezménye mellett.
Meg kell még itt jegyezni, hogy az uj jobbágytelepek és az házak, 3-6 évig, törvény szerint is illeték s adómentesek voltak. E kedvezmény a telepedések s házak épitése elősegitésére szolgált.
Nagy-Tállyán volt 23 egész 9 fél és 10 negyed sessiós ház 4 találtatott, 7 lakos családdal. Zsellér az allodiumban 32 volt.
Abonyban 4 telkes volt, 11 elpusztult.
Kápolnán 8 egész telkes iratott össze, 6 elhagyott volt, melyeken 7 zsellér már házakat épitett. Censusa volt:
minden telek után 24 denár, s Frangepan Ferencz püspökkel történt egyezség szerint szent Demeterre beszolgáltatandó 400 fő káposzta.
Szőllőskén volt 13 egész sessiós, 12 telek elpusztult.
Census s uri szolgálmány nem terhelé, csak a borból ötödöt, terménytizedet fizettek. Az ötödben foglaltatik a földesuri kilenczed s papi tized. E két tized számoltatott ötödnek.
Teendőjük volt azonban az egri malmokhoz, a vár vermei pinczéihez szükséges fát, s Urnapján az ünnepélyhez zöld gallyakat szállitani.
Alsó és Felső-Tárkány, ez időben egyesült s most az alsó részen lakott 16 egész 7 fél telkes, 6 uj telepitvénynyel.
A felsötárkányi 20 telek néptelen volt. Itt püspöki lakóház s kert volt, mely körül, egyéb rendes szolgálmányok mellett, a munkálatokat a tárkányiak teljesitették.
Ezen községeknél, a földesuri szolgálmányok és egyéb illetékesek felsorolását, melyek természetökre az egri szolgálmányokkal, s illetékekkel többé-kevésbé egyeznek, mellőztük. Sertés, bárány, tyuk, tojás, sajt, kenyér, sör, zab, bor illetékek kiszolgáltatása rendesen előfordul. Itt tehát csak az eltérő szolgálmányokat fogjuk felemliteni.
Igy Nagy-Tállyán Makláron, Felnémeten a szolgálmányok sorában találjuk, hogy 6 hordó bort a püspök javára, kimérni tartoznak. Ugyanitt felsorolva van, hogy tartoznak a várhoz munkálatokat teljesiteni, de ezekért dijazás járt: igy egy szekérrel töltött napi munka után három kőső vagy 15 denár, egy gyalog napi munka után két kősó vagy 5 denár fizettetett. Felnémetre fejegyeztetett, hogy a jobbágy, ha örökös nélkül halt meg, s végrendeletett tesz, a püspök részére egy bornyut vagy egy frtot tartozik hagyományozni. Ha nem végrendelkezik, örökös hiányában, javai a püspökre szállnak.
Czegléd tartozott a várba a főzéshez egy cselédet kiállitani, ki élelmét ott nyerte, dijazását azonban Czegléd teljesitette.
Maklár, Nagy-Tállya, Felnémet kötelezettsége között, az itt főzött sörből esendő illeték fizetés is foglaltatik. Maklár 12 köböl sört, Felnémeth 32, Tállya ugyanannyit tartozott adni. Ugy látszik, hogy a sör utáni ezen illeték, mint átlag, külön egyezség folytán határoztatott meg.
Kis-Budán 3 sessiós volt, 13 sessiója elpusztult. Elpusztult itt Pusztaszikszó, s az allodium elhagyva volt; földjét a maklári és tállyai jobbágyok használták, és csak tizedet fizettek.
A szikszói allódiumhoz tartozó Butelek is puszta volt, föIdjét a hevesiek használták.
Dob földje elhagyott volt, nem szántották, hasonló állapotban volt Kis-Kompolt is.
A gyöngyöspüspöki allodium is siralmas állapotban volt. Püspökiben a püspök részére ház s pincze állott; de ezek nagy rombolást szenvedtek a török támadások folytán.
Püspökiben volt 6 egész telkes, 10 elhagyott volt. 6 zsellér lakott még ott ez időben. A jobbágyoknak itt egy malma volt négy kerekre és egy "karlóra" (kalló), mely után 1 1/2 frt fizettetett. Volt még ott egy másik malom is, ettől az illeték fele már a törököknek fizettetett, s csak fele esett a püspöknek.
Solymoson 8 egész telkes találtatott, 14 elpusztult. Zsellér volt még ott 5.
Hevesmegyében püspöki birtok volt még a hidvégi allodium körül, Mezőhidvég, Magyarád, Halász, Sarúd, Tisza Nána, Eörs, Eörvény, Kürth.
Mezőhidvégen találtatott 10 telkes a többi magával az allodiummal együtt elhagyott volt, mint megjegyezve van, Varkoch s tisztjei kegyetlen elbánása folytán.
Magyarádon volt egész telkes 6, elpusztult 6 telek.
Halászon volt egész telkes 6, elpusztult 9.
Sarudon egész telkes. 8, elpusztult 29.
Tiszanánán egész telkes 15, és 5 fél telkes.
Eörvényen egész telkes 7, elpusztult l0.
Kürthön egész telkes 10.
Eörsön egész telkes 27, és 8 zsellér. Ezen község népessége feltünő; de magyarázatát adja az összeiró azzal, hogy itt pestmegyei menekült nemesek telepedtek meg, s házakat épitettek. Általában minden községnél feljegyezve van, hogy a pusztulást részint Varkoch kegyetlensége, részint a török hadak idézték elő.
A borsodi birtokok voltak:
Keresztespüspöki egész telkes 5, fél telkes 11.
Harsány egész telkes 4, fél telkes 15.
Sajóhidvég egész telkes 11, zsellér 21.
Papi 13 fizetésmentes lakossal.
Szihalom egész telkes 5 lakos családdal.
Ezen birtokok is érezték a zavaros idők pusztitó hatását.
Abaujmegyében: Szirákon egész telkes 20, fél telkes 5.
Heiczén egész telkes 40, fél telkes 4 lakos volt.
Szent-Marián egész telkes 4, fél telkes 4, negyed telkes 5 s 8 zsellér.
Turkevis Turkeddin volt összesen 6 telkes s 17 zsellér lakos.
Zaránd megye Pecser, Borosthelek, Halásztelek és Zomboregyháza birtokokon volt összesen 70 telkes lakos. Ezek névszerint elsorolvák s mindnyája magyar nevű. Zomboregyházára jegyzi meg Guthay összeiró, hogy Petrovics ideje óta itt ráczok telepedtek meg, s a lakosok között később már csakugyan..fordulnak eIő szerb hangzású nevek. Itt tehát ez volt az elsö rácz telepités.
Még némely községnek földesuri szolgálmányait jegyezzük itt fel. Igy Tiszanánán szent György és szent Mihályra tartozott minden telkes censusképen 2-2 denárt fizetni.
Buza, árpa, rozs, zab, méh, malaczból tized; a Iibából, ugy a tyukból a kinek volt 1- 1 darab volt beszolgáltatandó. Ezen illetékeket a várba befuvarozni tartoztak.
A méh és malacz váltságdija darabonként egy denár volt.
Minden telek után ezen felül a rét kaszálásához, gyűjtéshez, a szántáshoz, vetéshez és a termény behordáshoz egy napi munkát teljesiteniök kellett.
A halászatból a bevétel fele a jobbágyoké, fele a püspöké volt.
A birságpénzekre a más helyen ismertetett szabály állott fenn.
Abonyban tartoztak: a termény-tizeden kivül a pusztaszikszói gazdaságban három szántást végezni, bevetni, s a terményt behordani, ugy a rétet megkaszálni, felgyüjteni és összerakni. A zsellérek a rétkaszáláshoz három napi munkát tartoztak teljesiteni.
Gyöngyöspüspöki jobbágyainak censusa volt, minden telek után szent Márton napjára fizetendő 50 denár, szent György és szent Mihályra 10- 10 denár. A buza s egyéb terményből tized, a borból kilenczed és tized, vagyis ötöd volt kiadandó. Ezenfelül minden termelő egy libát szolgáltatott be. A tized-illetéket behordani, a püspöki lakház s pincze javitásához napszámot szolgáltatni tartoztak.
Ilyen természetüek voltak általában a többi községekben is az uri szolgálmányok.
III. Ezen összeirás szerint, az egri várhoz tartozó püspökségi összes birtokban volt ez idöszerint 486 egész jobbágytelek müvelés alatt; elhagyott volt 131 telek. Az összes 486 telken 710 lakos család és mintegy 80 zsellér család élt.
Ebből a hevesmegyei birtokokra esik 253 1 müvelés alatt lévő telek, 120 telek puszta volt. E telkeken 488 lakos család volt, és mintegy 50 zsellér.
Ha már most megtekintjük, hogy az 1552. évi, tehát ezen urbarialis összeirást követő évben, - az egri püspökség hevesmegyei birtokaira hány adózó porta iratott össze: látni fogjuk, hogy az 213-ra megy, a mi körülbelől az egy telekállomány összegének, mely fentebb 253-ban van kimutatva, 40 különbséggel felel meg, mely az adóösszeirás elnézése rovására is jegyezhető. Tehát egy porta egy telekállományban vétetett még akkor; és ha a lakosság számát megtekintjük, látni fogjuk, hogy a 488 lakosból egy portára ez időszerint mintegy 2 1/6-od család esik.
Ezen arány azonban a későbbi időben már nagy változást szenved, miről majd a következő összéirások ismertetése után fogunk tüzetesen szólani.
Itt ismertetnünk kell a kassai kamarának az egri püspöki várbirtok bevételéröl felvett feljegyzését. E szerint a várbirtok összes falvaiban volt:
Jobbágy nemes zsellér elhagyott ház Fizettek censusban Tyuk félét Tojást Sajtot Kenyeret Zabot Bárányt Sót Káposztát Borsot Sört Viaszt Pallót Szénagyüjtő volt Az összes tizedbevétel
E feljegyzés valószinü, hogy a nagy ostrom utáni adatokból származik, mert a fent ismertetett urbarium szerint 1552 előtt 750
jobbágya volt a várnak, most itt már csak 608 van számolva. 1)
IV. Az egri vár tartozékainak ujabb összeirása Verancz püspök idejében történt, 1558. év január havában, Turzó Ferencz, Salamanca Ferencz, Dóczy Gábor, Pesthy Ferencz és Eördögh Péter kamarai küldöttek által. 2) Ez alkalommal Szarvaskővára és a beéli apátság tartozékai is összeirattak. Szarvaskővárához tartozó falvakul soroltatnak el: Szarvaskővárallya, Fedémes, Bátor, Bakta, Demjén, Boch és Kelecsen (Kerecsend). A beeli apátság tartozékai: Apátfalva, Boltha Uppony, Merche, Bánhorváth, Ostoros, Királd.
Az egri vár tartozékai ugyanugy jönnek elő, mint az 1551. évi összeirásban, kivéve, hogy egyes falvak, még ez időszerint is, a nagy ostrom után elpusztultaknak vannak jelezve, és hogy a művelés alatti sessiók és a jobbágyok száma, tetemesen megcsökkenve soroltatik el. Igy ennek bővebb ismertetését mellözve, reátérünk az 1567. évi összeirásra.
Midőn Mágóchy elhagyta az egri vár kapitányságát, kiváló panasztárgyául a jövedelmek csekély voltát emlegette felterjesztéseiben; és ennek következtében küldettek ki a kamara által 1567. jul. havában Zerdahélyi Máthé mislei prépost, Paczot János és Sulyok Ferencz: mindhárman mint királyi biztosok, hogy az egri vár és püspöki birtok jobbágy-tartozékai uj összeirását vegyék fel, és ehhez képest leltározták a jövedelmek és bevételek állományát az uj várkapitány Forgách Simon részére. 3)
Ezen összeirásban, az 1566. évi nagy török hadjárat nyomaival is találkozunk, melynek Sziget, Gyula, a felvidéken Hajnácskő, majd később Dédes, Putnok, Vadász és más várak estek áldozatul; és a bolyongó tatárhordák tiszamenti és Miskolczvidéki kirándulásait a borsodmegyei és tiszamenti püspöki falvak hanyatlásának indokául jegyzik fel az összeirók.
Ezen összeirás már Egerváros és külvárosai lakosainak állományában is nagy változást tüntetett fel. A török dulás folytán a vidéki nemesség nagy tömegben huzódott Egérvára falai alá; ugy hogy egyes külvárosokban, mint Ujváros és Sent-Miklóson, már tisztán nemesek laktak. Az összeirás ekként tünteti fel a vár tartozékai ez évi jobbágy állományát:
Egerben a belvárosban (Forum) volt 56 nemes lakos mellett 61 jobbágytelkes.
Olasz utczában, 5 1/2 egész jobbágytelket 50 lakos család birt, 12 1/z egész telket pedig 32 nemes lakos család tartott birtokában.
Szabadhelyen 26 egész telken 68 család volt, itt nemes csak hat család lakott.
Szentmiklóson a jobbágytelkek elpusztultak, s az összeirás szerint e telkeken nemesek allodiuma alakult.
Ujvárost egészen nemesek lakták, számuk azonban feljegyezve nincsen, kik természetesen semmiféle szolgálmányt, nem teljesitettek;
miért azután Mágóchy várkapitány census fejében 150 frtot erőszakkal szedett be tölök.
Felnémeten 311/2 sessión 28 lakos 4) s 38 zsellér,
Czegléden 5 1/2 sessión 29 jobbágy s 3 zsellér,
Szöllőskén 13 sessiós lakos és 4 zsellér találtatott.
Nagy emelkedést mutat ez idöben Nagy- Tálly a lakossága, melynek 24 telkén 336 lakos s Maklár, melynek 20 telkén 144 lakos és 25 zsellér család volt.
A borsodmegyei s tiszamenti, ugy a kápolnavidéki püspöki falvak siralmas állapotát igy állitja elő az összeirás:
Harsány. 1566-ban a tatárok feldulták, lakosai közül sokat elhurczoltak, néhány zsellér vermekben tanyázik.
Papi, Sajóhidvég, Keresztespüspöki, Szihalom, Magyarád, Mezőhidvég, Sarud, Tisza-Nána hasonló leirásban részesülnek.
Kápolnán maradt 6 lakos család s 4 zsellér, a tatárok hetet hurczoltak el, s 40 barmot.
Abonyban 9 sessiós és 5 zsellér maradt.
A tiszántuli Eörs, hol 30 egész telkes lakos volt, s Eörvény hol 12 telkes lakos volt, ugy látszik, ment maradt az 1866-iki tatár pusztitástól.
Solymosról, hol 7 telkes és 8 zsellér és Gyöngyös püspökiről, hol 15 telkes és 44 zsellér volt, - sem emlékezik az összeirás, hogy hasonló sors érte volna.
Az egri vár tartozékai gyanánt irattak össze ez éviben a Jász-Kunok községei is; továbbá Debreczen 500 frt évi census, Szeged 900 frt, Czegléd (a pestmegyei) 759 frt évi census fizetéssel.
A püspökség zarandmegyei illetőségei még akkor Gyulához voltak kapcsolva.
Szarvaskővára s a beeli apátság falvai is kellőképen soroltatnak fel.
V. Az 1566-ik tatárdulás sebhelyeit a legközelebbi évek nyugalmasabb napjai annyira-mennyire máris begyógyitották, ugyhogy az 1572-ik év jövedelmi összeirásánál az elhagyott falvakat már népesedve találjuk. Ez összeirást Faygel Péter szepesi kamara tanácsosa, Freidenreych János és Szukán János királyi biztosok hajtották végre, 5) midőn a vár kapitányává Ungnád Kristóf neveztetett ki.
Ezen összeirás szerint az egri püspökség falvaiban akkor 563 egész jobbágytelek 1482 jobbágy által műveltetett, kik 255 házban laktak. A zsellérállomány 314-re ment. Ebből a hevesmegyei községekre esik 227 telekre 1258 lakos család. A püspöki birtokokon lakos nemesek száma 121 volt.
Ezen összeirások legérdekesebb példánya kétségkivül az, melyet 1577-ik évben Nagyváti János kamarai biztos vett fel azon időben, midőn a vár Ungnád kezéből Kolonics Bertalan várkapitány és Kövér Ferencz provisornak adatott át.
Ezen összeirás nemcsak a püspöki földesuri, hanem a török földesuri tartozások s illetékek sorozatát is feltünteti.
Az egervárosi kiváltságok és mentességek feljegyzésével is találkozunk már itt, melyek Miksa és Rudolf király által biztositattak akkor a város lakosságának.
Az összeirás ekként szól:
Eger városa. A forumon (belváros) lakott 46 polgár s 64 nemes, kik semmit nem fizettek. Az összeirás széljegyzete ezt ekként igazolja: "Lakatgyártó László biró felmutatta előttünk Rudolf császár levelét, melyben az egri polgárok minden taxától rendes vagy rendkivüli adózástól országos segély s kamarai nyereség fizetésétől, tetszés szerinti időig felmentette s felszabaditotta, megparancsolván a kassai kamarának, hogy mondott polgárokat, census, taxa és adófizetéssel ne zaklassa. Kelt Bécsben Ausztriában 1577. szept. 24-én " "Ugyanazon biró felmutatta Rudolf ő felsége parancsát Kolonics és Kövér várkapitányoknak is, kiknek meghagyatik, hogy a szabad bor mérést szent Mihálytól szent Györgyig az egri polgároknak engedje meg. Bécsben 1578. marcz. 11. Istvánffy Miklós."
Olasz utcza: Volt 12 lakosa, kik csak a várhoz teljesitettek szolgálmányokat. Volt ott 39 nemes család, kik semmit nem fizettek .
Szabadhely. Volt 24 polgár s 20 nemes lakosa, kik semmit sem fizettek. A lakosok régidőtől censusmentesek, s csak a várba tartoztak naponként két rostáló napszámost küldeni, mit ma is teljesitenek. Szabad bormérésök volt, ezt tovább is követelik. Az oldal jegyzet ezt tartalmazza: "Hogy ezen polgárok is felmutatták Miksa császár levelét Forgách Simonhoz, melyben meghagyja, hogy régi jogaikban s mentességeikben ne háborgattassanak, mely kelt Pozsonyban, 1567. jul. 27-én. Felmutatták Rudolf császár levelét is Kolonics és Kövér kapitányokhoz, hogy mészégetés vagy fahordáshoz ezen polgárok ne hajtassanak boraikat szabadon mérik tizedet fizetnek, de kilenczedet nem. Ez kelt Bécsben 1578. jan. 29-én."
Ujváros és Szent Miklós-utcza külvárosokban, egyedül nemesek laktak kik szintén semmi kötelezettséget nem teljesitettek.
Neveik azonban feljegyezve nincsenek.
Itt feljegyezzük ez időben Egerben, Szabadhely és Olasz-utczában létező polgár s nemes lakosokat névszerint:
A városban laktak:
Szabó János biró
Hámos Boldizsár,
Lit. János,
Básty Bálint,
Lakatgyártó Tamás,
Tót György,
Zalay Mihály,
Varga István,
Szabó György,
özv. Varga Mátyás,
Csiszár Pál
Csiszár Ferencz,
Lakatgyártó László,
Kovács Mátyás,
Nyereggyártó Simon,
Bessenyey György,
Kovács Tamás,
Kádas Jakab,
Kovács György özvegye,
Mori Mátyás,
Kovács György,
özv. Lit. Antal,
Nyereggyártó Vincze,
Borbély István,
Bornemissa István,
Lit. Horváth György,
Rácz János,
Szabó Ferencz,
Csiszár Balázs,
Borbély Antal,
Szücsy István,
Szabó Sebestény,
Lakatgyártó Urbán,
Csiszár Péter,
Nagy Demeter,
Szücsi Lukács,
Nyrő György,
Csiszár Albert és János,
Szigyártó György,
Szabó György,
Borbély Fábián és György.
Donathy Pál,Nemesek:
Pyspek Bálint,
Kövesdy Bertalan,
Hartyáni Balázs,
Lantos Pál,
Kaposy János,
Lit. Balázs,
Békesy András,
Istvánfy Ferencz,
Daróczy Sárközy Mihály,
Mátyás,
Pallér Vincze,
Oláh Bálint özv.,
Bornemissa György,
Zeeky Péter,
Szabó Tamás,
Pálfy György,
Fodroczy György,
Horthy István,
Szőllősy Márton,
Thapy Pál,
özv. Bathy Benedek,
Lengel Márton,
Szücsy Tamás,
Horváth Mihály,
Barcsay János,
Nagy György,
Zekes István,
Bekeny Demeter,
Horvát János,
Lit. Mátyás,
özv. Zabary Péter,
Zakal János,
özv. Sukan János,
Borbély István,
Domus nobilitatis, 6)
Rácz Péter,
Csohán András,
Borhy Pál,
Vajda Bálint,
Kanna Mihály,
özv. Jaaz Imre
Tharnok János,
Kotya Pál,
Kathay Ferencz,
Zarka Ferencz,
Csermey Mihály,
Szücsy György,
Simon Antal,
Nagy Péter,
Lipcsey Miklós,
Marótthy Péter,
Vas István,
Borbély Gáspár,
Berbély Miklós;
Paxy Mihály,
Borbély Ferencz özv.
Szakácsy János özv.,
Szabadhelyen lakó polgárok:
Margith Ambrus,
Chury János,
Csonky Pál,
Nagy Gáspár Péter,
Emődy Pál,
Bebek Pál,
Kovács Albert,
Nagy Antal,
Zy Kelemen biró,
Kovács András,
Zászlótartó György,
Dobos Mihály,
Szabó István,
Nagy János,
Gothár Gáspár,
Kovácsy Péter,
Varga Sebestény,
Kovács Urbán,
Zy András,
Borbély György,
Szücsi Tamás,
Kovács György.Nemesek:
Győry Márton,
Hevesy Antal,
Tenky Pál,
Lit. Gáspár,
özv. Baranyay Bernát,
Szabó Bernát,
Bernát István,
Nagy Péter Gáspár,
Garay Farkas,
Bornemissa Mátyás,
Nagy Antal, a magyar gyalogok kapitánya,
Omány Mátyás,
Nagy Mátyás,
Contra Balázs,
Debreczeny Balázs,
Nádasdy Simon,
Barna János,
Saary Tamás,
Istenmezey Sándor.
Olasz utczában lakó polgárok:
Nagy Albert biró,
Warró Sebestény,
Zotháry Ferencz,
Huszár Kristóf,
Kövér Lukács,
Balogh János,
Nagy György,
Zeredy Antal,
Lévay Ambruzs,
Mészáros Menyhért,
Borbély Lukács,
Afra Ambruzs.
Nemesek:
Istenmezey Sándor özv.
Nádasdy László,
Rácz László,
Bernáth István özv.,
Balika Lőrincz,
Bolliany László,
Kőváry Albert,
Nagy Péter,
Recsky György,
Nádasdy Tamás,
Mutnoky György,
Horváth István,
Szilágy György,
Petyky Pál,
Bocsi Albert,
Széky Pál,
Veseni Gáspár,
Thassy Pál,
Szabó András,
Korláth Kristóf,
Derencseny Miklós,
Putnoky Boldlizsár,
Beken Gáspár,
Nádasdy János,
Beken Boldizsár,
Pataky Miklós,
Liptay György,
Olasz Bálint és György,
Lit. György,
Balogh Imre,
Bekry István,
Pahy István,
özv. Horváth Mihály és György,
Beken Péter.
FelInémeten 23 telken 291 lakos család volt. Census fizetés s egyéb szolgalmányok teljesitése a régi módon iratott elö.
Czegléd 7 telkén 44 lakos s 4 zsellér volt, következőképen egy telken lakott 8 jobbágycsalád, az ötödiken 3, a másik telken 4, hatodikon 8,
harmadikon 5, hetediken 4. negyediken 6,
Az összeirás végen ez áll: a töröknek Pestre 50 frt-ot fizettek.
Nagy-Tállyán 69 egész telkes lakos volt összeirva, a már ismert szolgálmányokkal.
Alsó-Tárkányon 15 egész telkes és két zsellér.
Felső-Tárkány, mint község már megszünt, s beolvadt az alsó részbe. Felső-Tárkány az erdő alján volt s ez a megjegyzés örökiti meg az egykori hires tárkányi kert emlékét: "Volt itt egy felséges szép kert, nagyszerü gyümölcsössel, melyet az egri püspökök kiváló előszeretettel ápoltak s élveztek. Most a fák nagy részben elpusztultak, az almát a várba hordják, a kert keritése megromlott, most az állatok is szabadon rongálják. Volt itt egy halastó is, az is elpusztult.
Az illeték-fizetésnél elsoroltatnak szőlőhegyei, hogy a "várhegy" alatti pramontorium ötödöt, a többi, mint középhegy és baráthegy csak tizedet fizet. A várhegy elnevezés még ma is fennáll.
Ezen összeirásból azt látjuk, hogy Eger s külvárosai, ugy Tárkány mentesek voltak a török adózástól. Czegléd összeirásánál már feljegyezve van a török adózás.
Hasonló török adózás nyoma mutatkozik Makláron, melynek 95 jobbágy s 70 zsellér lakosa van feljegyezve, azzal, hogy a kilenczed elengedtetett részökre, mert a török is beszedi rajtok az illetéket. A többi falvakban a magyar és török földesuri, illetmény egyformán nehezedik a lakosok vállaira.
Szihalom. A püspöki, illetőleg most már a várhoz szolgáltatandó illeték és szolgálmány elősorolása után következik: Töröknek l00 frt, császáradó 20 frt, egy fejős és egy vágó marha s 25v pint turó adandó.
Abony. 7 egész telkes s 7 zsellér lakosa volt. Censust nem fizettek. TerménybőI tizedet adtak, a mi 40 véka őszi s 60 véka tavaszira ment. Telkenként 1 tyukot, 1 libát, 1 bárányt, malaczot, mézből tizedet fizettek. Ez a magyar földesuri vagyis a vár részére, járó illeték.
Most jön a török földesur illetéke:
Jussu spahinak Hatvanba 150 frt.
Császárpénz 8 frt, és minden frt után 60 denár. Husvétkor egy fejős tehén, és őszkor egy vágó marha Hatvanba szállitandó. Méz és turó 16 pint.
Tavaszon és őszön a hatvani földesur földjén Hatvanban 10-10 napot szántani, és rostálókat oda küldeni tartoznak.
Még az összeiró jegyzőnék is megfelelö ajándék volt adandó.
Szőllőske. 22 lakosa volt, censust nem fizették, a terménytől tized, a bortól ötöd volt adandó, és a várban szolgálatokat teljesitettek, A töröknek Hatvanba fizettek:
censusban 60 frt,
császárpénz 6 frt, szablyapénz 5 rfrt.
Minden ház 1 pint mézet és turót, és összesen még 1 fejős tehenet tartoztak adni. Ime Eger alatt Szőllőske már török földesuré is volt.
Kis-Buda, hol 5 telkes és 5 zsellér lakos volt, a várhoz tartozó illetékek mellett, Sasvár agának Pestre fizetett: censusban 73 frtot,
a subasinak 3 frtot, turót és mézet, 30 pintet,
az összeszámoló irnoknak 3 frtot, tehénpénzt 5 fr, császárpénzt 8 frt,
szablyapénzt 4 frtot. Puszta-Szikszó 8 egész telkes és 1 féltelkes lakossal, a vár részére termény, malacz, bárány, méz tizedét beszolgáltatni, a vár borát mérni, a szénát kaszálni, gyűjteni stb. tartoztak.
A hatvani török földesur Csefer agának fizetett: minden ház után 1 frt 12 denárt; császár adóba 8 frtot,
szablyapénzt 8 frtot,
az irnoknak személyenként 15 denárt,
széna, fa és egyéb ajándékok voltak küldendők.
Ugyanezen Csefer hatvani aga faluja volt Kápolna, is, melynek lakosai tartoztak török földesuroknak fizetni:
fejenként 1 frt censust számolva, és igy 24 frtot, császárpénzt szintén 24 frtot,
minden terményből tizedet.
Volt pedig Kápolnán 18 egész telkes, és 10 zsellér lakos, kik a vár részére is minden termény tizedét, összesen 400 fő káposztát, cemsust és egyéb szolgálmányokat adni és teljesiteni tartoztak.
Kis-Kompolt mindig mint elpusztult emlitetik fel, melynek földjét ekkor a kápolnai tiszt Rácz István használta.
Sarud 18 egész és 10 fél telkes lakossal, a vár részére a szokásot tizedet, és 25 boglya szériát beszállitani tartozott, 8 denar census és egyéb szolgálmányokkal.
A török földesuri census volt 220 frt, császárpénz 15, mely egyéb illetményekkel 24 frtra ment fel.
Magyarád ez időszerint elpusztult volt. Tisza-Nána 20 telkes és 18 féltelkes lakosa a vár részére adott szolgálmányok mellett,
török urának, ki megnevezve nincs, fizetett: censusképen 200 frtot,
1 fejős és 1 vágó tehenet, császárpénzt 15 frtot,
20 pint turót, 20 kacsát,
őszi és tavaszi terményből 20-20 keresztet.
" Tisza-Halász 10 egész telkes és két zsellér lakosa földesuri szolgálmánya és tartozéka összeirásánál a török földesur részére fizetési feljegyzés nem foglaltatik. Itt a halászat nagy terjedelmű volt, és feljegyezve van, hogy Mágóchy és Ungnád idejében, évenként a vár részére 10-12 hordó sózott halat állitottak ki. "Most, mint feljegyezve van: Soklyósy és Kövér idejében, - eskü alatt állítják, hogy évenként 2500 potykát, csukát, süllőt, 40-50 darabot egyszerre hordottak be a várba.
Eőrsön ez időszerint 12 telkes volt, hol azelőtt 32 telek állott művelés alatt. Ezen községet Váradról zaklatták ekkor igen gyakran, és e miatt is fogyott meg lakóinak száma; valószinű, hogy az idegyűlt nemesség ennek folytán másfelé vette utját.
A szokásos magyar földesuri szolgálmány előirása után következik:' Kihaia török földesurnak Pestre fizettek: telkenkint 1 frt 50 denárt,
szablyapénzt Szolnokba 8 frt 65 dénárt,
császárpénzt 18 frtot,
más, turó és egyébből mennyit birnak.
Szolnokba voltak szállitandó az esedékes illetéket.
Eörvény 5 egész és 3 féltelkese magyar részre censust, tizedet fizetett és egyéb uri szolgálmányt teljesitett.
A szolnoki töröknek járt 90 frt, császárpénz 31 frt,
szablyapénz fejenként 1 1/2 frt.
Mezőhidvégh 16 egész 13 féltelkes és 8 zsellér lakossal fizet minden termény után tizedet, őszi, tavaszi szántáshoz kiállani, minden két sessio után egy boglya szénát adni, bort kimérni stb. tartoztak a magyar földesurnak.
A török urnak járt: census 220 frt,
császár pénz 11 frt, mely járulékaival 18 frtra ment, turó 30 pint, és egyéb ajándékok.
Hatvanba, kirendelésre szántani menni, Pestre Szinán bégnek fát szállitani voltak kötelezettek.
Keresztes-Püspöki 8 sessiós és 2 zsellér lakosával, és
Sajóhidvégh 15 sessiós lakosával, a magyar földesuri illeték
mellett, a töröknek nem fizettek, legalább ily fizetés itt felsorolva nincs.
Halásztelek 7 jobbágy családdal a szolnoki bég területéhez tartozott, és Haton spáhia birtoka volt, ennek fizette a török illetékeket. A magyar földesuri illetéket Zuka Ferencz tiszt szedte be.
Harsány a magyar szokásos földesuri illeték mellett, Kardalj bégnek Hatvanba fizetett:
censust 250 frtot,
császárpénzt 22 frt,
szablyapénzt 22 frtot.
turót és mézet 20 pintet, árpát 40 kilával.
Papi, hol ez időszerint már 13 jobbágy volt, a vár részére tett szolgálmány mellett, Oláh nevű török földesurnak fizetett: censust 80 frtot,
császár pénzt 15 frtot, turót 25 pintet,
egy fejős tehenet, árpát 40 kilával.
Kürth 7 egész 3 féltelkes lakosával, mentve volt török földesuri szolgálmánytól, legalább ilyen feljegyezve nincsen. Zsércz 60 lakosával, a magyar földesuri illetmény mellett, Izmail csauznak Budára fizetett:
censust 100 frtot,
császárpénzt 32 frtot, szablyapénzt 32 frtot,
bort, a mennyit Egerbe fizettek.
A terménytizedet megváltották, adtak ennek értékében 16 frtot.
Gyöngyös-Püspöki.
Egytelkesek voltak ezek:
1. Balogh Antal fiával, Szabó György ésVeres Alberttel.
2. Szabó Egyed, Kun Istvánnal.
3. Szijgyártó Ferencz, Boros Györgygyel.
4. Csonkos Ferencz, Nagy János Antallal.
5. Szabó Ferencz, Bona Gergelylyel.
6. Szabó Bertalan, Végh Mihály és Emődy Péterrel.
7. Szabó Gergely, Nagy János Györgygyel és Rácz Ferenczczel.
8. Kakó Bálint, Ádám Imrével.
9. Tóth Benedek, Tóth Szaniszló és Diák Bálint.
10. Bagi Ferencz, Boros Péterrel.
11. Hetegy Mihály, Szabó Simon és Kis Györgygyel.
12. Kocsis Imre Kakó Pállal.
13. Trompitás Orbán, Kovács Ferenczczel.
14. Olasz Barnabás.
15. Zech Benedek.
16. Simon Mihály.
17. Kovács Pál.
18. Hancsok Ferencz.
19. Hancsok Antal, Mester Mihálylyal.
20. Szabó Ambrúzs, Veres Mátyás és Szabó Tamással.
21. Mészáros Péter, Pál és Máthé.
Zsellér 27 volt.
Szokott földesuri illetményeiken felül fizettek a töröknek: minden kémény után 56 denárt kétszer. Itt feljegyezve van, hogy Tenkelből (spelta) másképen pohanka 41/2 kereszt tized adatott. Tehát a vidéken pohánka termelés volt már ez időben.
Solymos 13 egész telkes 16 zsellér lakosával, ugyanazon illetéket fizette a töröknek, melyet püspöki fizetett.
Turkevill egész sessiós lakosávál a török földesurnak fizetett: sessióként két izben 54 denár censust,
1 -1 pint mézet s turót, szablyapénzt 1/2 frtot, császárpénzt 1 1/2 frtot,
Turkeddy már összegezve fizette török földesurának a 90 frt censust.
Császárpénzt 31 frt 50 denárt, a török dicatornak fejenként 30 denárt, ezenfelül:
vágó s fejős tehenet, túrót, mézet stb szolgáltatott ki. A magyar illeték, általánosságban a szokásos volt 7)
Ezen török hübériség az 1582-iki összeirás szerint,
Tihamér káptalani falura is kiterjedt már, mely közvetlen Eger falai előtt feküdt, s fizetett a töröknek 700 frt évi censust, tehát minden követelt földesuri illeték ez összegben volt megváltva. Tihamér ez időben igen népes hely volt ugyan az akkori viszonyokhoz képest, mindennek daczára a 700 frt a török földesurnak, s bizonyosan annak megfelelő érték a káptalannak mint magyar földesurának, igen terhesnek mondható.
Megjegyzendő, hogy az illetmények elsorolásánál, a birságpénzekről már emlitést sem tettünk, miután ezen földesuri illeték más összeirásnál tüzetesen ismertetve lévén, itt is ugyanazon alakban soroltatik fel. A büntetés vagy birságpénzeknek török földesuri illetősége összeirásunkban érintve vagy feljegyezve nincsen.
A dikalis összeirásokból annyit tudunk, hogy például 1564-ben csak Eger, Felnémet és Czegléd nem volt hódolt területnek felvéve. Igy volt 1569-ben is. Ezen 1577. évi urbarialis összeirás szerint, Eger s külvárosai, Felnémet, Nagy-Tállya, Sajóhidvégh, Keresztes-Püspöki és Kürt voltak mentesek a török szolgalmányoktól. Később, a török hűbérség Tihamér r a is kiterjedt, s ez azt mutatja, hogy csak a falakkal körülvett város maradt későbbi időben mentes, a török hódoltságtól.
A püspöki birtokokból Hevesmegye területére eső telkek és lakosok számát az 1551. és 1572. évi összeirások szerint csoportositva, az eredmény igy áll egymás mellett:
Volt 1551-ben művelés alatti telek 1572-ben volt 1551-ben a telkeken lakott jobbágy " zsellér 1572-ben jobbágy " zsellér Igy azt látjuk, hogy a jobbágyok száma husz év alatt meg háromszorozódott, mig a művelés alatti telkek száma hanyatlást mutat.
VI. Érdemesnek tartjuk még itt felemliteni azt, hogy 1582-ben, Torna, Gömör, Borsod, Kishont, Nógrád, Abauj, Zemplén, Zólyom megyék hódolt falvai fizetési kötelezettségök összegeivel hivatalosan összeiratván, kitünt, hogy a felsorolt megyékből 51,963 frt török adó fizettetett.l)
VII. A megye többi földesurai urbarialis összeirásairól nincs tudomásunk, kivéve a Perényi Péterféle birtokokról, melyek ez időben már Gábor fijának s örökösének illetőségei voltak.
Perényi-birtok volt Hevesmegyében az egykori Debrővár s tartozékai, melyek az 1553-ban történt összeirásnál már mint Ónodvára tartozékai irattak össze, miután Debrővára ez időben már nem létezett. Perényi-birtok volt még Pétervására, mely Dédesvárának-szintén Perényi-birtok- volt tartozéka.
Az Ónodvár tartozékai összeirásánál a hevesmegyei rész ekként soroltatik fel 1553-ban: 8)
Debrő. Jobbágy-lakosainak száma: 26 egész telkes és 16 zsellér. A falu birája Honthy Mihály és még két esküdt ember képezé a községi előljáróságot.
A jobbágyok névszerint felsoroltatván, általok a földesur részére teljesitendő szolgálmányok s fizetések ezek:
Karácsonkor minden sessió után 1 frtot, zsellér 60 denárt fizet. Ez a földesuré. A tisztnek ugyanakkor sessiónként 5 denár, 1 tyuk s 1 kenyér fizetendő.
Szentgyörgyre ismét minden sessio 5 denárt s 2 tojást fizet a tisztnek.
Őszkor összesen 2 ezer fő káposzta szolgáltatandó a földes urnak.
Terményböl kilenczed, a malaczból tized jár.
Tartoznak az urasági földet felszántani.
Van a földesurnak két kerekes malma.
A birságpénz a tisztet illeti. Vérontásért 1 frt, panasztételért 1 frt 20 denár fizetendő. A birság harmada a birónak esik.
Kaál. Most szabadosok lakják. Van 20 jobbágya, kik a török pusztitás után telepedtek ide. Különben a szolgálmány ez: minden sessio után karácsonkor 1 frt census, ugyanakkor a tisztnek 5 denár, tavaszkor szintén 5 denár s 2 tojás fizetendő. Öszkör 2 ezer fő káposztát ad a falu, s a terményből kilenczedet. Birságpénz mint Debrőn a tisztet illeti.
Tófalu. Egész telkese kilencz, censusa ez: Karácsonra sessiónként 55 denár, a tisztnek 5 denár s 2 tojás fizetendö. Káposzta ezer fő szolgáltatandó s minden termésből kilenczed.
Bodony. 23 telkes lakossal, sessiónként 1 frt census volt fizetendő, a tisztnek 5 denár s tojás illetéke volt. Makkoltatás után a sertés tizede illette az urat.
Derecskén 11 telkes jobbágy volt. Itt szolgalmányuk ugyanolyan, mint Bodonyban van.
Parádon. 16 sessiós s 3 zsellér lakos sessiónként 50 denárt volt fizetendő, a többi mint Bodonyban.
Barlán hasonlóképen mint Bodonyban.
Gyöngyösön a jobbágyok, mint feljegyezve van, azért nem soroltatnak fel, mert a census s egyéb illeték átalányozva volt. E szerint: szent Mihályra, Karácsonra és szent Györgyre külön-külön 16 1/2 frt volt fizetendő; szent Jánosra 120 köböl bor; két mészárszék után 11/2 mázsa faggyú; szent Mártonra a benei griz (dara) malom után li/2 frt; a liszt malom után negyed; a bene pusztai termény kilenczedének fele része s 2 malom bérletért 6 frt volt beszolgáltatandó. Ezen gyöngyösi Perényi-birtok "quartalitásnak" is neveztetett, vagyis ez a gyöngyösi összes jobbágyilleték negyedét képezte. Ugyanezen évben mint Dédesvára tartozéka szintén Perényi birtokul iratott össze Pétervására. Ekkor 52 telkes jobbágya volt, kik szent Mihálykor 1-1 frtot, terményből kilenczedet fizettek.
Tartoztak az urasági rétet kaszálni, összegyüjteni, és az urasági bort kimérni. Volt ott két kerekes urasági malom is. A tiszt jövedelme a birságpénz volt, nevezetesen vérontásért 1 frt, főbenjáró bünért 1 frt, fogságdij 40 denár fizettetett. A birságpénz harmada a biróé volt. Dédesvára tartozéka volt Dédes, Szilvás, Visnyó, Tapolcza, Tardonya, Mály stb.
Dédesvára eleste után Pétervására jobbágy-tartozása ismét összeiratott. Ekkor már csak 20 egész és 3 fél sessiós jobbágy találtatott, 26 zsellérrel. Fizetendő volt minden telek után 1 frt, s a terményből kilenczed. Nagy urasági rét volt még itt, melyet száz munkás alig volt képes lekaszálni.
Volt kétkerekü urasági malom, s allodialis szántóföld.
A jobbágyok 6 hordó bort tartoztak kimérni. Ez időben vámszedés is volt ott.
A birságpénz a tisztet illette. 9) Tehát az illeték ugyanazonos volt az 1553-iki összeirásban levővel.
VIII. Gyöngyös városa, mint már érintettük, mágnás uraké volt, s ezek Losonczy Antal, Országh Kristóf, Perényi Péter és Báthory Endre voltak.
A Perényi-féle quartalitás összeirását most ismertettük.
A Báthory-féle rész Bajakvára tartozéka volt, mely vár 1551- ben királyi kezelés s védelem alá adatott Báthory Endre birtokosa által. Igy Bujakvára s tartozékai, ezek között a gyöngyösi illeték a király rendelkezése alá jöttek, ki Pelenyi Gábor és Bálint, bujaki kapitányoknak tisztsége alá helyezte. Ezek azonban visszaéltek, s a jobbágyokat törvénytelen követelésekkel zaklatták. A jobbágyok most földesurok Báthory Endre, ekkor országbiróhoz fordultak panaszaikkal, ki ő felsége elé terjeszté, hogy vizsgálatot tartasson, s a jobbágyok panaszai orvosolva legyenek.
A király Zarkandy Pál akkori egri várkapitányhoz, ki egyszersmind Hevesmegye főispáni tisztét is viselte, s az egri káptalanhoz irt, hogy kiküldvén hites tagját, a megyei törvényszékkel tartsanak vizsgálatot s az eredményt terjeszszék fel. A megye részéről a törvényszék tagjai közül Kürthy László alispán és Széky György szolgabiró, a káptalantól Budai Boldizsár pathai főesperes, Árokszállási Dénes és Zelena Miklós kanonokok küldettek ki, kik is 1557. decz. 10-én Egerben, "a megyei törvényszék házában" teljesitették azt. Sorba kihallgatták Báthory Endre ügyésze Petheley László által ide vezetett tanukat, kik közül első sorban jelentkeztek a gyöngyösi jobbágyok sérelmeit elősoroló Lit. Orbán, Ujj Orbán, Kovács Márton, Asztalgyártó Miklós gyöngyösi esküdt polgárok. Irásban, pecséttel ellátott "libellus super exactiones censuum et injuriarum" czimü iratban nyujtották be, mint Báthory Endre gyöngyösi jobbágyai a rajtok elkövetett sérelmek és zaklatások sorozatát: "Hogy Pelinyi Bálint s Gábor bujaki tisztek egyszerűen szóval parancsolták a nélkül, hogy ő felsége levelét közölték volna, hogy minden sessio ezután két frt censust fizet s 1 -1 farkasbőrt tartozik adni, s olyan két hordó bort, melynél a világon se legyen jobb; kocsit fuvarozásra a mennyi kell s még több efféle követeléseket tettek. Midőn a jobbágyok tudtul adták, hogy Báthory Endre földesuroknak ennyivel nem tartoztak, - igy folytatja a libellus czimü panasz-irat-s nála panaszt tettek, rettenetes szitkozódó s fenyegető levelet irt reájok a két Pelínyi testvér, kutyáknak is nevezve, hogy majd megtanitja őket. Losonczy és Országh két jobbágya előtt, Egerben ekként nyilatkoztak a Pelinyi testvérek: "szerencse, hogy nem Báthory jobbágyok vagytok, mert elhurczoltatnálak benneteket," s más efféle fenyegetésekkel illeté őket, sőt Ujj Orbán esküdtet Báthory jobbágyát, azon ürügy alatt, hogy nem az egész census összeget szállitotta be, Egerben fogságra vettette. Egyáltalában a gyöngyösi Báthory-jobbágyokat a legkiszámitottabban üldözi, Szarvaskőre hajtja "vadalmát" szedni, s más efféle zaklatásokkal üldözi."
A vizsgáló küldöttség kihallgatta még Isaszeg, Buják s más községek biráit is, kik szintén bizonyitották Pelinyi Gábor és Bálint bujaki tisztek zaklató, jogtalan eljárását. Mely tanuvallomások felvétetvén, ő felségéhez felterjesztettek. 10)
Még egy urbarialis összeirás van tudomásunkra, s ez Szécsy Tamás birtokairól szól, melyet 1593-ban a szepesi kamara vett fel, melyből megismerjük Szécsy Tamás Hevesmegyei birtokait azon időben. Voltak pedig jobbágyai:
Fegyverneken Körén Átányon Pélyen Zuhán Barlán Kőteleken Maczonkán Gyandán Visnyón Hevesen
Ezek adtak censust: 15 frtot,
egy vágó tehenet,
egy veres ártányt és minden jobbágy egy messzely vajat, a fél ekések e helyett turót.
Ezen felül kilenczedet adtak, kaszálással és fahordással s a vásári vám negyed részét.
A többi községek is mind e szerint tartoztak földesuri illetékkel. 11)
1) Nemz. muz. liber inform.
2) Orsz. ltár kincstári osztály U. et C. Fasc. 4. n. 48 .
3) Orsz. ltár U. et C. Fasc. l. n. 2.
4) Itt meg kell jegyeznünk, hogy az összeirásokban az egyes lakosok kifejezésére "incolae" latin szó használtatik, magyarul kétségkivül egy család értendő alatta, a az általunk használt lakos kifejezés is ezt foglalja magában.
5) Kecskeméti akad. könyvtár Jerney gyüj.
6) Ez a megye székháza.
7) U. et. C. Fasc. 1. n. 3.
8) Conscriptio az orsz. ltár kincstári osztályában. =) U. et. C. fasc. 45. n. 36.
9) NRA. fasc. 66. sz. 21.
10) NRA. 14. cs. 86. sz.
11) Nzet. Muz. lib. infor.