ELŐSZÓ

ELSŐ RÉSZ
Mohácsi vésztől, János király haláláig. 1526-1540.

ELSŐ FEJEZET.
I. Varday Pál egri püspök a mohácsi vész idején.
II. A törökök Budán s kivonulásuk az országból.
III. Varday püspök védelmi intézkedése a felvidéken.
IV. A török dulás Hevesmegye területén.
V. Szapolyai Fegyverneken s a verpeléthi tábor szervezése Hevesmegyében.
VI. A tokaji tanácskozmány.
VII. Szapolyai vonulása Hevesmegyén át Budára.
VIII. Szapolyai királylyá koronáztatása Székes-Fehérvárott.
IX. Varday püspök szerepe s ennek méltatása.
X. János kir kinevezései. Varday esztergomi érsekké, Erdődy Simon egri püspökké neveztetnek ki.
XI. Hevesmegye János kir. első országgyűlésén.

1-7 lap.

MÁSODIK FEJEZET.
I. Ferdinand Pozsonyban királylyá választatik. Bácsi Miklós egri prépost, Bernát egri kanonok. Ferdinand király bevonul az országba.
II. Ferdinand kir. elfoglalja Pestet, János kir. visszavonulása Hevesmegyén át. Erdődy püspök Egerben. Megválása János királytól. János kir. Laad klastromnál.
III. Gróf Salm Miklós János király üldözésére indul.
IV. Ferdinand királylyá koronáztatik, s 1527. nov. 5-én történt kinevezései. Szalaházi Tamás egri püspök.
V. Bodó Ferencz János király kapitánya megszállja Egervárát, majd fogságba kerül, szökési legendája Gyöngyős tájékán. 1528. Bodó Ferencz fogsága.
VI. Az egri káptalan elveszett pecsétje megujíttatik.
VII. Bodó Ferencz családi viszálya.
VIII. János kir. Lengyelországba menekül. Heves-megye Ferdinand király alatt. Szarvaskő Ferdinand hivei által elfoglaltatik.

7-17 lap.

HARMADIK FEJEZET.
I. Az elégedetlenség éledése. Birtok kobzások.
II. Pálóczy birtokok. Perényi Péter Debő-vára ura. A pálóczi javak örökösei a Dobó testvérek.
III. Az egri káptalan Nagy-Ivány és Szent Miklós Pálóczy javakat örökli.
IV. Hevesmegyei birtokosok, Országh, Báthory, Losonczy.
V. Losonczy Antal birtokának konfiskatiója János kir. által, és adományozása Verbőczynek.
VI. János kir. visszatérése Lengyelországból, és az elégedetlenség.
VII. Soliman 1529. szept. 3-án ismét elfoglalja Budát, foglyul ejti Perényit és Nádasdyt, okt. 14-én kivonul az országból.
VIII. Eger-vára János király hivei által elfoglaltatik, Seredy Ferdinand kir. kapitánya visszafoglalja. Ferdinand kir. birtok adományozása Syladhi Doctor Péternek.

17-23 lap.

NEGYEDIK FEJEZET.
I. János kir. kapitányai ismét visszafoglalják Egervárát 1530. A vár s az egri püspökség Nádasdy Tamás kincstartó kormányzata alá vétetik. A várgondnokok, KáInay, Gávay.
II. Seredy Ferdinand kir. felvidéki kapitánya és Nádasdy Tamás.
III. Fegyverszünet az ellenkirályok között. Hevesmegye János király országrésze. Gritti Lajos egri püspök.
IV. Tamás egri püspök működése Kassa felől Devai Biró Mátyás Luther tana hirdetöjének elfogatása Kassán, s viszontagságai. D. Biró Mátyás s Perényi Péter theologiai vitája.
V. Csaby István várgondnoksága Egerben 1531. s viszálya Tamás püspökkel. Oláh Miklós tapolczai apátsága s miskolczi plebániája.
VI. Ujabb egyezkedés az ellenkirályok között, Frangepan kalocsai érsek közvetítésével. Az egri vár s Perényi Péter kétszinűsége. Hevesmegye Ferdinand királyhoz folyamodik segélyért 1535. A Kassai gyűlés.
VII. Perényi szikszói tanácskozmánya. Szalaházy püspök halála.

23-30 lap

ÖTÖDIK FEJEZET.
I. Az egri püspökség viszontagságai. Frangepán Ferencz egri püspökké neveztetik János király által. Ferdinand kir. utalványai az egri püspöki javakra.
II. Seredi Ferdinand kir. kapitánya és Bebek szövetkezése Eger elfoglalására 1537.
III. Perényi Ferencz egri püspökké neveztetik Ferdinand kir. által.
IV. Frangepan püspök Egerben, János kir. Bizalmasa, a két király közötti béke megkötésére irányzott működése.
V. Frangepan püspök jelleme, s levele egy római rendtársához.
VI. Frangepan püspök nagy tervei, viszonyai s diplomatiai szerepe.

31-36 lap

HATODIK FEJEZET.
I. Szarvaskővára s a beeli apátság, Szalaházy Tamás püspök által elzálogosítva
II. Fegyverszünet a két király között, s Perényi Péter alkuja Ferdinand királylyal.
III. János s Ferdinand királyok adományozó levelei Perenyi Péternek.
IV. Perényi fondorlatai a béke liga körében.
V. A törökök kísérlete a két király közötti béke meghiusitására.
VI. A váradi béke 1538. Hevesmegye a váradi béke szerint is János kir. Országrésze. Szarvaskővára. Ferdinand hive, Horváth Ferencz kezében marad.
VII. Frangepan küldetése Károly német császárhoz.
VIII. Dobó testvérek tiltakozása Perényi s társai ellen a Pálóczy-féle javak érdekében.
IX. János király házassága, halála, s pártja szerepe a váradi béke ellen.

36-42 lap

HETEDIK FEJEZET
I. Hevesmegye János és Ferdinand királyok országgyűlésein. Az országos segély, adózás, tized s jobbágy szolgálmányok ügye a megyében.
II. Törvénykezés, s visszahelyezési per a Jákcsy és Rhédey család között János király alatt 1536-ban.
III. Verbőczy István birtokba vezetése a megyében.
IV. János kir. védelmi levele Gyöngyös város kiváltsága érdekében.

42-46. lap

MÁSODIK RÉSZ
János király halálától Dobó Istvánig. 1540-1548.

NYOLCZADIK FEJEZET
I. Hevesmegye János király halála után. Frangepan és Perényi meghódolnak Ferdinand királynak.
II. Frangepan és Perényi tanácskozásaik Gyöngyösön és Egerben; s felhívásuk Károly német császárhoz.
III. Frangepan s Perényi csapatai beosztatnak Ferdinand kir. seregéhez. Perényi kanczellárrá s orsz. főkapitánynyá neveztetik.
IV. Frater György s Statilius informatiói a pápánál Frangepan ellen, s ennek védekezése.
V. Hevesmegye országos adója Ferdinand király alatt 1541.
VI. A törökök hadi készülődése. A törökök elfoglalják Budát.
VII. Frangepan küldetése a német birodalmi rendekhez.
VIII. Szarvaskővára kiváltására Ferdinand kir. Frangepan püspököt, mint Hevesmegye főispánját utasitja.

47-53 lap

KILENCZEDIK FEJEZET
I. Perényi Péter törekvése Egervára elfoglalására.
II. A felvidéki megyék nyugtalanságai, a miskolczi és eperjesi tanácskozmány. Erre Ferdinand kir. válasza.
III. Perényi indokai Eger elfoglalására.
IV. Perényi s társai konfederatioja.
V. A beszterczebányai országgyűlés, és Eger védelmi ügye.
VI. Perényi ónodi s egri tanácskozmányai a szomszédos megyékkel.
VII. Perényi elfogatása Esztergomban, kihallgatása s védekezése.
VIII. A vár átalakítása Perényi által.

53-64 lap

TIZEDIK FEJEZET
I. Frangepan püspök végnapjai és halála
II. Adurnus Jeromos egri prépost
III. Martinuzzi váradi részleges gyűlése.
IV. A sötét korszak kezdete. Hevesmegye szomoru napjai.
V. Varkoch Tamás Perényi várnagyának uralma. A pozsonyi országgyülés Perényi mellett.
VI. Hatvan török kézre jut.
VII. Egervára ügye a szentpéteri gyülésen 1544.
VIII. A debreczeni gyülés 1545-ben.

64-69 lap

TIZENEGYEDIK FEJEZET
I. Az ország védelmi ügye s Frater György politikája.
II. Ferdinand kir. és Frater György biztatásai, a nagyszombati országgyülés határozatai Eger védelme, Szarvaskő lerombolása s Perényi P. szabadon bocsátása érdekében. 1546. A király válasza.
III. Szentpéteri részleges gyülés.
IV. Perényivel egyezség köttetik Eger visszabocsátására. 1546.
V. Perényi az egyezség daczára szabadon nem bocsátatik. A király Dobó Istvánt bízza meg Eger megvételére, ez nem sikerül.
VI. Ujabb egyezkedés Perényivel. Perényi szabadon bocsátása s halála 1548.
VII. Ujabbb alku Perényi özvegyével. Eger kapui megnyilnak Thurzó Ferencz kamarai elnök s Dobó István előtt. 1548. jul. 20.

69-74 lap

TIZENKETTEDIK FEJEZET
I. Hevesmegye, Egervára, s az egri völgy topografiája ezen korban.
II. Az egri völgy, Eger s környéke Heves és Borsod megyékben.
III. A török terjeszkedése Hevesmegyében.
IV. A pozsonyi országgyülés intézkedései 1546-ban.
V. Hevesmegye adó összeirása 1546-ban.
VI. Losonczy István és Antal.
VII. Martinuzzi Hevesmegyében.
VIII. Az egri püspökség javai idegen kezekben.
IX. A nyitrai részleges gyülés.
X. A törökkel kötött 5 évi béke s a nagyszombati országgyűlés határozatai. 1547. Ugyan itt Sárosmegye Eger érdekében.
XI. Martinuzzi és Hevesmegye.

74-81 lap

HARMADIK RÉSZ.
Dobó Istvántól Mágóchy Gáspár egri főkapitányig. 1548-1564.

TIZENHARMADIK FEJEZET.
I. Dobó István származása, ősei, testvérei, s birtokigényök
II. Dobó idejében a helyzet Egerben.
III. Dobó számadási naplói. Számadása 1548. jul. 20-tól 1549. febr. 5-ig.
IV. A vár katonai berendezése.
V. A lovagtisztek.
VI. Dobó udvari tisztsége és szolgaszemélyzete. Az apródok. A vár élelmi s katonai felszerelése.

82-90 lap.

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.
I. Dobó számadása s naplói.
II. Dobó asztala a s az étkezés. Kenyér, bor, hal s egyéb élelmi czikk fogyasztása.
III. A püspöki bevételek s a tized.
IV. A bor kilenczed s tized bevétel Hevesmegyében.
V. A borfogyasztás s kezelésének módja.
VI. Pestmegye s a Jász-Kunok adója Dobó által szedetve, 1548-ban.
VII. Kamarai észrevételek Dobó számadására.
VIII. Dobó viszálya Borsodmegyével.

90-100 lap.

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.
I. Oláh püspök kineveztetése s leszármazása
II. Egervára s a püspöki javak kezelése ügyében egyezmény köttetik a kincstár és Oláh Miklós püspök között.
III. Oláh Miklos püspök Hevesmegye főispánja.
IV. Országos hadi költségvetés.
V. Zay várnagy jelentése a tizedszedés akadályairól. Dobó megbizatása régi adók beszedésére s viszálya Országh Kristóf Sirokvára urával.
VI. Országh Kristóf családi viszálya. A Losonczy testvérek egyezsége.
VII. Dobó István követelése Hajnácskőre nézve. Oláh püspök fellépése Szarvaskővára visszaszerzésére; Dobó átveszi Szarvaskőt. Gróf Salm, országos főhadparancsnok Egerbe teszi lakását.
VIII. A törökkel való viszály; Thárnoky András budai küldetése, s török-magyar vegyes tanácskozmány 1550.
IX. Dobó 1749. évi számadása, s ez évi adóösszeirás Hevesmegyében. A megyei szolgabirói járások ez évben

100-l09 lap.

TIZENHATODIK FEJEZET.
I. Az 1550-iki országgyülés. A hitujitás ügye az egri várban, és Dobó István vallási viszonya. A gyöngyösi lutheránusok a budai pasánál. A bormérés szabályozása.
II. A megye épségére s az egri káptalan illetékességi köre tágitására vonatkozó országgyülési törvény. Hevesmegye ez évi országos adója.
III. Dobó ujabb kellemetlenségei a kamarával.
IV. Az 1550-iki tizedbevétel, s a vár épitkezései.
V. Oláh Miklós püspök Verancz Antalt egri kanonokká nevezi ki. Az egri káptalan kölcsöne.
VI. Dobó lakodalma Egerben.

109-115 lap.

TIZENHETEDIK FEJEZET.
I. Szolnok erősitése az egriek által. Szolnok története a mohácsi vész után. Strategiai fontossága.
II. Az egri tanácskozmány Szolnok ügyében. A magyar haditanács Szolnok megszállását jóváhagyja.
III. Zay Ferencz szolnoki várnagyul kineveztetik.
IV. A törökök boszankodása Szolnok miatt.
V. Szolnok felszerelése.
VI. Szolnok várkapitányai.
VII. Salm gróf halála Egerben.

115-l21 lap.

TIZENNYOLCZADIK FEJEZET.
I. Mekchey István uj várnagy Egerben. Guthay királyi ellenőr és utasitása.
II. Az egri vár leltára Dobó és Guthay által felvéve 1751-ben.
III. A vár udvari személyzete, és illetékeik. Dobó lótartása. A halászat a Tiszánál. A serfőzés a várban.
IV. Az ipar állása Hevesmegyében. A munkás viszonyok.
V. A vár védműveinek kiépitése a Perényi idejében kezdett alapon.
VI. Török mozgalmak Erdély felé 1551. év tavaszán. Izabella királyné átengedi Erdélyt Ferdinand királynak. Kivonulása. Losonczy István temesi bán. Frater György meggyilkoltatása.
VII. Szolnok vára kapitányaivá Horvatinovics és Zay Ferencz kineveztetnek. Arszlan bég kudarcza Eger alatt. Dobó viszálya Teuffel Erasmussal.

121-131 lap.

TIZENKILENCZEDIK FEJEZET.
I. A nagy török invasio előestéjén, az 1552-iki országgyülés, s ez alkalommal Oláh Miklós püspök primitiája.
II. Az egri várhoz tartozó megyék ez évi adója.
III. Az 1552-iki török hadjárat kezdete, Temesvár elesik, ott hős Losonczy halála.
IV. A szolnoki vár megszállása s megvétele.
V. Az egriek kémrendszere, készülődés és segélyért gondoskodás; a felvidéki megyék urai s rendeinél.
VI. Hadi és élelmi felszerelés az egri várban az 1552-iki ostrom alatt. A tüzérség. Ugyanakkor az élelmezett harczosok s egyéb várbeliek száma, az élelmezés módja hussal.
VII. A felvidéki megyék s azok által a vár védelmére küldött csapatok létszáma.
VIII. A várbeli zászlók szinei: vörös-fehér-zöld nemzeti, s vörös-kék a mai városi szin.
IX. Kenyér és bor készlet, s kiosztása az ostrom alatt.
X. Dobó előlege a felvidék által küldött felkelőknek, s e feletti kellemetlensége a kamarával.
XI. A várvédők száma, s a védelem rendszerezése Tinódy szerint.
XII. Dobó neje az ostrom alatt.

131-146 lap

HUSZADIK FEJEZET
I. A török tábor megérkezése Maklárhoz 1552. sept. 9-én. Dobó hiradása Bécsbe.
II. Az ostromra érkezett török haderő száma.
III. A török tábor körülzárja a várat. Az első ágyu lövés, és az ostrom kezdete.
IV. Dobó szigoru fellépte az árulási kisérlet ellen.
V. Az első nagy roham szent Mihály napján és Károly Zsigmond tisztjének tudósitása erről. András egri biró, és Bolyki Tamás hősi halála.
VI. Hegedűs és társai árulási kisérleten kapatva, elfogatnak, Hegedűs felakasztatik. Az okt. 4-iki lőpor robbanás.
VII. A törökök ujabb ostrom-kisérlete a vár déli részén. Az aláaknázási kisérlet.
VIII. Az okt. 12-iki nagy roham. Ali és Dobó személyes küzdelme a tömlöcz-bástyánál. Bálint pap halála.
A védelem diadala, és erről szóló jelentés.
Az elesettek és sebesültek száma, azok özvegyei és árvái, s a védelemben kitüntek jutalmazása.

146-157 lap

HUSZONEGYEDIK FEJEZET
I. Dobó intézkedései az ostrom után. Lemondása az egri vár gondnokságáról.
II. Dobó felmentetése, s Mekchey ideiglenes várnagy szerencsétlen vége.
III. Dobó jutalmaztatása, s kineveztetése erdélyi vajdává. Megveszi Kömlőt Hevesmegyében Pöre az almagyari biróval.
IV. A felvidéki rendek gönczi tanácskozmánya, Eger, Sirok s a többi végvárak védelme ügyében.
V. Bornemissza Gergely várgondnokká kineveztetik.
VI. A török ostrom nyomai Hevesmegyében. Inséges év 1553-ban.
VII. OIáh, püspök esztergomi érsekké s Ujlaky Ferencz egri püspökké neveztetik ki. Kora, s halála. A tárkányi karthausiak birtoka az egri püspökséghez csatoltatik.
VIII. Az 1553-iki országgyülésen a rendek sajátjukból 10 denárt szavaznak meg az egri elesettek és sebesültek javára.

137-165 lap.

HUSZONKETTEDIK FEJEZET
I. Ferdinánd király békekötési kisérlete Ali budai pasánál 1553-ban. A hódoltság ügyének rendezési tervezete. Egervára javitásának neheztelése a törökök részéről. Verancz szereplése, s kineveztetései.
II. Verancz és társai a béketárgyalásra Konstantinápolyba utaznak. A hódoltsági ügy a béke feltételek között. Heves és K. Szolnok megyék hódoltsági ügyének szabályozása.
III. A gönczi részleges gyülés intézkedése Eger védelmére. Bornemissa várgondnok lakodalma Egerben, Poroszlónál szerencsétlen esete, Zoltay Istvánnal s Nagy Balázszsal török fogságba esnek. Ezért, s Fülekvára elfoglalásáért a király előterjesztése Konstantinápolyban.
IV. Bornemissa helyére Zarkandy Pál neveztetett ki várgondnokká. Külön püspöki utasitása birság pénzekre, s a török foglyok váltságdija megosztására a püspökkel. Ujlaky püspök halála.
V. Ez évben tartott országgyülések. Nádasdy nádorrá választatik. Az egri püspökség betöltetlen marad. Zarkandy és Fügedy felmentetik.
VI. Luther tana hirdetőinek gyarapodása a várban. Body György püspöki helyettessé neveztetik 1556. szept. 18-án.
VII. Zarkandy Pál kezelési eredménye. A Jász-Kunok censusa. Külső-Szolnok s Borsodmegye egyesitése Hevesmegyével. Pest, Solt, Csongrád, Gömör, Borsod megyék adójárulékának összege. A. nemesség telepedése Egerben.

165-176 lap

HUSZONHARMADIK FEJEZET
I. Verancz egri püspöki jelöltetése. Működése Konstantinápolyban. Az 1556. évi országgyülés Eger érdekében.
II. Erdély Izabella királynénak hódol. A két Bebek elpártolása Ferdinand királytól. Hevesmegyei birtokaik konfiskáltatnak.
III. A Kenderesy-testvérek birtokai konfiskatiója. Szőllősy Márton hevesi alispán, Bekény András, és mások jutalmazása birtok adományozással.
IV. Perényi Gábor is Izabella pártjára áll. Izabella királyné bevonul Erdélybe 1556. okt. 22-én. Dobó István feladja Szamos-Ujvárt. Kolozsváron elfogatása Perényi G. által Domokos testvérével együtt. Az ellene emelt vádak alaptalansága. Szamosujvári fogsága.
V. Dobó menekülése Szamosujvárról.
VI. Vizsgálat az egri várban.
VII. A zsérczi karthausi barátok birtokának adományozása az egri káptalan részére.

176-181 lap.

HUSZONNEGYEDIK FEJEZET.
I. Verancz egri püspökké neveztetik ki 1557. nov. 19-én. A vele megkötött egyezmény.
II. Verancz Zoltay Istvánnak várnagygyá kineveztetését sürgeti. Megérkezése Egerbe 1558. febr. 26-án. A kamarai vizsgáló küldöttség Egerben és Szarvaskőn. Magyar-török párbajok.
III. Zeleméry László várgondnok, Zoltay és Jakusich várnagyok Egerben. Gadóczy Gábor szarvaskői várnagy és dijaztatása.
IV. Zarkandy volt várnagy jutalmaztatása, Károlyi poroszlói birtokával.
V. Verancz kineveztetésének indoka. Pénzbeli szükséglete. Pápai megerősitése és püspökké szenteltetése.
VI. Az 1558. évi török háboru, és Miksa főherczeg haditerve. Bebek Ferencz kivégeztetése Izabella királyné által. Bebek György és Perényi visszaáll Ferdinandhoz. A sajókazai ütközet. Az egriek késedelme innen. A vár fegyelmének felbomlottsága.
VII. A szolnoki és balaszentmiklósi erődök, és a törökök terjeszkedése. Eger, Gyula, Hajnácskő védelmi kérdése.
VIII. Verancz tevékenysége. Egervára őrségével összeütközése a török fogoly-váltság ügyben. Ali török fogoly az egri várban; váltsága harmadát Verancz magának követeli. A viszály folytán Zeleméry proviso és Jakusich várnagy felmentetnek
IX. Verancz bécsi utja az Izabellával kötendő egyezség ügyében. Ott előterjesztése az egri várőrség csekély létszáma tárgyában. A hatvani bég felhivása általános felkelésre. Izabella halála 1559. szept. 20-án.

781-193 lap.

HUSZONÖTÖDIK FEJEZET
I. Verancz püspöknek 1559. sept. 29-én Egerbe érkeztével ujabb tárgyalásai a budai pasával, s Hassan hatvani béggel a török katonák zsarolásai felett.
II. Ujabb török harácsolások s támadások. A jászberényi török subasi megöletése, s ennek vérdija. Debrővára török erősséggé emeléséről szállongó hir.
III. Illetékességi kérdés, a gyulai várral. A Jász-Kunok adminisztrácziója, s Hevesmegye főispánjának hatósági köre.
IV. Verancz püspök pöre Zsércz falu végett az egri káptalannal.
V. A reformatio terjedése az egri várban s a megyében. Verancz főispáni fellépése a terjedés meggátlására. Kistálya, Nagytálya és Maklár praedikátorai.
VI. Vallási lázongás az egri várban. A Jászberényi zárda felgyujtása 1560. okt. 11-én. Ezzel a reformátusok vádoltatnak, s többen foglyul ejtetnek. A kassai vallási lázongás Gallus Anaxius elfogatása miatt
VII. Luther tana követőinek zsinata Egerben, a ebből kelt felterjesztés a királyhoz 1562. febr. 6-án. A várőrségének vezetői másokkal cseréltetnek fel. Verancz felmentetéseért folyamodik.
VIII. Egervára erőditése Mirandula Pál épitész által. Az elsö szolnoki hid épitése a törökök által 1562-ben. Török támadás készülete.
IX. A magyar-török béke 8 évre megköttetik. A hódoltsági ügy. A törökök Ostorost, Papit meghóditják. Árokszállását feldulják. Kölcsönös vádaskodások.

193-205 lap.

HUSZONHETEDIK FEJEZET.
I. A nyolcz éves magyar-török béke idejében folyó vidéki élet, és közbiztonsága. Bebek György, Mágóchy Gáspár, Sárközy Mihály tőrbe csalatnak Rimaszombat mellett és török fogságba esnek. Váltságdijuk.
II. A magyar-török rabok váltságügye köz- és magán jogi természetüvé vált. A kalocsai kádi rabsága. Mágóchy és Szerényi török rabságuk.
III. Török rabok az egri várban. A rab mint magán tulajdon. Azok értéke, kiváltási módja, csere; a foglyok által kötött egyezség kölcsönös biztositása. Rabvásár Kassán. A foglyok tartása, esetleges visszatorlások.

205-211 lap.

HUSZONNYOLCZADIK FEJEZET
I. Verancz püspök jövedelme és háztartása Egerben. Udvarában létező növendékek, pap-jelöltek. Pestvármegyei Simon a káptalani iskola növendéke. Az egri és felvidéki ipar. A lőcsei orvos.
II. Verancz püspök mint Heves, Borsod és Pestmegye főispánja. Országgyülések, Miksa megkoronáztatása.
III. Egervárosa jogszabályzata.
IV. Törvénykezés a tapolczai apátság és a Barius testvérek között Repositinalis kereset, és erre hozott itélet.
V. Szabó Mihály kassai. polgár vádja Verancz püspök ellen. Kenderessy Boldizsár tiltakozása az egri káptalan előtt, Verancz kegyelmezési ténye miatt.
VI. Petheő János Fülek birtokába vezettetése az egri káptalan által 1763-ban.
VII. Országh Krisztóf, nejétől Zrinyi Ilonától gyermeke nem lévén, javaira királyi megegyezéssel teljes rendelkezési jogot nyer. Perényi Gábor szinten örökös hiányában, neje Országh Ilona részére Strobko és Terebes várakat biztositva, ennek fejében halála esetére többi birtokát a kincstár javára köti le.
VIII. A török és magyar felvidéki várak egymással szemben. Verancz püspök lemondása feletti tárgyalás. Az egyezség Veranczczal Egervára s javadalmai és politikai jogköre átadására megköttetik. Mágóchy Gáspár egri várkapitánynyá kineveztetik.

211-224 lap.

HUSZONKILENCZEDIK FEJEZET
I. Az egri vár hadi s élelmi felszerelésének 1555-ik évi leltára.
II. Ugyanaz az 1560-ik évben.
III. Az 1562-ik évi leltár.

224-231 lap.

NEGYEDIK RÉSZ.
Mágóchy Gáspártól Egervára elestéig, 1564-1596.

HARMINCZADIK FEJEZET.
I. Mágóchy Gáspár egri főkapitány, Heves Borsod megyék főispáni helytartója elfoglalja helyét 1564 febr. 9-én. Utasitása.
II. A viszály kezdete Mágóchy s a püspök között. Mágóchy a Luther vallásuakkal rokonszenvez. Vádak a püspök ellen.
III. Verancz püspök vitája Hevesmegyével Szentgyörgyi alispán választása miatt. Mágóchy összeütközése a káptalannal birtokrendezés ügyben.
IV. Verancz püspök vitája a káptalannal, a kisprépost kinevezése felett.
V. Miksa király béke egyezkedése a törökkel. Tokaj, Szerencs, Szatmár, Nagy-Bánya Miksa király kezébe kerül. A török háboru megujulása. Sziget, Gyulavára és Hajnácskő elesik.
VI. Eger-vára feletti aggodalom. Mágóchy elleni vád, hogy Luther vallásu, s mindent hitsorsosai javára cselekszik, a káptalant s egyházi lelkészeit üldözi, templomait elfoglalja.
VII. A reformatio terjedése Mágóchy idejében. A gyöngyösi két vallásfelekezet egyezsége a templomokra Arszlán budai pasa előtt.
VIII. Mágóchy bajai a vár kezelésénél. Elbocsátatása 1567-ben.
IX. Visszahelyezési per s itélet Mágóchy idejében, pest s hevesmegyei birtokokra.

231-243 lap.

HARMINCZEGYEDIK FEJEZET
I. Mágóchy után Forgách Simon neveztetett ki a vár főkapitányává 1567. máj. 16-án. A törökök Jászberényt megszállják. Dédes elesik. Pétevására előbb Geömes Ferencznek, majd Mágóchynak adományoztatott.
II. Perényi Gábor s Országh Kristóf halála 1567-ben. Dobó István követelése Perényi halála után a Pálóczy javakra. Viszálya a kincstárral. A végzetes Tegenyei per. Elfogatása s menekülése pozsonyi börtönéből.
III. Dobó István Bocskay és Balassával öszszeesküvéssel vádoltatik. Elfogatása a pozsonyi országgyülésen. Bebörtönöztetése s halála. Dobó-ruszkai sirja, s emléke az egri várban. Családja megkapja a Pálóczy javakat. Krisztina leánya házassági pöre. Ferencz fia örökös nélküli halálával a Dobó birtokok leányágon a Rákóczyakra szállanak.
IV. Perényi Gábor halála, özvegye s testvére iránt tanusitott eljárásáról állitólagos hirek.
V. Országh Kristóf halála s családja; viszálya a birtok iránt. Birtokait Török Ferenczné Borbála, Kristóf unokatestvére örökli. Ezek utódai.

243-252 lap.

HARMINCZKETTEDIK FEJEZET.
I. Forgách Simon várkapitány kedvező helyzete. Verancz püspök ujabb utja Konstantinápolyba. A drinápolyi béke. A béke János Zsigmonddal. Ennek halála. Verancz esztergomi érsekké neveztetik ki, 1569. okt. 17-én. Halála.
II. Radeczy István egri püspökké neveztetik ki. 1572. évben. Az egri egyház és káptalan birtoka kincstári kezelés alatt. Külső-Szolnok Hevesmegyével törvényileg egyesitetik.
III. Forgách várkapitány elveszti a bizalmat. Utódja Ungnád Kristóf. A rendek sérelmi felirata a vártemplom elzárása, és a káptalani javak miatt. Radeczy püspök a német tanácsosok ellen.
IV. Leleszi János jezsuita hittéritő Egerben. A káptalan összeütközése az egriekkel, szent Mihály temploma végett. A rendek felfogása az egri viszonyokkal szemben.
V. A gyöngyösi vallási viszály. Mustafa pasa levele Gyöngyös biráihoz. Gyöngyösi házeladás. A felnémeti paulinusok bérbe adják felnémeti javaikat.

252-261. lap.

HARMINCZHARMADIK FEJEZET.
I. Ungnád Kristóf, utána Kolomich Bertalan, s ismét Ungnád német várkapitánysága, s főispánsága. Kövér Ferencz s Bodi Menyhért provisorok utasitásai. A vizsgáló bizottság az egri várban s a liber Sancti Joannis. Ungnád zálogba adja Szentmáriát. 1588-ban Rákóczy kineveztetik várkapitánynak.
II. Bajony Zsófia asszony, Pásztohy János, Kenderessy Boldizsár és Szerényi Mihály egri katonatisztek neje. Mária kis leánya korévének megállapitása, s a keresztelési anyakönyvek. Családi viszonyok, s a nemesi család akkori házi s gazdasági élete. Pörös törvénykezési esetek 1579-1600 évi időkben.
III. Pásztohy Jánostól származott gyermekei követelik atyai örökségöket. A "fogott birák" itélete.
IV. Szerényi Mihály végrendelete.
V. A Bajoni kastély ingóságainak leltára.
VI. Női hozomány 1582-ik évben.
VII. Tur és Tisza-Varsány birtokosai, Derencheny, majd Kövér Ferencz egri várgondnok.

261-269 lap.

HARMINCZNEGYEDIK FEJEZET.
I. Rákóczy Zsigmond egri várkapitánynyá kineveztetik, utasitása. 1588.
II. Radeczy püspök halála. Cherődi János püspök.
III. A vár ez időbeli bevételei, a megye állása azon időben. A katonai fizetések, s különbség a magyar s német katona között. Az akkori ára, a katonai berendezés és szükséglet.
IV. Rákóczy nősülése, családi s vagyoni viszonyai, leköszönése, bárói rangra emeltetése, a debrői birtokot Hevesmegyében megszerzi.
V. A megye belállapota. Sas-vár szolnoki bég viselt dolgai, veresége. Rákóczy Zsigmond s a végvárak szikszói győzelme 1588.
VI. Prépostváry Bálint főkapitánysága. A törökök győzelme Eger alatt 1592-ben. Balázs diák István s társai foglyul esnek. Az elesettek feje, orra, füle, mint győzelmi jelvény.

270-281 lap.

HARMINCZÖTÖDIK FEJEZET.
I. A 15 éves török háboru kezdete. A felvidék hadvezérlet támadó hadviselése. Rima-szombat, Fülek, Szecheny, Bujak, Hajnácskő, Nógrád várak visszavétele.
II. Hatvan sikertelen ostroma 1594-ben. Jászberény felszabadul. Itt a hátrahagyott török felszerelés leltározása.
III. Hatvan ujabb ostroma 1596-ban. A postagalamb használata a hatvani törököknél. Hatvan bevétetik sept. 3-án. A német katonák vérengzése Hatvanban.
IV. Mahomet Hatvan felmentésére siet. Késedelme. Eger ostromára indul. Az egykoruak előadása az ostrom idejéről. A magyar hadvezérlet mulasztása.
V. Nyáry Pál egri várkapitány. A vár akkori állása.
VI. A vár körülzárolása a törökök által. Baljóslat terjedése. Az ostromló ütegek elrendezése. Egyes rohamok. A vallon katonák iszákossága folytán a külső vár elesik.
VII. A belső vár ostroma. Aláaknázás. A segély-sereg feletti tanácskozás Szerencsen. Zsigmond erdélyi fejedelem segélyre indul. Nyárynak segélyt sürgető küldötte Mocsáry Gergely Miksa főherczegnél. A rimaszombati czéltalan táborozás.
VIII. Elcsüggedés a várban. Az őrség egy része a megadás felett tanácskozik. Bessenyey György az árulók élén. Egykoruak előadása a vár elestének mozzanatáról. A törökök boszuja a német s vallon katonákon.
IX. Miksa főherczeg rimaszombati időzése. A vár elestét itt veszi hirül. Vonulása a Sajó mellé. Innen Keresztes mezejére indul az egyesült sereg
X. Mohamet Keresztes mezejére küldi serege egy részét. Itt a két tábor állásfoglalása. A harcz kifejlődése. Az okt. 26-iki ütközet szerencsétlen vége.
XI. Illésházy véleménye a keresztesi ütközetről. Borsodmegye dicatorának feljegyzése a keresztesi csatáról.

281-300 lap.

ÖTÖDIK RÉSZ.
Vegyesek Hevesmegye beléletéből, 1526-1596.

HARMINCZHATODIK FEJEZET.
I. Hevesmegye törvényhatósági belélete és szervezete. A megyék akkori müködésének köre. Szolgabirák, ülnökök, homo régiusok.
II. A megyei törvénykezés. A peres eljárás. A felsőbb biróságok. Az itélet végrehajtása. A "fogott biróság."
III. Sommás osztályper a Rhédey és Recsky család között 1571-ben.
IV. Rhédey Pál ellen fivére Bonaventura által inditott sommás osztályper.
V. Recsky György és Rédey Pál Rádeczy egri püspök s kir helytartótól kir. adományképen kapják Csongrádmegyében Zekegyház falut. Birtokbavezettetésök. A Rédey és Recsky család. A Mocsáryak megszerzik Andornakot.

301-316 lap.

HARMINCZHETEDIK FEJEZET.
I. Hevesmegye székhelye. Főispánjai. A megye szolgabirái és homo regiusai.
II. Egervárosa autonomiája és a nemesség. Nemesi kuriák Egerben.
III. Gyöngyösvárosa önkormányzati jogköre. János király védelmi biztositásai.
IV. A megyei községek belélete.

316-327 lap.

HARMINCZNYOLCZADIK FEJEZET.
I. Országos adóösszeirások Hevesmegyében 1546, 1549, 1550, 1552, 1554, 1564, 1565, 1569. évekből. A porta mint adóalap. Milyen volt a porta? és időmultával változása.
II. Hevesmegye portái számának csökkenése és emelkedése. A megye Tiszántúli része.
III. Egervárosa portáinak száma.
IV. A megye legtöbb portával biró és igy nagyobb községei.
V. A megye legnagyobb birtokosai. Hány porta esik a nagybirtokosokra, és hány a kurialis nemességre. A megyei porták számának táblás kimutatása.
VI. A nemesi osztály három tagozata, birtok szerint. A kurialis nemesek száma.
VII. A zsellér-állomány Hevesmegyében.
VIII. Az adószedők (dicatorok) utasitása 1564-ben.

327-340 lap

HARMINCZKILENCZEDIK FEJEZET.
I. A jobbágyviszony. Urbéri szolgáltatások és azok összeirásai (Urbarium.)
II. Az egri püspöki várbirtokok urbariuma 1551-ben.
III. A hevesmegyei püspöki birtokok jobbágytelek állománya, és jobbágyainak száma. A kassai kamara kimutatása az egri várbirtok illetéke és jövedelméről.
IV. Az 1558. és 1566. évi urbarialis és jobbágyállomány összeirásai. Az 1572-ik és 1577. összeirás, és ugyanebben a török földesuri szolgálmány és adózás elősorolása. Az 1777-ik évben egri polgárok és itt lakos nemesek névsora.
VI. A felvidéki megyék török adója.
VII. A megyében lévő Perényi-birtokok urbarialis összeirásai. Debrő és tartozékai, Gyöngyös, Pétervására.
VIII. A gyöngyösi Báthory Endreféle jobbágyok panasza.
IX. Szécsi Tamás hevesmegyei birtoka.

340-364 lap.

NEGYVENEDIK FEJEZET.
I. A papitized. Az egri püspök s káptalan tizedszedési joga, mely megyékre terjedt.
II. A tized-összeirások fontossága a megye gazdasági s népesedési viszonya felderitésére.
III. A decimatorok utasitása s eljárása a tizedelésnél. A falu birájának teendője a tizedösszeirás és beszedésnél. Illetékök. A török bégek engedély-levele a tizedszedéshez, ennek dija.
IV. A lelkészi illeték a tizedből. A kanonoki septima. A cathenraticum. A káptalani quarta s váltságösszege 1688-ban. A lelkészi illetékek nyugtái concionatorok, praedicatorok által kiállitva.
V. A decimatorok felhatalmazása a tizedbevétel helyszini áruba bocsátására. A termény, bárány; bor ára. A buza kereszt, köböl, pint, itcze.
VI. A megye termény- és bortized kerületei. A báránytized kerülete. A méztized. Keresztény pénz.
VII. Egervölgye tizede. Egri tizedfizetők, bortermelők, szántóvetők. A népesség száma, a termény mennyisége.
VIII. Az egri völgy többi községei. A népesség s termény összege.
IX. Gyöngyös s mellékközségei tizedmennyisége, tizedfizetőinek névsora, népessége. A lelkészi illetékek nyugtái.
X. A kishevesi (tiszántuli) tizedkerület községei, termény-mennyisége s népessége. A lelkészi illetékek nyugtái.
XI. A nagyhevesi kerület községei, terménymennyisége, népessége, lelkészi illetékek nyugtái.
XII. A pathai kerület községei, termény-mennyisége, népessége.
XIII. Ugyanaz a pásztói kerületben.
XIV. Ugyanaz a debrői kerületben.
XV. A pathai, pásztói, debrői bortized kerületek. Termelők nevei egyes vidékeken.

364 -399 lap.

NEGYVENEGYEDIK FEJEZET.
I. A tizedrovások szerint kimutatott megyebeli bor- buza-termény s bárány mennyiségének összesitése.
II. A megye jobbágynépességének száma, az urbarialis, tized s adó összeirások alapján. A termény összesége s esedéke fejenként.
III. A kurialis és egy telkes nemesek, egyházi férfiak, mesteremberek, molnárok száma. Az allodialis s kurialis földek általában, a müvelés alatti földterület mennyisége. A lakosság nyelve s nemzetisége.

399-406 lap.

NEGYVENKETTEDIK FEJEZET.
I. A 16-ik századbeli érték s árviszonyok Hevesmegyében. Az ür és sulymérték, fertály, köböl, pint, itcze, mázsa, font, öl, curialis s jobbágy sessio.
II. Az ürmérték, a fertály.
III. A pénzérték.
IV. A terményárak; a 16. századbeli munkadíj, a gazdasági czikkek értéke.
V. Az értékviszony a maihoz.

406-419 lap.

NEGYVENHARMADIK FEJEZET.
I. Török hadi, hatósági s hübér szervezet. A hatvani s szolnoki sandzsák, s a hozzá tartozó vidék.
II. A meghódolás, a török kincstári s hűbér birtok, ennek adományozása. Zsoldhűbér, timár vagy kilidzs, ziamet. Török földesurak: a spahi, a subasi, s kötelezettségök. A törökpénz értéke, s a török katonai fizetések.
III. Hevesmegyében a török földesuri illetékek párhuzamban a magyar urbáriumokkal. A nógrádi török defterek.
IV. A török haderő szervezete. A gyalog s lovas csapatok, és tisztjeik. Hatvan, Szolnok, Bala-Szent-Miklós felszerelése, katonai szervezete.

419-427 lap.

Okmánytár 429-488 lap

Név- és tárgymutató 489-504 lap.