Mikor ezer kis fájdalom
belülről dobolja ősi ritmusát,
mikor tépi már vadul
a fájó test húsát,

ha a célokat egy perc alatt
elhomályosítja,
érezned kell,
lelked felel,
ha kérded, miért.

Mikor álmodba férkőzik,
s beléd száll, hogy úr legyen rajta,
mikor halkan ébredsz reggel,
nehogy meghallja,

ha túlnövi léted egyetlen
rímképletét,
megtudod majd,
az mi hajt,
a te titkod csak.

ROCHY GYÖRGY

Ajkaim közt az érzéseim,
Számban a vihart keltő szavak,
agyamban őrült lázadás,
ráncaimban az indulat.

Szememben a lángoló vadság,
ujjaim közt élet és halál,
vállamon nyugvó bánatok,
szívemben egy reneszánsz bál.

De minden gondolat és érzés,
minden ősi vágy és akarat,
eltűnik majd, ha éjszaka
testem a testedre tapad.

Miért szeretlek,
miért kereslek,
miért siratlak,
ha én halok meg mindig.

Miért imádlak,
miért kiáltlak,
Miért az égbe,
s miért nem a pokolba.

Miért nem merek,
miért csak téged,
miért csak én,
megkérni magamnak.

Miért gyűlölöm magam,
miért csak gondolatban,
miért csak most,
szeretlek ostobán.

ROCHY GYÖRGY

Nem akarok szép lenni
jó lenni
más lenni
képviselni
semmit se már
csak azt akarom érezni
hogy a szerelem vár
azt akarom érezni
hogy az őrület vár, s hogy
minden jó és rossz velem
minden jó és rossz ellenem
minden test és lélek
meghátrál, mert nem félek

(1998) (17 éves)