T

• TAKNYOS LEZSÉR - Acerina cernua L. Bodrogköz.

• TAKNYOS MACZA - H. O. - Acerina cernua L. Szentes, körösi halászok.

• TALL - Szeged - az evező lapátja, l. Dal, Toll stb.

• TALP - Komárom - a súlyozott apacson az a rész, a melyben az apacsúr meg van erősítve; tehát a mely a víz fenekén jár.

• TALPALÁS (HÁLÓ) - általánosan - valamely hálónak kisebbszerű, de általános kiigazítása.

• TALPALLÓ - Keszthely - az őn, csuka, fogas, harcsahorog pekléje v. cserkéje vagy patonyja; l. batony.

• TALPVÉSZLÉS, a székely czége kinyúló vesszőfonadéka, mely a czége szárnyékjai közt a víz fenekén fekszik.*

• TAMÁS-KESZEG - T. Sz. H. O. - Leuciscus rutilus L. Körös-Tarcsa.

• TÁMASZTANI - Szeged - "támazd" jelszó alakjában; a hajót az evezővel tartóztatva hajtani.

• TANYA - általánosan - a víznek a húzóhálóval egy vetésre meghalászható része; már legrégibb időben is így nevezve. A halas vizek ily értelemben mindenütt Tanyákra - Vető, Vonyó - vannak felosztva s minden rész külön nevet visel, tehát a víznek gazdasági és birtokjogi felosztása, mely a földbirtoknak dűlőkre való felosztásával azonos; l. Derék. Az orosz "tonya" szótól ered, tehát nem vonatkozik a földmivelési "tanyára", mely a szláv "stanje"-től ered; újabb időben már a halász-kunyhót is - helyesen csárda - tanyának kezdik nevezni.

• TANYAHÚZÁS - általánosan - a kivetett keritő hálónak kihúzása; "öt tanyát húztunk" azaz: ötször vetettük és húztuk ki a hálót.

• TANYASZÁK - Szolnok - az a rövidnyelű, kerekhajtoványú szák, a melybe a fogott halat a hálóból szedik s a bárkába viszik, l. Szák.

• TANYÁT VETNI - B. Szabó Dávid - halászni; Komárom táján ma is így mondják l. Tanyavetés; mindég a húzóhálókkal való halászatra vonatkozik.

  832

• TANYA-HAL - Balaton - egy nagyobb halászat alkalmával kifogott halak összessége; a hol ezt meggyűjtik, ott keletkezik a hal-hely; l. azt.

• TANYÁT HÚZNI - Balaton - egy halászatnak egésze; a húzóháló egyszeri kihúzása.

• TANYAVÉK - T. Sz. - Bodrogköz, l. Ajtólék.

• TANYAVETÉS - Komárom - az egyszeri kivetés, kerítés és kihúzás egésze.

• TÁNYÉRDESZKA - Komárom - kis deszka, a melyen a horogra való csalit darabolják.

• TÁNYÉRKESZEG - P. K. - Blicca argyroleuca HECK. Győr.

• TÁNGYÉRHAL - H. O. - Blicca argyroleuca HECK. Olt mentén.

• TAPACS - Baja - l. Tapogató.

• TÁPLI - Győr - l. Tapogató.

• TAPOGATÓ - Janua 1729.

• TAPOGATÓ, abroncs keretre vont nyeles v. nyeltelen háló, mely olyan kosárhoz hasonlit, a minővel a tyúkokat borítani szokták. Sekély vízben a halász majd ide, majd oda borít (tapogat) vele, a menekülő hal a hálóba ütődve érezteti jelenlétét; sokszor az egész vesszőből való.

• TAPOGATÓ ALJA, a tapogatónak a víz fenekére szolgáló szájaszéle.*

• TAPOGATÓ FOGÁSA, a tapogató fölén a kéz számára való hagyás.*

• TAPOGATÓ FÖLE a tapogatónak felső karimája, a melyet a halász tapogatáskor a kezében tart.*

• TAPOGATÓ HALÁSZ, a tapogatóval, borítóval és lepővel járó.*

• TAPOGATÓ HALÁSZAT, a tapogatóval űzött halászat.*

• TAPOGATÓS - Szeged - az a halász, a ki a tapogatóval jár.

• TARACZK, - 1669 Ecsed vára lajtsromában - kereken járó kölyök ágyúk, a melyek a téli halászatnál a halak riasztására használtattak.

• TARAJ - Nagy-Bereg, - a csikvarsa vagy kas öblös szája.

• TARÉJ - Derczen - l. Taraj; itt a csikkasnak van: taréjja, nyaka, dereka, fara és versege.

• TARISZNYA - Balaton, tihanyi őshalászat - a fogott halak elosztásánál dívó mérték. A fogott mennyiséget nem súly, hanem tarisznya szerint mérik, mely egy rőf vászonból készül.

• TARKA GÉB, Gobius marmoratus PALL.*

• TARKA MENY, Lota vulgaris CUV.*

• TARKA SÜLLŐ - H. O. - Lucioperca Volgensis PALL. Komárom.

• TARTÓKÖTÉL - Komárom - a húzóhálónál az, a melyet a laptáros tart.

• TARTÓVAS - Balaton - a szigonyon az a vas, a melyre az ágak rá vannak szegezve.

• TARTÓVÉG - Szeged - l. Bejáró kötél, Tartó kötél.

• TAT - Komárom - kis párkánylécz az ülésdeszkán; az ide-oda csúszás megakadályozására; l. Taty is.

• TATHAL - Karád - Tinca vulgaris CUV. "silány hal, csak úgy a tat mögé dobjuk."

• TATY - Balaton, tihanyi őshalászat - a bödön-hajó belsejében erősitésül meghagyott, keresztbe fekvő rész, mely ülőhely is; máshol Tat és Toty.

• TATYLIK - Keszthely - a bödön-hajó tatján az a lyuk, a melyen át a kaloda végét megkötik.

• TATYVAS - Balaton, tihanyi őshalászat, - csavaros végű vas, mely a bödön megerősítésére szolgál.

• TAUPLI - Csepel sziget - l. Ághegyháló, helyesebben Tápli.

• TÁVOLÍTANI - Szolnok - a hálót, mikor már majdnem kihúzták s észreveszik, hogy nagy hal van benne, visszaeresztik, hogy az apacsokat összébb hozhassák.

• TEJ - Orbis pictus 1708 - a himhal magva.

• TEJES - általánosan - a hímhal.

• TEJESE - Miskolczi Gáspár - a hímhal spermája.

• TEJESKÓRÓ - Kopácsi - l. Czötkény; itt a marázsaháló úszókái készülnek belőle.

• TEJHAL - Szirmay Andr. - Aphya alatt s a német "Spierling" névvel; e szerint Osmerus eperlanus L. l. Eperlán; a magyar vizekre csak ráfogva.

• TÉJHAL - Grossinger - Alburnus lucidus, HECK.

• TEKERGŐ VÍZ - Sajó mentén - l. Örvénylő víz.

• TEKERTT ÍN - B. Szabó Dávid - a horogról t. i. sodrott fonal, horogín.

  833

• TELEA - szerzőknél - Földi Jánosnál sajtóhibából Telen helyett; l. Telenhal.

• TELEN (HAL) Squalius dobula L. Grossingernél a Tisza mellől s Ballerus alatt felhozva, l. Telény.

• TELÉNY - H. O. - Squalius dobula L. Máramaros megye, azonos a Telen, "Telea"-val, melyet Grossinger nyomán Földi és Reissinger az Abramis ballerusnál sorolnak föl; bizonyosra vehető, hogy a szláv Klen ide tartozik s hozzá sorakoznak a Kele, Kelen, Telea, Telen és Telény is; a halászleírások többsége szerint ez a "Leányhal" Leuciscus virgo HECKEL volna; de a Squalius dobulára is mondják.

• TÉLISZÁK - Bodrogköz - ághegyháló, vasakkal súlyozva, melyet léken át eresztenek a folyó fenekére; van keresztőre, feljáróőre és pedzője, a melyekkel a háló fölébe került halat megérezhetni.

• TEMÉRDEK - XVIII. század - kövérség értelmében: "a halak hízni kezdenek és temérdekek (kövérek) lesznek."

• TEMÉRDEK - Miskolczi Gáspár - víz mint elementum; azaz: tömörebb a levegőnél.

• TEMÉRDEKSÉG - Miskolczi Gáspár - vastagság értelmében, pld: a Ráfis hal könyöknyi hosszú, ujnyi "temérdekségű."

• TENGELYFA a téli csukahorgon az a fácska, melyre a horog ina rá van tekerve.*

• TENGERI BORJU - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - Phoca vitulus marinus; ezt is halnak nézték akkoriban.

• TENGERI CSIGA - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - porcellana, concha veneris; valamely Cardium; itt a halak között.

• TENGERI CSIGA - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - a halak között felsorolva a következő pótlással: "mellyel az papirost simává teszik" alkalmasint Tellina kagyló.

• TENGERI EB HAL - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - canis marinus, l. Disznóhal.

• TENGERI HAL - Ujfalvi-Szikszai XVI. század - piscis marinus.

• TENGERI PORCZOGÓ HAL - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - rája.

• TENGERI RÁK - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - Astacus marinus.

• TENYÉSZŐ - Miskolczi Gáspár - a szaporaság értelmében.

• TENYÉSZTŐ - Miskolczi Gáspár - hal; a pontyról mondja a szaporaság értelmében.

• TEREBUGA - Máramaros, Visk - az Ereszhálón az islégből kötött, öregszemű két szélső rész, l. Eresztőháló.

• TEREGETNI - (hálót) - szárításra a tericskaróra fölakgatni.

• TERGELYE - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - asper; az orsóalakú hallal egybevetve; nyilván Aspro.

• TERGÉLY - Szirmay Andr. - itt Cobitis értelmében: bajuszos tergély, kövi tergély.

• TERGÉLYE - Páriz Pápai szótára és szerzőknél - az utóbbiaknál rendesen a Cobitis nemre alkalmazva. Közhalász nem mondta be sehol. Talán délszláv eredetű, mert Dalmácziában a Zermagna és Kerka folyókban él egy Scardinius faj, melynek közkeletű neve Dergle s a melyre HECKEL a Scardinius dergle fajt alapította. A Dergle ismét azonos a görög "Τρίγλα" halnévvel, mely a Cataphracták alcsaládjára: Triglinae CUV. s a Trigla nemre van alkalmazva, még pedig a Τριγλίζω = kaczagni értelmében; ez utóbbi e halaknak morgó hangjára vonatkozik, a mely hallható, mihelyt a vízből kiveszszük; innen a német Knurrhahn.

• TERICSFA - Körös-Tarcsa - l. Tericskaró.

• TERICSKARÓ, minden karózat, a melyre hálók v. halak száritás végett kiakasztatnak.

• TERITENI - Csongrád - a hálót a terítő karókra száritás végett fölakgatni. A szót igy is használják: "Hol terítenek kendtek?" "A ré (rév) mellett". Azaz: a terítőkarók ott vannak beverve s a csárda is ott van.

• TERITTŐ KARÓ - Balaton é. r. - Teritskaró.

• TEST TÖRZSE - Corpus, szorosabban véve truncus.*

• TESTES - Miskolczi Gáspár - hal, azaz nagy testű.

• TESZIVESZI - sok helyen - az Ághegyháló, l. azt.

• TESZIVESZIZŐ - Szeged - a tesziveszi - ághegyhálóval - járó halász.

• TETELMES TOR - Acipenser Güldenstaedtii Brdt. öreg. Győri szó a M. Nyelvőr idézett helyén,

  834

  alighanem sajtó- vagy tollhiba - l. Tetemes tok.

• TETEM - Miskolczi Gáspár - csontsugár értelmében is igy: "Némely Halaknak repülésre való tehetséget ád, hogy az ő hegyes tetemetskékből álló evedzőjöknek segitségek által, mint valami tollas szárnynyal repülhessenek." De borda is: "derekában harmintz oldaltetemi voltanak."

• TETEMEK - Miskolczi Gáspár - a halak csontjai.

• TETEM - Miskolczi - szálka, de csontpaizs is a tokféle halaknál, igy: "Valamit használnak pedig a Madaraknál a tsontok; a Halakban, főképen a mi halainkban ugyanazt a szálkák avagy tetemek viszik véghez." Innen az Acipenser Güldenstädtii népies neve: Tetemes tok, a pajzsokról (Tetelmes is, Nyelvőr).

• TETEMES HALAK - Miskolczi Gáspár - annyi mint csontvázzal bíró halak = Teleostei.

• TETEMES TOK - P. K. - Acipenser Güldenstädtii Brdt., Győr.

• THANA - l. Tanya. A Thana már I. István király okirataiban - 1037-ben - előfordul.

• TIDÓ - Füle - a nyirfa kérgéből sodrott rövid fáklya, a melylyel a szigonynyal való halászáskor világítanak.

• TIHAHAB - Balaton, őshalászat - a balatoni őshalász mindig bizonyos "habbá" halászik; igy a kenessei a "tihahabbá", azaz: a Tihany felől jövővel, a mikor t. i. Tihany felől fuj a szél = déli, délkeleti.

• TIMON - Szeged - az állóbárka kormánya.

• TIMON-SAROK - Szeged - a hajó v. állóbárka farához erősített legalsóbb sarok, melybe a kormány be van akasztva.

• TIMON-TARTÓ - Szeged - az a rúd, a melylyel a kormányt mozgatják; a kormányos is.

• TINTAHAS - H. O. - Chondrostoma nasus L. Pinnyéd, Győr mellett.

• TINTAFOSÓ - K. - Chondrostoma nasus L. a paducz mellékneve.

• TINTÁSHAL - H. O. -. Chondrostoma nasus L. Komárom.

• TISZAHÁLÓ - Körös-Tarcsa - Öreg- vagy léhésháló.

• TISZAVIRÁG - Szeged - Palingenia longicauda; jó halélés vagy csali.

• TISZTA FENÉK - általánosan - a víz fenekéről, mikor sem gödre sem akadója.

• TISZTA VÍZ - általánosan - mely átlátszó s hozzá halasviz is.

• TÓ - általánosan - legnagyobb és nagy tükrű állóvizek, a melyek állandóak is; rendesen kiváló halasvizek.

• TÓBIRÓ - Velencze - a halászok előljárója.

• TOCK - Marsilius - l. Tok.

• TÓCSA - Sz. Molnár Albert - Lacuna alatt Vész értelmében.

• TÓCSŐSZ - Tata - a ki a halastavat őrzi.

• TÓFENÉK - Balaton - a tónak délnyugatra eső vége.

• TÓHÁT - sok helyen - hosszúkás alakú tavaknál a hossza közepe. A Mezőségen a tósorok melletti helység neve; l. Fő, Fenék.

• TOK - Bodrogköz - a szigony köpűje; l. azt.

• TOK Acipenser, l. Faj-Tok, Gmelin-Tok, Kecsege-Tok, Szin Tok, Sőreg-Tok, Vágó Tok, Viza-Tok.*

• TOK - K. - Acipenser schypa GÜLD A német: Dück és illyr Tuk egy családba tartozó nevek. Galgóczinál (1622) megvan.

• TOK - Ujfalvi-Szikszai XVI. század - antaceus.

• TÓKASZA - Komárom - l. Gyalázka és Nyesellő.

• TOKFÉLÉK - Acipenserini, mint család.

• TOKHAL - P. K. - Acipenser schypa GÜLD

• TÓL - Szolnok - következetesen tó helyett.

• TOLL - Komárom - az evező lapátrésze; l. Dal stb.

• TOLLAS - H. O. - pld. az ó-egyiptomi szigony nyelének a fogóvége; emlékeztet a nyílna, de az evezőre is.

• TOLLAS HAROG - Egyházas-Oláhfalu - hármas rendszerű pisztránghorog, vezetővel, figyelmezővel és bekapóval; mind a három kakastollból való; lásd egyenként a maga helyén; nem biztos.

• TOLÓ - Ecsedi láp, északi rész - nádvágó szerszám, két embernek való.

• TOLVAJ HAL - Miskolczi Gáspár - ragadozó hal.

• TÓMESTER - Tata - tisztviselő, a ki a halászati ügyeket intézte; a XVI. században

  835

  az, a ki a halastavakat készítette. l. Nádasdy Tamás levelezése.

• TOMOLYKÓ - P. K. - Squalius dobula BON. Ercsi.

• TOMOLYKÓ - Szirmay Andr. - Squalius dobula L. itt a pérhalra, Thymallus alkalmazva.

• TONYA - B. Szabó Dávid - l. Tanya.

• TOO - Ujfalvi-Szikszai XVI. század - palus.

• TOO HALA - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - piscis lacustris.

• TOPA - Tápé - tompa; így: "a szügöny visszájának belső sarka topa."

• TOROK - Miskolcz - a vész varsájának a vörcsöke.

• TOROK - Varbó, Ipoly mentén - a varsa vörcsöke, l. Vörcsök (palócz).

• TOROK - a Balaton körül - a part nagy szakadékai, a melyek a tóra nyílnak, pld. a Matacstorok Kenessén, mely halászható helyet is jelez.

• TOROK FELŐL - Miskolczi Gáspár - áll a tok és kecsege szája = unterständig; igen jó leíró szó.

• TOROKGYÉKÉNY - Balaton, őshalászat - a gyékényes háló zsákjának száját úsztató nagy gyékénykötés; l. Bikatutaj.

• TOROKKŐ - Balaton, őshalászat - a gyékényes háló zsákjának száját súlyozó 4-6 kilo súlyú kő; l. Monykő.

• TOROKPÁLHA, l. torokgyékény és bikatutaj.*

• TOROKPÁLHA -. Bodrogköz -; l. Torokgyékény.

• TOROKPÓTA - Keszthely - nagy gyékény úszó, mely a zsák száját úszva tartja; l. Bikatutaj, Torokgyékény, Torokpálha.

• TORZSÁS KESZEG - P. K. - Aspius rapax AG. Tornócz.

• TÓSÁG - sok helyen - tavas vidék vagy rész.

• TÓT KECSEGE - Grossinger - Barbus fluviatilis AG.

• TÓT SÜLLŐ - H. O. - Lucioperca Volgensis CUV. Bodrogköz. Szinnyey Gerzson, ki e nevet gyűjtötte, hozzáteszi: "csíkok vannak a hátán", a mi a fajt kétségtelenné teszi.

• TOTY - Kis-Majtény - a Krasznán használatban levő lélekvesztő közepén ketté van osztva, az osztástól, mindkét oldalon, egy rövid párkány fut erősítőűl azon az okon, mert itt van a kállószij számára lyuk. Különben l. Tat.

• TÖBBHAGYÁSÚ - Bodrogköz - a Varga, ha több abroncsra feszűl.

• TŐKE - Komárom s általánosan - a folyó fenekére sülyedt tuskók, fák, a melyekben a háló akadozik.

• TÖKERESZ - Csongrád - az a zsineg, a mely a kabakhoz van kötve s a melyhez a horogderék kapcsolva van.

• TÖKHAL - P. K. H. O. - Phoxinus laevis AG. Szamos, Szatmár körül. Faj szerint biztosabb név, mely a hal töksárga színétől ered.

• TÖKÖSBÁRKA - Szeged - l. Állóbárka.

• TÖKÖS HOROG - általánosan - a fenékhorognak ellentétje, a mennyiben a horgot a vízben bizonyos magasságban tartja. Az úsztató egy érett, üres tök.

• TÖK UTÁN VETI A HORGOT - Szolnok - mikor a bejáró végét végkő helyett kabakhoz köti, tehát nem a fenéken halászik, l. Tököshorog.

• TÖLTENI - Bodrogköz - a hálótűt, fonallal fölszerelni; l. Ráhányni, Meghányni.

• TÖMLÖCZ - Erdővidék, Olt mentén - a varsáknak az a része, a melyben a hal fogva van. Az olti nagy vesszővarsa tömlöczén ajtó van, melyen a halat kiszedik.

• TÖMLÖCZVARSA - Erdővidék, Olt mentén - fűzfavesszőből fonott haltartó.

• TÖMPE KESZEG - H. O. - Squalius dobula HECK. Bódva mentén, Komjátiban.

• TŐ PONTY, Cyprinus carpio L.*

• TŐ-POTYKA - Sz. D. - A mi potykánk, ellentétben a felhozott "jövevény potykával", l. ezt.

• TŐR - Keszthely a régi czéhszabályban; a tőrt feljárni - vagyis végig vizsgálni, nem fogott-e halat.

• TŐRÉSZ - bihari Sárrét - a letünt pákász világban az, a ki a csíkászat mellett a ruczákat tőrrel (hurokkal) fogta; különben kezelhette a csapóhurkot is; l. azt.

• TÖRNI - Csongrád - a tilalmat, azaz: tilosban megkezdeni a halászatot; l. Akadótörés.

• TÖRŐ - H. O. - Squalius dobula L. Nagy-Dobrony.

  836

• TÖRPE TOR - Szirmay Andr. - Acipenser Güldenstädtii Brandt; ifjú.

• TÖRZSÖK HAL - P. K. Lota vulgaris CUV. Szatmár.

• TÖVISHAL - Acerina cernua L. Erdővidék, Olt vize.

• TRÁGLYA HÁLÓ - Göcsej - alkalmasint az ollóháló; nem láttam.

• TSÁKLYA - B. Szabó Dávid - hajótolásra való szerszám; l. Körmösrúd.

• TSEKÉLY - Miskolczi Gáspár - a patak, tó, tenger csekélye, szélvíz.

• TSÖRGETEG - B. Szabó Dávid - l. Zubogó, Göbe.

• TSUBOKLÓ - B. Szabó Dávid -; l. Bugyka.

• TUCSAK - Komárom - egy halász a pőst nevezte igy; nyilván a "csutak" elferdítése.

• TÜKÖR - Budapest - a kecsegehálónál az az két öreg szemű, vastagabb fonalból kötött háló, mely közé a tulajdonképeni háló jön; lásd: Inléhés és Regyina.

• TÜKÖRSZEMŰ HÁLÓ - Komárom - a kocza(kecze) hálón az islingből kötött öregszemű, külső és belső háló; l. Tükör.

• TÜKRÖS PONTY - P. K. -. Cyprinus Carpio L. csak foltosan és igen nagy pénzekkel borítva, a CUVIER és BLOCH Cyprinus rex Cyprinorum, és az AGASSIZ Cyprinus carpio macrolepidotus faja. Duna m.; l. Királyponty.

• TURBÉKOLÓ FA és RÚD - B. Szabó Dávid - l. Bugyka.

• TURBUKHÁLÓ - Keszthely - tükrös kerítő; hálótest szerkezete olyan, mint a kecsegehálóé. Evvel bekerítik a nádüstököt s a Buklóval belériasztják a halat.

• TURBUKVAS - Körös-Tarcsa - vascsévék (csőszerű karikák), a melyek kivált a kecze inára súlyozókul tétetnek; itt csak a hosszú kecze dívik.

• TŰRE HÁNYNI - Csongrád - a fonalat, azaz a hálótűt fonallal ellátni; a fonallal meghányt tű azután a "léhés."

• TURHA - Bihar - a mocsarakban az elrothadt növényekből keletkező iszap.

• TÜSKÉSHAL - Göcsej - Acerina cernua L. itt hibásan vargahal is, mely utóbbi, mint a Tinca vulg. CUV. népies neve, helyes.

• TÜSKÉS PIKÓ, Gasterosteus aculeatus BL.*

• TÜSKESUGARAK - radii spinosi.*

• TŰZFÚJÓ - Hegykő - erős nádszálnak alsó része, kb. egy méter hosszú, a melylyel a tüzet fújják. A kunyhóban rendesen több tűzfújó van s a halászok többen fujdogálnak, hogy a tüzet lángra lobbantsák.

• TŰZŐ FONAL, a kis majtényi rácsán az, a mely alá a kagylót bedugják.*

• TŰZŐ SZIGONY az, a melynek ágai egymás között szemben állanak.*

• TÚZSÉR - Balaton, őshalászat - nagyobb tégladarab. mely a gyékényes háló szárnyának felehosszát jelezve, az alínra van kötve.

• TŰZSÉR - Szeged - erős vastű, az eladott halaknak összetüzésére, l. Ihany; Füzér.

• TYISZÁGA - H. O. - Abramis brama L. Nagy-Enyed, oláh béfolyásnak engedő Maros-halászok; a Mezőség oláhsága különben a Scardiniust nevezi Ptyiszágá-nak.