| 28. MAGYARÓ | TARTALOM | 30. MAROSVÉCS |
29. MAROSFELFALU
FEJEZETEK
1319-ben Feelfalu néven írják az oklevelek (C. Suciu: Dicţionar istoric, Documente XIV. C., I. 333.), 1332-ben villa Principis (Documente. XIV. C., III. 127.), míg 1467-ben Fewlfalu (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
1332-ben plébániatemploma van, ekkor Miklós nevű papja a pápai tizedjegyzék szerint 1 lotó ezüstöt fizet. (Documente. XIV. C., III. 127.) 1465-ben plébánosát említik. (Urkundenbuch. VI. 218.) A megmaradt stílusformák alapján a település határában levő templom építési idejét a XIII. századra teszik. Szentélye még félköríves, gömbboltozattal. Ablakai körívesek. Ugyanakkor azonban a gótika is jelentkezik: diadalíve már csúcsíves és az ablakok kajácsai is hegyesek. Csúcsívesek az ajtókeretek is. (Balogh J.: Ref. templomok és tornyok. 6.; Kovács: Magyar ref. templomok. I. 204, 159.)
1913-ban a református egyház új templomot épít a faluban és a Maros árterületen álló templomot magára hagyják. Azóta fedél nélkül áll és romként siratja nagy múltját. A szentélyben lévő igen értékes XIII. századbeli falfestmények is már annyira leáztak (Debreczeni: Erd. ref. templomok és tornyok. 6.), hogy ma már felismerhetetlenek. A Magyar Műemlékek Országos Bizottsága még a század elején lemásoltatta őket s ezáltal részben felismerhetők. Az egyik falfestmény például Krisztus keresztről való levételét örökíti meg, leeresztett testét a siratók fogadják, a Szűzanya pedig Jézus fejét öleli át és csókolja. Rongált állapota miatt keltezése lehetetlen, de Balogh Jolán olasz hatást fedez fel rajta. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 27.)
A további pusztulás megállítására az 1970-es években tartósítási munkálatokat végeztek, a szentély boltozatának beszakadását megakadályozták és a hajó pusztán meredő falait megerősítették. A templomtól nyugatra, a jelen század elején készült különálló faharanglábja a lebontás áldozata lett, képen még látható. (Balogh J.: Ref. templomok és tornyok. 6.; Kovács: i.m. 130.)
FERENCES KOLOSTOR
1427-ben oklevél szól az ekkor alapított ferencesek kolostoráról: V. Márton pápa az erdélyi püspökhöz küldött levelében meghagyja, hogy Veroi és Losonczi János által építtetett kolostort hagyja jóvá és az „observans cseri barátokat” erősítse meg a kolostor birtokában. (György: A Ferencrendiek. 73.; Az erd. kat. múltja és jelene. 482.; Karácsonyi J.: Szt. Ferenc rendjének tört. II. 48.; Balogh J.: Az erd. renaissance. 49.; SZOKL. IV. 322., Urkundenbuch IV. 322.)
1433-ban IV. Jenő pápa az erdélyi püspöknek megparancsolja, hogy a Losonczy János fia, Dezső kérésére küldjön observans ferences testvéreket a Szent Mihály-kolostorba. (SZOKL. IV. 442.; György: i.h., Urkundenbuch IV. 322.)
1471-ben Csánki szerint ferencesek laknak itt. (György: i.h.)
Az 1517. évi felsorolásban is szerepel az erdélyi custodia kolostorai között. (uo.)
1541-ben a kolostor olyan állapotban van, hogy lakhatatlannak ítélik és a tartományi gyűlés úgy határoz, hogy a testvérek hagyják el, ha a „kegyúr” nem javíttatja ki.
1544-ben a kolostor felépítésére, illetve javítására Bethlen Farkas és Kendi Ferenc lépéseket tesznek, és szerzeteseket kérnek. Ebből az tűnik ki, hogy 1541-ben a kolostor kijavítására nem kerül sor. A Nagyváradon ülésező káptalan Bethlen és Kendi kérésének teljesítését feltételekhez köti, többek között, hogy biztosítsák megélhetésük anyagi alapját és védjék meg a szerzeteseket a terjedő lutheranizmus ellen. Úgy látszik, a feltételek nem teljesültek és bizonyára a lutheranizmus térhódítása miatt nem is kerül sor a kolostor javítására és benépesítésére. (György: i.m. 74.; Karácsonyi J.: i.m. II. 46.)
A középkori katolikus lakosság a reformáció korában lutheránus lesz, majd református. Már 1525-ben Johannes Clementis plébánost hitújítással vádolják. A lutheránus vallás is egy ideig fennmarad, mivel a lakosság egy része szász volt, de végül is a templom a reformátusoké marad. A lutheranizmus térhódítása – amint a kolostor sorsa érzékelteti – már 1544-ben nagyon előrehalad. Ezután csak a plébániatemplom szerepel a forrásokban, és a kolostor templomával együtt nyomtalanul eltűnik. Csak a hagyomány őrzi helyét, miszerint a falutól észak-nyugatra eső dombon állott.
A XVI. századig szász anyaegyház. 1770-től református. A maradék lutheránusok Alsóidecsre költöznek. (Fabini)
A XVIII. században és a jelenben is református anyaegyház új templommal.
| 28. MAGYARÓ | TARTALOM | 30. MAROSVÉCS |