VÁRAD KELETKEZÉSE. | TARTALOM | SIXTUS. 1103–1112. |
AZ ELSŐ PRÉPOST ÉS KANONOKJAI. – A PRÉPOSTSÁG HELYT AD A PÜSPÖKSÉGNEK. – SOMOGYI PRÉPOSTSÁG: VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG. – KÖNYVES-KÁLMÁN VÁRADI PÜSPÖKSÉGE A KRÓNIKÁKBAN S A TÖRTÉNELEMBEN.
Honnan jöttek, kik voltak a férfiak, az első prépost és kanonokjai, kiket Szent-László az alapított váradi egyház szolgálatára rendelt? arról hallgatnak történeti emlékeink; de alig szenvedhet kétséget, hogy mint Szent-István a csanádi, ugy Szent-László a váradi egyház számára különféle, de hazai monostorokból gyüjté papjait.* Hazánknak kivált nyugati részeiben már akkor, a XI-ik század végén számosan lehettek benszülött papok; ama jelenet, midőn Szent-Gellérthez „harmincz uj keresztény jöve, kérvén, hogy vegye fel gyermekeiket, s a tudományokban megoktatván, tegye papokká,”* kétségkivül nem maradt hatás nélkül s ennek következtében páratlanul.
Várad első apostolainak eszerént neveik nincsenek, csak – tetteik. Ezeket sem a krónikások jegyezték fel, hanem ők maguk hazánk földjének azon részére, melyet váradi egyházmegyének nevezünk. Hogy e megye megalakult, hogy benne évről-évre több egyház keletkezék, hogy nemzetünk szelleme megbarátkozott s egybe olvadt a kereszténységgel és ennek általa meg lőn vetve alapja hazánk felvirágzásának, egy ezredéves jövőnek: ezek az ő tetteik. Hogy azok közben hányan roskadtak le? munkájokat {46.} hányszor öntözék veritékükön kivül kiontott vérökkel is? csak sejthetjük a végzett munka nagysága és sikereinek gazdagságából.
Bizonyos azonban, hogy a váradi monostornak, mint prépostságnak müködése csak néhány évre terjedett. Szent-László király mielőtt szemeit örökre lehunyta volna, betetőzte váradi alkotását: a prépostságot püspökséggé emelé.
A tény, hogy prépostság püspökséggé emeltessék, valamint az ujabb, ugy a hajdankorban sem vala szokatlan.* Figyelemre méltó adat említi, hogy legelső püspökségeink egyike, a veszprémi szintén igy alakult a somogyi prépostságból.*
Ezzel a homály, a zavar, mely a váradi püspökség keletkezését egy évszázadon át takarta, szétfoszlott. Előttünk áll a püspökség egészen világos hátterével, melyben nagy alapitójának, Szent-Lászlónak alakját oly tisztán láthatjuk, mint őseink, kik épen nem valának kétségben afelől, hogy ki alapitá a váradi püspökséget? Ezt igazolják a Chartularium idézett szavain kivül történeti emlékeink számtalan helyei, melyek, mint láttuk, egész Imre király koráig felérnek, egyértelmüleg azt hangoztatva, hogy a váradi püspökség alapitója Szent-László.*
{47.} A püspökség megalakulásával azonban még nem árad annak első történeteire elegendő világosság. Adataink hézagossága vagy épen megbizhatatlansága miatt sok, különben érdekes dolog felől bizonytalanságban maradunk, vagy csak nehezen tájékozhatjuk magunkat.
Ez utóbbiakhoz tartozik mindjárt első sorban a kérdés: hogy ki volt az első váradi püspök? Történeti emlékeink nem hagynak ugyan bennünket felvilágositás, sőt egyenes válasz nélkül; mindemellett a felállitott tétel épen oly vitás, mint maga az alapítás kérdése, melylyel az különben is elválaszthatatlanul összefügg.
Thuróczi krónikásától kezdve Pázmány Péterig legtekintélyesebb történeti forrásaink azt hangoztatják, hogy Könyves-Kálmán, a későbbi király volt az első váradi püspök.* Hasonlóképen nyilatkozik a váradi káptalan Chartulariuma, de hozzá teszi: „amint ez a valószínü körülményekből s a magyarok krónikájából kitetszik.*
{48.} Az első krónikás, ki után Thuróczi s a többiek valamennyien indultanak, mint láttuk, emliti Kálmán váradi püspökségét, de azon megjegyzéssel: „mint némelyek mondják.” És e megjegyzés élénken emlékeztet a Chartularium idézett „valószinü” kifejezésére. Valóban Könyves-Kálmán életében nem hiányoznak oly körülmények, melyek valószinüvé teszik az ő püspökségét.
Ilyen mindjárt Kálmánnak „könyves” előneve; a könyv a képzőmüvészet szabályai szerént is első sorban az egyháziasság jelképe; középkori pecséteinken a papot főpásztori jelvények hiányában könyv mutatja.* – De fontosabb II. Orbán pápának Kálmán királyhoz intézett levele, melyben őt trónralépte alkalmával üdvözli, mint müvelt s még az egyházi tudományokban is jártas férfiut.* És ez utóbbi körülmény, kivált azon korban, midőn a legmagasabb rangú főurak is világszerte nem sokat foglalkozának a magasabb tudományokkal, – nagyon valószinüvé teszi, mit Szent-Lászlónak egyéb intézkedései is jeleznek, hogy Kálmánt elsőszülöttségi jogának ellenére is a trónöröklésből kizárva, az egyházi pályára nevelték. Lehet, hogy épen szüleinek valamely családi vagy országos veszély alkalmával tett fogadásából, amint erre azon korból számtalan példánk van magából az Árpádházból is.* És csak Szent-Lászlónak váratlanul közbejött halála adott {49.} Kálmán jövőjének más irányt, kit különben már jövendőbeli püspöknek, majd egrinek,* majd váradinak tartának.
Innét származhatott, Kálmán püspökségének hagyománya, mely később azon közeli viszonynál fogva, melyben Szent-László a váradi püspökséghez, Kálmán pedig herczegsége korában a tiszai részekhez, mint birtokához állt,* – határozottabb alakot is ölte s a váradi püspökséget emelé előtérbe. És midőn Rogerius mester Kálmánt, mint István, Imre, László királyainkat, szentnek mondja,* kétségkivül azon áhitatos kegyeletnek hatása alatt teszi azt, melylyel testülete, a váradi káptalan, Kálmánnak, mint annyiszor emlegetett első püspökének emléke iránt viseltetek.
De mindamellett, hogy a káptalan e rája nézve megtisztelő hagyományt előszeretettel ápolá s Ghartuláriumába bejutni engedé: maga megjegyzi, mint láttuk, hogy Kálmán püspöksége nem kétségtelen tény, hanem csak valószinü, krónikai adat. Látva azonban, hogy a krónikás is csak „mondják” után ir, s tudósitása semmi határozott adattal nem támogatható, sőt minthogy Orbán pápának idézett levele, noha Kálmán püspökségéről a legjobb alkalma lett volna szólani, arról való hallgatásával épen azellen szól: ennélfogva Kálmán váradi püspöksége történeti ténynek nem tekinthető.
Várad püspökeinek fényes névsorát, mint mingyárt látni fogjuk, más férfiu nyitja meg.
VÁRAD KELETKEZÉSE. | TARTALOM | SIXTUS. 1103–1112. |