MIHÁLY. 1156. | TARTALOM | I. JÁNOS. 1180. |
A KIRÁLYI KÁPOLNA KULCSA, S A KIRÁLYI PECSÉT EGY KÉZBEN. – GEJZA KIRÁLY TITKÁRA VÁRADI PÜSPÖK LESZ. – ESZTERGOM PRIMÁSI SZÉKÉRE EMELKEDIK.
Zsigmond király idejéig nem irták alá sajátkezüleg a legfontosabb okleveleket sem, hanem csak megpecsételték, s igy azok hitelessége kiválólag a rajok függesztett vagy nyomott pecséttől függött. Ily fontosak lévén a pecsétek, királyaink a pecsétnyomók őrizetét mindig a legtekintélyesebb férfiakra bizták. Rendszerént papok közöl választák e férfiakat. A királyi udvar kápolnájának főnöke volt a királyi pecsét őre is.*
Ily királyi pecsét-őr s kápolna-főnök volt az 1146–1156. években Miklós.* Származása, valamint életének korábbi szaka nyomtalanul vész el az idők távolában. Csak az bizonyos, hogy müveltsége s képességei a királyi udvarnál fényes jövőt készitének számára.
Mihály váradi püspök üresen hagyott székét Miklós királyi pecsétőr foglalta el. Püspökeink között ő az első, kiről a Chartularium megjegyzi, hogy püspöksége a káptalani levéltár adataival igazolható; de püspöksége kezdetét a Chartularium sem tudja megjelölni
{62.} pontosan.* Mint püspök 1163-ban lép elénk először, de pár évvel előbb is viselhette e méltóságot.
Az idézett 1163. évben, tehát mingyárt püspökségének kezdetén válságos helyzetbe jutott azon zavarok közepette, melyek egyrészről III. István törvényes király, másrészről II. László s IV. István ellenkirályok közt kitörtek.* De hogy Miklós püspök nehéz helyzetében is fenn tudta tartani országos hitelét, már csak az is igazolja, hogy később (1180.) épen ő választatott a király s az ország sarkalatos jogainak őrévé: esztergomi érsekké. És igy elseje lőn azon püspökeinknek, kikkel egyházmegyénk az esztergominak mintegy hódolati adóval áldozott.*
MIHÁLY. 1156. | TARTALOM | I. JÁNOS. 1180. |