I. MIKLÓS. 1163–1180. | TARTALOM | VATA. 1186–1189. |
A JÁNOS NÉV VÁRAD PÜSPÖKEINEK TÖRTÉNETÉBEN. – A PÜSPÖKSÉG A KALOCSAI ÉRSEKSÉG JOGKÖRÉBEN. – JÖVEDELEM, S ANNAK TÖRTÉNETI OLDALA.
Miklós püspőknek a primási székbe emeltetése után Szent-László árván maradt egyházmegyéje még 1180-ban uj főpásztort nyert.. Ez János vala,* e néven első, de amely név idővel mintegy történeti jogot nyer Várad püspöki székére, s leggyakrabban (13-szor) fog feltünni püspökeink névsorában. E névhez füződnek majdan püspökségünk történetének legfényesebb lapjai is.
János püspöknek különben csak neve maradt reánk; életének körülményeit homály takarja. Püspöksége is csak öt-hat évre terjedhetett; 1186-ban már utódjával találkozunk. Püspöksége korából azonban érdekes tudósítások maradtak reánk.
Ezek egyike arról értesit, hogy ama bensőbb, régi kapocs, mely a váradi püspököt, mint suffraganeust hazánk főpapjához, az esztergomi érsekhez füzte, megszűnt annyiban, hogy püspökségünk a kalocsai érsekségbe kebelezteték át. Mikor történt e változtatás? {64.} annak pontos meghatározására adatunk nincs; de bizonyos, hogy 1184-ben már bevégzett tény vala.*
Ugyancsak az imént idézett évből értesülünk hazánk főpapi székeinek, s köztök a váradinak is anyagi helyzetéről. Eszerént mig az esztergomi érsek jövedelme a pénzverésből befolyó tizeden kivül hatezer márkára emelkedett, a váradi püspöké nem haladta meg az egy ezeret, s ennél kevesebbel (hétszáz márka) csak a váczi püspök rendelkezék.*
A számok beszélnek itt is. Püspökségünk ekkor, anyagi erejét tekintve, a leggyengébbek közé tartozott. Alapitója, a szent király, korán sirba szállt, mielőtt eléggé fényesen gondoskodhatott volna róla. De mintegy igazolásául annak, hogy a nagy emberek még holtok után is hatnak és müködnek: Szent-Lászlónak hallgatag sirja a váradi püspökséget idővel mind fontosságára, mind anyagi helyzetére nézve legelső püspökségeink közé emelte.
I. MIKLÓS. 1163–1180. | TARTALOM | VATA. 1186–1189. |