| Adony. (Odun, Odon, Adon, Eeradon, Eradon.) | TARTALOM | Aka. (Aka. Akay.) |
Váradtól Margita felé menve, Szalárd mellett magas romok emelkednek. Az a hír rólok, hogy monostor romjai s a közőlök kimagasó torony a régi egyház tornya.* E helyen azonban nem monostor, hanem a történeti emlékeinkben annyiszor fel-felmerülő Adorján vára {182.} állt egykoron, s a már féloldalán ledőlt torony e várnak öreg-tornya volt. A vártól délre, hol ma is magas földhányások látszanak, s hol kövérebb a mező, bujább a vetemény: ott állt ki egyházával Adorján, a falu.
Keletkezése, mint neve mutatja, már nemzetünk keresztény korába esik, s nevét valószinüleg egyháza védszentjétől, Szent-Adorjántól vette, ki alapítójának is védszentje lehetett. Központja volt egy terjedelmes nemzetségi birtoknak, mindemellett Adorján végig szerény község maradt; helyette a vele tőszomszédos Szalárd emelkedett fel várossá.*
Első történeti nyomát 1284-ben találjuk, midőn Pál országbiró pártütő fiait IV. László parancsára Debreczen birtokosa, Rafain comes kiostromolja belőle, miközben Rafain testvére László hősi halált lelt.* Ekkor László király a hatalmába került várat tartozékaival együtt kegyenczeinek, a Borsa nemzetségbeli Tamás fiainak adományozá, de akik ismét III. Endre király ellen tüzték ki a lázadás zászlaját: Endre 1296-ban személyesen jelent meg Adorján falai alatt s az ostrom, melyet a vár ellen intézett, a Tamásfiak elsőszülöttjének, Lóránt erdélyi vajdának életébe került.* A vár megmaradt a többi testvérek birtokában, de csak 1316-ig. Ekkor a testvérek harmadika, Jakab, de akit kortársai után történeti forrásaink Kopasznak neveznek, s aki I. Károlynak bizalmát annyira birta, hogy a király őt egy évtizeden át kedves nádorának nevezi, – Kopasz szövetkezett Csák Mátéval, az Aba, Ákos s más előkelő nemzetségek némely tagjaival, fegyvert fogott, hogy Károly királyt elüzze s helyébe a halicsi fejedelmet ültesse. Erre ismétlődött az 1296-iki esemény azon hozzáadással, hogy most Kopasz, mint akkor Lóránt, nemcsak életét vesztette, hanem javait is: magában Biharmegyében Adorjánnal együtt Sólyomkő és Keresszeg várak s terjedelmes tartozékaik a koronára szállottak.*
A tovább, mint egy negyedszázadig tartó harczi küzdelem amint tönkre juttatta Adorján birtokosainak családját, ugy egyházi viszonyaira is csak felette hátrányos lehetett. A küzdelem kezdetén Adorján {183.} még népes község volt: püspöki tized fejében tizenhat kepét fizetett s lelkészeinek szeretet-adománya egy fertó, tehát kétszer annyi, mint az adonyi lelkészé; de harmincz év mulva, a pápai tizedszedés alkalmával, az adorjáni lelkész már csak egy évben fizet, mert a többi években, kétségkivül szegénysége miatt, tizedét elengedték, és azon egy alkalommal is (1333. év), midőn fizet, tizede csak három garas. Ennél kevesebbet az egész főesperesi kerület egyetlen lelkésze sem fizetett.
Lelkészének neve József, s e név azért is érdekes, hogy egyházmegyénk tizedjegyzékeinek összes személynevei között ez az egyetlen József név; valamint általában nincs egy oltárunk sem Várad, sem a vidék egyházaiban, mely Szent-József tiszteletére lett volna szentelve, ami egyenesen arra mutat, hogy e név kereszténységünk elején szokatlan volt nálunk.
I. Károly király a hatalmába került Adorjánt, mintha csak előre látta volna, hogy az magán birtokosok kezén ujabb pártütések fészke lesz, nem adományozta el, s Adorján királyi birtok maradt közel egy századig. Végre 1401 táján Zsigmond király ismeretes bőkezüsége a Csáky nemzetség kezébe juttatta.*
A Csákyak vallásos, s bőkezü kegyurak valának, kik vagyonuk mellett nem egyszer gyermekeiket is felajánlák az oltár szolgálatára.* Mint a fentebb említett Lóránt erdélyi vajda fia, László épen ugy Csáky György főispán fia, szintén László a váradi kanonokok soraiban tünik fel.*
Adorján ezután állandóan megmaradt a Csákyak birtokában, csupán egy része jutott 1511-ben Bakocs Tamás bibornok-primás kezébe, de csak rövid időre zálogképen.* 1556-ban mégis nagy veszély fenyegette s birtokosa, Csáky Pál közel járt ahoz, hogy elveszíti talán fejével együtt. Ez Izabellával tartott s Ferdinánd vezérei: Zabardy Mátyás váradi püspök és Tahy Ferencz már sereget vezettek ellene, hogy Adorjánt megostromolják. I. Károly király előrelátása beteljesedni látszék. Csáky azonban megelőzte a vészt: az érkezők előtt megnyitotta a vár kapuit és meghódolt.* {184.}
| Adony. (Odun, Odon, Adon, Eeradon, Eradon.) | TARTALOM | Aka. (Aka. Akay.) |