Aka.
(Aka. Akay.)

A Zoard nemzetség egyik ősi birtoka. 1284-ben van róla először említés, midőn a nevezett nemzetség tagjai bihar-, békés-, s abaujmegyei birtokaikon megosztoznak.*Wenzel G: Árpádkori uj okmánytár IX. 364. l. E korban értesülünk lelkészéről is, ki püspökének 1291–1296 évek közt egy ferto szeretetadománynyal szolgált, mely összeg arra vall, hogy Aka nem volt utolsó község. Mindemellett s bár a Zoárdok későbbi irataiban még gyakran van róla szó, egyházáról s általában egyházi állapotairól többé nem értesülünk.*1322-ben Bodon fia s unokái közt három részre oszlik: «præteres possessionem ipsorum hæreditariam Aka dictam in Comitatu Byhoriensi situatam, similiter in tres partes divisissent, distingvendo tali modo, quod incipiendo a domo Benedicti versus partem meridionalem eundo usque ad arborem piri silvestris, cessisset in portionem ipsius Comitis Andreæ et filiorum suorum; Item portioni prædictorum Pauli et Johannis filiorum Nicolai et Johannis dicti Gurhes (Görhes) a domo prædicti Benedicti incipiendo versus partem septemtrionalem vergendo usque ad quondam stagnum exeuntem de fluvio Berekyo devenisset.» A váradi káptalan kiadványa, eredeti hártya; birtokomban. – Budai orsz. levéltár kincst. oszt: D. L. 1148. Haan L: Békés vármegye hajdana. II. 8–9. ll. – E munka II. kötete. 426. l. A pápai tizedjegyzékek sem említik. Különben korán elpusztulhatott; az 1552-iki adókönyvek már nem ismerik. Zsákától éjszaknak, a Berettyó bal partján állt, s helyét ma is Akavárnak nevezi a nép, ami talán arra mutat, hogy hajdan vára is volt.

Aka.(Aka. Akay.)

Aka.
(Aka. Akay.)