| Albis. (Alba? Albeus. Albes. Albys.) | TARTALOM | Asszonyvására. (Assumharc. Azzunuisari. Azanvasara.) |
A bihari főesperesi kerületben három Apáti község létezett s mindhárom kétségkivül onnat vette nevét, hogy apátsági birtok volt; de mind a hárommal csak akkor találkozunk történeti emlékeinkben, midőn már a régi apátságok nagy része elenyészett s e községek megszüntek egyház birtokok lenni. Ekkor is azonban régi rendeltetésökre emlékeztet még az a körülmény, hogy mindenikök külön egy-egy uradalomhoz tartozott, s ezek mindegyikében virágzott hajdan egy-egy monostor.
Az egyik Apáti, mely Keresszeg előnévvel ma is áll, a keresszegi vár tartozéka volt, s azon apátság birtoka lehetett, mely ezen vár helyén vagy annak közelében egykor létezett.*
A másik Apáti egyházmegyénk legéjszakibb részében, Nagymihály (ma Mihályfalva) és Tarcsa közt esett, s azon birtoktestnek képezte kiegészítő részét, melynek központja az imént említett Nagymihály volt, s mely a XIV-ik század első felében még a Turul nemzetség birtoka,* de 1351-ben e nemzetség egyik tagja, Széplaki Gergely, midőn leányát, Margitot, Olaszii Cyne Maróthoz férjhez adja, leányi negyed s hozomány fejében ez Apátit is átengedi.* Egy század mulva, 1465-ben már a váradi székeskáptalan is birtokos benne* s az 1552-iki adókönyv szerént kétharmadát birta.*
A harmadik Apáti az előbbenitől napkeletre, Albis és Keresztur községek közt állt, s a XVI-ik században Fel-Apáti néven jő elő, de ma Érsek-Apátinak mondják, mely előneve mindenesetre történeti vonatkozással bir s élénken emlékeztet a váradi Szent-István-káptalan {189.} egyik legkéseibb tagjára, Érsek-Apáthy Kristófra.* 1385-ben már nemesi birtok a Borsiak és Széplaki Gergely kezén;* jelenleg, mint az előbbeni, szintén puszta, csak egyházának nyugati fala áll még két szögletén a támok némi nyomaival. Téglaépület volt torony nélkül, kis falusi egyház: hajójának belvilága csak 5.40 m/ széles. Annál érdekesebb a környéke, melynek egyik része «halastó», s a másik «gyömölcsös» nevet visel, a vele szemben emelkedő magas domb tetejéről pedig azt regéli a népmonda, hogy ott «veres barátok» laktak egykor. Kétségkivül laktak ott, ezt bizonyítja a domb tetejét gyürüként körülövező árok, mely egy körfal alapköveinek kiszedése után is keletkezhetett, továbbá az árkon belül csontok, törmelékek s mindazon hulladékok, melyek az emberi lakás nyomát századok multával is jelölik. De hogy tulajdonképen miféle lakás álla itt? az még felderítésre vár; lehet, hogy épen az a monostor, melynek birtoka volt az alatta létezett Apáti falu.
A bécsi codex a bihari főesperesség területén egy Apátit sem említ, a pápai tizedjegyzék kettőt, melyek mindenike derék község lehetett, mert az egyiknek lelkésze, Péter 1332–1336 években kilencz, – a másiknak lelkésze, Miklós pedig a tizedszedés mind a hat évében tizenhárom garast fizetett évenként. De hogy ezek a három Apáti közöl külön-külön melyiknek voltak lelkészei? adatok hiányában meghatároznunk nem lehet.
| Albis. (Alba? Albeus. Albes. Albys.) | TARTALOM | Asszonyvására. (Assumharc. Azzunuisari. Azanvasara.) |