Keresztes.
(Kereztes.)

Ma Mező előnévvel különböztetik meg, eredeti neve Fancsal s valószinüleg ugyanaz a község, mely e néven a XIII-ik század elején, mint a királyi pintérek lakhelye említtetik.*Váradi regestrum: 140. okl. Ugy látszik, hogy István ifjabb király adományából jutott Szent-László váradi egyházának birtokába azon alkalommal, midőn a király a Szent-Kereszt oltáránál a halottak miséjét alapítá,*E kötetben fentebb: Oltárok. 46. lap. legalább már 1285-ből nyoma van, hogy Fancsal egyik része a halottak miséjének alapjául szolgált, más része pedig a székeskáptalan birtokában volt.*E munka I. kötete 124. l. hol a két falu kifejezés «iker falura» javítandó ki. A XIV-ik század végével azonban már a váradi püspök birtokában látjuk,*E munka II. kötete 253. l. hová csere vagy más birtokrendezés révén juthatott, de a káptalan még akkor is említi, hogy egykor az övé vala.

Lelkészei közől csak kettőt ismerünk: Miklóst 1333-ból és Jánost 1334–1336-ból, kik pápai tized fejében tizennégy garast fizettek évenként. Eszerint Keresztes már a középkorban a jelentékenyebb községek sorába tartozott. {250.}