| Keresztes. (Kereztes.) | TARTALOM | KESERÜ. (KESERES. KEZEREV. KESEREV.) |
A középkorban Biharmegyének három Keresztur faluja volt: egyik Sarkad mellett, másik a Berettyó mentén, a harmadik Gáborján alatt. Az első és második ma is áll, csak a harmadik pusztult el, pedig épen ez az, melynek egyháza már a XIII-ik században előtünik, mig a másik kettőről csak annyi sem igazolható – bár valószinü – hogy voltak-e egyházaik?
E Keresztur, mint említők, Gáborján mellett délre, a Berettyó s a mai Kis-Körös képezte félszigeten állt, hol elpusztult tornyos egyházának tégla alapjai még néhány év előtt is meglátszának.* Közös sorsa volt Gáborjánnal, annak tartozékát képezvén, s az e községről szóló oklevelek 1285-től kezdve rendesen megemlítik Kereszturt is. Nevezetesen, már az idézett 1285-iki oklevél említi, hogy egyháza a Szent-Kereszt tiszteletére volt szentelve, melytől tehát nevét is vette. Mindemellett a XIV-ik századi tizedjegyzékek hallgatnak róla, mert valószinü, hogy még akkor különálló lelkészete nem volt, s egyházi tekintetben is a vele szomszédos Gáborjánhoz tartozott.
Mikor, mi okból pusztult el? arra nincs adat, de már az 1552-iki birtok-öszeirás sem említi.
| Keresztes. (Kereztes.) | TARTALOM | KESERÜ. (KESERES. KEZEREV. KESEREV.) |