| NAGY-LÉTA. (LETA. NAGLETA.) | TARTALOM | MÁRIA-MAGDOLNA. (VILLA MARIAE-MAGDALENAE. MARIAMAGDALENA.) |
Macs ős személynév, többi közt neve egy nádornak, ki 1206–1207. években, mint bihari főispán is szerepel,* s ennélfogva ő vagy nemzetsége e községgel jogosan hozható összeköttetésbe.
Macs, mint község, 1284-ben merül fel először, midőn IV. László király ős birtokosa, Apay fiaitól hűtlenségök miatt elveszi s Rafain comesnek adja. Ez Apay a Gutkeled nemzetséghez tartozott, s Macsot V. István királytól nyeré adományban.* IV. László elhaltával azonban, ugy látszik, kihalt Rafain comesnek Macshoz való birtokjoga is, legalább azon körülmény, hogy Rafain utódai, a Debreczeni Dósák, évtizedek mulva, még 1379-ben is alkudoznak, perelnek Macsért a Gutkeledekkel,* azt mutatja, hogy e birtok visszakerült a tőle megfosztott Apay utódaihoz.
A hosszas huza-vonónak végre is lőn legalább a történelemre nézve annyi haszna, hogy a periratokból közelebbről megismerkedhetünk Macs körülményeivel. Ezekszerént Macs a középkorban kettő volt: Kis és Nagy, s kőegyház állott Szent-György vértanu tiszteletére, de nem Nagy-, hanem Kis-Macson, melyről ez utóbbi Egyházas-SzentGyörgynek is neveztetett.*
{261.} Macs polgárilag hol Szabolcs, hol Biharmegyéhez tartozott,* de egyházilag a váradi püspök hatósága alatt állt. A XIII-ik században püspöki tizede huszonhárom kepe, lelkészének szeretetadománya pedig egy fertó.* Egyetlen ismeretes lelkésze, János 1332–1336-ban szintén nem utolsó összeget: tiz garast fizetett évenként a pápai tizedszedőknek. A hajdan derék község ma puszta Debreczentől nyugotra.
| NAGY-LÉTA. (LETA. NAGLETA.) | TARTALOM | MÁRIA-MAGDOLNA. (VILLA MARIAE-MAGDALENAE. MARIAMAGDALENA.) |