| TÓTI. (THOTY, TAHD. THATI. TATI.) | TARTALOM | TULOKD. (TULUGD. TULUBD. THULUGD.) |
Biharmegye multja két Tóttelek falut ismer. Ezek egyike Bereg-Böszörmény táján állt s mint láttuk, Pázmányféle birtok volt.* A másik, vagyis inkább a tulajdonképeni, mert minden előnevet nélkülöző Tóttelek Váradtól éjszakra, Csatár és Siter közt állt és áll mostan is. Ez a XIII-ik században Eachy unokáinak: Miklós vajda, István és Geregennek birtoka, de mivel ezek a IV. László király alatt lábrakapott fejetlenségben bizakodva, sok hatalmaskodást követtek el s egyebek közt a váradi székesegyház birtokait is feldulták: László király a nevezett s végre megfékezett Eachy-unokák elkobzott birtokaiból nyujtott a váradi egyháznak kárpótlást, annak adván egyebek közt e Tótteleket is.*
Egyházi multja a XIII-ik század végén kezd a homályból kibontakozni, midőn arról értesülünk, hogy Tóttelök, mint az egykoru feljegyzés nevezi, harminczhárom kepe püspöki tizedet fizetett. Eszerént nem utolsó község volt, s hasonlót gyanittat ismeretes lelkészeinek pápai tizedösszege is. István lelkésze ugyanis 1335–1336-ban s Mihály a következő évben nyolcz garast fizetett, tehát többet, mint Micske s épen annyit mint Bályog vagy Konyár.
Középkori egyházának ma már semmi nyoma, de kétségkivül a jelenlegi egyház helyén állt, s ha a vele egy uradalomhoz tartozott, de nálánál felényivel kisebb Latabárnak kőegyháza volt, hasonlónak kellett állnia Tótteleken is.*
| TÓTI. (THOTY, TAHD. THATI. TATI.) | TARTALOM | TULOKD. (TULUGD. TULUBD. THULUGD.) |