{331.} TULOKD.
(TULUGD. TULUBD. THULUGD.)

     Neve a szintén biharmegyei Artánd, Báránd stb. helynevek csoportjába tartozik s arra vall, hogy első lakosai szarvasmarha tenyésztők, valószinűleg királyi gulyások valának, mint az ártándiak királyi kanászok. A királyi háztartás javainak elidegenítésével Tulokd is egyesek birtokába jutott s 1296-ban a Gutkeled nembeli Dorog fiainak Péter, Lőrincz és Miklósnak birtoka, kik azonban elcserélik a szintén Gutkeled nembeli Lukács fiának Péternek szatmármegyei Romad (Komád?) birtokaért.*WENZEL G: Árpádkori uj okmánytár. X. 247. lap. – Zichy-okmánytár I. 532. 1. – Budai orsz. levéltár kincst. oszt: N. R: 1049. 4. §§. 4. 5. – Dicalis Conscript. VIII. 1–72. 11. S a Dorogok birtoka volt e nemzetségnek egész kihaltáig, mikor Zsigmond király bőkezüségéből az Albisi Zólyomy-ak kezére került.

     A pápai tizedjegyzékek nem emlitik, de hogy egyházas hely volt, minden kétségen felül helyezi a már idézett 1296-iki oklevél, mely egyháza védszentjét, Szent-Jakab apostolt is megjelöli. Valószinüleg nem volt külön lelkésze, mint oly kicsiny helységnek, mely a XIII-ik század végén csak négy kepe püspöki tizedet adott.

     A XVI-ik század közepén még mindig falu a Zólyomy-ak s osztályos atyafiaik birtokában; de ma már csak puszta Székelyhid és Selénd között. Hajdani helye a mai Cserepes körül keresendő.