BÁTOR.
(BATUR.)

     A többi hasonnevü községektől Fekete előnévvel különböztetik meg, mely előnév Biharmegyének nemcsak Fekete-Körös-völgyi, hanem keleti részeiben is oly gyakori még ma is, hogy ama «Fekete Magyarország»-ot, {450.} melyet XI-ik századi történeti forrásaink emlegetnek,*HUNFALVI P: Magyarország ethnographiája 332. 1. talán épen e tájakon kell keresnünk.

     Fekete-Bátor első ismert birtokosa a Toldi nemzetség, melynek harmadik ága e birtokáról Fekete-Bátori Toldinak irta magát.*Lásd fentebb: SZALONTA és SZENT-MIHÁLY. Negyedik, napjainkban Kis-Toldinak elnevezett ág nem volt;*Filologiai közlöny. 1881. II. füz. ama boldogtalan ifju Toldi Miklós, kinek szomoru sorsát már ismerjük,*E munka I. kötete 415–417. 11. neveztetett Kis-Toldinak, de nem azért, mintha ilyen nevü ágból származott volna, hanem, hogy megkülönböztessék bátyjától, szintén Toldi Miklóstól, ki vele egyidejüleg élt s Fekete-Bátorban is birtokostársa volt.*Budai országos levéltár kincst. oszt: Dical. Conscript. VIII.

A középkori Bátor büszkeségéről: monostora s váráról már szólottunk;*E munka II. kötele 425. 1. meg kell még emlitenünk, hogy községi egyháza is volt, melynek egyetlen ismeretes lelkésze, Lőrincz az 1332–1337. években tizenöt garas pápai tizedet fizetett évenként. Eszerént Bátor monostora megszünése után sem sülyedt le egészen az utolsó rendü községek közé.