Egy telefonfülke előtt állok, |
|
a varjú is csak egy ködcsomó: |
de rögtön fölcsap a hegy csúcsa felé, |
|
kinyitom a fülkét, hideg, párás |
kagyló: mondom a szerelmemnek, |
|
hagyd ott a gépelést, mondom neki, |
mássz föl hozzám a hegyre, |
álmodtam, még az ujjaim is itták |
|
majd azt mondja, nem jön, mert nem szeret |
és ne beszéljek otrombaságokat |
|
köd lóg az útkanyar fölött, |
|
|