HARMADIK FEJEZET: AZ IÓNOK TÖRTÉNETI HELYZETE A KR. E. 6. SZÁZAD KÖZEPÉIG

Magas kultúrának, a mykenainak birtokában távoztak az ión kivándorlók a szárazföldről. Ezt a régészet ma olyan helyek leleteinek segítségével állapíthatja meg, amelyekre e műveltségnek emlékei csak ión közvetítéssel juthattak el. Ilyen emlékek például a krími félsziget kupolasírjai és a bennük előkerült aranyálarcok. A hagyomány és törzsi megkötöttség nem feszélyezte tovább oly mértékig a kivándorlókat, mint az otthonmaradottakat. Szabadabban és bizonyos radikalizmussal fejleszthették ki műveltségüket: erre a történelemben később is gyarmati területeken kifejlett műveltségek, főkép a politikai szabad felfogás kifejlődése tekintetében, elég példát nyujtanak. Idegen fajú népektől – Kisázsiában pl. a károktól – lakott területen újabb nagy vérkeverődésre is alkalom nyílt. Ez az iónoknak nem ártott oly mértékig, hogy a reájuk jellemző magas színvonalú értelmi kultúra ne bontakozhatott volna ki belőle: a legelső görög filozófusnak, Thalésnak vérségi kapcsolatai a károkkal ismeretesek.

Tengerpartokon, közlekedésre alkalmas nyilt utakon telepedtek le a szigeti és ázsiai görögök. Könnyen juthattak idegen népekkel és műveltségekkel érintkezésbe. Telepeik földrajzi helyzeténél fogva világtörténelmi viszonylatban függő helyzetbe is kerültek előbb-utóbb azokkal a kisázsiai birodalmakkal, amelyek tőszomszédságukban egymást váltották fel. A hettita uralom bukása után eleinte századokon át nem kellett egyéb jelentős idegen tényezőkkel számolniok az ázsiai görögöknek, mint – gazdasági versenyben – a phoinikiaiakkal. Ezek önálló magas kultúrával nem rendelkező, mások műveltségét közvetítő kereskedőnép voltak. Az írás művészetével azonban ők ismertették meg a görögöket azon abécé alapján, amelyet, mint ez a Sinai félszigeten talált leletek alapján valószínű, ők maguk is az egyiptomiaktól kölcsönöztek és fejlesztették nemzeti betűírásukká. Az írás elterjesztésében nagy szerep vár azután az iónságra. De az igazi betűírás csak náluk kezdődik el azzal, hogy nyelvük természetének megfelelően egyes sémi mássalhangzók jegyeit magánhangzók írására használják fel és ezzel olyan alfabétumot alkotnak, amelynek nemcsak mássalhangzók, hanem magánhangzók számára is vannak jelei. Ez utóbbiakat ugyanis sem az egyiptomi, sem a sémi ábécék nem írták.

Az asszír birodalommal a 8. század végén jut a terjeszkedő görögség közvetlen érintkezésbe. 709-ben fogadta II. Sargon Babylonban Kypros szigetének hét görög királyát. Fia, Szanherib (705–681) volt az, aki az iónok próbálkozásait a kilikiai partokon fegyverrel utasította vissza. Egyiptommal I. Psammetichos óta lép Iónia szorosabb kapcsolatba. Lid közvetítésre ión zsoldosok kerülnek egyiptomi szolgálatba és e szerepben kiveszik a részüket az ország felszabadításában és restaurálásában: a legelső görög írásos emlékek a 7. század közepéről való abu-simbeli zsoldos-feliratok. Ez a nemzetközi viszony a Nílus-deltában Naukratis alapításához és az ott virágzó szabad kikötőkhöz vezetett.

De nem a távoli Asszíria és Egyiptom tette a legnagyobb hatást az ázsiai görögségre. Azt itt közvetlen szomszédaiktól, a lidektől kapták. Lydia annak a régibb frig birodalomnak a területéhez tartozott, amely a gazdag Midas király emlékében élt a görögök között. Fénykorát Lydia a Mermnadai uralkodóház alatt érte el. E dinasztia, melyet Gygés alapított (687–652), hódító politikájával a 6. század első felében lassankint lid fennhatóság alá kényszerítette a kisázsiai görög városokat. Smyrnát Kroisos atyja, Alyattés pusztította el teljesen. Ephesost az ottani Artemis-templom nagy gazdagítója, maga Kroisos vette be. Egyedül Miletos látta jobbnak, hogy megalkudjék. Mindez még előbb is bekövetkezett volna, ha a Dél-Oroszországból érkező kimmerioi népe a 7. század folyamán Kis-Ázsia területét el nem árasztotta volna. Ezek az északi támadók a lid kormánynak is sok gondot okoztak és Dugdammî (görögül Lygdamis, amint persze az említett lid nevek is görög átalakítások) vezérlete alatt eljutottak egészen az ión partvidékre. Görög forrásokból értesülünk erről és ezekhez az eseményekhez fűződik Kallinosnak, az első ismeretes görög elegia-költőnek harci buzdítása, az ephesosi Artemision égésének és Magnesia feldúlásának emléke.

A műveltségi viszony, amelyben a görögök a nem indogermán nyelvet beszélő lidekkel állottak, kölcsönösnek mondható. A lid királyi udvar hellenizálódott. De ez nem mérsékelte a hódítási igényeket, legfeljebb a tisztelet fokát emelte a görög intézményekkel szemben. Apollon delphoi jóshelyének Kroisos volt egyik legbőkezűbb híve. A görög műveltség a királyi házon kívül a lid nép szélesebb rétegeiben is elterjedt. Alkman, a dór kardalok egyik első művelője, a lid fővárosból, Sardeisből származott s ugyancsak lid ember volt az a Xanthos is, aki az 5. században görög nyelven írja meg hazájának történetét. Viszonzásképpen a lidek is tudtak egyetmást a görögöknek nyujtani. A lid zene mindig közismeretes maradt a görögöknél. És az iónságra általában jellemző lett az a fényűző életmód, amelyet a hosszú bíborpalástban járó, illatos kenőccsel megkent és hajdísszel ékes keleti görögök a lidektől tanultak. A pénz-használatot a görögök szintén a lid politikai hatalomtól tanulhatták meg.

A lid uralomnak a perzsa győzelem vetett véget. 546-ban adta át Kroisos a diadalmas Kyrosnak Sardeist. Ezzel a nagyjelentőségű történelmi eseménnyel együtt a görögség nemzetközi helyzete is lényegesen megváltozott a multéhoz viszonyítva. Most már előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, hogy a kisázsiai görögök a perzsák alattvalóivá ne legyenek. Ezekben pedig keményebb urakra fognak akadni, mint aminők az elpuhult lidek voltak. A virágzó ión-műveltség nem szűnik meg ugyan azonnal. Hiszen műveltségi kérdésekben eléggé türelmesnek bizonyul majd a perzsa-uralom is. De a gazdasági életnek hatalmi kizsákmányolását és a politikai függetlenségnek hosszas béklyókban tartását minden nemzeti műveltség megérzi. A 6. század közepétől kezdve valóban mintha kiapadóban is lenne az ión kezdeményezések és feltalálások forrása. Inkább már csak olyasmit folytat, tökéletesít vagy fejez be az ión tehetség, amihez a kezdeményező bevezetést kedvezőbb körülmények között már régen megadta.