Jegyzet

1.) 241.000 márka finom ezüst a.m. 44.990,77 kg. színezüst, ami az arany és ezüst középkori értékarányával 4.499,07 kg színaranynak s ez az 1892:XVII. t.-c. értelmében 14.756.972 korona 25 fillérnek felel meg. A jövedelem aranykorában kifejezett összegének vásárlóképessége persze messze felülmúlta hasonló összegnek mai vásárlóképességét. Pontos arány a középkori és mai viszonyok, életkörülmények és szükségletek lényeges eltérései s az adatok csekély száma miatt nem állapítható meg, de tájékozásul szolgálnak a XIII. századi árak, amikor egy kataszteri hold föld ára az ország különböző vidékein 2,5 és 6,5 aranykorona, a beltelkek holdja 6,5–70 aranykorona közt ingadozott. Nagyobb városi házak, „paloták” ugyanakkor 386–4638 aranykoronáért cseréltek gazdát. Rabszolgát 50–260, lovat 40–1200, ökröt 15–30 aranykoronáért lehetett venni. A páncél ára 300–900, egy pár csizmáé 4, egy rőf posztóé 20–50, egy rőf barhenté 3–4 aranykorona volt. Viszont a veszprémi egyház elpusztult könyveit 183.000 aranykoronának megfelelő összegre becsülték s V. István 6123 aranykoronával fizetett meg egy jó lovat.