A Műegyetemi Könyvtár épületei

A könyvtár nagyságára a legrégibb számszerű adatot erre az időre találtunk, eszerint az 1859/60-as évben 890 munka, az 1860-61. évben pedig már 1247 mű a könyvtár állománya. Ez a mennyiség már külön helyiséget igényel. A szemtanú Wartha Vince erről így ír: "A hatvanas évek elején, mikor én hallgatója voltam a már műegyetemnek nevezett intézetnek, az egész könyvtár egy egyablakos szobában volt elhelyezve és a hallgatók hozzá nem férhettek, kik filléreiből, még pedig akkoráig kizárólagosan abból tartották fenn a könyvtárt."

Ebből a visszaemlékezésből vitán kívül megállapíthatjuk: a könyvtár akkor még zárt prézens könyvtár, melyet csak a tanárok használhattak. Az egyablakos helyiség azt is tanusítja, hogy a helybenolvasás céljaira is alig lehetett alkalmas. [35]

A/ Könyvtári helyiség a szakokra osztott művek elhelyezésére: 23,5 négyszögöl

B/ Olvasóterem: 8,75 négyszögöl

C/ Könyvtári helyiségek a journalok elhelyezésére: 30,0 négyszögöl

D/ Könyvtárnoki iroda: 6,25 négyszögöl

E/ Hivatalsegéd lakása

A Jelentés-hez fűzött megjegyzésben Wartha ezt írja: "A munkák elhelyezésére szolgáló helyiség elégtelen, szekrények hiányában, a legdrágább munkák csak faállványokon lévén elhelyezve, a por rontó hatásának teljesen ki vannak téve. Az olvasóterem legfeljebb csak 50 olvasót képes befogadni az esti órákban kimarad így a hallgatóság nagy része, a könyvtár használatában teljesen gátolva van." Ugyanakkor megadja programjavaslatát egy leendő műegyetemi épületben a könyvtár helyiségeire és azok nagyságára: könyvtár (a művek raktározására) 80 négyszögöl, az olvasóterem 36 négyszögöl, tanári olvasószoba 10 négyszögöl, a könyvtárnok szobája 8 négyszögöl, összesen tehát 134 négyszögöl a Kerkápoly-házban lévő 78,5 négyszögöl területű elhelyezéssel szemben. [37]

A könyvtár a főépület földszintjén a következő helyiségeket foglalja magában:

1./ nagy könyvtárterem (raktár),

2./ olvasóterem a hallgatóknak,

3./ olvasóterem a tanároknak,

4./ könyvtárnoki szoba,

5./ előtér és ruhatár.

A helyiségek területei: könyvtár raktára 269,98 négyszögméter, 1328,19 köbméter; hallgatók olvasóterme 336 négyszögméter, 1344,08 köbméter. A hallgatók olvasóterme 12x28 m, a tanári olvasószoba területe 10x9 m. A hallgatói olvasóteremben 110 férőhely van az olvasók számára. A terem világos, erről a két oldalon elhelyezett 8-8 nagy ablak gondoskodik. A világítás egyelőre gázzal történik, de tervbe vették, hogy a gépházban lévő dinamo-elektromos géppel elektromos világítást adjanak.

Kevés könyvtár dicsekedhetik azzal, hogy műszaki berendezését saját könyvtárosa tervezte és kivitelezésében közreműködött volna. Márpedig ez történt a Műegyetemi Könyvtár részére készült és a korabeli könyvtárakhoz viszonyítva modern fűtés és szellőztetés technikai megoldásánál. Erről Szily Kálmán "Műegyetemünk elhelyezésének kérdése 1863-tól 1882-ig" c. rektori beszédében az új épület megnyitásakor elmondja, hogy a fűtés és szellőztetés Dr. Wartha Vince műegyetemi tanár tervei szerint légfűtésen alapszik és a különböző igényekhez mérten három rendszer szerint működik. A főépület előadó és rajztermében, valamint a könyvtár és olvasótermekben a 2. rendszerű fűtés szolgáltatja a fölmelegített friss levegőt. E szellőztetés szivós ventilláció. Fütő kamrákban több kivülről töltő és fütő kalorifer áll egy sorban és ez alá torkollik a légvezető csatorna. A beáramló levegő külön készülékkel a kaloriferek felületéhez szorítva, megmelegszik és innen egyenesen felszáll a felette lévő helyiségekbe.

A Műegyetemi Könyvtár új elhelyezéséről és magáról a könyvtár működéséről 1885-ben az ország első könyvtári statisztikai felvételében a következőket olvashatjuk: Modern jellegű szakkönyvtár, hazai könyvtáraink között kiváló helyet foglal el. Elhelyezése a díszes műegyetemi épület földszintjén csinos helyiségben van. Maga az olvasóterem 28 m hosszú, két oldalról 18 ablakkal, légfűtéssel ellátva és célszerűen felszerelve. A könyvtárat Wartha Vince főkönyvtárnok és buzgó segédkönyvtárosa Nagy Sándor példás rendben tartják. A kormánytól évenként 2000 forint, a beiratási díjakból 3000 forint szolgál a gyarapításra. A nagy könyvtár mellett csaknem minden tanárnak külön kézi könyvtára is van, részben igen drága könyvekből és folyóiratokból. A könyvtár még nem nyilvános jellegű, de 10 ft biztosíték letétele mellett a műegyetemi hallgatók is vihetnek haza könyveket.

A könyvtárhelyiségek száma 4, külön olvasóterem 1. A tisztviselők száma 2, hivatalsegéd 2. Könyvek száma 40.302 kötet. [38]

A műegyetemi könyvtár történetében rendkívüli jelentős mozzanat, hogy a lágymányosi műegyetemi telepen a könyvtárnak önálló külön épületet emeltek.

A minden tekintetben kiváló épület Pecz Samu műegyetemi tanár tervei szerint épült, aki elveihez híven mindenütt belülről kifelé építő rendszert vezetett keresztül.

Pecz alaposan tanulmányozta a könyvtárak és levéltárak üzemét s a könyvtárüzem számtalan igényeit kielégítve oldotta meg feladatát.

A könyvtár épületének tervezésekor nagy előnyére szolgált, hogy már 1898-ban megbízták az Országos Levéltár új épületének tervezésével. Ennek érdekében 1898-1905. évek között több tanulmányutat is tett.

A szerzett tapasztalatok alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a könyvtárakat és levéltárakat a kellő áttekinthetőség, világítás és tűzbiztosság elérése céljából legcélszerűbb szabadon állóan építeni, a raktárakat pedig leghelyesebb alacsony, legfeljebb 2.5 m. magas emeletsorokkal tervezni, hogy a könyveket, illetőleg iratcsomókat létra nélkül lehessen elérni, de ügyelni kell arra, hogy a tér két-két emeletsort összefoglalva minél jobban kihasználtassék.

A műegyetemi könyvtárnál ennek megfelelően a raktárban minden második emelet teljesen tűzbiztos födémmel van befödve, a közbeeső födémek pedig sodronyhálós üvegből készítve. A födémek vasbetonpillérekre támaszkodnak.

Ez a rendszer a legnagyobb áttekinthetőség mellett a legjobb világítást és teljes tűzbiztosságot nyújt.

A tűzbiztosság teljes, mert az alkalmazott építőanyag: falazat, vas, vasbetétes beton, drótüveg és mert két-két félemeletet összefoglalva tűzbiztos vasbetonfödém zárja el a következő kettős emeletsortól. Az egyes emeletsorokra csak egy kívül elhelyezett tűzbiztos lépcsőn keresztül lehet bejutni.

Az olyan rendszerű könyvtáraknak, amelyek sok emeleten át csak vasszerkezetűek s nincsenek közbenső födémmel elzárva, esetleges belső tűznél veszélyesek és emellett állandó bajuk, hogy a központi fűtés melege mindig a felső részekbe emelkedik, ami sem az ott dolgozókra s még kevésbé a könyvekre nem előnyös.

Az olyan rendszerű könyvtárak viszont, melyekben minden emeleten boltozott, vagy más rendszerű tűzbiztos födém van, miután emeleteik aránylag igen alacsonyak, sötétek és nem eléggé szellősek.

A műegyetemi könyvtár könyvraktáránál 2-2 emelet van összefoglalva, amelyek együttvéve 5.0 m. magasak.

Azt a tapasztalatot szem előtt tartva, hogy a még előrelátással épített nagyobb terjedelmű könyvtáraknál is a raktár befogadóképessége aránylag rövid idő alatt nem elegendő, a műegyetemi könyvtár vasbetétes betonszerkezetű pilléreit Pecz úgy méretezte, hogy szükség esetén még öt emeletet lehet bármikor ráépíteni, tehát a könyvtár férője fél millió kötet befogadására kibővíthető.

A könyvtáraknak ilyen függőleges irányban való kiterjesztése a vízszintes irányúéval szemben azzal az előnnyel jár, hogy minden emelet bejáratából a távolságok sokkal kisebbek, a függőleges irányban való mozgás viszont, miután ez felvonóval történik, nem sok időt vesz igénybe.

Az első építési programm szerint a könyvtár helyiségeit is a központi épületben kellett volna elhelyezni.

Az ismertetett megfontolások alapján természetes, hogy a műegyetem könyvtárát különálló épületbe helyezték el, amelyet zárt folyosó köt össze a központi épülettel, de amelybe kívülről is be lehet jutni.

Az épület keresztalakú, tágas, nagy előcsarnok körül csoportosított három főrészből áll: a épület főtengelyébe eső középső részből, amely a hatemeletes repozitóriumot foglalja magában és két oldalszárnyból.

A repozitóriumban vasállványokon 200.000, az olvasóterem mellett levő kézikönyvtárban 30.000 kötet könyvet lehet elhelyezni.

A könyvtárépület jobb szárnyát foglalja el a hallgatóságnak 400 m2 alapterületű, 230 kényelmes ülőhelyet magában foglaló olvasóterme, a balszárnyban vannak a tanári olvasótermek és a könyvtári igazgatóság irodahelyiségei. [43]

A hallgatóság olvasóterme valódi hálóboltozattal van befödve és szabályszerűen közönséges téglából falazva, még a bordák is téglából épültek.

A hálóboltozat ívköze (16.5 méter) felülmulja a prágai Wladislav-teremnek addig épített legnagyobb (16 méter) ívközű hálóboltozatát.

Érdekes a fölemlítésre, hogy ez a boltozat nem vasbetonból, hanem téglából falazva épült, minthogy a vasbetonból való építés a szferikus alakú boltsüvegek komplikált aláállványozása miatt sokkal többe került volna.

Az olvasóterem boltozatának vasbetonból való elkészítése, amint egy nagy vasbetoncégtől kapott költségajánlat is igazolta, a téglaboltozat költségével szemben több mint háromszorosába került volna. Pecz megállapítja, hogy ebből is látható a középkori boltozatrendszer zseniális volta, amely rendszernél az aránylag vékony, csak 15 cm vastag boltsüvegek és a kis keresztmetszetű emelkedő boltívek következtében magához a boltozathoz, valamint a megfelelő gyámrendszer felépítéséhez is igen kevés anyagra van szükség.

A nagy olvasóterem boltozatának, valamint gyámrendszerének minden részét grafosztatikai úton a tervező Pecz Samu műegyetemi tanár számította és határozta meg.

Ez a körülmény adta meg a tervezőnek azt az öntudatos bátorságot, hogy a vállalkozó építőmesterrel szemben, aki az építőnaplójában kijelentette, hogy a boltozat állékonyságáért nem vállal felelősséget, határozottan kívánta és elrendelte a boltozatnak szigorúan a tervek szerint téglából való felépítését. [44]

Raksányi Dezső festőművész, a képzőművészeti főiskola jeles tanárának jóvoltából 1913-ban a műegyetemi könyvtár nagy olvasóterme valóban ékes monumentális falfestmény birtokába jut.

Az ókortól kezdve a mai korig a mathematikai, természeti és technikai tudományok legkiválóbb képviselői ízlésesen megtervezett, római stílű épület lépcsőzetein és erkélyein vonulnak föl előttünk. A lépcsőzet két orsófalát római triposok ékesítik.

A főlépcső tengelyének hátterében Pallas Athéne szobra áll, emlékeztetve annak a Parthenon előtt volt elhelyezésére.

Az egész kompozíciót a vatikáni Stanza della Segnaturában Ráfael festette athéni iskola falfestményének szelleme lengi át.

Ráfael monumentális falfestményének szelleme vezette a mestert e kép megalkotásában, amikor a mathematikai, természeti és technikai tudományok legkiválóbb képviselőit, mint főszemélyeket, állítja elénk és ügyesen csoportosítja az átmeneti alakokat úgy, hogy az egész kép egységes művészi gondolat hatását adja vissza.

A baloldali felső erkélyen, a képnek hátterében Archimedes-t veszik körül tanítványai.

A lépcsőzet felső részén Pallas Athene szobra alatt Apollonius, Platon és Aristoteles foglalnak helyet. Alattuk baloldalt Giordano Bruno, Kolumbus és Copernicus hármas csoportot alkot.

A középen Leonardo da Vinci, Keppler és Galilei állanak az előtérben, míg a jobboldalon Gutenberg ülve olvas.

A baloldali orsó falhoz támaszkodva, álló helyzetben, elmerülve olvas Leibnitz; közvetlen előtte áll Lavoisier. A mellvédő falhoz közel álló négyes csoportban Newton, Descartes, Huygens és Bacon tömörülnek.

A baloldali levezető lépcsőszárnyon sorban következnek: Monge, Laplace, Euler, Kant, Linne, Cartwright, Jacquard, Stephenson, Fulton és Watt; az alsó sorban Volta, Franklin, Fresnel, Galvani, Arago, Bessel, Gauss és Bolyai Farkas.

Az utóbbi, mint különálló alak, átmenetül szolgál a nagy kerék alatt álló négyes csoporthoz, Abel-hez, Faraday-hoz, Ampér-hez és Oersted-hez, valamint a baloldali előtérben elhelyezett újabbkori nagyobb csoporthoz.

Itt a második sorban Lyell, Schiaparelli, Fraunhofer Bunsen, Kirchoff, Humboldt Sándor, Darwin, Du Bois-Reymond, Berthelot, Liebig, Than Károly, Jedlik Ányos, Siemens Werner és Otto Nikolaus; az első sorban pedig balról jobb felé: Maxwell, Hertz, Stoczek József, Thomson, Joule, Helmholtz, Mayer Róbert és az ülő Lilienthal foglalnak helyet.

A jobboldali térfokon a mellvédőfalhoz támaszkodik Sanmichelli és Palladio, karját előre nyujtva mutatja be Michel-Angelo Buonaroti III. Pál pápának a Szent-Péter templom kupolájának famodelljét, mögötte áll Rafaello Santi és Bramante és a térfok szélén Cosimo de Medici, Dante és Brunelleschi.

A jobboldali előtérben alul, a hídmodelltől balra áll Tetmajer és Culmann, a hídmodell fölött Fabriczy Kornél, Schmidt Frigyes, Steindl Imre, Kisfaludi-Lipthay Sándor és Kruspér István, közvetlenül fölöttük Vásárhelyi Pál meg gróf Széchenyi István s végül a jobb szögletben legalul Ybl Miklós és Hieronymi Károly.

Mindezek a nevezetes egyéniségek arcképes hűséggel és korszerű ruházatban vannak ábrázolva.

A jobboldali háttér Firenze képe Brunelleschi hírneves kupolájával, a Santa Maria del Fiore-val és a palazzo Ricardi-val.

A hatalmas képen rajta van a londoni South Kensington-musem-ban őrzött első gőzgép rajza és ezenkívül vashídmodellt, szakítógépet és technikai műszereket is találunk rajta.

Raksányi-nak ez a nagyszabású falfestménye, amelyen három esztendőn át dolgozott, Budapestnek egyik látványossága. [46]