Szeg.

FEJEZETEK

Szeg nevű helység három van most Szilágy vármegyében: Nagy-Szeg, Szélszeg és Szilágy-Szeg, valamennyi Közép-Szolnok vármegyéből való; a szilágycsehi járásban fekszik mind a három.

Hajdan úgy Kraszna, mint Közép-Szolnok vármegyében Alszeg nevű helységek is valának. Ezeket már láttuk.*E mű III. k. 8. l.

Egy 1549-diki adóösszeírás Felső-Szegről is tud Közép-Szolnokban. Felseo Zegÿ-n 1 kapú után rótták meg adóval Drágfi özvegyének a jobbágyait.*Dical.

Nevök változatai:

Nagyzegh 1387, 1423, Naghzeg 1433, Naghzegh 1462, Nagzwgh 1475, Naghzeegh 1505, Nagyczeegh 1512, Nagyzeg 1516, Nagyzék 1526, Nagyszeg, (Kis)zegh, másként Ujfalú 1547, Nagzek 1553, Nagÿzegh 1564, Nagÿzeg 1569, Nagÿszegh, 1570, Nagizwgh 1572, Nagy Zeg 1582, Nagizeg 1595, Nagy Zegh 1596, Nagÿczegh 1604, Nagjsegh 1640, az oláhoknál elferdítve: Noczigul 1733.

{427.} Zelzegh 1387, 1451, Zelzeg 1464, Zelzek 1549, Szélszeg 1555, Zeliek 1564, Zeelzegh 1604, Zelszegh 1640, oláhul elferdítve: Szelszig 1733.

Scyladzeg 1377, Zylagzeg 1437, Zylaghzegh 1444, Zylagzegh 1453, Zilaghzegh 1472, Zylagh Zeg 1492, Zylagh Zegh 1543, Zÿlag Zegy, Zÿlagzegh 1549, Szilágyszeg 1577, Szilágyszegh 1631, Szilagiszeg 1637.

Valószínűleg valamennyi a szeg(let) fogalmával függ össze. «Szög» ugyan a régi magyar nyelvben azt jelenti: barna s valamely barna erdő is elég alapúl szolgálhatott az elnevezésre; de itt a helységek fekvése fölöslegessé tesz egyéb magyarázatot. Nagy-Szeg a Szamos felől jövő két hegy összejövetele által képezett szögben fekszik. Szélszegnél a Szamosba ömlő Szilágy alkot szöget. Szilágy-Szegnél a község alatt a Szilágy patakának két ága találkozik össze.