ELŐSZÓ

ELSŐ RÉSZ.
Hevesvármegyének története Egervára elestétől visszavételéig. 1596-1687

ELSŐ FEJEZET.
I. Hevesvármegye Egervára eleste után. Az 1597-iki országgyülés. Vizsgálat a volt parancsnokok ellen. Nyáry Pál volt várkapitány igazolja magát.
II. Az országgyülés Kassát jelöli az egri káptalan székhelyéül. A káptalannak elveszett pecsétje megujitatik.
III. A püspöki birtokok ügye. Cherődy püspök halála.
IV. A megye sorsa 1609. évig.
V. Az 1597-1600. évek közötti időszak története, az állandó török-magyar háboru. Ihrahim nagyvezir és a tatár khán pusztitásai a vármegyén át.
VI. Hatvan visszavétele 1603-ban, eleste 1604-ben.
VII. Hevesvármegye 1609-ben Gömörrel egyesülve közös alispán alatt volt.
VIII. 1613-ban nógrád-megyei Fülekvárába teszi székhelyét. Fülekvárának kapitánya Bosnyák Tamás.

1-10 lap.

MÁSODIK FEJEZET.
I. A vallási viszály, és Szuhay egri püspökké neveztetése.
II. Mátyás főherczeg és Kutasy esztergomi érsek védelmező levelei az egri egyházmegyére. 1601. Szuhay püspöknek törekvése a kath. egyház jogai visszaállitására. Szerepe Rudolf kir. tanácsában.
III. Az egri káptalan részére elfoglalt kassai templom története. A prot. felekezet papjainak üldözése. A fegyveres ellenállás. 1604.
IV. Bocskay fellépése. A felkelők élére áll. Az edelényi csata. Bocskay a felvidék és Hevesvármegye urává lesz. Szerencsen országgyülés tartatik. 1605. A törökök Bocskayt fejedelemmé avatják.
V. Az egri egyház és káptalan sorsa Bocskay uralma alatt. Szuhay püspök számüzetése. Visszatérése Bocskay halála után.

10-18 lap.

HARMADIK FEJEZET.
I. A papi tized Hevesmegyében 1508-ban.
II. A patai kerület terménytizede, és a lelkészi járandóság.
III. Ugyanaz a pásztói kerületben.
IV. Ugyanaz a debrői és kishevesi kerületben 1598-99. években.
V. A pásztói kerület bortizede. A lelkészi illeték kiszolgáltatása. Gazdasági és népesedési viszonyok.
VI. A patai bortized török zsákmányul esik.
VII. A tized-szoIgáltatás Bocskay idejében 1605.
VIII. Bocskay kamarai inspectora. Az 1606-iki bécsi béke. Bocskay halála.
IX. Az 1606-iki tized. A kath. felekezet papjai kiüzetése a megyéből.
X. A gyöngyösi vallási viszály. Egyezség a kath. és prot. felekezet között.

18-30 lap.

NEGYEDIK FEJEZET.
I. Bocskay halála után Hevesmegye visszaszállt Rudolf király uralma alá 1607. Gyöngyös városa részére adott védelmi levél.
II. Thurzó nádor a tizedelők visszaélései ellen.
III. Az egri püspöki s káptalani birtokok szétosztása. Solymos és Püspöki Orle Miklósnak zálogba adatik.
IV. Rudolf kir. lemondása, Mátyás királylyá koronáztatik 1608. A káptalan számüzetése, Nagyszombatba 1609. Esztergomi kath. zsinat, és intézkedései az egri egyházmegyére.
V. Az 1613-iki törvény Jászót jelöli káptalani székhelyül. Ugyanakkor javai visszaadatnak. Mátyás kir. rendelete ez ügyben. A szendrőí provizor jelentése a káptalani javukról 1611. és 1612-ben. Zsércz birtoka Bocskay hivei kezében.
VI. Thurzó nádor rendelete a káptalani javakról 1613-ban. Forgách Zsigmond országbiró ugyanazokról 1614. Forgách Ferencz esztergomi érsek véleménye az egri egyház restitualásáról.

30-37 lap.

ÖTÖDIK FEJEZET.
I. Erdélyi fejedelmi változások. Bethlen Erdély fejedelmévé választatik. Közbelépése Debreczen érdekében 1615.
II. Egyházi szervezkedések. Protestans s kath. zsinatok s következményei
III. Pázmán Péter fellépte, s hatása. Erdődy János egri püspökké neveztetik ki.
IV. A forrongás az 1619-iki országgyülésen. Bethlen Gábor Magyarország fejedelmének kiáltatik ki.
V. Gyöngyös hódolása Bethlen fejedelem előtt. Széchy György Bethlen fejd. kapitányának védelmi levele Gyöngyös irányába. Ugyanaz Bethlen fejedelem részéről. Bethlen kapitányai elfoglalják Kassát, Jászót, és elűzik onnan az egri káptalant.

37-41 lap.

HATODIK FEJEZET.
I. Bethlen fejedelem uralma Hevesmegyében az 1619-iki béke-előzmény alapján. Forgách Zsigmond nádor védelmi levele Gyöngyös városát illetőleg.
II. A megyei papi tized Bethlen fejedelem javára szedetik. A lelkészi illeték az evang. felekezet papjai kezében
III. Erdődy János egri püspök. Az egyházi javak coufiscatiója a beszterczebányai országgyülésen. A nikolsburgi béke.
IV. Hevesmegye Ferdinand uralma alá 1625-ben visszaszáll.
V. Hevesmegye követi utasitása az 1626-iki országgyülésre.

41-48 lap.

HETEDIK FEJEZET.
I. Bethlen Gábor halála. Rákóczy György erdélyi fejedelemmé választatik. Osztozkodása a gyöngyösi részbirtokon.
II. Pyber püspök halála. Losi Imre egri püspök. Az egri egyház jászói zsinata.
III. Losi vitája a gyöngyösi jezsuitákkal, a böjtös ételekre nézve.
IV. Ferdinand és Lippay egri püspök működése.
V. Rákóczy György mozgalma 1645-ben. A linczi béke.

48-52 lap.

NYOLCZADIK FEJEZET.
I. II. Ferdinand király, és Pázmány Péter halálával támadt zavarok 1637-ben. Losi esztergomi érsekké, Lippay egri püspökké neveztetik.
II. Eszterházy Miklós nádor és Rákóczy György erdélyi fejedelem közötti gyülölködés. Lippay püspök müködése egyháza érdekében. Szövetsége Homonnay Jánossal, Rákóczy György ellenségével, a felvidéken. A beeli apátság birtok-ügye és Czeglédy Albert beeli apát. Homonnay jutalmaztatása. Jakusits egri püspök ellenmondása elődje adományozása miatt. Lippay és Jakusits téritési müködése a ruthenek között. Jakusits utódja Kisdy Benedek. A káptalan visszatérése Jászóról Kassára 1649-ben. Kisdy püspök alkotásai. A kassai akademia és papi seminarium.
III. Rákóczy György hadi mozgalma 1644-ben. A felvidéket hadai megszállják. Kassa meghódol.
IV. A linczi béke. Hét magyarországi vármegye, ezek között Borsod, Rákóczy uralma alá kerül. Borsodvármegyéhez csatolva volt Csongrád, mig ez vissza nem kerül, Hevessel egyesittetik 1647-ben.
V. Rákóczy György halála 1648-ban. Borsod visszaszáll III. Ferdinandra, Csongrád ismét Borsoddal egyesül.

52-60 lap.

KILENCZEDIK FEJEZET.
I. Hevesmegye követutasitása az 1630-iki országgyülésre.
II. Az 1634-iki országgyülésre szóló követutasitás.
III. Ugyan ez az 1637-iki országgyülésre.
IV. A hozott törvények s az utasitások. A megye felekezetiségi kivánalmai. A pénz-érték meghatározása. A Jászkunokkali viszály. A birtokkobzások elleni küzdelem.
V. A végvárbeliek s kóborló katonák elleni intézkedések; a gyöngyösi törökök védelmezése ezek ellenébe.

60-67 lap.

TIZEDIK FEJEZET.
I. Az I655-íkí pozsonyi országgyűlésre Heves és Szolnok megyék Pest-Pilis-Solttal együtt küldenek követet.
II. II. Rákóczy György erdélyi fejedelem mozgalma, s következménye Hevesmegyében. Részleges majd általános felkelés hirdetése.
III. Az általános és részleges felkelés közjogi különbözösége.
IV. A Rákóczy-hadviselés szerencsétlen vége: Rákóczy György halála 1660. Várad eleste.
V. A Rákóczy-hadviselés idejében Hevesmegye természetbeni adózása. A német katonák élelmezése. A megye sérelme és panasza.
VI. Az 1659-iki pozsonyi országgyülés. A megye követei. Azok jellemzése az országgyülésről 1660. évben.
VII. Homonnay György felvidéki kapitánynyá kineveztetése és beiktatása Kassán Kisdy püspök-főispán által. A megye az idegen katonák ellen. A tokaji tanácskozmány. Élelmi szerek szállitása s a természetbeni élelmezés. Újabb panasz az idegen katonák ellen.

67-77 lap.

TIZENEGYEDIK FEJEZET.
I. Az erdélyi fejedelemség zavaros ügye 1661-ben. Montecuculi táborozása a felvidéken.
II. A felvidéki megyék kassai tanácskozmánya az élelmezés ügyében.
III. Az 1662-iki országgyülésre választott követek. Az országgyülésen felmerült vallási viszály. Abban a megyei követek osztályrésze. A követek jelentése a lefolyt országgyülésről, hogy az evang. rendekkel elhagyták azt. A megye határozata a jelentésre. Felirata a királyhoz.
IV. Nádori parancs az idegen katonák élelmezésére. Ugyanily ügyben a kassai alkapitány levele.

77-81 lap.

TIZENKETTEDIK FEJEZET.
I. Török háboru 1663-ban. A felvidéki fökapitányság a nádorra ruháztatik. Beiktatása Pálffy püspök által. Ez alkalommal a megye követe ovatosságra intetik.
II. A békekisérlet meghiusulásáról nádori tudósitás a megyéhez. Erre a megye válasza.
III. A török hadviselés diadala. Nógrád, Szécheny, Palánk, Érsekujvár, Bujak elesnek. 1663. Királyi parancs felkelésre. A nádor haditerve a megyéhez. Az általános felkelés ellen a megye, annak kivihetetlensége miatt a nádorhoz felír. A megye pénzben váltja meg magát.
IV. A török invasio fenyegető közeledése miatt a megye Fülekvárából Murányvárába vitette levéltárát.
V. Nádori utasitás törvénykezés tartására.

81-86 lap.

TIZENHARMADIK FEJEZET.
I. Az 1663-iki török hadjárat sikere folytán keletkezett izgatottság. Vesseléuyi nádor biztató levele a megyéhez.
II. A megye nyugtalansága Szécheny eleste miatt. A kassai tanácskozkozmány 1664-ben. A megye követeinek utasitása e tanácskozmányra. A harangodi tábor.
III. A megye vendéglátása 1664-ben. A vasvári béke. A katonai portyázók ellen nádori és megyei védelmi intézkedés.
IV. A német katonaság a felvidéken. Nyugtalanság a katonai visszaélések folytán. Zemplénmegye felhivására tartott eperjesi tanácskozmány.
V. A török-magyar viszony a vasvári béke után. Csáky Ferencz felvidéki kapitány beiktatása. A megye követének óvása ez ellen.

86-81 lap.

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.
I. Az 1655-ik évi okt. 21-én török küldöttség fogadtatása Kassán a nádor által. A zászlók szinei ez időben. Ugyanitt a 13 felvidéki vármegyének gyülése. Hevesmegye követeinek utasitása a német katonai vezérlet ellen. Lipót király pozsonyi tanácskozmánya. A felvidéki evang. felekezetbeliek forrongása. Báthory Zsófia II. Rákóczy Györgyné buzgólkodása a kath. egyház iránt. Rákóczy Ferencz házassága Zrinyi Ilonával.
II. XIV. Lajos franczia király szövetkezése a magyar elégedetlenekkel. A felvidéki megyék sátor-allya-ujhelyi tanácskozmánya. Leopold király ígérete magyar kapitányok kinevezésére. A zempléni tanácskozmány a sérelmek felett.
III. Gróf Csáky Ferencz felvidéki főkapitány ujabb beiktatása 1668. A megye követeinek utasitásai ő felségéhez. Ezek jelentése.
IV. Az eperjesi gyülés. A gyülés eredményéről jelentése a megyei követeknek 1669. Leopold király válasza.
V. Zemplén ujabb felhivására tartott kassai tanácskozmány 1674. Rákóczy Ferencz fegyvert ragad a sérelmek orvoslására. Zrinyi Péter és Frangepan fogságba vettetnek. Hevesmegye hódoló felirata Leopold királyhoz.
VI. A Rákóczy-mozgalom kudarcza. Zemplénmegye is meghódol. Nádasdy, Zrinyi Péter, Frangepán lefejeztetnek 1671. Leopold rémuralmi rendszere. Az alkotmány felfüggesztése. A fogyasztási adó behozatala.

91-98 lap.

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.
I. A megye küzdelme a katonai élelmezés ügyében. A váltság mennyiségének megállapítása.
II. A katonai élelmezés mennyiségét megszabó királyi leirat. A fogyasztási adó.
III. Az uj adónemek tárgyalására összehivott országbirói értekezlet. Az adó beszedésére történt megállapodás a megyei közgyülésen 1672.
IV. Ujabb nyilt parancs az adók beszedésére.

98-102 lap.

TIZENHATODIK FEJEZET.
I. A bujdosók korszaka. Kende Gábor, Szuhay Mátyás, Petróczy, Szepesi Pál és társai felkelő vezérek sikere a felvidéken. 1672. Cob és Spankau által széjjel szóratnak. A megye szerepe. A katonai rémuralom erősödése.
II. Az elszállásolást körüliró királyi parancs.
III. A szepesi kamara az évi élelmezési részlet számadását sürgeti. Majd az a cisa s a többi adók kivetését rendeli meg. A megye felterjesztése a királyhoz az uj adók ellen.
IV. A felkelők küzdelmének inditó okai. Szövetkezésök a törökkel és XIV. Lajossal. A vallási viszály. Kurucz és Labancz. Rémtettek és fenyegetések.
V. Hevesmegye Leopold iránti hüsége. Szorongatása az adók dolgában. A saari apátság birtokai restitualtatnak
VI. A megye további küzdelme az adók ügyében, Spankau generalissal 1675. Kormányrendelet a halál esetek felvételére. Spankau halála.

102-113 lap.

TIZENHETEDIK FEJEZET.
I. Strassoldó kassai generalis fellépése, s a megye ellen emelt vádja. A megye védelme.
II. A megyei végrehajtási eljárás, és a birságpénz. Panaszos felterjesztés a királyhoz. A megyei természetbeni adó és hátralék összege
III. Strassoldó közvetlen rendelkezése a megyei szolgabirákkal. A megye ez ellen demonstrál. A pestis elleni intézkedés.
IV. Az 1676-iki év hasonló küzdelme. Ujabb tárgyalások az adók repartitiója tárgyában. A közmunka váltság felemelése. A pénzbeli megváltás indokai. Katonai fenyegetés. Az ónodi harczok 1676. okt. hóban, és a megye gyanuba vétele.
V. A megye állapota, a kurucz-labancz harczok s katonai portyázások folytán. Vizsgálat ez ügyben. A megyebeli községek nyilatkozatai. 1677-ben.

113-122 lap.

TIZENNYOLCZADIK FEJEZET.
I. A megyebeli állapotok feletti vizsgálat következménye. Borbély Balázs hirhedt labancz hadnagy fogságra vettetése. A katonai executio Annaperger német kapitány által foganatositva 1677.
II. A megye ragaszkodása a pénzbeli megváltáshoz. A német kapitányok erőszakoskodása a természetbeni kiszolgáltatás mellett. A szepesi kamara elnöke börtönre vetteti a megye követeit Kassán 1677.
III. A szendrői várkapitány Gyürky Pál megyei követet záratja börtönre. Gyürky jelentése erről a megyéhez.
IV. A megye felháborodása e tények felett. Ez ügyben representatiója a kamarához, s követe Bulyovszkynak adott utasitása.
V. Bulyovszkynak, a megye követének jelentése a foglyok ügyében. A megye végre is elfogadja a természetbeni szállitást. A foglyok szabadon bocsátatnak. Ezek jelentése a megyéhez.
VI. A végleges leszámolás. A megyének a királyhoz nyujtott ujabb panaszos felterjesztése.

122-130 lap.

TIZENKILENCZEDIK FEJEZET.
I. A kuruczok előhaladása. Rákóczy Ferencz halála. Barkóczy Ferencz sikertelen közbelépése a felkelők érdekében Leopold királynál. Leopold intézkedése a felkelők vezérei ellen.
II. Gróf Cob Frigyes müködése a felkelők ellen. Tudósitja a megyét, hogy a lengyel hadvezérlet kiutasitotta a felkelőket Lengyelországból. Ujabb királyi parancs a felkelők üldözésére. A megye hüségének tolmácsolása. A pestis Lengyelországban.
III. A kuruczok visszatorlása.
IV. A felkelők hadi s diplomacziai sikere. Egyezmény XIV. Lajos franczia királylyal 1677. Leopold tanácsosainak véleménye. Cob ujabb és utolsó kiáltványa 1678.
V. Az uj parancsnok Wrbna. A megye ujabb lépései. Bársony püspök halála. Pálffy az uj püspök és föispán. Wrbna rendeletei a megyéhez. A megye hüségének nyilvánitása.
VI. A felkelők hadi sikere. Tököly Imre az erdélyiekkel a felkelők élére áll 1678. A felvidéket meghóditja. Józsa István tállyai plebános felkelő vezér.
VII. Leopold egyezkedése XIV. Lajossal. Tököly fegyverszünetre lép. Leslie Jakab német generális tudósitása erről a megyéhez.

130-139 lap.

HUSZADIK FEJEZET.
I. A fegyverszünet alatt egyezkedési kisérlet. Annak sikertelensége. Ujabb harczok.
II. A Tököly táborozása Gyöngyös és Pásztó vidékén 1679. év nyarán. Katonai végrehajtás a megyében. Némely apróbb adományok.
III. Ismét fegyverszünet következik 1680. év elején. Az uj felvidéki generális Caprarának tudósitása erről. További támadások ez év nyarán. Tököly Imre gyöngyösi sarcza. Az 1680. év őszén kötött fegyverszünet.
IV. A megye helyzete 1680 év folyamán. Némety János Hevesmegye ónodi perceptorának jelentése a természetbeni adó beszállitásáról. Leopold király rendelete ujabb élelmezés kiszolgáltatásáról. Kurucz portyázások Farmos körül.
V. Az országgyülés összehivatik Sopronyba 1681. évben. A megye követei az országgyülésre megválasztatnak. Követi utasitás pontjai.
VI. Tassy és Bulyovszky megyei követek jelentése máj. 8-áról.
VII. Ugyanez jun. 13-áról. A nádor megválasztatik. A jun. 23-iki levél, és mellékletei. A bujdosók előterjesztése, a nádor választása.
VIII. A szept 3-iki követi jelentés. A gravamenek elenchusa.
IX. Tassy Mihály hazajövetele. Bulyovszky nov. 12-iki jelentése. A királyi nyilt parancs.
X. Bulyovszky utolsó jelentése decz. 2-án. Tiltakozás a törvények vallásügyi intézkedése ellen. Tököly és a bujdosók magatartása. Tassy és Bulyovszky megyei követek vallási tekintetben.

139-156 lap.

HUSZONEGYEDIK FEJEZET.
I. Ujabb harczok 1681. év nyarán. Majd Tököly ismét fegyverszünetre lép nov. 15-én. Tököly házassági terve Zrinyi Ilonával.
II. Báthory Zsofia halála. Temetésére a megyét Zrinyi Ilona meghivja. Tököly egybekel Zrinyi Ilonával.
III. Tököly felmondja a fegyverszünet. Kassát elfoglalja. Majd a megye székhelye Fülek is kezére kerül. Itt fejedelemmé kiáltatik ki. Hevesmegye meghódol Tököly fejedelem előtt.
IV. A megye utolsó gyülése Füleken. Innen Gácsra költözik. Tököly fejedelem rendelete a megyéhez. Elszállásolási intézkedés.
V. Tököly fegyver-szünetet köt. Kassára országgyülést hirdet 1683. A megyei követek Kassán. Utasitásuk.
VI. A kassai országgyülés. Az egri püspök s káptalan meghódolása Tökölynek. A követek jelentése. A Tököly részére megszavazott adó. A községek engedetlensége. Tököly védelmező levele.
VII. Korompay püspök főispán tisztujitó széket tart Losonczon 1683. Török engedély az adók szedésére, a megye elveszett pecsétje ujból készitetik.
VIII. Tököly felhívása felkelésre. Utasitás a tállyai tanácskozásra.
IX. A tállyai és szerencsi tanácskozmány. A fejedelem parancsa a 13 vármegyéhez. Hevesmegye eleget tesz annak. Az adót fizeti. A felkelő had kiállitatik. Utolsó megyei gyülés Tököly alatt.

156-168 lap.

HUSZONKETTEDIK FEJEZET.
I. A Tököly uralom vége Hevesmegyében 1683. nov. hóban. A török háboru ez évben. Bécs felmentése. A törökök és Tököly visszahuzódása. Szobieszky lengyel hada a felvidéken.
II. A megye közgyülése Losonczon 1683. nov. 27-én. A megye hódoló küldöttsége.
III. A megye küldöttsége Karaffa előtt. A királyi és nádori manifestumok.
IV. A megye küldöttsége gróf Rabatta előtt. A küldöttek letartóztatnak és Beszterczebányára küldetnek. A megye kölcsöne.
V. Rabatta felhivása, hogy a megye a pozsonyi kegyelmi bizottság előtt igazolja magát. A hódoló küldöttség részére adott utasitás.
VI. Az 1684-85-ik évi hadjárat, Buda sikertelen ostroma. Tökölyt a váradi pasa elfogja s foglyul küldi Eszékre.

168-174 lap.

HUSZONHARMADIK FEJEZET.
I. Caraffa levele a megyéhez. Szolnokvára visszavétele 1685. okt. 19-én. A megszálló sereg által Turvárosának okozott kár.
II. Közmunka-követelés Szendrő, Ónod, Ajnácskő várakhoz.
III. A Szolnokot megszálló német tábornokok Hevesmegye szolgabiráit letartóztatják. A megye Caprara főhadi generalishoz folyamodik ez ügyben. A megye siralmas állapota.
IV. A megyében általános felkelés hirdettetik. 1686. Buda bevételére irányzott hadi terv. A hadak élelmezése. Közmunka kirendelés. A nádor leirata Pest-Solt-Pilis vármegyék érdekében. A szepesi kamara hirdetése, kincstári birtokok eladására.
V. Buda ostroma. Hadi intézkedés Egervára körül. Az ottani falvak lakosai elhurczolkodásra utasitatnak.
VI. Megyei jegyzőkönyv Buda bevételéről. Buda bevétele után a hadak élelmezése feletti tanácskozás. Koháry István a megyei hadak parancsnoka.
VII. A törököktől visszakerült, és egyébként uratlan birtokok feletti viszály Az acquistica commissio. Szolnok, Hatvan, Kis-Heves visszavétele folytán a török illetékek és adók kérdése.
VIII. Az 1687-iki országgyülés.

174-185 lap.

HUSZONNEGYEDIK FEJEZET.
I. Buda bevétele után a megye sorsa. Egervára megvételének hiu tervezete Caraffa részéről.
II. Eger és Fehérvár körülzárolása elhatároztatott 1686. őszén.
III. Egervára ostromzárolásával Dória János bizatott meg 1687. jul-hóban. Levele a megyéhez.
IV. A blokade természete. Az ostromzároló sereg elhelyezése a vár körül. Sirok, Szarvaskő, Cserép várát elhagyják a törökök.
V. A törökök létszáma a várban.
VI. Az eszéki török vereség eldöntötte Eger sorsát. A törökök éhség által kényszeritve feladják a várat. Az átadás feltételei. Az első hálaadó isteni tisztelet. A törökök elvonulása. Az itt maradott törökök.

185-194 lap.

MÁSODIK RÉSZ.
Török világ Hevesvármegyében. 1596-1687.

HUSZONÖTÖDIK FEJEZET.
I. Eger eleste után az egri pasalik vagy török tartomány alakulása. Az 1596 -1600 évi időköz.
II. Sinan egri pasa szerepe a Bocskay mozgalomban. Homonnay Bálint feljegyzései.
III. Ali egri pasa. Az egri pasalik terjedelme. Jahia Tihaja egri alajbeg Mágóchi felvidéki főkapitányhoz.
IV. Mehemet egri pasa 1609-ben. A Duna-Tisza közötti vidék ura az egri pasa. A török főtisztek czimezése. A nagy tanács (Divan), az egyes török tisztviselők és ügykörök.
V. Egervárosa török várossá lett. Katona István feljegyzése az egri vár-templomról. A város török kincstári birtokká alakul. Szolnok, Eger, Hatvan török lakossága. Hatvan határa a török világban.
VI. A pusztulás. Az uj telepedés. Mehemet pasa telepitési munkálata. A tatárok telepitése. A jászok visszaköltözése. 1609.
VII. A török és magyar közmunka kirendelés.
VIII. A gyöngyösi török-magyar conventio. A Bocskay-korszak alatti török világ. Az egri piacz és a debreczeni szappanos.

195-210 lap.

HUSZONHATODIK FEJEZET.
I. Bocskay halála után, a zsitvatoroki béke következményei. A megye hódoltsági állapota, és Mágóchy F. felvidéki főkapitány. Mohárem török deák sajó-püspöki földesur.
II. Török-magyar végvárak érintkezései a közbiztonság ügyében. Bosnyák Tamás füleki kapitány jelentése az utonálló csavargókról.
III. Török üldözés Gyöngyösön. Országbirói tilalom az ellen. Gyöngyös veszedelme a török-magyar összeütközések folytán.

210-214 lap.

HUSZONHETEDIK FEJEZET.
I. A 17-ik században a török-magyar "fogoly-ügy". Polinai Márton hatvani rab esete. Szabad hajduk s a koborló török magyar csapatok és martaloszok elleni védekezés.
II. A végvárak kém rendszere. A hirmondók. A törökök alattomos kirándulásai.
III. A paraszt vármegye, és a szabad hajduk az urak szolgálatában
IV. A jancsár-rabok ügyében Bethlen Gábor az egri pasánál.
V. A magyar fogságba esett egri török jancsárok deftere.
V. A szolnoki szandzsákban okozott károk jegyzéke.
VI. A hevesi török erősség.

214-222 lap.

HUSZONNYOLCZADIK FEJEZET.
I. Bethlen halála utáni török világ 1631.
II. A rab helyzete s felhasználása. Rabvásár. A török szabó. Haszán török, Fülekvár hóhérja.
III. Az egri börtönben sinylődő és kesergő magyar rabok. A törökké lett magyar rab.
IV. Simplicissimus kalandja az Ónodi várban. 1650. Egri rabsága és ottani élménye. Szökése török urától Egerből. Magát kiváltja, ennek kalandos módja. Kisdy püspök temetése S. szerint.
V. A török-magyar rabok feletti kölcsönös felügyelet. A rabok fuvaroztatása. Megyei szabályzat a rabok menet-rendjére, Eger és Fülek között. Kölcsönös tilalom a rabok fuvaroztatására 1661.

222-235 lap.

HUSZONKILENCZEDIK FEJEZET.
I. A vármegye álláspontja a török hatósággal szemben.
II. A megye tilalma a törökkel birtok-viszonyba bocsátkozás ellen. Micsky István esete. Eördögh István követelése. Kigyosi András törökösségi pöre.
III. Török eljárás adósaival szemben.
IV. A gyöngyösi török kölcsönök. Hadsi Amhet uzsorás kölcsöne a gyöngyösieknek A zsadányi török ur kölcsöne 1686-ban. Hajdár László visszamaradt török Egerben.
V. Több törökösségi eset.

235-244 lap.

HARMINCZADIK FEJEZET.
I. A török földesuri viszony és a megyei törvényszék. A magyar földesur tiltakozása. A Mocsáry-testvérek tiltakozása andornaki török földesur-társok ellen 1659. Amhat és Esken Koháry földesur társai. A török földesur párbaja.
II. Alaj bég horti földesur szerepe a magyar földesurak perében. A csányi per és a török földesur. Birói egyezség a magyar földesurak között.
III. Török beavatkozás birtokviszonyokba és határigazitásba. A vécsi és verpeléthi jobbágyok viszálya.
IV. A selypi puszta hovátartozandósága. Csufor vajda rétje.

244-251 lap.

HARMINCZEGYEDIK FEJEZET.
I. A török adózás és földesuri illeték. Pata török adója leszállitatik. Pata fejadója, bor-tizede. Fej, ház vagy füstadó. A magyar házadó.
II. A vármegye álláspontja a török adózással szemben. A gyöngyösi nemesség török részre való adózási kötelezettsége.
III. A török adózás. Hassán egri pasa rendelete. Temetési engedély. Vérdij. Török törvényszéki eljárás. Fethva.
IV. Török rendőri eljárás a fegyver s ruha viselésre. A gyöngyösi czifra ködmön tilalma.
V. Török rendszabály községi telepedésre. Több telepedési engedély.
VI. A török végrehajtás. Huszein pasa rendelete a gyöngyösiekhez. Haszon pasa miskolcziakhoz.
VII. Oszman egri földesur levele a rozsnyóiakhoz. Mehemet egri pasa a szegediekhez.
VIII. Küldöttségek a török császárnál. A gyöngyösvidéki küldöttség. Nagy Gergely és Ötvös István követelése ebből folyólag a város ellen. Hevesmegyei és Jász küldöttség ugyanott.
IX. A török földesuri illetmény, és a püspöki falvak urbarialis összeirása.

271-267 lap.

HARMlNCZKETTEDIK FEJEZET.
I. A török-magyar világ következménye, a paraszt vármegye. A szabad hajduk. A községi önvédelmi intézkedés, és az 1625. évi 13. tvczikk meghatalmazása.
II. A török részről adott felhatalmazás a falvak önvédelmére. A községek elhagyatottsága.
III. A paraszt vármegye alakulása a Duna-Tisza között. Heves és K. - Szolnok megyék szabályrendeletet hoznak a paraszt vármegyének, ezen községi közbiztonsági közegnek a megyei rendszerbe illesztéséről.
IV. A paraszt hadnagyok és tizedesek megyei szolgálatban. A megye szolnoki részének siralmas állapota. Az 1679-iki megyei statutum a "népvezérek és tizedesek" jogkörét megállapitja.
V. Szabályrendelet a gonosztevők és latrok rejtegetői, az orgazdák ellen.
VI. Magyar és török hadvezérlet a paraszt fegyverkezés ellen 1662. Illetékességi összeütközések.

267 -276 lap.

HARMADIK RÉSZ.
A vármegye közigazgatási, törvénykezési, városi és községi belélete. 1596-1687.

HARMINCZHARMADIK FEJEZET.
I. Megyei élet Eger eleste után. A megyei főispánok 1648-ig.
II. Megyei élet 1608-ig. megye Gömörmegyével egyesülve, Dosa Tamás közös alispán alatt. Gyöngyös és vidéke részére adott bormérési szabadalom. A megye székhelye 1613-ban Fülekvára.
III. A megye tevékenysége 1613-tól. A gyöngyösi mészárosok pöre a megye törvényszékén 1617. Ugyanazon mészárosok további patvarkodása. Czéhlevélbeli privilegiumok.
IV. Mátyás kir. Encs pusztát Gyöngyösnek adományozza. Encs és Bene puszták birtokviszonya.
V. Megyei alispánok és szolgabirák 1643-ig.

277-282 lap

HARMINCZNEGYEDIK FEJEZET.
I. A megye közgyülései Füleken 1653-ik évtől.
II. A főispánok székhelye. A köz- és részleges gyülések. Törvényszék. A gyülési meghivók.
III. Az adóügy tárgyalása. Tisztujitó és számonkérő szék.
IV. A rendes megyei kiadások. Tiszti fizetések és dijazások. Rendkivüli kiadások és segélyezések.

282-287 lap.

HARMINCZÖTÖDIK FEJEZET.
I. A megyei tisztikar. Kijelölés alapján választása. A tisztikarnak évenkinti megmarasztása.
II. A választás módja. A megyei jegyző ügyköre. Érdekeltségi kifogás. Libercsei jegyző müködési köre.
III. Szolgabirói választás. Jelölés a kath. és evang. statusból. Tekintet a vallásra. Kisdy püspök-főispán és Vámosy alispán halála.
IV. A jászberényi helvét vallásu lelkész elfogatása.
V. Pálffy Tamás püspök-főispánná neveztetik ki 1661. A tisztujitó szék, alispán választás. Vita a főispáni jelölés miatt; az evang. rendek tiltakozása.
VI. Ujabb alispánválasztás 1662. Pálffy a kath. és evang. rendből egyenlőképen kandidál. Báthory László alispánná választatik.
VII. Uj alispánválasztás 1667-ben. Hamvay Ferencz választatik. A nembirtokos nemesség képviseltetésének megszüntetése.
VIII. Hamvay halálával sógora Mocsáry Ferencz választatik alispánnak. Pálffy püspök tiltakozása a választás ellen.

287-298 lap.

HARMINCZHATODIK FEJEZET.
I. Pálffy Tamás püspök müködése az egyházi téren 1663. A gyöngyösi evang. egyház által elfoglalt föld- és szőlőterületek, ugy a lelkészi tizedilletékek ügyében protestatioja a megye törvényszékén. A gyöngyösi evang. egyház, és az érdekelt földek birtokosai reprotestálnak.
II. Pálffy püspök fegyveres erővel visszafoglalja a gyöngyöspüspöki földeket, a gyöngyöspüspöki tized lelkészi illetményét a kath. lelkész javára zárolja le. Az evang. lelkész protestatiója ez ellen.
III. Ungváry György helv. hitvallásu superintendens, mint egyháza illetékes képviselője keresetet indit a püspök ellen a gyöngyösi sérelmek miatt. Az ügy megvizsgálására vegyes bizottság küldetik.
IV. Pálffy püspök ujabb fellépése ez ügyben 1667.
V. Kada István, pásztói apát visszafoglalja a pásztói apátsági birtokokat 1665.
VI. Pálffy püspök szerepe Szent-Maria és Heicze püspöki birtokok visszaszerzésénél.

298-304 lap

HARMINCZHETEDIK FEJEZET.
I. A papi tized rendszeresitése a század közepén. Kisdy püspök szerepe.
II. Összeütközések a tized-köteles birtokra nézve. A püspök protestatiója a curialis falvak ellen.
III. A földesuri előjog tized-bérletre. Az atkári földesurak vitás esete a bérletből folyólag. A megye és a püspök közötti érintkezés földesuri előjog és a tized-bérletek tisztázására 1660. A bérleti regestrum.
IV. A püspöki tized az egész megyére nézve, bérletbe adatik 1670. Az albérletek Pálffy püspök idejében.
V. Szegedy Ferencz püspök tized kezelője 1671. Vizsgálat a tized köteles birtokosok panasza folytán. A bérlet emelése. A szepesi kamara albérletbe veszi a tizedet. A bérleti regestrum. Az összes tized-jövedelem a megyében.
VI. 1677-ben Gyürky Pál tizedbérlő. 1679-ben Almásy András és testvére János. A földesurak tiltakozása. Almásy bérlő pöre Pata város ellen. 1683-ban Tököly fejedelem javára szedetik a tized.

304-311 lap.

HARMINCZNYOLCZADIK FEJEZET.
I. Szegedy Ferencz püspök-főispán 1671-ben beiktatása. 1673-ik évben tisztujitás és az evang. rendek tiltakozása.
II. Barsony György uj püspök-főispán 1677-ben. A tisztujitó szék felfüggesztése. Az evang. rendek ujabbi tiltakozása, hogy soraikból nem jelöltetett.
III. Uj főispánul Pálffy Ferdinand püspök neveztetett ki. Korompay Péter püspök főispánsága.
IV. Tököly Imre fejedelem idejében 1682-ik évben tartott tisztujitó szék Gácson. Alispáni jelentés Fülek ostroma idejében a megyei archivum elégéséről. A megye kölcsöne.
V. Az 1684-iki tisztujitó szék. Az utolsó tisztujitó szék a megye határán kivül. 1686-ik évben Gácson.

311-317 lap.

HARMINCZKILENCZEDIK FEJEZET.
I. A megyei nemesség képviseltetési joga a közgyüléseken. Birtokos és nem birtokos nemesség. Az ármalisták. Nemesi levél szerzése.
II. Az illetéktelen nemes levelek kihirdetésénél óvások.
III. Rákóczy László óvása gyöngyösi jobbágyai nemes levele ellen.
IV. Bekeny András óvása mikófalvi Kovács nemes levele ellen. Más jobbágyok nemes levele elleni óvás.
V. Tassy és Almásy nemes levelei 1667.

317-321 lap.

NEGYVENEDIK FEJEZET.
I. A birói tiszt és a törvényszék. Vádeljárás. A tiszti ügyész. Védő ügyvéd. Esküdt ülnökök.
II. A törvényszék ügyrendje és illetősége. Megyei szabályrendelet. A szolgabirói sallarium. A jegyző irodai taksája.
III. Ügyvédvallás és ennek taksája. Széksértés, nyelvváltság, rágalmazás.
IV. A birói letét és egyenes adóssági eset. Perletétel.
V. A gyámsági ügy. A gyámi felelősség.
VI. A jobbágyok egymásközötti kisebb peres ügyei. "Füstön levö törvény." A jobbágy költözködés. Szökött jobbágyok.
VII. A jászkunok és a szökött jobbágyok. A törökök és a szökött jobbágyok.

321- 330 lap.

NEGYVENEGYEDIK FEJEZET.
I. A törvényszék eljárása zálogos perekben. A farmosi Kandó-per.
II. Dormándra vonatkozó zálog-ügylet.
III. Határigazitási eljárás. A szücsi-per. Hort- és Ecséd közötti határ-villongás. Hort zálog-birtoklása.
IV. Lőrincz-Fancsal-Ecséd közötti határper.
V. Tiltakozások határsértés miatt. Heves, Verpeléth, Nána, Szent-Maria, Szaránk, Füged, Adács, Visznek, Maczonka, Lengyeld, Vécs-Nána, Pata, Tenk, határ-villongásai.
VI. Nagy-Réde, a taksonyi Mirhó-terület halászata, a siroki várbirtokok töredéke, Pétervására, Farmos, stb. ez időszerinti birlalói.
VII. Ad Majzik-család pere. Rákóczy Ferencz kömlői prediuma egy részét az átányiak bérbe veszik. 1674.
VIII. Bársony egri püspök tiltakozása a püspöki javak érdekében. Felnémeth, Czegléd, Szőlőske 1676-ban. Gyöngyösiek pere.
IX. A Tarna folyam gátja és a mérai malom.

330-339 lap.

NEGYVENKETTEDIK FEJEZET.
I. Fenyitő ügyek a törvényszéken. A földesur bíráskodása. Megyei ellenőrzés az uriszék eljárásával szemben.
II. Földesuri itélet felebbezés alatt. A jobbágyok bünesetei az uriszékhez utaltatnak.
III. Fenyitő eljárás a törvényszéken. A vád és védelem, feltételes itélet. A büntetés feltételes elengedése.
IV. Halálos itélet, tag-csonkitással.
V. Paráznaság és istenkáromlás elleni fenyitő eljárás.
VI. Felmentés a vád visszavétele folytán. Szabadlábra helyezés hitre, kezességre.

339-344 lap.

NEGYVENHARMADIK FEJEZET.
I. Kinzatás alkalmazása bünfenyitő eljárásnál. 1665.
II. Többféle testi büntetés 1671-3-ik évben. Kettős házasság bünténye. Szabályrendelet az Istenkáromlók ellen.
III. Boszorkány perek 1660-ik évtől kezdve.

344-346 lap.

NEGYVENNEGYEDIK FEJEZET.
I. Megyei fenhatóság és felügyeleti jog.
II. Községi önkormányzat és a vármegyei hatóság.
III. Gyöngyös biráinak számadási kötelezettsége.
IV. Kölcsönügyi keresetek Gyöngyös városa ellen.
V. Tiszti és személyi felelősség.

346-351 lap

NEGYVENÖTÖDIK FEJEZET.
I. Gyöngyös város biráinak választása. A választás feletti összeütközés a város és megye között. 1648.
II. Második Ferdinand király kiváltságos levele a gyöngyösi előljárók választására. 1655.
III. Gyöngyös földesurai szabályzatot alkotnak, a városi elöljárók választási jogkörére.
IV. A város és egyesek közötti vitás ügyek a megye törvényszéke előtt.
V. Leopold király kiváltságos levele a város jogait illetőleg. 1670.
VI. Müvelődési és vallási viszonyok Gyöngyös vidékén. A patai iskola.
VII. A gyöngyösi evang. egyház könyvtára, és egyéb emlékei.
VIII. A gyöngyösi kath. egyház és a "deakok czéhe" czimű vallásos társulat.

351-361 lap.

NEGYVENHATODIK FEJEZET.
I. A falubeli birák választásának szabályozása.
II. A czigányok proscribálása megyeszerte. A pálinkafőzés szabályozása.
III. Pásztó város kiváltsága.
IV. A megyei adó és taksa végrehajtási szigora. A gyöngyösi nemesi pénztáros.

561-361 lap.

NEGYEDIK RÉSZ.
Hevesvármegyének adóbeli és egyéb szolgáltatásai. Ipar, gazdasági, társadalmi, népesedési és közművelődési viszonya 1596-1687.

NEGYVENHETEDIK FEJEZET.
I. Az adózás módja a 16-ik század végén és a 17-ik század elején. A házadó. A nemesség adóztatása. A katonai dij. Kiviteli tilalom.
II. A porta szerinti adózás visszaállitása. A porta minőségének törvényes szabályozása.
III. Az 1635-ik évi portai összeirás Hevesmegyében.
IV. Az 1639-iki összeirás. Összehasonlitás a mult századbeli összeirással.
V. Az országos adózás rendszerének változtatása 1638-ban. A felvidéki megyékre utalt katonai költség.

365-370 lap.

NEGYVENNYOLCZADIK FEJEZET.
I. Az adó- és honvédelmi rendszer változása. Megyei adó-teherré alakul át 1648-1655-ik évben. A felvidéki 13 vármegyére hárult végvárak szükséglete.
II. A megyei adók kivetése és beszedése. Az 1647-iki adóösszeirás. A porták száma ez összeirása szerint. Összehasonlitás az előbbi évekkel.
III. A nemesek taksája, részletezve. Az 1654-iki szolgabirói számadások szerinti porta létszám, s az adóösszeg.
IV. A nemesi taksák regestruma. Az 1655. és 1657-iki adómenynyiség a szolgabirói számadások szerint.

370-374 lap.

NEGYVENKILENCZEDIK FEJEZET.
I. A század második felében beállott gazdasági válság. A megyebeli községek pusztulása A porták számának apadása. A nagybirtokosok adója.
II. A jász-kunok vonakodása az adó és taksa fizetésétől. A megye intézkedése a jász nemes megyebeli illetöségéről.
III. A jász-kunok taksája.
IV. A Hevesmegyével egyesitett Csongrádmegye adóösszeirása 1647-ben.
V. A porták számának helyesbitése, és mennyisége az 1669. 71. és 76-ik években.
VI. A porták száma apadása 1682-ik évben. Összehasonlitás a század folyamán.
VII. A porták és telkek állományának egybevetése. A népesség száma e század folyamán.
VIII. A közmunka megyénkben, az 1676-ik évi közmunka összeirás.
IX. A papi-tized, az 1674-iki tized bérlet kimutatása.

374-385 lap.

ÖTVENEDIK FEJEZET.
I. E századbeli urbarialis összeirások. Az 1647-ik és 1684-ik évi urbariuma az egri püspökségnek. A népesedés viszonya ezekből következtetve.
II. Az 1685-iki összeirása a községeknek és birtokosoknak. Ez összeirás czélja.
III. E századbeli megyei nagy- és középbirtokosok párhuzamban a mult századbeliekkel. E századbeli szereplő nemes családok.
IV. A legtöbb adó-fizető birtokosok a megyében 1675-ben.
V. A 17-ik század második felében publikált nemesség.
VI. E század gazdasági és népesedési viszonyának összehasonlitása a mult századbelivel. A megye összes népessége Eger visszavétele előtti időben.

385-400 lap.

ÖTVENEGYEDIK FEJEZET.
I. A természetbeli szolgáltatás életbe léptetése. A megyék küzdelme az ellen. A megye természetbeli szolgáltatása a beszterczei tábor részére 1657-ben. Vesselényi nádor nyugtája.
II. Az 1658-iki természetbeni szolgáltatás. A megyei élelmezési biztosok.
III. A hadi élelmezés kétféle osztályozása pénzért és gratis.
IV. A 13 vármegye kassai gyülése.
V. A Leopoldféle uj adók.

400-405 lap.

ÖTVENKETTEDIK FEJEZET.
I. Az érték és árviszonyok a 17-ik században. Az ezt alakitó körülmények.
II. Az 1659-iki megyei árszabály. A mértékek. A husnemüek ára. Szabók müvének ára. Csizmadiák, kovácsok, szijgyártók, asztalosok, vargák, takácsok, gombkötők, szántóvetők, borbélyok művének ára.
III. A kézművek árának szabályozása az ipar czéhbeli szervezetének következménye. Az ipar fejlődése és a városok. Az ipar-társulatok szervezkedése Egerben és Gyöngyösön.
IV. Az egri szabó-ipar társulat, vagy is czéh fejlődése Eger elestéig. Az egri török ipar.
V. A gyöngyösi mészáros-társulat alapszabályai. 1498.
VI. A csizmadiák czéh-levele. 1635.
VII. A vármegye árszabályainak indoka. A mértékek szabályozása.
VIII. A 17-ik századbeli ár és érték-viszony, összehasonlitva a mult századbelivel. A buza- és hus ára. A pénz-érték. A katonai dij. A napszám-munka.

405-427 lap.

Okmánytár 423-474 lap.
Név- és tárgymutató. 475-482 lap.