T | Phoenicia Libanensis |
R | Homs város, Szr. |
T | Olaszország |
T | külső kristályos öv |
Forrás: | kf(75.116) |
T | Borsod vármegye |
borsodi Hegyköz |
Forrás: | kf(78) |
T | Abaúj-Torna vármegye |
Cserehát |
M: | Belső, geológiai erők hatására keletkezett völgy |
F | völgy |
A | hegyszoros |
L | La Manche |
T | Argentína |
LV | Enugu szövetségi állam |
Enugu város |
HV | Enugu |
T | Nigéria |
P | Enugu város |
HV | Enugu |
T | Enugu szövetségi állam |
L | Lipari-szigetek |
F | ókori Görögország |
R | Epirusz |
Forrás: | gyal(194) |
F | szabad királyi város |
T | Sáros vármegye |
F | Északnyugati-Kárpátok |
P | Slaneci-hegység |
Zempléni-hegység |
H | Efezus |
T | Asia provincia |
Ionia | |
R | Szelcsuk |
T | Római Birodalom |
T | Görögország |
E | Epeiros |
T | Zaire |
R | Egyenlítői körzet, Kongó |
F | Cseh-Morva-medencei peremhegység |
M: | Hagyományosan a történeti Erdély a csatolt részekkel (Partium) együtt. 1919 után - az osztályozás szempontjából - Románia korábban Magyarországhoz tartozó része |
H | Ardel |
Erdélyország | |
Erdélység | |
Siebenbürgen | |
Transsylvania | |
T | Kárpát-medence |
P | Erdély közigazgatási rendszere |
erdélyi magyar irodalom | |
erdélyi magyarság | |
erdélyi szászok | |
erdélyi történeti-néprajzi táj | |
R | Románia |
E | Erdély történelme |
területi visszacsatolás | |
X | Moldva |
M: | az 1876:XXXIII.tc. újjászervezte a teljes közigazgatást |
Forrás: | hun(658)gyal(439) |
F | Erdély közigazgatási rendszere |
T | Magyarorság 1723-1876 között |
P | Királyföld |
Magyarok földje | |
Partium | |
Székelyföld 1876-ig | |
R | Erdély 1876-1920 között |
X | erdélyi történeti-néprajzi táj |
F | Erdély közigazgatási rendszere |
R | Románia |
E | Erdély 1876-1920 között |
Erdély közigazgatási rendszere
A | Erdély 1876-1920 között |
Erdély 1876-ig | |
Erdély 1921-től | |
T | Erdély |
M: | 1762/64-1851 közötti közvetlen osztrák katonai közigazgatás |
F | Határőrvidék |
Forrás: | kf(109-113)hun(698-699) |
HV | Hegyalja |
F | erdélyi történeti-néprajzi táj |
P | Borbánd |
Boroskrakkó | |
Celna | |
Felgyógy | |
Magyarigen | |
Oláhlapád | |
Sárd | |
Tövis helység | |
Vajasd |
erdélyi történeti-néprajzi táj
L | Déli-Kárpátok |
L | Déli-Kárpátok |
H | Biharerdő |
Erdélyi-szigethegység | |
Nyugati-havasok | |
F | kárpát-medencei hegység |
P | erdélyi-középhegységi hágó |
Tordai-hasadék |
F | hágó |
A | Király-hágó |
T | Erdélyi-Középhegység |
T | Kárpát-medence |
L | Erdélyi-Középhegység |
L | Erdély |
L | Erdély |
L | Unterwald |
Forrás: | kf(91) |
F | erdélyi történeti-néprajzi táj |
P | Györgyfalva |
Kolozs | |
X | Kolozs vármegye |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
X | Kővár vidéke |
Forrás: | hun(611) |
T | Tokaj Hegyalja |
Zemplén vármegye |
Forrás: | kf(69)gyal(763) |
T | Belső-Somogy |
Somogy megye | |
Somogy vármegye |
Forrás: | gyal(130)kf(134) |
T | Krasznaköz |
Szatmár vármegye |
Forrás: | gyal(130) |
X | Krasznaköz |
Forrás: | gyal(60-61) |
T | Bihar vármegye |
bihari Mezőség |
Forrás: | kf(91-92) |
LV | bihari Erdőhát |
hunyadi Erdőhát | |
nógrád-hevesi Erdőhát | |
szatmári Erdőhát | |
temesi Erdőhát |
Forrás: | gyal(440) |
L | hunyadi Erdőhát |
Forrás: | hun(611) |
T | Abaúj-Torna vármegye |
Tokaj Hegyalja |
F | észak-amerikai tó |
X | Kanada |
H | Fák határa |
T | hegység |
L | Alacsony-Beszkidek |
Forrás: | hun(718.749-750) |
T | Székelyföld |
P | Barót |
Köpec | |
Nagyajta | |
Vargyas | |
X | Bardóc fiúszék |
Miklósvár szék |
T | Thüringen |
L | homoksivatag |
T | Balkán-félsziget |
F | észak-amerikai tó |
X | Kanada |
M: | Államformája köztársaság |
F | észak-afrikai állam |
P | Asmera |
E | Eritrea régió |
T | Etiópia |
R | Eritrea |
Forrás: | kszn(6-7) |
L | Szilágyerked |
Forrás: | kf(93)gyal(441) |
T | Tiszántúl |
P | Érmihályfalvi járás |
Margittai járás | |
Nagykárolyi járás | |
Székelyhidi járás | |
Tasnádi járás | |
X | Bihar vármegye |
Szatmár vármegye | |
Szilágy vármegye |
Forrás: | gyal(441)kf(93) |
T | Bihar vármegye |
Érmihályfalvi járás |
Forrás: | gyal(441)kf(93) |
T | Érmellék |
P | Érmihályfalva |
L | Szász Hercegségek |
M: | A természet erőinek felszínalakító munkája |
H& | talajerózió |
F | exogén folyamat |
A | defláció |
derázió | |
Fluviatilis erózió | |
Glaciális erózió | |
E | áramlás |
kavitáció | |
X | felületi aktivitás |
talaj |
F | fennsík |
A | Allegheny-Cumberland-plató |
Közép-szibériai-fennsík | |
Nyugat-Ausztrál-tábla |
Forrás: | gyal(357) |
T | Barcaság |
Háromszék vármegye |
T | Északnyugati területek szigetei |
P | Ellesmere-sziget |
Forrás: | hun(674)kf(138)kok(33) |
H | Oláhláposbánya |
T | Lápos mente |
Szolnok-Doboka vármegye |
F | szabad királyi város |
T | Kis-Küküllő vármegye |
T | Szíria |
T | Guatemala |
T | Ecuador |
T | Dominikai Köztársaság |
Espírito Santo szövetségi állam
T | Brazília |
P | Vitória |
T | Guayana |
T | Guayana |
T | Kelet-Anglia |
T | Portugália |
P | Lisszabon |
E | Estramadura történelmi tartomány |
Estramadura történelmi tartomány
R | Estramadura tartomány |
Ribatejo tartomány |
L | Extremadura autonóm körzet |
T | Afrika |
Mediterráneum | |
P | észak-afrikai állam |
észak-afrikai természeti táj |
F | afrikai állam |
A | Dzsibuti |
Egyiptom | |
Eritrea | |
Etiópia | |
Maghreb ország | |
Nyugat-Szahara | |
Szudán | |
T | Észak-Afrika |
F | afrikai természeti táj |
A | Atlasz-vidék |
Szahara földközi-tengeri szegélye | |
T | Észak-Afrika |
T | Amerika |
P | észak-amerikai állam |
észak-amerikai folyó | |
észak-amerikai hegység | |
észak-amerikai sziget | |
észak-amerikai természeti táj | |
észak-amerikai tó |
F | amerikai állam |
A | Egyesült Államok |
Kanada | |
T | Észak-Amerika |
F | hegycsúcs |
A | Popocatépetl |
F | amerikai hegység |
A | Appalache-hegység |
Észak-amerikai Kordillerák | |
T | Észak-Amerika |
T | Amerikai kontinens |
F | amerikai sziget |
A | Aleut-szigetek |
Bermuda | |
Északnyugati területek szigetei | |
Grönland | |
Saint-Pierre és Miquelon | |
T | Észak-Amerika |
Észak-amerikai tengeri Kordillerák
L | Parti-hegység |
F | amerikai természeti táj |
A | Appalache-hegység |
belső síkságok | |
Észak-amerikai Kordillerák | |
Labrador | |
Laurenciumi-pajzs | |
Mackenzie-medence | |
Parti-síkság | |
T | Észak-Amerika |
T | Anglia |
P | Cumberland |
Durham | |
Man-sziget | |
Northumberland | |
Westmorland |
T | Nyugat-Ausztrál-tábla |
T | Ázsia |
P | észak-ázsiai állam |
észak-ázsiai folyó | |
észak-ázsiai hegység | |
észak-ázsiai természeti táj |
F | ázsiai állam |
A | Oroszország ázsiai része |
T | Észak-Ázsia |
F | ázsiai folyó |
A | Indigirka |
Jenyiszej | |
Kolima | |
Léna | |
Ob | |
Olenyok | |
T | Észak-Ázsia |
F | ázsiai hegység |
A | Birranga-hegység |
Csukcs-hegység | |
Jablonovij-hegység | |
Kolima-hegység | |
Sztanovoj-hegység | |
Verhojanszki-hegység | |
T | Észak-Ázsia |
F | ázsiai természeti táj |
A | szibériai nagytáj |
T | Észak-Ázsia |
T | Hollandia |
P | 's-Hertogenbosch |
F | délkelet-ázsiai hegység |
L | North Carolina szövetségi állam |
Észak-Ciprusi Török Köztársaság
F | közel-keleti állam |
T | Ciprus szigete |
X | Európa |
T | Csehország |
T | Koreai Köztársaság |
T | Koreai Köztársaság |
L | North Dakota szövetségi állam |
T | Európa |
P | Baltikum |
észak-európai állam | |
észak-európai természeti táj | |
Skandinávia | |
X | Irbeni-szoros |
Kattegat | |
Oresund | |
Skagerrak |
F | európai állam |
A | balti állam |
Finnország | |
Izland | |
skandináv állam | |
T | Észak-Európa |
F | barbár népek területe |
A | normannok területe |
skandinávok területe |
H | Fennoskandia és Izland |
F | európai természeti táj |
A | Balti-pajzs |
Finn-tönk | |
izlandi természeti táj | |
Karjalai-tönk | |
Skandináv-félsziget | |
Skandináv-hegyvidék | |
Svéd-tönk | |
T | Észak-Európa |
T | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság |
H | Ny-friesland |
T | Hollandia |
P | Amszterdam |
Haarlem |
T | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság |
H | Hindusztán |
F | alföld |
A | Assami-síkság |
Bengál-alföld | |
Gangesz-alföldje | |
Indus-alföld | |
T | Hindusztáni-félsziget |
T | Nagy-Britannia |
P | Antrim |
Armagh | |
Down | |
Fermanagh | |
Londonderry | |
Tyrone | |
Ulster |
M: | 1989 szeptemberéig |
R | Jemen |
L | Pohjois-Karjala |
Észak-Kaukázus és az Alsó-Don vidéke
T | Oroszország európai része |
P | Csecsenföld |
Dagesztán | |
Észak-Oszétia | |
Ingusföld | |
Kabard- és Balkárföld | |
Krasznodar tartomány | |
Rosztov terület | |
Sztavropol' tartomány |
T | Koreai Köztársaság |
L | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság |
T | Magyarország |
P | Északkelet-Magyarország |
Északnyugat-Magyarország |
T | Mashonaland |
T | Matabeland |
T | Csehország |
E | Cseh Szilézia |
Morva Fejedelemség |
T | Norvégia |
P | Finnmark |
Nordland | |
Troms |
T | Guayana |
F | Kelet-európai hátság |
T | Észak-Kaukázus és az Alsó-Don vidéke |
P | Vlagyikavkaz |
T | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság |
L | Nordrhein-Westfalen |
M: | 1964.10.24-én lett független Zambia néven |
L | Zambia |
T | Skócia |
P | Belső-Hebridák |
Caithness | |
Külső-Hebridák | |
Orkney-szigetek | |
Ross- és Cromarty | |
Shetland-szigetek | |
Sutherland |
H | Ben Wywis |
Északnyugati-felföld | |
F | nagy-britanniai hegység |
T | Angol-sziget |
T | Északi-Mészkőalpok |
P | Bajor-Alpok |
T | Trondelag |
L | Vietnami Demokratikus Köztársaság |
T | Wales |
P | Anglesey |
Caernarvonshire | |
Denbighshire | |
Flintshire | |
Merionetshire |
F | fégömbök |
A | Amazonas megye |
Ancash megye | |
Cajamarca megye | |
La Libertad megye, Peru | |
Lambayeque megye | |
Loreto megye | |
Piura megye | |
Tumbes megye |
T | Izrael |
P | Akko |
Názáret |
LV | Északi körzet, Szud. |
Északi körzet. Gh. |
HV | Északi körzet |
T | Szudán |
E | Núbia |
HV | Északi körzet |
T | Ghána |
L | North-West |
T | Északkelet-Rhodesia |
L | Northern territory |
T | Appenninek |
P | Apuanai-Alpok |
Etruszk-Appenninek | |
Liguri-Appenninek |
T | Angol-sziget |
L | Northern Cape |
F | Fríz-szigetek |
T | Niedersachsen |
L | Jeges-tenger |
F | Kárpátok |
A | Északkeleti-Kárpátok |
Északnyugati-Kárpátok | |
P | északi-kárpátoki hágó |
északi-kárpátoki szoros |
F | hágó |
A | Borsai-hágó |
Duklai-hágó | |
Jablunkai-hágó | |
Lupkówi-hágó | |
Uzsoki-hágó | |
Vereckei-hágó | |
T | Északi-Kárpátok |
F | hegyszoros |
A | Branyiszkó-szoros |
T | Északi-Kárpátok |
M: | Legtágabban, szerkezetileg az Északi-Kárpátok déli peremhegysége |
H | Mátraerdő |
H& | Magyar-középhegység |
F | Északnyugati-Kárpátok |
magyarországi hegység | |
magyarországi természeti táj | |
A | Börzsöny |
Bükk-hegység | |
Cserhát | |
Mátra | |
Zempléni-hegység |
M: | Az Amerikai Egyesült Államok teljes önkormányzattal rendelkező társult állama |
F | Egyesült Államok önkormányzattal rendelkező területe |
mikronéziai sziget |
F | Keleti-Alpok |
P | Allgäui-Alpok |
Észak-tiroli-Mészkőalpok | |
Osztrák-Alpok | |
Salzburgi-Mészkőalpok |
L | Arktisz |
T | Új-Zéland |
P | Auckland tartomány |
Hawkes bay tartomány | |
Taranaki tartomány | |
Wellington tartomány |
H | Kanadai-Kordillerák |
T | Sziklás-hegység |
P | Columbia-hegység |
F | peremtenger |
T | Atlanti-óceán |
P | Hardanger-fjord |
Oslo-fjord | |
Sogne-fjord | |
X | Elba-folyó |
Rajna | |
Temze |
F | Urál-hegység |
T | Kelet-Afrika |
P | Abesszin-árok |
Afar-síkság | |
Etióp-magasföld | |
Szomáli-félsziget |
L | Mandzsu-medence |
T | Észak-Magyarország |
Kelet-Magyarország |
T | Zambia |
P | Északi tartomány, Zamb. |
Keleti tartomány, Zam. | |
Luapula tartomány |
H | Fehér-Volta vidéke |
T | Ghána |
T | Kenya |
P | Wajir |
M: | A Duklai- és a Borgói-hágó között terül el |
F | Északi-Kárpátok |
A | Alacsony-Beszkidek |
Gorgánok | |
Keleti-beszkidek | |
Máramarosi-havasok | |
Vihorlát |
Északnyugat-Anglia és Yorkshire
T | Anglia |
P | Cheshire |
Lancashire | |
Yorkshire |
T | Észak-Magyarország |
Nyugat-Magyarország |
T | Zambia |
P | Barotseland |
Déli tartomány, Zam. | |
Északnyugati tartomány, Za. | |
Központi tartomány, Zam. | |
Nyugati tartomány, Zam. |
L | Alsó-Szilézia |
T | Pakisztán |
P | Baltisztán |
Peshawar |
LV | Északnyugati tartomány, Gh. |
Északnyugati tartomány, Za. |
H | Fekete-Volta vidéke |
HV | Északnyugati tartomány |
T | Ghána |
HV | Északnyugati tartomány |
T | Északnyugat-Rhodesia |
L | Northwest territories |
Északnyugati területek szigetei
F | észak-amerikai sziget |
T | Northwest territories |
P | Erzsébet királynő szigetek |
L | Észak-Skót-felvidék |
Forrás: | gyal(194) |
F | szabad királyi város |
T | Esztergom vármegye |
Forrás: | gyal(443-444) |
T | Dunáninneni kerület |
Magyarország 1876-1920 között | |
Magyarország 1938-1941(1944) között | |
P | Esztergom |
Párkány | |
X | Dunántúl |
Garam mente |
F | magyarországi megye |
T | Magyarország 1989-től |
P | Komárom |
Pilisszentlélek | |
Tatabánya | |
E | Komárom megye |
Komárom vármegye |
M: | Közigazgatási beosztás: 15 kerület, 6 városi kerület |
F | balti állam |
P | Hiiumaa |
Saaremaa | |
Tallin | |
X | Csúd-tó |
Pszkovi-tó |
F | vulkáni fennsík |
T | Északkelet-Afrika |
F | európai hegycsúcs |
T | Szicíliai-Appenninek |
X | Olaszország |
T | Italia provincia |
T | Északi-Appenninek |
F | ókori Görögország |
R | Evia |
F | közel-keleti folyó |
X | Perzsa-öböl |
H | Berenike |
T | cyrenaicai Pentapolisz |
R | Bengázi város |
F | Kontinens |
P | Ázsiai kontinens |
Európai kontinens |
F | Sztyepp |
P | Keleti sztyeppe |
Nyugati sztyeppe |
M: | Afrika északnyugati partjaitól a Nagy-Szunda-szigetekig húzódó fiatal győrűdéses hegységrendszer |
F | hegységrendszer |
P | Alpok |
Appenninek | |
Arakán-hegység | |
Atlasz-hegység | |
Balkán-hegység | |
Betikai-Kordillerák | |
Dinári-hegység | |
Himalája | |
Hindukus | |
Karakoram | |
Kárpátok | |
Kopet-Dag | |
Pamír | |
Pireneusok | |
Torosz-hegység | |
Zagrosz-hegység |
Europa Meridionalis Orientalis
F | ókori történeti táj |
A | Dacia |
Dalmatia | |
Illyria | |
Moesia | |
Noricum | |
Pannonia | |
Rhaetia | |
Sarmatia Europaea | |
Thracia történeti táj |
F | újkori állam |
A | dél-európai állam |
észak-európai állam | |
Európai Unió | |
kelet-európai állam | |
közép-európai állam | |
nyugat-európai állam | |
T | Európa |
T | Eurázsiai kontinens |
F | mocsár |
A | magyarországi mocsár |
Pripjaty-mocsár | |
T | Európa |
F | tengeri sziget |
A | dél-európai sziget |
észak-európai sziget | |
nyugat-európai sziget | |
T | Európa |
F | természeti táj |
A | dél-európai természeti táj |
észak-európai természeti táj | |
kelet-európai természeti táj | |
közép-európai természeti táj | |
nyugat-európai természeti táj | |
T | Európa |
M: | Az Európai Gazdasági Közösségből (EGK), Európai Közösségből, Közös piacból kialakult állam |
F | európai állam |
X | nemzetközi szervezet |
páneurópai mozgalom |
H | Mazaca |
R | Caesarea, Cappadocia |
T | Krasznojarszk terület |
T | égei-tengeri sziget |
E | Euboia |
T | Angol-sziget |
M: | Külső erők alakító munkája nyomán keletkezett völgy |
F | völgy |
A | deflációs völgy |
deráziós völgy | |
fluviatilis völgy | |
glaciális völgy |
M: | Az Ibériai-félsziget keresztény visszahódítása idején a mór területeken már kívül eső övezetek megjelölésére használták |
LV | Extremadura autonóm körzet |
Extremadura-medence |
H | Estremadura |
HV | Extremadura |
T | Spanyolország |
HV | Extremadura |
T | Spanyol-Mezeta |
F | Fjord |
T | Grönlandi-tenger |
X | Izland szigete |
T | Nyugat-Ausztrál-tábla |
F | ausztráliai tó |
F | közép-asztrál-alföldek |
P | Nagy-artézi medence |
H | Feröer |
F | észak-európai sziget |
T | Dánia |
L | jégsivatag |
T | Azori-szigetek |
H | El-Faiyúm |
T | Egyiptom |
Forrás: | kf(83) |
T | Dunamellék |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
L | Erdőöv |
T | Chin szövetségi állam |
T | Venezuela |
P | San Juan de Los |
H | Malvinas |
F | dél-amerikai sziget |
Nagy-Britannia külbirtoka | |
P | Déli-Georgia és a Déli-Sandwich szigetek |
X | Argentína |
H | Község |
HV | határ |
vidék | |
F | közigazgatási egység |
település | |
A | hegyközség |
E | falusi turizmus |
önkormányzat | |
X | mezőgazdaság |
tanya |
T | Maritime Pentapolisz |
Forrás: | gyal(728)hun(351) |
T | Rábaköz |
Sopron vármegye |
F | oázis |
T | Bissau-Guinea |
Forrás: | gyal(792.823) |
T | Szepesi lándzsások kerülete |
Forrás: | hun(779)kf(153) |
T | Nyikó mente |
Forrás: | gyal(541) |
T | Felszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Bánffyhunyadi járás |
mócok |
T | Irán |
P | Shiráz |
M: | Siita arab uralkodóház 969-1171 között az Arab Birodalomban. Hatalmuk végül Egyiptomra korlátozódott Kairó fővárossal |
H | Kairói Kalifátus |
F | Arab Birodalom |
kalifátus | |
P | Miszr |
R | Ajjubida Szultánság |
E | Abbászida Kalifátus |
H | növényzeti határ |
T | hegység |
H | Nullarbor plain |
T | Nyugat-Ausztrál-tábla |
H | állatvilág |
H& | féregfauna |
madárvilág | |
F | bioszféra |
P | állat |
F | tengeröböl |
T | Grönlandi-tenger |
X | Izland szigete |
H | Szövetségi fővárosi terület |
T | Nigéria |
P | Abuja |
A | déli félgömb |
északi félgömb | |
keleti félgömb | |
nyugati félgömb | |
T | földfelszín |
F | Északnyugati-Kárpátok |
R | Körös |
M: | 1744-ig Zaránd vármegyéhez tartozott |
Forrás: | gyal(881)hun(684)kf(93) |
T | Tiszántúl |
P | Borosjenő |
Borossebes | |
Nagyhalmágy | |
X | Arad vármegye |
R | Nílus |
F | intrakontinentális beltenger |
T | Barents-tenger |
P | Kandalaksai-öböl |
R | Tisza |
F | európai tó |
X | Oroszország európai része |
L | Északkeleti tartomány, Gh. |
Forrás: | kf(81) |
T | Dél-Erdély |
Nagy-Küküllő vármegye |
F | Kelet-európai hátság |
M: | Belorusszia, Belarusz |
H | Belorusszia |
F | kelet-európai állam |
T | Független ÁllamokKözössége európai része |
P | Breszt terület |
Gomel terület | |
Grodno terület | |
Minszk terület | |
Mogilev terület | |
Vitebszk terület |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
F | magyarországi megye |
T | Magyarország 1945(1949)-1983(1989) között |
Magyarország 1989-től | |
P | Székesfehérvár |
Tác |
Forrás: | kf(164-166)mnl4(430) |
H | Sármellék |
HV | Sárrét |
T | Dunántúl |
P | Csór |
Moha helység (2) | |
Nádasdladány | |
X | Veszprém vármegye |
F | újkori állam |
H | Harmadik világ |
F | újkori állam |
X | analfabétizmus |
gyarmati kérdés | |
gyarmatosítás | |
hátrányos helyzetű | |
népességnövekedés | |
születésszabályozás |
R | Körös |
F | Német-középhegyvidék |
H | Pontos Euxeinos |
F | interkontinentális beltenger |
T | Földközi-tenger |
P | Azovi-tenger |
X | Dnyeper |
Dnyeszter | |
Duna | |
Márvány-tenger |
T | Törökország |
E | Kastamonu történelmi tartomány |
Sivas és Trabzon vidéke |
R | Tisza |
L | Északnyugati tartomány, Gh. |
Forrás: | gyal(357) |
T | Barcaság |
Brassó vármegye |
R | Olt |
Forrás: | hun(658)gyal(784) |
T | Csíkszék |
M: | A történeti MO-on az Alföldhöz (Kis- és Nagyalföld) viszonyítva a Dunától és a Tiszától É-ra eső hegyes vidék a mai É-i középhegységgel együtt |
Forrás: | gyal(458)hun(459) |
H | Felső-Magyarország |
Felsőmagyarország | |
F | magyarországi történeti-néprajzi táj |
P | abaúji Hegyköz |
Barkóság | |
beregi Tiszahát | |
Bodrogköz | |
Bolhád | |
borsodi Hegyhát | |
borsodi Hegyköz | |
Bükk-hegység | |
Cserehát | |
Cserhát | |
Galyaság | |
Garam mente | |
Gömör | |
Harangod | |
Hegyentúl | |
Heves-borsodi dombság | |
Karancsalja | |
Máramaros | |
Mátraalja | |
nógrád-hevesi Erdőhát | |
Palócföld | |
pozsonyi Hegyalja | |
Szepesség | |
Szerenye | |
Tóhát | |
Tokaj Hegyalja | |
ungi Tiszahát | |
Zoborvidék | |
R | Felvidék |
X | Abaúj-Torna vármegye |
Árva vármegye | |
Bars vármegye | |
Bereg vármegye | |
Borsod vármegye | |
Dunabalpart | |
Dunáninneni kerület | |
Gömör és Kishont vármegye | |
Hont vármegye | |
Liptó vármegye | |
Nógrád vármegye | |
Nyitra vármegye | |
Pozsony vármegye | |
Sáros vármegye | |
Szepes vármegye | |
Tiszajobbpart | |
Tiszáninneni kerület | |
Trencsén vármegye | |
Turóc vármegye | |
Ung vármegye | |
Zemplén vármegye | |
Zólyom vármegye |
Forrás: | hun(698-699) |
T | Alsó-Fehér vármegye |
erdélyi Hegyalja |
Forrás: | gyal(194.792) |
F | szepesi város |
T | Szepes vármegye |
Forrás: | gyal(102.667) |
T | Nagy-Küküllő vármegye |
Nagysink szék |
Forrás: | gyal(73) |
F | szabad királyi város |
T | Győr vármegye |
Sokoróalja |
L | Oberösterreich |
Forrás: | hun(611-612)kf(72) |
T | Bodrogköz |
Forrás: | gyal(399) |
L | Föltáj |
M: | A forrástól a Dévényi-kapuig - minden mértékadó kézikönyv szerint. A Dévényi-kapunál éri el az Alpok és a Kárpátok határvonalát |
M: | Az ETO magyar kiadásai a német felosztást követik: a forrástól Passauig |
T | Duna |
H | Thebais |
T | Óegyiptomi Birodalom |
M: | 1744-ben vált ki az egységes Fehér vm-ből, s 1876-ban beolvadt Nagy-küküllő, Háromszék, Udvarhely, Fogaras és Szeben vármegyékbe |
Forrás: | gyal(455) |
T | Magyarok földje |
H | nyugat-afrikai természeti táj |
F | afrikai természeti táj |
T | Nyugat-Afrika |
P | Adamaua-fennsík |
Felső-guineai-hátság | |
Parti síkságok |
T | Felső-Guinea |
M: | Drenkovától a Greben-szikláig terjedő szakasz |
T | Klisszura |
M: | A 12. századtól, Alsó-Lotaringia megszünésétől a déli részt egyszerúen Lotaringiának kezdték nevezni |
T | Lotaringia |
Forrás: | kf(95-97)gyal(458) |
L | Felföld |
Forrás: | kf(145-146) |
T | erdélyi Mezőség |
P | Disznajó |
Holtmaros | |
Magyaró | |
Marosvécs |
T | Szudán |
F | földfelszíni medence |
T | Szudán-vidék |
M: | Észak-Bajorországban helyezkedik el, s története legnagyobb részében bajorország része volt |
T | Bajorország |
Pfalz |
F | földfelszíni árok |
T | Német-középhegyvidék |
Forrás: | gyal(795)kf(179-180) |
T | Szigetköz |
X | Moson vármegye |
H | Délkelet-Szilézia |
T | Porosz Szilézia |
P | Osztrák Szilézia |
F | észak-amerikai tó |
X | Kanada |
L | Burkina Faso |
T | Kongói Demokratikus Köztársaság |
E | Haut-Zaire tartomány |
Forrás: | gyal(194) |
F | királyi szabadalmazott bányaváros |
szabad királyi város | |
T | Szatmár vármegye |
Forrás: | gyal(130)kf(134) |
T | Krasznaköz |
Szatmár vármegye |
Forrás: | gyal(357) |
T | Botfalu |
Forrás: | hun(517)kf(67) |
T | Hangony |
Forrás: | gyal(499.784)hun(658) |
T | Háromszék |
P | Kézdi szék |
Forrás: | gyal(821)kf(186) |
T | Bács-Bodrog vármegye |
Tiszamente |
Forrás: | gyal(130)kf(134) |
T | Krasznaköz |
Szatmár vármegye |
Forrás: | gyal(45-46) |
T | Bács-Bodrog vármegye |
Sajkás vidék |
Forrás: | gyal(458)kf(95-97) |
L | Felföld |
H | Kismedves |
HV | Medves |
T | Vas vármegye |
Forrás: | gyal(697-698)kf(97-98) |
T | Felsőőrség |
Vas vármegye |
Forrás: | gyal(697-698) |
L | Felsőőrség |
T | Veszprém megye |
Forrás: | gyal(697-698) |
H | Felsőőr vidéke |
Oberwarth | |
T | Őrség |
P | Alsóőr |
Felsőőr | |
Őriszentmárton | |
Őrisziget | |
Pinkafő | |
Vasjobbágyi | |
Vasvörösvár | |
X | Vas vármegye |
Forrás: | kf(168) |
T | Sóvidék |
Udvarhely vármegye |
Forrás: | kf(150-151) |
T | Sopron vármegyei nagyerdő |
Forrás: | hun(674)kf(138)kok(33) |
T | Lápos mente |
Szolnok-Doboka vármegye |
Forrás: | gyal(101.586) |
T | Kőhalom szék |
Nagy-Küküllő vármegye |
A | Appennini-félsziget |
Arab-félsziget | |
Balkán-félsziget | |
Csukcs-félsziget | |
Hindusztáni-félsziget | |
Indokínai-félsziget | |
Jylland | |
Kamcsatka-félsziget | |
Kis-Ázsia | |
Kola-félsziget | |
Krím-félsziget | |
Peloponnészosz-félsziget | |
Pireneusi-félsziget | |
Skandináv-félsziget | |
Yucatán-félsziget | |
T | szárazföld |
H | rétegvíz |
H& | felszín alatti víz hidrológiája |
F | hidroszféra |
víz | |
A | bányavíz |
karsztvíz | |
talajvíz | |
termálvíz | |
T | vízkészlet |
X | potamológia |
vízszintsüllyesztés |
F | moréna |
A | homlokmoréna |
középmoréna | |
oldalmoréna |
F | víz |
A | állóvíz |
folyóvíz | |
forrásvíz | |
tengervíz | |
T | vízkészlet |
X | hullámzás |
tározó |
M: | A régi Magyarország északi - többnyire szlovákok által lakott, ill. hegyvidéki - része. 1919 után a mai Szlovákia |
Forrás: | kf(95-97) |
T | Kárpát-medence |
P | felvidéki magyar irodalom |
felvidéki magyarság | |
felvidéki szászok | |
R | Szlovákia |
E | Felföld |
területi visszacsatolás |
Forrás: | gyal(343.784) |
T | Aranyosszék |
Torda-Aranyos vármegye |
T | Angol-sziget |
F | moréna |
E | belső moréna |
középmoréna |
T | Zala megye |
X | Morva Fejedelemség |
L | észak-európai természeti táj |
F | hajdani kontinens |
X | karéliai hegységképződés |
M: | Síkság 200 m tengerszint feletti magasság fölött. Jellemzőjük a kis domborzati szintkülönbség, és a nagy tengerszint feletti magasság |
F | síkság |
A | Eróziós fennsík |
hegységközi fennsík | |
tektonikus fennsík | |
vulkáni fennsík | |
T | hegység |
Forrás: | hun(329)kf(98-99) |
H | Heideboden |
Nyulasok földje | |
T | Kisalföld |
X | Heidebauern |
Moson vármegye |
Forrás: | ROM(58) |
T | Rétköz |
Szabolcs vármegye |
F | észak-európai sziget |
T | Arhangel'szk terület |
T | Észak-Írország |
L | Faeroer-szigetek |
Forrás: | kf(99-100) |
L | Fertő-vidék |
F | magyarországi tó |
Forrás: | hun(318-319)kf(99-100) |
H | Fertő |
T | Kisalföld |
X | Moson vármegye |
Sopron vármegye |
T | Egyesült Líbiai Királyság |
F | Melanéziai állam |
melanéziai sziget | |
P | Suva |
T | Közép-Skócia déli része |
L | Philippi |
M: | Nem sémi, hanem indoeurópai nép a filiszteusok. Folyamatos harcban álltak Izraellel |
F | ókori állam |
P | filiszteai Pentapolisz |
Joppe |
F | Pentapolisz |
T | Filisztea |
P | Ashdod |
Askelon | |
Ekron | |
Gath | |
Gáza |
T | Staffa-sziget |
F | tengeröböl |
T | Balti-tenger |
X | Néva |
T | Finn-tönk |
F | észak-európai természeti táj |
P | Finn-tóhátság |
Maanselkä | |
Salpausselkä | |
Suomenselkä |
M: | Norvégia lappok által lakott tartománya |
F | Lappföld |
T | Észak-Norvégia |
F | észak-európai állam |
P | Ahvenanmaa |
Häme | |
Keski-Suomi | |
Kuopio | |
Lappi | |
Mikkeli | |
Pohjanmaa | |
Pohjois-Karjala | |
Turku és Pori | |
Uusima | |
Viipuri | |
X | fennica |
Inari | |
Kallavesi | |
Oulujaervi | |
Paeljaenne | |
Pielinen | |
Saimaa | |
skandináv állam | |
Skandináv-félsziget |
F | európai hegycsúcs |
T | Berni-Alpok |
X | Svájc |
M: | 1779-1918 között "Koronához csatolt külön testként" közvetlenül Magyarországhoz tartozott. 1945-ig Olaszország része |
Forrás: | gyal(204) |
T | Magyarország 1876-1920 között |
R | Rijeka |
X | Modrus-Fiume vármegye |
M: | Meredek sziklafalak között benyúló keskeny tengeröböl |
F | tengeröböl |
A | Eyja-fjord |
Hardanger-fjord | |
Oslo-fjord | |
Sogne-fjord | |
Trondheim-fjord | |
Vags-fjord | |
Varanger-fjord | |
T | tenger |
F | Közép-európai végmorénasor |
T | Italia Annonaria |
F | Közép-európai marsch |
T | Hollandia |
P | Lelystad |
F | dél-ausztráliai hegység |
T | Észak-Wales |
T | Sumbawa-szigetek |
T | Azori-szigetek |
T | Santa Catarina szövetségi állam |
T | Egyesült Államok |
P | Tallahassee |
F | európai hegycsúcs |
T | Silvretta-csoport |
X | Ausztria |
Svájc |
M: | A folyó víz felszínalakító munkája |
F | Erózió |
R | fluviatilis völgy |
M: | A víz felszín-alakító munkája nyomán keletkezett völgy |
F | exogén völgy |
A | folyóvölgy |
Horhos | |
E | Fluviatilis erózió |
F | új-guineai folyó |
X | Korall-tenger |
M: | moldvai község, Szucsava megyében |
Forrás: | gyal(649) |
T | Bukovina |
Forrás: | hun(659)gyal(467) |
T | Erdély 1876-1920 között |
Magyarország 1876-1920 között | |
P | Földvár (1) |
Kerc | |
Kolun | |
Oláhújfalu | |
Oprakercisora | |
X | Dél-Erdély |
Fogaras vidék |
M: | 1762-1861 között elzálogosítva a szász universitásnak, 1876-tól pedig Fogaras vmegye része |
Forrás: | gyal(467) |
T | Magyarok földje |
X | Fogaras vármegye |
F | Déli-Kárpátok |
P | Moldoveanu |
T | Sotavento kerület |
LV | hegyfok |
partfok |
F | dél-afrikai hegység |
T | Fokföld |
F | dél-afrikai természeti táj |
P | Fok-hegység |
L | Cape Town |
F | sziget |
A | dunai sziget |
T | szárazföld |
L | folyóvíz |
T | Szenegál |
M: | Folyó, patak, ér, csatorna |
H | Folyótorkolat |
vízfolyás | |
F | Élővíz |
felszíni víz | |
hidroszféra | |
A | afrikai folyó |
amerikai folyó | |
ausztráliai folyó | |
ázsiai folyó | |
európai folyó | |
holtág | |
magyarországi folyóvíz | |
óceániai folyó | |
patak | |
Vízcsatorna | |
vízesés | |
T | szárazföld |
vízrajz | |
E | forrásvíz |
X | ártér |
árvíz | |
deltavidék | |
gát |
F | fluviatilis völgy |
A | hasadékvölgy |
kanyon | |
vádi | |
völgyszoros |
T | Somogy megye |
Forrás: | gyal(541) |
T | Alszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Hidalmási járás |
mócok |
T | Azori-szigetek |
LV | Formosa tartomány |
Formosa város, Arg. | |
Formosa város, Braz. | |
Formosa-öböl | |
Formosa-sziget | |
Formosa-vízesés |
HV | Formosa |
T | Argentína |
P | Formosa város, Arg. |
HV | Formosa |
T | Formosa tartomány |
HV | Formosa |
T | Goiás szövetségi állam |
HV | Formosa |
T | Szomáliai-öböl |
HV | Formosa |
F | atlanti-óceáni afrikai sziget |
X | Bissau-Guinea |
HV | Formosa |
F | vízesés |
T | Culuene-folyó |
L | forró égöv |
Forrás: | gyal(649)kok(33)kf(149) |
T | Bacau megye |
moldvai Mezőség |
L | N'djamena |
T | Ceará szövetségi állam |
F | Szudán-vidéki hegység |
L | Angol-sziget |
M: | A Naprendszer belülről számított harmadik bolygója, a a legnagyobb az ún. belső bolygók közül |
F | bolygó |
P | földrész |
szerves szféra | |
szervetlen szféra | |
X | földgömb |
Nap | |
= | földbirtok |
talaj | |
termőföld |
T | szárazföld |
M: | 1876-ig Szabolcs vármegye része |
Forrás: | gyal(495)hun(193-200) |
T | Hajdú vármegye |
F | litoszféra |
P | Égöv |
fégömbök | |
hajdani kontinens | |
szárazföld | |
világtenger |
M: | A földkéreg süllyedésével keletkezett hosszanti mélyedés |
HV | Árok |
A | Arab-afrikai-árokrendszer |
Felső-Rajnai-árok | |
Glen More-árok | |
T | szárazföld |
M: | Tengerszint feletti magasságtól független földtani alakzat. Minden oldalról befeé néző lejtőkkel határolt, zárt vagy egy helyen nyitott földfelszíni mélyedés. Keletkezhet besüllyedéssel, kimélyítéssel, körülsáncolással, vagy felgyűrődéssel |
HV | medence |
A | Afgán-medence |
Aragóniai-medence | |
Ararát-síkság | |
Columbia-medence | |
Csád-medence | |
Dzsungária | |
Felső-Nílus-medence | |
Irrawaddy-medence | |
Kalahári-medence | |
Kárpát-medence | |
Kasmíri-medence | |
Katmandui-medence | |
Khorat-fennsík | |
Kongó-medence | |
Mandzsu-medence | |
Niger-medence | |
Perzsa-medence | |
Tarim-medence | |
T | szárazföld |
L | tektonika |
L | Mediterráneum |
F | litoszféra |
T | szárazföld |
M: | A Föld szárazföldjeinek legnagyobb földrajzi területi egysége. Kontinensből és/vagy szigetekből álló történeti-humángeográfiai egység |
H | világrész |
F | szárazföld |
A | Afrika |
Amerika | |
Ausztrália és Óceánia | |
Ázsia | |
Európa | |
Sarkvidék | |
T | Föld |
geomorfológia | |
P | tengeri sziget |
X | Atlantisz |
= | Kontinens |
M: | A szárazföld két partvonal közötti igen keskeny részei. A szárazföld nagyob darabjait kapcsolják egymáshoz. Legtöbbjüket a hajózás megkönnyítése miatt csatornával átvágták |
F | szoros |
A | Aucklandi földszoros |
Kamcsatkai földszoros | |
Korinthoszi földszoros | |
Panamai földszoros | |
Szuezi földszoros | |
T | szárazföld |
Forrás: | gyal(780) |
T | Fogaras vármegye |
Szeben szék |
Forrás: | mhnt(145) |
T | Barcaság |
Brassó vármegye |
Forrás: | hun(537-538)gyal(399) |
H | Felső-Csallóköz |
Főtáj | |
T | Csallóköz |
X | Pozsony vármegye |
M: | Első városaikat Kr. e. 3000 körül alapították. Kr. e. 1200-tól egyre több kereskedelmi telepet létesítettek. A leghíresebb a Kr. e. 9. században alapított Karthágó |
H | Phoenicia |
F | ókori állam |
A | Phoenicia Maritima |
Syria Phoeniceae | |
T | Római Birodalom |
P | Byblos |
főníciai Tripolisz |
Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Ókori lexikon |
HV | Tripolisz |
T | Főnícia |
P | Arados |
Sidon | |
Tyros |
Forrás: | gyal(399) |
L | Föltáj |
T | Franciaország |
T | Antarktisz |
Francia tengeren túli terület |
R | Csád |
Gabon | |
Kongói Népi Köztársaság | |
Közép-Afrikai Köztársaság |
F | dél-amerikai állam |
Francia tengeren túli megye | |
P | Cayenne |
X | Guayana |
Suriname |
R | Guinea |
F | Jura-hegység |
R | Franciaország |
E | Regnum Francorum |