HV | Polinézia |
F | polinéziai sziget |
T | Francia tengeren túli terület |
F | megye |
A | Francia Guayana |
Guadelupe | |
Martinique | |
Réunion | |
T | Franciaország |
FRANCIA TENGEREN TÚLI TÁRSULT TERÜLET
T | Franciaország |
P | Mayotte |
Saint-Pierre és Miquelon |
T | Franciaország |
P | Francia Déli Területek |
Francia Polinézia | |
Tahiti | |
Új-Kaledónia | |
Wallis és Futuna |
F | európai hegység |
T | Francia-Belga-rögvidék |
Variszkuszi-hegységrendszer |
H& | francia forradalom |
F | nyugat-európai állam |
P | Alsace |
Aquitaine | |
Auvergne | |
Basse-Normandie | |
Bourgogne | |
Bretagne | |
Centre | |
Champagne-Ardenne | |
Franche-Comté | |
Francia tengeren túli megye | |
Francia tengeren túli társult terület | |
Francia tengeren túli terület | |
Haute-Normandie | |
Ile-de France | |
Korzika | |
Languedock-Roussillon | |
Limousin | |
Lorraine | |
Midi-Pyrénées | |
Nord | |
Pays de la Loire | |
Picardie | |
Poitou-Charentes | |
Provence-Alpes-Cote d' Azur | |
Rhone-Alpes | |
E | Francia Királyság |
X | Barre des Écrins |
Cime du Gélas | |
Léman-tó | |
Mont Blanc-csúcs | |
Mont Maudit | |
romanisztika |
T | Honduras |
P | Tegucigalpa |
F | Nyugati-Alpok |
P | Chablais-Alpok |
Jura-Alpok | |
Provencei-Alpok |
L | Regnum Francorum |
M: | A frankok által elfoglalt Gallia provincia északi részén jött létre. 507-ben Dél-Gallia elfoglalásával a teljes provincia területére kiterjedt |
F | középkori állam |
P | Burgund Királyság |
R | Regnum Francorum |
E | Nyugatrómai Birodalom |
X | frankok területe |
T | Kentucky szövetségi állam |
M: | Germán törzsek egy csoportjának területe, amelyik a Rajna alsó szakasza mentén élt. A 3. század folyamán két nagy ágra váltak szét |
F | germánok területe |
A | ripuari frankok területe |
szali frankok területe | |
E | Gallia provincia |
X | Frank Királyság |
Regnum Francorum |
F | észak-amerikai folyó |
X | Csendes-óceán |
T | Thurgau |
T | New Brunswick |
L | Orange Free State |
F | főváros |
T | Sierra Leone |
LV | Fribourg kanton |
Fribourg város |
HV | Fribourg |
T | Svájc |
P | Fribourg város |
HV | Fribourg |
T | Fribourg kanton |
T | külső kristályos öv |
T | Hollandia |
P | Nyugati-Fríz-szigetek |
L | Phrygia |
T | Olaszország |
F | Közép-európai marsch |
F | nyugat-európai sziget |
A | Északi-Fríz-szigetek |
Keleti-fríz-szigetek | |
Nyugati-Fríz-szigetek |
F | ausztráliai tó |
Forrás: | kf(149) |
T | Bacau megye |
Tatros völgye |
L | Biskek |
L | Fujian tartomány |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
T | Alsó-Fehér vármegye |
Kis-Küküllő köze |
H | Fucsian tartomány |
T | Kína |
T | Bissau-Guinea |
L | Királyföld |
L | Fyn |
M: | 1991-től |
T | Ázsia |
Európa | |
P | Független Államok Közössége ázsiai része |
Független ÁllamokKözössége európai része | |
Oroszország | |
E | Szovjetunió |
Független Államok Közössége ázsiai része
T | Független Államok Közössége |
P | Azerbajdzsán |
Grúzia | |
Kazahsztán | |
Kirgizisztán | |
Oroszország ázsiai része | |
Örményország | |
Tádzsikisztán | |
Türkmenisztán | |
Üzbegisztán |
Független ÁllamokKözössége európai része
M: | 1991-től |
T | Független Államok Közössége |
P | Fehéroroszország |
Moldova | |
Oroszország európai része | |
Ukrajna |
L | Caesarea Philippi |
Forrás: | gyal(534-535) |
T | Kiskunság |
M: | A külterjes mezőgazdaság megjelenéséig a szárazföld majnem felét uralta |
HV | puszta |
F | flóra |
mezőgazdasági terület | |
termékeny terület | |
A | mérsékelt övi füves puszta |
trópusi füves puszta | |
X | sivatag |
Forrás: | kf(116) |
T | Abaúj-Torna vármegye |
abaúji Hegyköz |
H | Funen |
F | észak-európai sziget |
T | Dánia |
T | Kelet-Szlovákia |
E | Bős |
M: | Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: 9 tartomány (province) |
F | egyenlítői közép-afrikai állam |
P | Déli terület |
Partvidék tartomány | |
E | Francia Egyenlítői Afrika |
F | főváros |
T | Botswana |
T | Bissau-Guinea |
L | Galícia Fejedelemség |
L | Galícia Fejedelemség |
T | Dekapolisz |
L | Galway grófság |
F | ausztráliai tó |
Forrás: | gyal(649)kok(33)kf(149) |
T | Bacau megye |
moldvai Mezőség |
M: | Galambóc település és vára a Duna déli partján (Golubac). 1427-től török kézben |
T | Kucsói bánság |
Macsói bánság | |
X | Szent László vára |
F | dél-amerikai sziget |
T | Ecuador |
M: | Kelta törzs. Kr. e. 280 táján Makedónián, Görögországon keresztül Kisázsiában telepedett. A rómaiak galatának nevezték | ||
F | Asia Minor Orientalis | ||
kelták területe 8tr> | T | Pontus dioecesis | |
Római Birodalom | |||
P | Ancyra | ||
Ikonion |
T | Szomália |
LV | Galícia autonóm körzet |
Galícia Fejedelemség |
HV | Galícia |
T | Spanyolország |
L | Galícia Fejedelemség |
M: | Történelmi terület a Kárpátok előterében. Lengyelország része volt, majd Ausztria annektálta (1772), a 20. században Lengyelország visszakapta, majd felosztották Lengyelország és a Szovjetúnió között. |
H | Gácsország |
Gácsország és Lodoméria | |
Galícia és Lodoméria | |
HV | Galícia |
P | Kelet-Galícia |
Nyugat-Galícia | |
E | Halics |
Podólia |
T | Palesztina |
P | Betszaida |
Kafarnaum | |
Kána | |
Khorozain | |
Naim | |
Názáret | |
Tibériás |
T | Hispaniae dioecesis |
LV | Gallia Cisalpina |
Gallia Transalpina |
L | Gallia Lugdunensis |
M: | Kr. e. 42-ben a tartományt beolvasztották Itáliába |
H | Gallia Togata |
HV | Gallia |
T | Italia provincia |
H | Gaule |
Meroving Gallia | |
Tres Galliae | |
F | kelták területe |
A | Aquitania |
Gallia Lugdunensis | |
Gallie Belgica |
H | Gallia Celtica |
Lugdunensis | |
Lyioni Gallia | |
F | Gallia Comata |
T | Gallia provincia |
Galliae dioecesis |
M: | Kr. e. 118-tól ezen a néven provincia |
H | Szenátorok provinciája |
F | kelták területe |
T | Gallia provincia |
Viennensis dioecesis |
T | Római Birodalom |
P | Aquitania |
Gallia Lugdunensis | |
Gallia Narbonensis | |
Gallie Belgica | |
Germania Inferior | |
Germania Superior | |
R | frankok területe |
Galliae dioecesis | |
kelták területe | |
E | Gallia Transalpina |
L | Gallia Cisalpina |
HV | Gallia |
R | Gallia provincia |
T | Nyugatrómai Birodalom |
P | Alpes Graiae et Poeninae |
Gallia Lugdunensis | |
Gallie Belgica | |
Germania Inferior | |
Germania Superior | |
E | Gallia provincia |
H | Belga Gallia |
Belgica | |
F | Gallia Comata |
T | Gallia provincia |
Galliae dioecesis | |
R | Belgium |
L | kelták területe |
H | Gaillimh |
T | Írország |
Forrás: | kf(100) |
T | Felföld |
X | Abaúj-Torna vármegye |
Gömör és Kishont vármegye |
M: | Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: a főváros és 5 kerület (division) |
F | nyugat-afrikai állam |
P | Banjul |
E | Brit Guinea |
T | Perzsa Birodalom |
T | Gujarat |
Forrás: | gyal(792.823) |
T | Szepesi lándzsások kerülete |
F | dél-ázsiai folyó |
X | Bengál-öböl |
H | Hindusztáni-alföld |
F | Észak-indiai alföld |
H | Kanszu tartomány |
T | Kína |
F | ázsiai tó |
X | Kína |
R | Duna |
Forrás: | kf(120) |
T | Felföld |
X | Bars vármegye |
Esztergom vármegye |
T | Zólyom vármegye |
HV | Szentbenedek |
T | Bars vármegye |
Forrás: | gyal(101.586) |
T | Kőhalom szék |
Nagy-Küküllő vármegye |
F | európai folyó |
X | Atlanti-óceán |
L | Aquitaniai-medence |
F | észak-amerikai tó |
X | Kanada |
H | Hidden peak |
F | ázsiai hegycsúcs |
T | Karakoram |
T | Norrland |
T | filiszteai Pentapolisz |
T | Francia-Belga-rögvidék |
T | Palesztina |
L | Gallia Comata |
H | Transvaal |
T | Dél-Afrikai Köztársaság |
P | Johannesburg |
Pretoria |
M: | Ptolemaios által említett terület Mezopotámia középső részén. |
Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Britannica Hung., Ókori lexikon |
T | Mezopotámia |
Forrás: | ROM(58) |
T | Rétköz |
Szabolcs vármegye |
F | dél-ausztráliai hegység |
T | filiszteai Pentapolisz |
T | Mozambik |
M: | Danzig, Danszka. 1308-ban a Német Lovagrend birtokába került, 1358-tól tagja volt a Hanza-városok szövetségének, 1454-ben Lengyelországhoz csatolták, 1793-ban Poroszországhoz került, 1919-1939 között szabadváors, majd a Német Birodalom része 1945-ig |
H: | Az 1919-1938 közötti Danzig, Gdansk esetén a "Danzig szabadváros" használandó |
T | Gdanski vajdaság |
E | Danzig szabadváros |
T | Lengyelország |
P | Gdansk város |
F | tengeröböl |
T | Balti-tenger |
X | Visztula |
T | Szomália |
Forrás: | ROM(58) |
T | Rétköz |
Szabolcs vármegye |
T | Hollandia |
P | Arnhem |
Forrás: | kf(146-147) |
T | borsodi Mezőség |
F | magyaroszági hegy |
T | Budai-hegység |
T | Etiópia |
LV | Geneve kanton |
Geneve város |
H | Genf kanton |
HV | Geneve |
T | Svájc |
P | Geneve város |
H | Genf város |
HV | Geneve |
T | Geneve kanton |
H | Kineret-tó |
Tiberias-tó | |
F | ázsiai tó |
X | Izrael |
L | Geneve kanton |
L | Geneve város |
L | Léman-tó |
T | Kelet-Flandria |
LV | Georgetown, Guay. |
Georgetown, Mal. |
HV | Georgetown |
F | főváros |
T | Kelet-Demerara körzet |
HV | Georgetown |
T | Pinang-sziget |
T | Egyesült Államok |
P | Atlanta |
L | szervetlen szféra |
M: | Keleti germán nép területe. A gepidák őshazája a Visztula deltája környékén volt. Később Moesia és Dacia tartományok területén telepedtek le. Egy részük avar uralom alá került és megőrízve népnevüket (teuth, "tót"), elszlávosodott. Töredékük a longobárdo |
F | germánok területe |
T | Dekapolisz |
Forrás: | gyal(102.667) |
T | Nagy-Küküllő vármegye |
Nagysink szék |
T | Dunazug-hegység |
Forrás: | kf(195-196) |
L | Nyitragerencsér |
Forrás: | gyal(130)kf(134) |
T | Krasznaköz |
Szatmár vármegye |
F | európai hegycsúcs |
T | Magas-Tátra |
X | Szlovákia |
F | Közép-európai alföld |
M: | A germán törzsek által lakott területeknek csak a Rajnától nyugatra eső része lett római provincia. A két germán provincia a diocletianusi reform (284) után Gallia része lett |
R | Germania Inferior |
Germania Superior | |
germánok területe | |
X | Regnum Francorum |
T | Gallia provincia |
Galliae dioecesis | |
E | Germania |
T | Gallia provincia |
Galliae dioecesis | |
E | Germania |
Forrás: | kf(195-196) |
L | Nyitrageszte |
T | Olténia |
H | Aranypart |
Gold Coast | |
F | nyugat-afrikai állam |
P | Accra fővárosi terület |
Ashanti körzet | |
Brong-Ahafo körzet | |
Déli tartomány, Gh. | |
Északi körzet. Gh. | |
Északkeleti tartomány, Gh. | |
Északnyugati tartomány, Gh. |
H | El-Gharbíya |
T | Egyiptom |
T | algériai Pentapolisz |
T | Líbia |
Forrás: | kf(195-196) |
H | Gimes |
T | Nyitra vármegye |
Zoborvidék |
F | Nagy-Britannia külbirtoka |
X | Spanyolország |
F | tengerszoros |
T | Homokvidék |
T | Irán |
T | Kiribati |
Forrás: | kf(195-196) |
L | Ghymes |
L | Jubba |
T | Románia |
H | El-Giza |
T | Egyiptom |
P | Memphis |
M: | A mozgó jég felszínalakító munkája |
F | Erózió |
R | gleccservölgy |
M: | A jég felszínalakító munkája nyomán jön létre |
F | exogén völgy |
A | gleccservölgy |
T | Dél-Wales |
LV | Glarus kanton |
Glarus város |
HV | Glarus |
T | Svájc |
P | Glarus város |
HV | Glarus |
T | Glarus kanton |
T | külső kristályos öv |
M: | A hó átkristályosodásával keletkező, állandó jégtömeg. A nehézségi erő folyamatosan lefelé mozgatja |
H | Jégár |
F | hidroszféra |
A | hegylábi gleccser |
völgyi gleccser | |
T | hegység |
P | gleccserhasadék |
gleccsermalom | |
R | gleccsernyom |
gleccservölgy | |
X | gleccsertan |
moréna |
M: | Repedés, hasadék a gleccserben |
T | gleccser |
M: | A gleccserbe mélyülő, hengeres, függőleges akna |
T | gleccser |
M: | Apró, görbe vonalú repedés korábban jéggel fedett sziklafelszínen |
E | gleccser |
M: | Többnyire "U" keresztmetszetű völgy, melyet a jég alakított ki |
H | teknővölgy |
F | glaciális völgy |
E | Glaciális erózió |
gleccser |
H | Kaledóniai-árok |
F | földfelszíni árok |
T | Angol-sziget |
T | Welsh Marshes és Közép-Anglia nyugati része |
L | Központi-Alpok |
Forrás: | gyal(194.792) |
F | szepesi város |
T | Szepes vármegye |
T | India |
P | Panaji |
M: | A szó maga is "köves pusztaság"-ot jelent |
F | domborzati sivatag |
T | Belső-Mongólia |
F | Altaj |
F | ázsiai hegycsúcs |
T | Karakoram |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
T | Kis-Küküllő mente |
Kis-Küküllő vármegye |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
T | Kis-Küküllő mente |
Kis-Küküllő vármegye |
T | Goiás szövetségi állam |
T | Brazília |
P | Formosa város, Braz. |
Goiania |
T | Etiópia |
F | közel-keleti természeti táj |
vulkáni fennsík |
L | Ghána |
Forrás: | hun(611) |
T | Tokaj Hegyalja |
Zemplén vármegye |
T | Fehéroroszország |
T | palesztinai Pentapolisz |
M: | Feltételezett egykori szuperkontinens a déli félgömbön: Dél-Amerikát, Afrikát, a Dekkánt, Ausztráliát és az Antarktiszt foglalta magába |
F | hajdani kontinens |
T | Pangaea |
M: | Történelmi vidék India közepén a jelenlegi Madhya Pradesh, Andhra Pradesh és Maharashtra állam területén |
R | Andhra Pradesh |
Madhya Pradesh | |
Maharashtra |
H | Asterabad |
Astrabad | |
Gurgan | |
T | Masanderan tartomány |
E | Zadrakarta |
F | Északkeleti-Kárpátok |
T | Románia |
T | Volga-Vjatka vidéke |
T | Altaj-hegyvidéki autonóm terület |
Forrás: | kszn(6-7) |
L | Magyargoroszló |
T | Pannonia Inferior |
X | Tác |
Forrás: | kf(149) |
T | Bacau megye |
Tatros völgye |
F | észak-európai sziget |
T | Blekinge |
M: | Történelmi keleti germán népcsoport területe, őshazájuk a mai Svédország déli részén volt. Innen áttelepültek a Visztula torkolatvidékére, majd délre húzódva ketté váltak |
F | germánok területe |
A | keleti gótok területe |
nyugati gótok területe | |
X | gótok |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
H | Göcsfalva |
T | Kis-Küküllő mente |
Maros-Torda vármegye |
Forrás: | kf(100-101) |
L | Göcsej |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
L | Göcs |
Forrás: | gyal(793)rnl17(532) |
F | királyi szabadalmazott bányaváros |
szepesi bányaváros | |
T | Szepes vármegye |
Forrás: | gyal(483)rnl8(665) |
T | Felföld |
P | Csermosnya-völgy |
Medvesalja | |
Sajó-völgy | |
Szuha mente | |
X | Barkók |
bulénerek | |
Gömör és Kishont vármegye | |
palócok |
Forrás: | gyal(483) |
T | Magyarország 1876-1920 között |
Magyarország 1938-1941(1944) között | |
P | Dobsina |
Hangony | |
Nagyrőce | |
Rozsnyó | |
Szentsimon | |
X | Barkóság |
Bolhád | |
Felföld | |
Galyaság | |
Gömör | |
Medvesalja | |
Palócföld |
Forrás: | gyal(192) |
T | Tiszáninneni kerület |
L | Szlovák-érchegység |
F | Keleti-Kárpátok |
L | Bizánci Birodalom |
T | Görögország |
P | Chalkidiké-félsziget |
Thesszaloniki |
F | dél-európai sziget |
T | Görögország |
P | égei-tengeri sziget |
jón-tengeri sziget | |
krétai-tengeri sziget | |
trák-tengeri sziget |
L | ókori Görögország |
Forrás: | kszn(6-7) |
L | Szilágygörzsön |
T | Svédország |
P | Blekinge |
Bohuslän | |
Dalsland | |
Halland | |
Östergötland | |
Skane | |
Smaland | |
Västergötland |
T | Honduras |
T | Azori-szigetek |
M: | Polybiostól kezdve használják az ókori szerzők a dél-itáliai görög városok együttes megnevezésére |
Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Ókori lexikon |
H | Magna Graecia |
T | Italia provincia |
L | ókori Görögország |
F | ókori történeti táj |
P | Chios |
Creta | |
Cyclades Insulae | |
Insulae Septentrionales | |
Leszvosz | |
Rodosz | |
Samos | |
X | Insulae |
T | Belső kristályos öv |
P | Gran Paradiso |
T | Kanári-szigetek |
F | nagy-britanniai hegység |
T | Angol-sziget |
F | alföld |
dél-amerikai természeti táj | |
P | Chaco austral |
Chaco boreal | |
Chaco central |
F | európai hegycsúcs |
T | Gráji-Alpok |
X | Olaszország |
F | középkori állam |
R | Spanyol Királyság |
E | Kordovai Emírség |
T | Comore-szigetek |
T | Poseni Nagyhercegség |
T | Svájc |
P | Chur |
L | Hága |
F | belső síkságok |
préri |
L | ókori Görögország |
T | Appalache-hegység |
M: | Államformája alkotmányos monarchia. Közigazgatási beosztás: 7 egyházkerület (parish) |
F | közép-amerikai állam |
P | St. George's |
F | dél-ausztráliai hegység |
F | közép-amerikai folyó |
X | Mexikói-öböl |
T | Fehéroroszország |
F | közigazgatási terület |
LV | Groningen tartomány |
Groningen város |
HV | Groningen |
T | Hollandia |
P | Groningen város |
HV | Groningen |
T | Groningen tartomány |
F | európai hegycsúcs |
T | Magas-Tauern |
X | Ausztria |
T | Csecsenföld |
M: | Kalaallit Nunaat |
F | észak-amerikai sziget |
T | Dánia |
P | grönlandi jégtakaró |
X | Arktisz |
F | jégsivatag |
szárazföldi jégtakaró | |
T | Grönland |
F | peremtenger |
T | Atlanti-óceán |
P | Eyja-fjord |
Faxaflói |
F | közel-keleti állam |
T | Független Államok Közössége ázsiai része |
P | Abházia |
Adzsaria | |
Dél-Osszétia | |
Tbiliszi |
T | Jalisco |
F | európai folyó |
X | Atlanti-óceán |
F | Francia tengeren túli megye |
közép-amerikai sziget |
F | európai folyó |
X | Atlanti-óceán |
T | Paraguay |
F | Egyesült Államok önkormányzat nélküli területe |
mikronéziai sziget |
T | Costa Rica |
LV | Guanajuato szövetségi állam |
Guanajuato város |
HV | Guanajuato |
T | Mexikó |
P | Guanajuato város |
HV | Guanajuato |
T | Guanajuato szövetségi állam |
T | Portuguesa szövetségi állam |
H | Kuangtung tartomány |
T | Kína |
H | Kuanghszi-Csuang autonóm terület |
T | Kína |
R | Mamore-folyó |
E | Colorado-folyó3 |
T | Venezuela |
P | Morros |
T | Guatemala |
P | Guatemalaváros |
F | főváros |
T | Guatemala |
Guatemala fővárosi kerület |
F | dél-amerikai hegység |
F | dél-amerikai természeti táj |
T | Ecuador |
P | La Libertad város, Ec. |
T | Csatorna-szigetek |
T | algériai Pentapolisz |
T | Mexikó |
P | Chilpancingo de los Bravos |
M: | Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: 8 tartomány (province) |
F | nyugat-afrikai állam |
P | Conakry |
E | Francia Guinea |
L | Bissau-Guinea |
F | peremtenger |
T | Atlanti-óceán |
T | Közép-Afrika |
H | Kujcsou tartomány |
T | Kína |
T | India |
P | Gandhinagar |
Forrás: | gyal(780) |
T | Szeben vármegye |
Szelistye fiókszék |
L | Gorgan |
Forrás: | gyal(541) |
T | Alszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Gyalui járás |
mócok |
Forrás: | gyal(927) |
T | Kolozs vármegye |
X | Alszeg |
Gyalu | |
Gyerőfalva | |
Gyerőfidongó | |
Gyerővásárhely | |
Hidegszamos | |
Kalotaszeg | |
Magyarkapus |
Forrás: | kf(93-94) |
T | Bihar vármegye |
Fekete-Körös völgye |
Forrás: | gyal(73) |
T | Győr vármegye |
Sokoróalja | |
= | gyarmatbirodalom |
F | újkori állam |
E | gyarmatosítás |
= | Gyarmat |
T | Zala megye |
R | Határőrvidék |
X | államalapítás |
honfoglalás |
M: | az 1876-os megyerendszerig közigazgatási egység |
Forrás: | hun(658)gyal(784) |
T | Csíkszék |
X | Gyergyó |
Forrás: | tm(26-27) |
T | Csík vármegye |
Gyergyó |
Forrás: | tm(26-27) |
T | Csík vármegye |
Gyergyó |
Forrás: | tm(26-27) |
L | Bélbor |
Forrás: | tm(26-27) |
L | Borszék |
Forrás: | tm(26-27) |
T | Csík vármegye |
Gyergyó |
Forrás: | tm(26-27) |
L | Ditró |
Forrás: | tm(26-27) |
T | Csík vármegye |
Gyergyó |
Forrás: | tm(26-27) |
T | Csík vármegye |
Gyergyó |
F | Keleti-Kárpátok |
Forrás: | tm(26-27) |
L | Kilyénfalva |
Forrás: | tm(26-27) |
HV | Remete |
T | Csík vármegye |
Gyergyó |
Forrás: | tm(26-27) |
L | Salamás |
Forrás: | tm(26-27) |
L | Szárhegy |
Forrás: | tm(26-27) |
T | Csík vármegye |
Gyergyó |
Forrás: | tm(26-27) |
L | Tekerőpatak |
Forrás: | tm(26-27) |
HV | tölgyes |
T | Csík vármegye |
Gyergyó |
Forrás: | tm(26-27) |
T | Csík vármegye |
Gyergyó |
Forrás: | tm(26-27) |
T | Csík vármegye |
Gyergyó |
Forrás: | tm(26-27) |
L | Vasláb |
Forrás: | gyal(541) |
T | Alszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Gyalui járás |
mócok |
Forrás: | gyal(541) |
T | Alszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Gyalui járás |
mócok |
Forrás: | gyal(541) |
T | Alszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Gyalui járás |
Forrás: | gyal(489) |
H | Gyimesi völgy |
T | Székelyföld |
P | Gyimesbükk |
Gyimesfelsőlok | |
Gyimesközéplok | |
X | Csík vármegye |
gyimesi csángók |
Forrás: | gyal(489) |
T | Csík vármegye |
Gyimes |
Forrás: | gyal(489) |
T | Csík vármegye |
Gyimes |
L | Gyimes |
F | keleti-kárpátoki szoros |
Forrás: | gyal(489) |
T | Csík vármegye |
Gyimes |
Forrás: | gyal(73) |
T | Győr vármegye |
Sokoróalja |
Forrás: | kf(113) |
T | Arad vármegye |
aradi Hegyalja |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
Forrás: | gyal(73) |
T | Győr vármegye |
Sokoróalja |
Forrás: | gyal(130)kf(134) |
T | Krasznaköz |
Szatmár vármegye |
Forrás: | gyal(194) |
F | szabad királyi város |
T | Győr vármegye |
Győr-Moson-Sopron megye | |
Győr-Sopron megye | |
E | Arrabona |
HV | Vízköz |
T | Kisalföld |
P | Csilizköz |
Szigetköz | |
Tóköz | |
X | Győr vármegye |
Tószigetcsilizközi járás |
Győr-Moson és Pozsony k. e. e. vármegye
M: | A k. e. e. rövidítés feloldása: közigazgatásilag egyelőre egyesített |
Forrás: | gyal(205-208) |
T | Magyarország 1921-1938 között |
Magyarország 1938-1941(1944) között | |
R | Győr-Sopron megye |
E | Győr vármegye |
F | magyarországi megye |
T | Magyarország 1989-től |
P | Győr |
Sopron | |
E | Győr-Sopron megye |
Forrás: | gyal(210-226) |
T | Magyarország 1945(1949)-1983(1989) között |
P | Győr |
Sopron | |
R | Győr-Moson-Sopron megye |
E | Győr-Moson és Pozsony k. e. e. vármegye |
Sopron vármegye |
Forrás: | kf(91) |
T | Erdőalja |
Kolozs vármegye |
Forrás: | kf(102-103) |
T | Kisalföld |
X | Győr vármegye |
Komárom vármegye |
Forrás: | gyal(73) |
T | Győr vármegye |
Sokoróalja |
Forrás: | gyal(194) |
F | szabad királyi város |
T | Alsó-Fehér vármegye |
E | Apulum |
F | főváros |
T | Vietnam |
T | Észak-Holland |
LV | Habarovszk tartomány |
Habarovszk város |
HV | Habarovszk |
T | Orosz Távol-Kelet közigazgatási egység |
P | Birobidzsán terület |
Habarovszk város |
HV | Habarovszk |
T | Habarovszk tartomány |
Forrás: | kszn(6-7) |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
Forrás: | kszn(6-7) |
H | Nádasd |
T | Szilágy vármegye |
Tövishát |
Forrás: | Encyclopedia Britannica |
T | Arab-félsziget az ókorban |
X | Hadramawt |
M: | moldvai község Szucsava megyében |
Forrás: | gyal(649) |
T | Bukovina |
F | közel-keleti hegység |
T | Arab-félsziget |
X | Hadhramaut |
M: | A Balkán-hegység ókori latin neve |
L | Balkán-hegység |
M: | Kormányzati központ |
H | 's-Gravenhage |
Den Haag | |
Gravenhage | |
F | főváros |
T | Dél-Holland |
X | Amszterdam |
M: | Vízválasztó gerinc fokozatos alacsonyodásával létrejött felszíni forma, amelyen út vezet át |
A | alpesi hágó |
balkán-hegységi hágó | |
déli-kárpátoki hágó | |
erdélyi-középhegységi hágó | |
északi-kárpátoki hágó | |
keleti-kárpátoki hágó | |
T | hegység |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
LV | Haifa kerület |
Haifa város |
HV | Haifa |
T | Izrael |
P | Haifa város |
HV | Haifa |
T | Haifa kerület |
T | Belgium |
P | Mons |
M: | Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: 9 megye (département) |
F | közép-amerikai állam |
P | Port-au-Prince |
F | Kontinens |
A | Angaria |
Atlantisz | |
Fennoszarmácia | |
Gondvanaföld | |
Laurázia | |
Laurencia | |
Pangaea | |
Philippina | |
Serindia | |
Sinia | |
T | földfelszín |
F | óceán |
A | Iapetus-óceán |
Panthalassa | |
Tethys |
M: | 1723-1876 között önálló közig-i egység volt |
Forrás: | gyal(495-494)hun(193) |
F | kiváltságos kerület |
T | Hajdúság |
P | hajdú város |
R | Hajdú vármegye |
X | Büdszentmihály |
hajdúk | |
Hernádnémeti | |
Nyírbátor | |
Nyíregyháza | |
Polgár | |
Sajóhídvég | |
Téglás | |
Újfehértó |
M: | 1876-tól átveszi a Hajdú Kerület közig. szerepét Debrecen székhellyel |
Forrás: | gyal(495) |
T | Hajdúság |
Magyarország 1876-1920 között | |
Magyarország 1921-1938 között | |
Magyarország 1938-1941(1944) között | |
P | Balmazújváros |
Debrecen | |
Egyek | |
Földes | |
Hajdúsámson | |
Hajdúszovát | |
Jászszentgyörgy | |
Kaba helység | |
Mikepércs | |
Nádudvar | |
Püspökladány | |
Téglás | |
Tetétlen | |
Tiszacsege | |
E | Hajdú kerület |
hajdú város | |
X | hajdúk |
Hortobágy puszta | |
Tiszántúl |
M: | 1605-1791 között Szabolcs vármegyéhez tartoztak |
Forrás: | gyal(495)kf(105) |
H | Hajdúvárosok |
A | Hajdúböszörmény |
Hajdúdorog | |
Hajdúhadház | |
Hajdúnánás | |
Hajdúszoboszló | |
Vámospércs | |
T | Hajdú kerület |
R | Hajdú vármegye |
Forrás: | gyal(210-226) |
F | magyarországi megye |
T | Magyarország 1945(1949)-1983(1989) között |
Magyarország 1989-től | |
P | Debrecen |
Forrás: | gyal(495)hun(201-202) |
F | hajdú város |
Forrás: | gyal(495)hun(201-202) |
F | hajdú város |
Forrás: | gyal(495)hun(201-202) |
F | hajdú város |
Forrás: | kf(103-105)gyal(495) |
F | magyar népcsoport |
X | Hajdú kerület |
Hajdú vármegye | |
Hajdúság |
Forrás: | gyal(495)hun(201-202) |
F | hajdú város |
Forrás: | gyal(495)kf(105) |
P | Hajdú kerület |
Hajdú vármegye | |
X | hajdúk |
M: | 1876-ig Bihar vm-hez tartozott |
Forrás: | gyal(495)hun(193-200) |
T | Hajdú vármegye |
Forrás: | gyal(495)hun(201-202) |
F | hajdú város |
M: | 1876-ig Szabolcs vm-hez tartozott |
Forrás: | gyal(495)hun(193-200) |
T | Hajdú vármegye |
Forrás: | gyal(495) |
L | hajdú város |
T | Norrland |
L | Óbudai-sziget |
T | Krasznojarszk terület |
P | Abakán |
M: | Orosz fejedelemség a 10-14. (1340-ig) században a Dnyeszter felső folyása mentén, az Északkeleti-Kárpátok előhegyeihez tartozó területeken |
H | Halics-Ladoméria |
Halics-Volhínia | |
Halicsi Fejedelemség | |
R | Galícia Fejedelemség |
L | Halics |
L | Halics |
L | Halics |
T | Nova Scotia |
T | Caria |
T | Götaland |
Forrás: | gyal(101.586) |
T | Dél-Erdély |
Kőhalom szék | |
Nagy-Küküllő vármegye | |
X | szászmagyarok |
T | Norrland |
T | Szíria |
T | Irán |
LV | Hamburg szövetségi állam |
Hamburg város |
HV | Hamburg |
F | német történelmi államok |
T | Németország |
P | Hamburg város |
HV | Hamburg |
T | Hamburg szövetségi állam |
H | Tavastehus |
T | Finnország |
M: | kősivatag |
L | kősivatag |
F | sziklasivatag |
T | Közép-Szahara |
F | nyugat-ausztráliai hegység |
T | Yilgarn-fennsík |
T | Délkelet-Anglia |
T | Angol-sziget |
F | belső-ázsiai hegység |
Forrás: | hun(517)kf(67) |
T | Barkóság |
Gömör és Kishont vármegye | |
P | Alsóhangony |
Felsőhangony |
F | ázsiai tó |
X | Kína |
Oroszország ázsiai része |
LV | Hannover állam |
Hannover közigazgatási kerület | |
Hannover város | |
Hannover-ház |
M: | 1638-ban alakították ki |
H | Hannover Királyság |
Hannover Tartomány | |
Hannover Választófejedelemség | |
HV | Hannover |
F | német történelmi államok |
T | Poroszország |
R | Niedersachsen |
M: | 1814-1866 között |
L | Hannover állam |
Hannover közigazgatási kerület
M: | Alsó-Szászország déli-középső részén helyezkedik el |
HV | Hannover |
T | Niedersachsen |
P | Hannover város |
M: | 1866-1945 között Poroszország része |
L | Hannover állam |
M: | 1692-1806 között |
L | Hannover állam |
HV | Hannover |
T | Hannover közigazgatási kerület |
Forrás: | hun(317-319) |
T | Kisalföld |
X | Győr vármegye |
Moson vármegye | |
Sopron vármegye |
F | magyarországi csatorna |
Szárazföldi csatorna |
T | T'umen terület |
T | Nemuro |
F | ázsiai tó |
X | Mongólia |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
T | Kis-Küküllő mente |
Kis-Küküllő vármegye |
Forrás: | gyal(498)hun(609) |
H | Harangodi puszta |
T | Felföld |
P | Bekecs |
Kesznyéten | |
Megyaszó | |
X | Zemplén vármegye |
Forrás: | gyal(498)kf(106) |
L | Harangod |
F | főváros |
T | Dél-Mashonaland |
Forrás: | kf(181) |
T | Verőce vármegye |
X | szlavóniai magyarok |
F | Fjord |
T | Északi-tenger |
X | Norvégia |
T | Skandináv-hegyvidék |
T | Etiópia |
T | Románia |
F | Keleti-Kárpátok |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
T | Alsó-Fehér vármegye |
Kis-Küküllő köze |
T | Ukrajna |
M: | Németország nem hivatalos neve 1933-1945 között (Möller van der Brucktól átvett nemzetiszocialista szóhasználat) |
M: | Németország nem hivatalos neve 1933-1945 között (Möller van der Brucktól átvett nemzetiszocialista szóhasználat) |
X | Német Birodalom |
L | fejlődő ország |
Forrás: | hun(817-821)kf(120-121) |
T | Hunyad |
Hunyad vármegye |
Forrás: | gyal(511)kf(116) |
T | Hétfalu |
P | Pürkerec |
Tatrang | |
Zajzon | |
X | hétfalusi csángók |
M: | 1876-tól a közig. szerepét átvette az ugyanolyan nevű vmegye |
Forrás: | hun(658)gyal(784) |
T | Székelyföld 1876-ig |
P | Alsóháromszék |
Felsőháromszék | |
Miklósvár szék | |
R | Háromszék vármegye |
X | székelyek |
Szépmező |
F | Keleti-Kárpátok |
Forrás: | kf(107-108) |
T | Duna-Tisza köze |
P | Cegléd |
Kecskemét | |
Nagykőrös | |
X | Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
T | Pennsylvania szövetségi állam |
T | Connecticut szövetségi állam |
T | India |
P | Chandigarh város |
F | Német-középhegyvidék |
P | Brocken |
M: | Karsztos vidéken a barlangok, vízmosások beszakadása idézi elő |
F | folyóvölgy |
A | Tordai-hasadék |
T | Szíria |
T | Limburg tartomány, Belg. |
T | Új-angliai hegység |
LV | államhatár |
falu | |
határátkelőhely | |
határérték |
M: | A Habsburg Birodalom azon területei, ahol a török kiőzése után külön katonai szervezetet építettek ki |
Forrás: | gyal(194) |
H | Katonai határőrvidék |
HV | Határsáv |
A | Bánsági határőrvidék |
Erdélyi határőrvidék | |
horvátországi Határőrvidék | |
T | Magyarorság 1723-1876 között |
E | gyepű |
X | vasfüggöny |
= | határőrség |
LV | államhatár |
határőrség | |
Határőrvidék |
M: | Síkságból kiemelkedő, alig tagolt dombvidék |
F | dombság |
L | Indokínai-félsziget |
L | Maláj-szigetvilág |
L | Hinterpommern |
Forrás: | gyal(501)hun(811-817) |
H | Hátszegi medence |
F | erdélyi történeti-néprajzi táj |
X | Hunyad vármegye |
Forrás: | gyal(501)kf(108) |
L | Hátszeg-vidék |
T | Zaire |
R | Felső-Zaire körzet |
T | Franciaország |
F | főváros |
T | La Habana tartomány |
L | Snowy mountains |
Forrás: | kf(108-109) |
H | Havaselve |
Román-alföld | |
HV | Oláhország |
F | alföld |
T | Balkán-félsziget |
P | Munténia |
Olténia | |
R | Románia |
X | Moldva |
M: | Romániai táj a Kárpátok és a Duna között |
Forrás: | rnl14(674)kf(108-109)fnesz(I.576) |
L | Havasalföld |
Forrás: | gyal(541) |
T | Felszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Bánffyhunyadi járás |
mócok |
Forrás: | gyal(541) |
T | Felszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Bánffyhunyadi járás |
mócok |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
LV | Hawaii szövetségi állam |
Hawaii-sziget |
HV | Hawaii |
T | Egyesült Államok |
HV | Hawaii |
F | polinéziai sziget |
L | Roxburgh |
T | Északi-sziget |
Heard-sziget és McDonald-szigetek
F | Ausztrália külbirtoka |
indiai-óceáni ausztráliai sziget |
H | Hopej tartomány |
T | Kína |
T | Judea |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
T | Kis-Küküllő mente |
Kis-Küküllő vármegye |
T | Kelet-Norvégia |
M: | A Föld felszínén a dombnál magasabb, terjedelmesebb és rendszerint meredekebb, kőzetekből felépülő magányos kiemelkedés |
T | hegység |
P | hegycsúcs |
hegyfok | |
hegyláb | |
hegyoldal |
Forrás: | kf(109-113) |
L | pozsonyi Hegyalja |
Forrás: | kf(109-113) |
LV | aradi Hegyalja |
baranyai Hegyalja | |
erdélyi Hegyalja | |
mecseki Hegyalja | |
pozsonyi Hegyalja | |
Tokaj Hegyalja | |
vasi Hegyalja |
A | afrikai hegycsúcs |
antarktiszi hegycsúcs | |
ázsiai hegycsúcs | |
dél-amerikai hegycsúcs | |
észak-amerikai hegycsúcs | |
európai hegycsúcs | |
T | hegy |
Forrás: | gyal(192)kf(113) |
H | Hegyentúli járás |
Záhorie | |
T | Felföld |
X | habánok |
Pozsony vármegye | |
székelyek | |
Trencsén vármegye |
Forrás: | gyal(192)kf(113) |
L | Hegyentúl |
HV | Fok |
T | hegy |
Forrás: | kf(113-114) |
T | Dunántúl |
X | Baranya vármegye |
Forrás: | kf(114-115) |
LV | baranyai Hegyhát |
borsodi Hegyhát | |
Csonkahegyhát | |
vasi Hegyhát |
Forrás: | gyal(46)hun(376)kf(114) |
L | baranyai Hegyhát |
L | Karabah |
Forrás: | kf(115-116) |
LV | abaúji Hegyköz |
bihari Hegyköz | |
borsodi Hegyköz |
Forrás: | gyal(506)kf(115) |
T | Bihar vármegye |
bihari Hegyköz |
Forrás: | gyal(506)kf(115) |
T | Bihar vármegye |
bihari Hegyköz |
Forrás: | gyal(506)kf(115) |
T | Bihar vármegye |
bihari Hegyköz |
F | falu |
Forrás: | gyal(506)kf(115) |
T | Bihar vármegye |
bihari Hegyköz |
Forrás: | gyal(506)kf(115) |
T | Bihar vármegye |
bihari Hegyköz |
Forrás: | gyal(506)kf(115) |
T | Bihar vármegye |
bihari Hegyköz |
Forrás: | gyal(506)kf(115) |
T | Bihar vármegye |
bihari Hegyköz |
Forrás: | gyal(506)kf(115) |
T | Bihar vármegye |
bihari Hegyköz |
T | hegy |
M: | Amikor a gleccser a hegylábi sík felszínen oldalirányban szétterül |
H | Piedmont-gleccser |
F | gleccser |
A | Bering-gleccser |
Malaspina-gleccser | |
R | selfjég |
T | hegység |
Forrás: | KSzN(8-9) |
L | Kis-Küküllő köze |
T | hegy |
M: | Hegy, hegység, hegyvidék. Viszonylag nagy területű, zárt, de völgyekkel és medencékkel jól tagolt felszíniforma-együttes |
H& | hegyimentés |
A | afrikai hegység |
amerikai hegység | |
ausztráliai hegység | |
ázsiai hegység | |
dombság | |
európai hegység | |
középhegység | |
magashegység | |
magyaroszági hegy | |
óceániai hegység | |
sarkvidéki hegység | |
Vulkán | |
T | domborzat |
hegységrendszer | |
P | barlang |
Erdőöv | |
fátlan öv | |
fennsík | |
gleccser | |
hágó | |
hegy | |
hegylánc | |
hegyszoros | |
Hóöv | |
moréna | |
E | hegységképződés |
X | lavina |
völgy |
F | fennsík |
A | Altiplano |
Anatóliai-magasföld | |
Colorado-fennsík | |
Columbia-fennsík | |
Mexikói-magasföld | |
Nagy-medence | |
Örmény-magasföld | |
Tibeti-felföld | |
Yukon-fennsík |