faanyagok: a cipőiparban talp, sarok,
lágyékbetét és összeerősítő
elemek anyagaként használnak faanyagokat. faktiszlemez: laza szerkezetű, réteges hajlítható karton.
Szeges vagy kapcsos fára foglalással gyártott
lábbelikben a foglalótalpbélés megerősítéséhez
használják. fantáziabőrök:
faragás: a kívánt készbőrvastagságot beállító művelet. képpel végzik. A faragógép munkaeszköze a késhenger. A késhengerhez acél transzporthenger nyomja a bőröket, modern gépeken olajhidraulikával. A transzporthenger távolsága a késhengertől +- 0,1 mm pontossággal állítható. A távolság állításával lehet a faragási méretet beállítani. Rendszerint cserzés, ill. víztelenítés után faragják a bőröket. A faragás után lemért súly, a faragási súly fontos adat, mert erre adagolják a vizes kikészítés vegyi anyagait ( bőrgyártás). Ha a készbőr vastagsági mérete nagyon szűk határok között (max. +- 0,1 mm) ingadozhat (pl. különösen tartós direkt vulkanizálással gyártott lábbeliknél) a szárítás után még egy utólagos egalizáló faragást (szárazfaragást) is végeznek. A késhenger a nem kívánt bőrrészt forgács alakjában vágja le a bőrről. A faragás: forgács rostműbőrgyártás, esetleg az enyvgyártás nyersanyaga.
faszeg: nyír-, juhar-, bükk- vagy gyertyánfából
készült négyzet keresztmetszetű szeg, amelynek hegye 24°-os lapszögű gúla.
Kézműipari cipőgyártásban a talp felerősítéséhez,
rámázáshoz használták. faszeges gyártási eljárás: nehezebb cipők,
bakancsok és csizmák gyártási technológiája. A fára foglalást a bekötés
művelete követi, majd a rámát faszeggel erősítik a foglalótalpbéléshez
ugyanúgy, mint a talpat. Már alig alkalmazzák.
faszegszalag: egyenes szálú juharfából készült, egyik oldalon élesre
kiképzett 12-24 mm széles szalag. A faszeges gyártási
eljárásnál a talp felerősítésekor használják.
A gép meghatározott darabokat levágva szegeket készít a szalagból, majd azokat
a talp felől az ár
által vágott lyukba üti. fatalp: gőzölt bükkből vagy más keményfából készült teljes alsórész,
amelyet marással készítenek. A felsőrészt
rendszerint szegekkel erősítik a talpszélhez. Ha papucshoz
használják, akkor a lábfejjel érintkező felületét úgy képezik ki, hogy kényelmes,
izommozgató legyen. fára foglalás: az a művelet, amellyel
a felsőrészt a kaptafára,
ill. a foglalótalpbéléshez rögzítik.
A bedolgozási többlet rögzíthető varrással ( bekötés,
kaliforniai gyártási eljárás), teksszel,
ragasztással, kapcsokkal.
A felsőrész meghúzását fogóval, recézett görgővel vagy ollóval végzik. fedett bőrök: a bőrfelületet fedőfestéssel
takarják ( színhibák, alapfestési
hibák így kevésbé látszanak). Elsősorban korrigált
barkájú bőr, de teljes barkás bőr
kikészítésekor is alkalmazzák a fedőfestést. A fedett kikészítést sötétebb
színű anilines appretúrával ( appretálás)
anilinszerűvé lehet tenni. A fedőhatás fokozatos csökkentésével egyre kevésbé
fedett, ún. félanilines (szemianilines) bőröket állítanak elő fokozatos átmenetet
képezve az anilines bőrökhöz. fedőfestés: a kikészítés
egyik fontos művelete, amelynek során a kötőanyagba
őrölt, ill. kevert pigmentfestéket (porfestéket) visznek a bőrfelületre. A
porfestékek lehetnek ásványi (pl. vas-oxidvörös) és szerves festékek. A használt
kötőanyagok: kazein vizes oldata, polimerizált műanyagok vizes emulziója stb.
(vizes fedőfestés} vagy poliaddiciós műanyagok (pl. poliuretánok). cellulózészterek
(kollódium) stb. (oldószeres fedőfestés). fedőréteg: bőrön
a fedőfestés során felvitt réteg, műbőrökön
és szintetikus (ún. lélegző)
műfelsőbőrökön a hordozórétegen
levő, az anyag esztétikai értékét és színét meghatározó. kopásállóságát, vízállóságát,
vegyi ellenállását növelő tisztítható film. Alkotórészei: lakk-, festék- és
alapozórétegek. fedőtalpbélés: a foglalótalpbélésre
erősítik, vagy a felsőrésszel varrják össze ( kaliforniai
gyártási eljárás). Hosszúságától függően háromféle lehet: egész (a foglalótalpbélést
teljesen elfedő), fél (csak a lágyékrészt fedő) és sarokbetét nagyságú. Anyaga
lehet természetes bélésbőr, műbőrbélés
vagy textilanyag, a sarokrészen gyakran szivacsgumiból
vagy habosított poliuretánból készült alátéttel egészítik ki. Meleg lábbelikben
nemezből vagy szőrméből
készült fedőtalpbélést használnak. fehérjék: az élő szervezetben előforduló kolloid
jellegű anyagok, amelyek aminósavakból állnak,
leginkább úgy, hogy valamelyik aminosav karboxilja. kapcsolódik egy másik
aminosav NH2-jéhez:
Így tehát kettős aminosav, ún. dipeptid keletkezik. A dipeptidből tri-, tetra- és polipeptidek épülhetnek fel, amelyek végül fehérjéket alkotnak. A peptid kötéseken kívül más kovalens kötések lehetőségét is mérlegelték, de eddig csak a cisztin részekhez tartozó diszulfid kötés jelenléte volt egyes fehérjékben biztonsággal kimutatható. A fehérjék amfoter jellegűek, mivel savas (-COOH, SH stb.) és bázikus (NH2 stb.) csoportokat is tartalmaznak. Vizes közegben kialakuló sav-bázis egyensúly állapota szerint (amelyet a savas és bázisos csoportok viszonylagos száma és jellegerőssége határoz meg), a fehérjemolekula nettó elektromos töltése pozitív, negatív vagy nulla. Mivel a disszociációs egyensúly a rendszer pH értékének megváltoztatásával tetszés szerinti irányba eltolható, ezért a pH értéktől függ, hogy a fehérje töltése kifelé pozitív, negatív, ill. nulla. Azt az állapotot, amelyben a fehérjemolekula pozitív és negatív töltéseinek száma egyenlő, izoelektromos állapotnak, azt a pH értéket, amelynél ez bekövetkezik, izoelektromos pontnak nevezik. A fehérjék molsúlya általában nagy, több ezertől sok millióig terjed. A fehérjemolekulák vizes közegben nem elektrolitok (szőlőcukor, glicerin stb.), sók (SCN-ok stb.) különösen pedig karbamid, guanidin stb. hatására kisebb részekre esnek szét (peptizáció). Ez arra enged következtetni, hogy a fehérjék legnagyobb molekulája nem azonos a kovalens atomkötésekkel felépített legnagyobb részecske molekulájával. Az alapegységek kapcsolódása tehát nem kovalens kötésekkel, hanem gyengébb erők révén (elektrosztatikus vonzás, hidrogén-kötés stb.) megy vég be, amelyek hatása könnyebben megszüntethető. A molekulaalkat alapján megkülönböztethetők: gömbalakot nagy fából megközelítő ún. globuláris fehérjék és fonalszerűen nyújtott ún. fibrilláris fehérjék. Fibrilláris alkatúak általában a szkleroproteinek (haj, selyemfonal, kollagén stb.). FibrilIáris proteinekben az egymással párhuzamos, csavarmenetes vonalban levő polipeptidláncok (helixstruktúra) CO- és NH-csoportjai között kialakult hidrogénkötések révén kapcsolódnak egymáshoz, protofibrillákat alkotva. A protofibrillák fibrillákká, a fibrillák pedig rostokká, ezek rostkötegekké állnak össze. Ily módon egy komplikált, többszörösen összetett fibrilláris diszperz rendszer alakul ki. Minél nagyobb fokú a felosztottság, annál nagyobb a fonalas struktúra szakítási szilárdsága. fejbetét: a fejrész
középső részén található, az orr-rész alakjának megfelelő körvonalú felsőrész-alkatrész.
fejbélés: a lábbeli fejrészén
alkalmazott bélés. Anyaga legtöbbször textil,
ritkábban bélésbőr. fejrész: a lábbeli felsőrészének
elülső, a lábfejet felülről takaró része. fejtűzés: fejvarrás. fejvarrás: a Derby-szabású
felsőrészek gyártásánál a technológiai folyamat utolsó összeerősítő művelete,
amelynek során a fej- és a szárrészt
összevarrják. A varrat átfogja a fej, a szár, a fejbélés és a szárbélés széleit.
A fejvarrás fűzőrész felőli végén található a biztosítóvarrat.
fejvágásos cipő: felülfejes cipő.
fejvászon: textilből kiszabott fejbélés.
felerősítőelem: a lábbelinek a lábfejhez
erősítésére való alkatrésze vagy azok csoportja (fűző, csat,
ruganybetét, pánt). felhám: bőr. felsőbőr: lábbeli
felsőbőrök. felsőfolt: a sarok
járósíkkal érintkező felületét borító, nagy kopásállóságú alkatrész. Anyaga
bőr, gumi vagy fröccsöntött műanyag. Felerősítése végezhető szegezéssel, ragasztással
vagy műanyagsaroknál illesztőcsapokkal.
felsőrész: a lábfejet felülről és oldalról
( cipő), a lábszárat körben akár térdig ( csizma) fedő, puha anyagokból készült lábbelirész.
Fő alkotórészei a fej és a szár,
ill. a bélés. A felsőbőr és bélés közé kerül
az oldalerősítő, a kéreg,
valamint az orrmerevítő. felsőrészkészítő: cipőfelsőrész-készítő.
felsőrésztípus: a felsőrész formáját,
gyártási technológiását kifejező elnevezés. Megkülönböztetnek szandál,
félcipő, magas
szárú és csizma felsőrészeket, ill. I.
vagy II. alaptechnológiával gyártottakat.
felsőszíj: a magas szárú cipőkben
a szárzáróvonal mögött található, 10-30 mm
szélességű bélésbőrből készült szíj, amelyet
a textil szárbéléshez, majd a szárhoz varrnak. feltűzés: felvarrás. felületdíszítés: felsőrészen és a járófelületen végzett, a tetszetősséget fokozó
megmunkálás, ill. annak eredménye. Végezhető antikolással,
dombornyomással, festéssel,
lakkozással. felületmérés: olyan bőrtermékeken végzik, amelyeket mint felületi
árat hoznak forgalomba. A mérést területmérőgéppel végzik. A régebbi típusú
gépek tapintópálcás szerkezetűek, az újabbak fotoelemes megoldásúak. Minden
mérőgépet az Országos Mérésügyi Intézettel évenként hitelesíttetni kell. Ezenkívül
hitelesíttetni kell a gépeket első felállításakor, minden áthelyezése, ill.
újra felállítása után, a gépen végzett olyan javítások után, amelyek a mérési
eredményt megváltoztathatják és végül, ha a gép pontos működése iránt kétség
merül fel. A bőr területét dm2-ben kell mérni és a mérést 1 dm2
pontossággal kell a bőrökön feltüntetni. Régebben (és Nyugaton ma is) a felületmérés
mértékegysége a négyzetláb (sqf) volt.
1 sqf = 9,2903 dm2, ill. 1 dm2 = 0,1076 sqf (MSZ 5458-52).
felülfejes (cipő): olyan cipő,
amelynek zárt felsőrészén a fejrész szélét a szárak fölé helyezik, majd így varrják össze. A
II. alaptechnológiával készített
felsőrész. felvarrás: kisebb alkatrészeknek (pl. hátsószíjnak) a felsőrészre való felerősítése
varrással. fertőtlenítőszeres kezelés: nyersbőr-tartósítási
művelet ( konzerválás), amelynek során
a frissen nyúzott bőrt speciális fertőtlenítőszerek oldatával permetezik le.
Általában 2-5 napos eltarthatóságot biztosít. festés: a bőrgyártás
vizes kikészítési műveletcsoportjának egyik művelete a bőr színezésére. Anilinfestékek vizes, esetleg oldószeres
oldatával kezelik a bőröket, leggyakrabban festőfürdőben, a bőripari festőberendezések valamelyikében. Ritkábban
a festékoldatot kenéssel, szórással stb. viszik fel a bőrfelületre. Ez utóbbi
esetekben a bőrnek csak az egyik oldala színezett.
festőberendezések: festésre csaknem kizárólag a hordó használatos, újabban a forgódobos berendezések is terjednek.
félcipő: a lábfejet csak a bokán alul takaró,
zárt felsőrészű cipő. Felerősítőelemmel
(pl. fűző) vagy anélkül ( körömcipő, escarpen) készül. félmagas szárú cipő: olyan őszi-tavaszi viseletre
szánt cipő, amelynek. szárrésze alig ér a boka
fölé. Tornacipőket is gyártanak ilyen kivitelben.
fémanyagok: a cipőiparban merevítő-, díszítő-,
fel- és összeerősítő elemként felhasznált húzott, hengerelt és sajtolt, többnyire
acél-, alumínium- és rézáruk. fémdísz: a lábbeli külső felületéhez erősített,
küllemét esztétikailag javító, fémből készült tárgy.
fémhuzal: hidegen hengerelt acélhuzal vagy
rézhuzal. Rámánvarrott és flexibel gyártású eljárásoknál
a bedolgozási többlet ideiglenes rögzítéséhez használják. fémszál: legtöbbször alumíniumból készített,
a cipőiparban díszítésre használt szálanyag.
fémszeg: huzalból szegverő automatán előállított
szeg. Fára foglaláshoz
teksszet használunk. A cipőiparban használnak
még belsőszeget, külsőszeget, bognárszeget, turistaszeget, bakancsszeget,
gumifelerősítő szeget és sarokszeget. filmképző anyag: olyan anyag, amely vékony
rétegben tárgyakra felhordva vegyi vagy fizikai változások következtében szilárd
és a felületen megtapadó réteget (filmet) képez. Többnyire oldatok vagy vizes
emulziók. fixálás: a bőrbe, ill. a bőrre vitt anyagok utólagos kezelése vízállóság
javítása érdekében.
flanel: vászonkötésű, két oldalt bolyhozott
felületű, puha fogású, pamutszövet. Téli cipőkben melegbélésnek
használják. flexibel gyártási eljárás: hajlékony alsórész-szerkezetet eredményező összeszerelési technológia. A felsőbőr bedolgozási többletet a talpra kihajtják, a bélést a foglalótalpbéléshez erősítik ragasztással. A talpat, a bedolgozási többlet kihajtott részét és az egyidejűleg felvezetett rámát talpvarrással erősítik össze. Ráma nélkül is készülhet. A bélés és a foglalótalpbélés nélküli változatot elsősorban szandálok gyártásánál alkalmazzák. Főleg a ráma nélküli, velúr, nubuk vagy hasíték felsőrészű változatánál a bedolgozási többlet egy részét a köztalpra hajtják vissza, majd ehhez ragasztják a járótalpat.
foglalótalpbélés: a lábbeli egyik
fontos alkatrésze, alakja megegyezik a kaptafa
talpi részével. A fára
foglalási műveleteknél a bedolgozási
többletet ideiglenesen vagy véglegesen a foglalótalpbéléshez erősítik.
Rámán varrott gyártási eljárásnál varratfallal készítik. Anyaga nyakbőr, rostműbőr
vagy cellulóz. fóliaműbőrök: egyetlen rétegből álló műbőrök.
A cipőiparban elsősorban díszítésre és bevonóként
használják. fóliás kikészítés: kasírozás.
fonal: elemi szálakból összesodrott szál. A cipőiparban
sokszor (helytelenül) fonalnak nevezik a talpvarráshoz és rámabevarráshoz
használt cérnát. fonalhúzó: a varrógép
alkatrésze, amely a felsőszál felhúzásával az összeerősítendő anyagokba rántja
az alsószállal képzett hurkot. fonalsűrűség: textilanyagok jellemzője,
az egységnyi (általában 10 cm hosszra) vagy szélességre eső lánc- vagy vetülékirányú
szálak száma. Ford-pohár: 100 ml térfogatú, 5 mm-es kiöntőnyílású alumíniumedény.
Ragasztóanyagok viszkozitásának meghatározásához
használják. fordított varrott gyártási eljárás: könnyű lábbelik készítésére alkalmazott kézműipari technológia. A talpat színoldalával befelé, jól átnedvesített állapotban az ellenkező lábas kaptafára illesztik, majd ráfoglalják a kifordított felsőrészt. A bedolgozási többletet a talp húsoldalához varrják, majd a kaptafa kihúzása után az egész cipőt kifordítják. Ma már alig alkalmazzák.
forgódobos berendezések: a forgódobos mosógéphez
hasonlóan egy tartályban perforált falú forgódob van. A dob tartalmazza a
kezelendő bőrt, a tartályt pedig a szükséges fürdővel töltik meg. Rozsdamentes
acélból készülnek. (Elvi vázlatát > hordófestés).
formakész talp: teljesen megmunkált, felerősítéshez előkészített
talp, sarokkal
vagy anélkül. Rámás változata a csészetalp.
formatalp: meghatározott alakúra vulkanizált
vagy fröccsöntött talp.
Anyaga gumi, PVC, PU lehet. formarögzítés: a fára
foglalást követő folyamat, amit a felsőrész
anyagában keletkezett belső feszültségek csökkentése céljából alkalmaznak.
Bőr felsőrészű lábbeliknél ezt a célt szolgálja
a szárítás. Időtartama kb. 2-10 perc. formatartóság: a lábbeli azon tulajdonsága,
hogy a kaptafán kialakított formáját hosszú
ideig képes megőrizni intenzív viselés mellett is. formázás: a lábbeli felsőrészének térbeli
alakítása, amelynek eredményeként felveszi a kaptafa
alakját. A fára foglalási műveletek eat szolgálják.
főcserzés: az a cserzés,
amelyik a bőr karakterét meghatározza ( utáncserzés).
földcipő: olyan formatalpas lábbeli,
amelynek nincs sarokmagassága. főzéspróba: laboratóriumi
bőrvizsgálatok. francia öltés: párizsi öltés. francia szegés: munkaigényes szélkiképzési
módszer. A szegőszalagot színoldalával a felsőrész széléhez varrják, majd
áthajtják rajta és (nem mindig) az áthajtás mellett újra levarrják. friz: kétoldalt bolyhozott felületű, lágy fogású, jó hőszigetelésű
gyapjúszövet. Melegbélésként
használják. fröccsöntés: termoplasztikus műanyagok
formázására alkalmas eljárás. A granulátumot
a fröccsöntőgép extruderébe szórják, ahol
megolvad. A folyóssá vált anyagot a viszonylag hideg présszerszámba
nyomják, ahol megdermed és felveszi a szerszám alakját. Ha a szerszám egyik
felét fára foglalt lábbeli előkészített talphelyével
zárják el, direkt fröccsöntésről beszélünk. PVC-ből, poliuretánból és termoplasztikus
gumiból készült talpakat gyártanak így. fröccsöntőgép: csigadugattyúból
és présszerszámokból álló berendezés,
amelyet fröccsöntéshez használnak. Poliuretánok
fröccsöntéséhez több présszerszámra van szükség, mivel hosszabb a zselatinálódási
idő. A PVC és a termoplasztikus
kaucsuk ugyanolyan gépen dolgozható fel. A présszerszámokat többnyire
körasztalon (karusszelen), ritkábban egyenes vonal mentén helyezik el. fröccsvulkanizálás: direkt talpfelerősítési
eljárás, amelynél a talp anyagát adó gumit nagy nyomáson fröccsöntik a
talphelyre. fussbett: lábágybetét. futócipő: bőr felsőrészű, rendszerint bélés
nélküli, talp és sarokrészén kiálló, hegyes szögeket tartalmazó sportcipő.
A szegek száma és magassága a pálya talajának és a futószámnak függvénye. futószalag: alkatrészek munkahelyek közötti
szállítását végző berendezés. A cipőgyárakban futószalagon egy-egy zárt gyártási
ciklus egészét (termelőberendezésekkel együtt) értjük. fűzőkarika: fűzőlyuk-megerősítő
fémből készült cipő-kellék. A külső fűzőlyukkarika díszítő célt is
szolgál; a belső feladata kizárólag a fűzőlyuk beszakadásának megakadályozása.
Különböző alakúak és méretűek lehetnek. fűzőlyuk: a cipőfűző
átvezetésére készített, kör- vagy ovális alakú furat a felsőrészen. Szilárdságát
fűzőkarikával növelik. fűzőlyukerősítő: a fűzőrészen bőrrel
vagy textillel végzett ragasztás. fűzőrész: a fűzős lábbelik felsőrészének azon
része, ahol cipőfűzővel rögzítik a lábbelit
a lábfejhez. A fűző és a fűzőrész néha díszítési célt is szolgál. fűzős csizma: a marrészen és a csizmaszár tetején fűzőrészes férfi csizma. A felsőrész anyaga waterproof (durábel) vagy vixosbőr. |