A Nagypapa

 

A Nagypapa végre meggyógyult, és hazaengedték a kórházból. Nagyi sütit sütött, és Tina is segített neki.

Amikor este körbeülték az asztalt, hálát adtak, hogy Nagypapa újra köztük van. A süteményt olyan gyorsan elpusztították, mintha egy hete nem ettek volna.
Zoé tartózkodó cica volt, de még ő is odadörgölőzött Nagypapa lábához.

A cicával együtt immár öttagúvá vált a kis család.
Már csak Tengeranyu hiányzott...

Mindenki erre gondolhatott, mert innen is, onnan is sóhajok röppentek fel az ajkakról, de senki sem szólt.
Nagyi állt föl elsőnek, és leszedte az asztalt. Tina segített neki.
Csak Apu és Nagypapa maradt az asztalnál.

Nagypapa elővette a pipáját és rágyújtott. A pipafüst szétáradt, és felhőbe burkolta a két felnőttet. A dohány illata mindent betöltött.
Az öreg a gondolataiba mélyedt, nem beszélt.

Nagyiék a konyhában mosogattak, a szobába csak az edények csörömpölése hallatszott be. Aztán váratlan dolog történt. Nagypapa elsírta magát. Könnyek nélkül zokogott, mint aki soha nem sírt még életében. A vállai rázkódtak, de a szeme száraz maradt.
Apu hirtelen nem tudta, hogy mit tegyen. Ügyetlenül átölelte Nagypapa vállát és megszorította. A rázkódás lassan abbamaradt.

Tengeranyu Nagypapa lánya volt. Az elvesztése hatalmas űrt hagyott maga után. Nagypapa szíve majd' megszakadt, ezért került többször is kórházba.

Erről Tinának nem beszéltek. Ő csak annyit tudott, hogy Nagypapa ilyenkor vizsgálatokon van.

 

Következő fejezet >