2.3.
Az Engelbart-galaxis
Ha
meg kellene nevezni azt a személyt, akinek az IT-világ a legtöbbet
köszönhet, alighanem Douglas Engelbartra esne a választás. Az ő
és az általa alapított kutatóközpontnak, az Augmentation Research
Center-nek a nevéhez olyan, a szó szoros értelmében véve korszakalkotó
felfedezések fűződnek, amelyek nélkül ma elképzelhetetlen
lenne a személyi számítógép használata: az első szövegszerkesztő
program, az egér, az ablakokat használó grafikus felület, a hipermédia.
Az általa kidolgozott, 1968-ban bemutatott NLS (oN-Line System)
az első ismert hipertext alapú rendszer, amely telekonferenciákat
és fájlmegosztást is lehetővé tett. Jelentőségéről
sokat elárul, hogy az NLS volt a második számítógépes rendszer,
amit az internet ősének tekinthető ARPANET-be bekapcsoltak.
Az
ARPANET-et 1969-ben fejlesztette ki az amerikai Védelmi Minisztériumhoz
tartozó ARPA (Advanced Research Project Agency), azzal a
céllal, hogy a hálózat egy esetleges szovjet atomcsapás esetén kommunikációs
csatornaként szolgáljon az amerikai adminisztráció számára. Az eleinte
zártkörű, akadémiai és katonai központokat összekapcsoló hálózathoz
később egyre több intézmény, majd magánszemély is csatlakozott.
A megnövekedett igények nyomán hamarosan megszületett az első
hálózati információcserét leíró szabvány, és ez - mivel lehetővé
tette a platform- és alkalmazásfüggetlen kapcsolódást - a hálózat
robbanásszerű növekedéséhez vezetett.
Az
internet történetében óriási fordulatot hoztak a kilencvenes évek,
amikor a World Wide Web, a világméretű háló megjelenésével
(1992) lehetővé vált az addigi alfanumerikus alapú információcsere
helyett a multimediális információ továbbítása. Ez a váltás kiszélesítette
és alaposan átszervezve az internetes társadalmat, az alfanumerikus
korszakban ugyanis nem csekély informatikai tudást feltételezett
a hálózatra való csatlakozás, s ennek megfelelően a felhasználók
zöme a tudományos szféra képviselőiből állt. A grafikus
felületen funkcionáló, egyre könnyebben kezelhető alkalmazások
elterjedése (1993-ban fejlesztették ki az első valóban felhasználóbarát
böngészőt, az NCSA Mosaic 1.0-ét) azonban jelentősen
megkönnyítette az internetezést, az internethasználók számának növekedése
és új adatátviteli technológiák megjelenése pedig a hozzáférés költségeinek
rohamos csökkenéséhez vezetett.
Így
ma már - akár tetszik, akár nem - el kell fogadnunk, hogy a több
mint 600 millió internetfelhasználót számláló világunk a chatszobák,
blogok, fórumok, internetes közösségek, társkeresők, hírlevelek,
on-line játékok, fájlmegosztó programok, spamek, vírusok, crackerek
és hackerek, szerverfeltörések, webkamerák, on-line banki átutalások,
valósidejű pornóoldalak, internetes árverések, virtuális egyetemek,
on-line pizza- vagy repülőjegyrendelések kaotikus, de testreszabható
világa, amelyben - ha nem akar végképp a peremvidékre szorulni
- az irodalomnak is meg kell találnia a maga helyét és túlélési
stratégiáit.
|
