Irodalom a digitális közegben v1.0
1. A hipertext fogalma  
  1.1. Bevezetés  
  1.2. Terminológia, technikai háttér  
  2. A hipertext története  
  2.1. Vannevar Bush és a Memex  
  2.2. Ted Nelson és a Xanadu   
    2.3. Az Engelbart-galaxis   
3. A digitális szöveg fajtái  
    3.1. A nyomtatott irodalom digitalizálása   
   

3.2. Eredetileg is digitálisan publikált irodalom 

 
    3.3. Az elektronikus formátum lehetőségeit kiaknázó irodalom  
    3.4. Hálózati irodalom  
4. Protohipertextek  
5. Hipertext és intertextualitás  
6. Hipertext narratívák  
  6.1. Unilineáris szerkezet  
  6.2. Multilineáris szerkezet  
  6.3. Gondolati tér  
  6.4. Nem-lineáris szerkezet  
7. Túl a hipertexten  
Irodalom  
Függelék - Hipertext kronológia  
 
       

6.2. Multilineáris szerkezet

A multilineáris struktúra esetében is alapvetően lineáris szerkezetről beszélhetünk, mivel az olvasó nem mozoghat teljességgel szabadon a szövegben, el kell jutnia egy meghatározott végponthoz; szabadságát csupán az útvonalak kiválasztása közben gyakorolhatja.

A (d) egyszerű multilineáris szerkezetben több különböző történetszál indul, majd fut egymással párhuzamosan, míg aztán - valahol a vég közelében - találkoznak (ez nem jelenti azt, hogy az olvasó számára nincs átjárás a különböző történetszálak között, hanem azt, hogy tartalmi szinten a párhuzamos cselekményszálak explicit módon nem konvergálnak)[55].

Amennyiben a történetszálak a találkozási pont után újból szétválnak, (e) összefonódó multilineáris struktúráról beszélhetünk.

Phelbs meghatározása szerint az összefonódó multilineáris struktúra úgy szerveződik, hogy "az alaphelyzet a cselekmény számos, tematikailag rokon irányába ágazik el, amik később egy másik helyzetben konvergálnak. Ez aztán újra különböző irányokat kínál, amelyekből választani lehet.[56]" Joyce alapvetően elfogadja Phelbs definícióját, egyedül a "cselekményirány" ("plot direction") szót kifogásolja, mondván, hogy a különböző cselekményirányok az elágazó unilineáris alosztályba utalják az adott narratívát. Ehelyett meghatározásában a "történetvonal" ("storyline") kifejezést használja, ám érvelése nem oszlatja el korábban már jelzett kétségeinket az elágazó unilineáris szerkezetben előforduló összekapcsolódás és az összefonódó multilineáris struktúra Joyce-i distinkciójával szemben.

Az összefonódó multilineáris szerkezet egyik alesete a homokóra vagy üvegnyak forma, amikor egy adott struktúrából egyetlen kivezető út van (ez az üvegnyak), ami átvezet egy másik struktúrába[57]. Az üvegnyak[58] két oldalán (a nyilvánvaló kivételeket leszámítva) bármilyen struktúra helyet kaphat:

A (f) tölcsérszerű szerkezetben az olvasónak bizonyos feladatokat teljesítenie kell ahhoz, hogy tovább tudjon haladni a szövegben. Ez a szabály vonatkozhat konkrét feladatokra az adott virtuális világban[59], vagy - Joyce értelmezésében - csupán arra is, hogy az olvasónak bizonyos számú lexiát kell kötelező módon meglátogatnia az előrehaladáshoz.

A technikát széles körben alkalmazzák az oktatási CD-ROM-ok esetén, amikor a tanulónak alaposan át kell rágnia magát a tananyag egyes fejezetein, ill. feladatokat kell helyesen teljesítenie ahhoz, hogy a következő fejezetre juthasson[60].