Irodalom a digitális közegben v1.0
1. A hipertext fogalma  
  1.1. Bevezetés  
  1.2. Terminológia, technikai háttér  
  2. A hipertext története  
  2.1. Vannevar Bush és a Memex  
  2.2. Ted Nelson és a Xanadu   
    2.3. Az Engelbart-galaxis   
3. A digitális szöveg fajtái  
    3.1. A nyomtatott irodalom digitalizálása   
   

3.2. Eredetileg is digitálisan publikált irodalom 

 
    3.3. Az elektronikus formátum lehetőségeit kiaknázó irodalom  
    3.4. Hálózati irodalom  
4. Protohipertextek  
5. Hipertext és intertextualitás  
6. Hipertext narratívák  
  6.1. Unilineáris szerkezet  
  6.2. Multilineáris szerkezet  
  6.3. Gondolati tér  
  6.4. Nem-lineáris szerkezet  
7. Túl a hipertexten  
Irodalom  
Függelék - Hipertext kronológia  
 
       

2. A hipertext története

2.1. Vannevar Bush és a Memex

A hipertext prófétájaként aposztrofált Vannevar Bush Roosevelt elnök tudományos tanácsadójaként közvetlenül a második világháború után, 1945 júliusában publikálta az Út az új gondolkodás felé[15] című tanulmányát, s ezzel gyakorlatilag lefektette a hipertext koncepciójának alapjait.

Víziójában Bush egy olyan gépezetet álmodott meg, amely megkönnyítené az egyre halmozódó tudásmennyiségben való eligazodást. Az asztal méretű Memex mikrofilmen tárolná az információkat ("különböző témájú könyvek, képek, a legfrissebb folyóiratok, napilapok szerezhetők és illeszthetők be ily módon") és egyedi, az emberi szem számára láthatatlan kódok alapján kínálna ezekhez azonnali hozzáférést.

A gép igazi újítása az ebben a dokumentumlabirintusban való eligazodás módja: a hagyományos adatstrukturálással, azaz a könyvtárak alfabetikus, illetve szigorúan hierarchikus információtárolási rendszerével ellentétben a Memex az emberi asszociációkhoz hasonló megoldást kínálna. Az "összekapcsoló indexelés" révén ugyanis lehetővé válik direkt utalások kiépítése és használata az adathalmazban: bármely szöveg bármely részletéhez hozzárendelhető bármely szöveg bármely részlete. Az így kialakított kapcsolat aztán későbbi felidézés céljából eltárolható a gépezet memóriájában, s így, "ha bármikor kivetítésre kerül az egyik tétel, a másik azonnal behívható a megfelelő kódhely alatti gomb megnyomásával". Ez a koncepció lényegében semmiben nem különbözik a hipertextes link mai fogalmától: a linkre való kattintással, illetve a megfelelő billentyűkombináció lenyomásával[16] azonnal a hipertextes szöveguniverzum más helyeire ugorhatunk[17].

Az összekapcsoló indexelés révén dokumentumok végtelen sora fűzhető láncra, lineáris vagy elágazó "nyomvonalra". Például, "[h]a egy orvos nem tudja mire vélni páciense betegségét, behívja azt a nyomvonalat, ami egy hasonló eset tanulmányozásakor készült, és átfutja a párhuzamos esettanulmányokat, melyekből oldalági hivatkozások vezetnek az anatómia és a szövettan témához kapcsolódó klasszikusaihoz". Mitöbb, "kialakul egy új mesterség: a nyomvonalvágóé", aki felkérésre nyomvonalakat készít, s így járul hozzá "a világ feltérképezéséhez".