Decoration

A tizenegyedik parancsolat!

Nem vagyok hívő, de ateista sem,
Én a megváltást másképp képzelem,
Nem hiszem, hogy bűnösnek születtem,
Még ha ezt is mondták ki felettem!

Mit tettek az ősök, nem érdekel,
A tudásért mindig szenvedni kell,
De nem utólag, és századokon át,
Hogy mindenki bűnös, ki megélte korát!

Csak azért élünk, hogy vezekelj, ember,
Mert másképp a mennyország nem jön el?
Számunkra nem marad más, csak a pokol?
Már a feltételezés is nagyon botor!

Hiszem, hogy létezett az édenkert,
Hol Ádám és Éva egymásra lelt,
Van utalás a helyre, a régi írásokban,
De nem itt a kék bolygón, ebben a világban!

Hiszek sok mindenben, mi fontos lehet,
De elsőként bizony magamban hiszek!
A Legfőbb Értelem, mert van ilyen,
Irányítja, segíti földi életem!

A régi közmondás, mely útbaigazít,
Segíts magadon, az Isten is megsegít!
Adja a tanácsot. Magadban és benne bízva
Juthatsz csak fel a legmagasabb csúcsra!

Nem vagyok hívő, de ateista sem,
Én a megváltást másképp képzelem,
Nem hiszem, hogy bűnösnek születtem,
Még ha ezt is mondták ki felettem!

Szeretem az élet tiszta oldalát,
Szépségét, ha a Nap fénye süt reád,
De nem szeretem, ha hitemmel fenyegetnek,
Elszámolni csak a Legfőbb Értelemnek

Tartozom! Ha végleg lejárt az időm,
Nem lesz kérdés, nem állok görnyedőn,
Félve, hisz mindent tud rólam, mit tettem,
Hiteltelenül vagy hitelesen jöttem!

S választhatok a világok között,
Újraszületéskor hova költözök,
Mert a hibáimat javítanom kell,
Felemelkedést másképp nem érhetem el!

Ha jól végeztem dolgom, egy új létsík vár,
Ahol mindig fényes a látóhatár,
Elízium vagy a tündérkert maga,
Akkor vár majd rám az igazi csoda!

Nem vagyok hívő, de ateista sem,
Én a megváltást ekként képzelem,
A szeretet a számomra irányt mutat,
Ez a tizenegyedik parancsolat!