Ősz búsong...

Ősz búsong a tájon,
Mint ősi várrom,
Mely omló kövei közt,
Tudja, ideje lejárt!

Tél közelít már,
Deres a határ,
Köd leple alatt,
Szürke a táj!

Hulló falevelek,
Elmúlást emlegetnek.
Vastag az avar,
Szél söpri már.

Fájó az emlék,
A tél hidegét,
Nem oldja fel már,
A szép szivárvány!


Paul Verlaine verseskötetét olvasgatva a legszebb verse: Őszi Chanson
(fordította Tóth Árpád) ihlette ezt a kis alkotást.